Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-21 / 117. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 21., SZOMBAT 11 HÉTVÉGE Nevetséges félelmeink varietészínpadon színház A Tasnádi-Znamenák birodalom harmadszor is visszavág egy távoli galaxisban Takács Zoltán Azt mondom: Világjobbítók. Azt mondod: Tasnádi-Znamenák. Azt mondom: Kokainfutár. Azt mondod: Tasnádi-Znamenák. Hát most eljött az idő, amikor a birodalom harmadszor is vissza­vág egy távoli galaxisban, a ka­posvári teátrum stúdiószínpa­dán. A rendező minimáldíszletei között feltűnnek egy házasság pillanatai a legjobb munkás-pa­raszt sztereotípiákra építve, kifor­dítják a body-imidzs mega- sztáros trendiségét, megmutat­ják a középszerűség unalmának ketrecébe zárt átlagember amúgy láthatatlan kitörési pont­jait S mindezt az abszurditás vé­resen komoly fegyverével. Kétségtelen, hogy a darab egyik legnagyobb erőssége a ka­rakterek és szerepek pazar egy­másra találásában rejlik. Márton Eszter látványosan lubickol a nő- imitátor Szabóné Hajagos Bettina szerepében, s a dúvad férj terror­ja alól szabadult gyilkosként pe­dig olyan láncnyalogatós head- bangelést mutat be, amelyet leg­utóbb Metallica-koncerten láttam. Zoroaszter Leót, a Rákóczi-melegí- tős erőművészt az a Sarkadi Kiss János alakítja, aki öblös hangján olyan agresszíven tud a sörrel teli hűtőbe nézve sziát mondani, hogy a fal adja a másikat A botcsi­nálta rímfaragó szerepében pedig egyenesen Monthy Python-i ma­gasságokba szárnyal, ahogy a gyúrás, a fiírás és a skodamosás költőiségét ecseteli. Szula László pedig egyenesen maga Buflakár Béla, a nagy senki. Szürke ruhájá­ban hivatalnokarccal cincálja szerteszét a közönség idegeit Megígéri, hogy örökre megragad az emberi tűrőképesség határait feszegető unalma a nyúltagyban. S tényleg, mint egy parazita élős- ködik tovább a kép bennünk, ahogy a középszerűség mocsará­ba süppedten üldögél „a csak ülök és mesélek” bőrfotelban. Ám talán monológja az egyetlen ne­héz falat, hiszen Tasnádi annyira éles nyelvi leleménnyel írta meg, hogy a színpad nem bírja „túlnő­ni” az erős matériát A szózsonglőr Végh Zsolt eléri, hogy a darab közepére már a megjelenésével hisztérikus röhö­gést váltson ki a publikumból. De az igazi bravúr az, amikor mind­ezt annulálja egy láthatatlan Beckett-Proust kézfogással a ki­zökkent idő nyomába szegődve. Bartsch Kata az unalmas háziasz- szonyból dívává változik, s meg­mutat valamit abból a fátyolos erotikából, ami hangszálaiból bú­jik elő. Nyári Oszkár Blondin Gás­pár szerepében hozzászól az össznépi abortusz vitához, s a da­rab egyik csúcspontja, amikor a vaksötétben danolászva fricskát ad az operettnépnek. Igazi juta­No para, ez csak egy varieté A szerző-rendező' páros harmadik közös munkája a Paravarieté. Az már biztos, hogy az erő velük van, mert az abszurd dráma az előző darabok hangos sikereinek útján halad. Hogy bárhangu­latban sörözik a közönség? No para. Hogy háromdimenziós szemüvegen át arcul csap a tér-idő kontinuitás szétrobbanó szele­te? No para. Na de, hogy viccet csináljanak hétköznapi életünk legapróbb szegletéből is? Pedig ez történik. Abszurd helyzetet szül, ha egy házaspár eltéved az érzékek birodalmában. Gubás Gabi, Nyári Oszkár és Végh Zsolt közös jelenete lomjáték, ahogy Gubás Gabival a felcserélt érzékek jelenetében egy hullámhosszra hangolnak. A Gáspár második nejét alakító szí­nésznő amúgy a darab egyik leg­emlékezetesebb dalát adja elő a megrettent Senkinek. A Zsák­mányállat című szerzemény el­halványítja a Kispálék hasonló cí­mű próbálkozását, különösen az első sorokban ülő férfi nézőknek okozva álmaüan éjszakákat. En­nél már csak az súlyosabb él­mény, ahogy a gyönyörű nő rút öregasszonnyá vedlik át görbe tükröt tartva a fiatalságkultuszba fulladt mindennapjainknak. A dalok amúgy egy külön ol­dalt érdemelnének, hiszen a színpadon konferansziét alakító Némedi Árpád és Zságer-Varga Ákos egészen különleges zenei csemegéket tálaltak föl. A zene­kar Rusznyák Gáborral, Sebesi Tamással és Ekkert Miklóssal ki­egészülve meghatározó élményt nyújt a zenés előadásra kiéhezett publikumnak. Személyes ked­vencem a Némedi-féle Ne szeret­kezz, háborúzz! című opusz, amelyben a túlnépesedés proble­matikáját sanzonizálják bele a gyomorba. De a dalverseny mel­lett igen komoly vitára adhat okot a jelenetek legütősebbikének kiválasztása is. Bizton állítható, hogy Némedi „Ördög” Árpád és Szula „Senki” László „ronaldós” akciója éppúgy versenyben lenne a címért, mint a karácsonyest za­varba ejtő parafrázisa Sarkadi Kiss Zoroaszter-módra. Az meg már tényleg minden­nek a teteje, ahogy kigúnyolják magukat is a színészek, miköz­ben fityiszt mutatnak az író­asztal mögül föl-fölbukkanó „csúnyaszó-irtó” okostojások­nak. S az őrület határán túl már az sem meglepő, ha a stúdióda­rabbal egy időben játszott nagy­színpadi Veszett fejsze tériszo- nyos Mary Poppins-a Kecskés Kriszta személyében ennek az előadásnak a végén hajol meg a tapsrend közepén. Hát ami azt illeti, valóban ku­sza'egy világban élünk. Szok­ványos élethelyzeteink önma­gukban abszurdak, s ha jobban belemélyedünk, sírni volna kedvünk. Vagy nevetni. Ki tud­ja, talán Andreas Stiebe szó­zsonglőrnek mégis igaza van: képesek vagyunk megállítani az időt pár órácskára. Mondjuk egy távoli galaxisban, a kapos­vári teátrum stúdiószínpadán. A festőlány kedvenc pasztellsárkányai rajzok és festmények A rajzolás számára egy külön világ, amelyben kísérletezhet is Vörös Brigitta Benedek Diána 19 éves, fiatal torvaji lány. Tehetséges, szépen rajzol és fest, már az általános iskola 4. osztálya óta.- KI „fedezte fel” a rajztehetségedet?- Minden rajztanárom azt mondta, hogy szépen rajzolok. Én pádig próbálom kihasználni, hasznosítani ezt az adottságo­mat. lelenleg sajnos nem rajz­zal foglalkozom: gépírást tanu­lok ötödéven. De legalább nem estem ki az iskola ritmusából, és nem kell dolgoznom. Tavaly nem vettek fel a Kaposvári Egyetemre rajz szakra. Az Idén újra megpróbálod?- Igen, természetesen. A na­pokban voltam már az alkal­massági vizsgán. Ez sikerült.- Vannak más terveid Is?- Az egyik iskola indít sok- szorosító-képgrafikus-képzést is. Ha az egyetem nem sikerül­ne, akkor oda jelentkezem. Mindenképpen rajzot vagy rajz­zal kapcsolatosat szeretnék ta­nulni. Támogatnak a szüleid, a családod?- Tetszenek nekik a rajzaim, mindig elmondják a vélemé­nyüket, és ezzel sokat segíte­nek. Persze anyagilag is támo­gatnak: a különböző, jó minősé­gű rajz- és festőeszközök elég sok pénzbe kerülnek.- Segít valaki a felkészülésben?- Igen, egy rajztanárnőhöz járok magánórákra.- Milyen tanácsokkal lát el?- Inkább irányt ad. Rámutat arra, hogy min kellene változ­tatni, segítő szándéka van. Ha rajzolok, közben jön, megnézi a rajzot, és elmondja, hogy mit kellene máshogyan csinálni, és hogyan? Eddig még nem volt le­hetőségem nagyközönség előtt bemutatni a rajzaimat. Persze a környezetem, a barátaim és is­merőseim már látták a képei­met. De talán az ősszel... Felkér­tek, hogy a falunapkor szeret­nének egy kiállítást a képeim­ből. Nemrég kaptam egy felké­rést is, hogy illusztráljak novel­lákat. A két kép, amit eddig el­készítettem, elnyerték az írónő, Nina Thompson (ez az írói álne­ve) tetszését, és felkért, hogy a többi novellájához is készítsek illusztrációt. Milyen témájú képek ezek?- Romantikus-erotikus témá­jú képek. Inkább csak sejtetők. Nem mutat meg mindent, in­kább az olvasó képzeletére bíz­za a dolgokat.- Láthatjuk ezeket valahol?- A novellák fent vannak az Benedek Diána a festőállvány előtt érzi Igazán jól magát interneten ( www.nina.uw.hu ), és elméletileg a képek is felke­rülnek majd. Milyen témájú képeket szeretsz rajzolni, illetve festeni?- Festeni leginkább absztrakt képeket, különböző képzelet­szüleményeket szeretek. Ked­venceim a sárkányok. Rajzolni mostanában leginkább ember­arcokat szoktam, ezeket gyako­rolom. Milyen technikákkal dolgozol a legszívesebben?- Szénnel, pasztellal (vagy másik nevén porkrétával) és temperával készítem legszíve­sebben a képeimet. De most ki szeretném próbálni az olajfes­tést.- Van-e példaképed vagy kedvenc festőd?- Úgy különösen kedvencem nincsen, talán még keresem a stílusom. Picasso képei tetsze­nek, teljesen szabadon használ­ja a formákat. Élő, magyar fes­tők közül tetszenek Pósa Ede művei. Most voltam egy kiállí­tásán, és nagyon tetszett. Pósa Ede műveiben ml fogott meg?- Látványosak a képei. Szé­pen alkalmazza a pasztelltech- nikát Nyugalom, béke árad a képekből, és szépek a színek. Most olvastam egy könyvet, amely­ben egy falfestő az álmait festette meg. Reggel felébredt, vázlatrajzot készített az álmáról és azután megfestette. Ne­ked ml adja az ihletet a képekhez, ml Inspirál arra, hogy lerajzolj valamit?- Ez nálam csak úgy jön. A képek témája attól függ, hogy milyen hangulatom van. Van úgy, hogy éppen szomorú va­gyok, akkor olyan témában raj­zolok, például a Naplementé­ben úszó hajó vagy egy fekete rózsa. Ilyenkor a színek elég ko­morak. Az absztrakt úgy alakul ki, hogy meglátok egy formát, és ha megtetszik, akkor lefes­tem. Például az első absztraktat egy virág levele ihlette. Szerinted müyen „adottságok” kel­lenek ahhoz, hogy valaki alkotni tud­jon?- Mindenképpen fontos a kézügyesség és nagyon lénye­ges a kreativitás is. Az alkotó­nak legyen rálátása mindenre. Türelmesnek is kell lenni, mert nem minden sikerül elsőre. Mit jelent számodra a rajzolás, a festés?- A rajzolás megszabadít a napi gondjaimtól. Felszabadu­lás. A rajzolás számomra külön világ, amibe ha olyan kedvem van, bármikor elmélyülhetek. És persze szépet adhatok má­soknak is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom