Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-03 / 102. szám

ALMANACH 16 1 PUSZTAKOVÁCSI SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 3., KEDD Harc az iskolabezárás ellen megoldás Más-más településre járnak az alsósok és a felsősök Mindennek ára van. Megszűnnek az összevont osztályok, de lesznek gyerekek, akiknek utazni kell Már kezdtem azt hinni, hogy Pusztakovácsi a kerékpárosok faluja. Akármerre néztem, gye­rekek, felnőttek, idősek teker­ték a pedálokat. Bárki azt gon­dolhatná, az egészséges élet­mód hívei a pusztakovácsiak, és ezen a településen biztosan nem állnak sorban az orvosi rendelőben. Élő Jánossal be­szélgetve azonban kiderül, hogy igencsak szükség lenne egy állandó orvosra. - A niklai háziorvos rendel hetente két­szer és bizony, alig győzzük kivárni a sorunkat - mondta. - Nemcsak azokról a betegekről van szó, akik vizsgálatra jön­nek. Mivel gyógyszertár sincs a településen, a recepteket is ek­kor íratja mindenki. Szerencsé­re az önkormányzat a receptek alapján meghozatja a gyógysze­reket. Az orvosi rendelő egyéb­ként a megújult épületek közé tartozik. Akárcsak a kultúrház, a falumúzeum vagy az iskola. Az idén betervezett kastélyépü­let rendbetételével együtt mint­egy hetvenötmillió forintot tesz­nek ki a felújítások összesen. Az iskola azonban nem csak külsőleg változott. - Szembe kel­lett néznünk azzal, hogy egyre fogy a gyermekek létszáma - mondta Csöndör József pol­gármester. - Olyan megoldást kellett találnunk, ami nem ve­zet iskolabezáráshoz. Ezért ok­tatási intézményfenntartó tár­sulás keretében létrehoztuk öt település fenntartásában a Ber­zsenyi Dániel Egyesített Általá­nos Iskola és Óvodát. Ez két in­tézményt jelent, a niklait és a pusztakovácsit. Szeptembertől a felsősök Niklára járnak, az al­sósok pedig ide jönnek. Külön iskolabusszal szállítjuk majd a gyerekeket. Szabóné Paál Eleo­nóra, a pusztakovácsi tagintéz­mény vezetője nagy előrelépés­nek tartja, hogy megszűnnek az összevont osztályok. Pedagó­giai szempontból semmilyen hátrány nem éri a gyerekeket. Kérdőíveket küldtek a szülők­nek is, hogy megismerjék véle­ményüket a változásról. Számí­tanak arra, hogy néhányan úgy döntenek, más iskolába viszik a gyereküket. - A lányom, Kriszti­na jövőre hetedikes lesz - mond­ta Sánta Istvánná. - Az elképze­lés egyelőre jónak tűnik, de minden új átgondolása és fel­dolgozása időbe telik. Kérdez­zen egy év múlva, akkor már többet tudok mondani. MÚLT ES JÖVŐ Évtizedek a hivatalban Gazdálkodik a család Még csak kopogni sem kell a polgármesteri hivatal egyik iro­dájának ajtaján, mert sarkig ki van tárva. Az íróasztalnál ülő hölgy mosolyogva tekint fel munkájából. - Mindig nyitva áll az ajtóm - mondta. - Bárki bár­mikor bejöhet, hiszen azért va­gyok, hogy segítsek. Horváth Józsefné, az önkormányzat igaz­gatási főelőadója kereken har­mincöt éve fogadja a pusz­takovácsiakat és intézi ügyei­ket. Bár nem a településen la­kik, először Somogyfajszról, majd 1985-től Marcaliból jár be reggelente dolgozni. 1981 óta tartozik hozzá a népesség-nyil­vántartás és az anyakönyweze- tés. - Sikerült elnyernem az em­berek bizalmát, így érthető, hogy szoros a kötődésem a munkahelyemhez - tette hozzá. - Legszívesebben anyakönywe- zető-szalagot teszek a vállamra. Sajnos, az elmúlt évben csak két házasságkötés volt a falu­ban. Idén pedig még egy sem. A változás nem csak ebben mu­tatkozik meg. Horváth Józsefné elmondta azt is: úgy érzi, az emberek már nem olyan nyíl­tak, közvetienek. Viszont egyre igényesebbek, többet adnak a portájuk szépségére, környeze­tük rendezettségére. Sárái Zoltán fiatal vállalkozó­nak számít Pusztakovácsiban. Pedig hat évvel ezelőtt negy­venkét évesen döntött úgy, hogy a maga lábára áll. - Ami­kor felszámolták a településen a termelőszövetkezetet és két választásom volt - emlékszik vissza. - Vagy elmegyek alkal­mazottnak, de akkor a falut is el kellett volna hagynom, vagy családi gazdálkodó leszek és maradok. Sokat nyomott a lat­ban, hogy 1980 óta mezőgazda­ságban dolgoztam növényter­mesztési ágazatvezetőként.- Tisztában voltam azzal is, hogy a földből kemény munká­val lehet csak megélni, de eh­hez értek. így bízva a jövőben, úgy döntöttem, belevágok egy saját gazdálkodásba. Sárdi Zol­tán százhatvan hektáros terü­letet művel. A föld nagyobb ré­szén, mintegy százhuszonöt hektáron éppen a kukoricát vetette el. - Eddig még nem bántam meg a döntésemet, hiszen a nehézségek ellenére jól alakult minden - folytatta. - Az Európai Unióhoz való csatlakozás sok előnnyel ke­csegtet. Egyelőre még csak az adminisztrációm nőtt meg, de hiszek abban, hogy a mezőgaz­daságnak van jövője. EZ A HÍR PUSZTAKOVÁCSIBAN Maguk nevelik a virágokat Pusztakovácsiban hat és fél hektár az a terület, ami állandó gondozásra, szépítésre szorul. Gépi és kézi kaszával tartják rendben és ahol szükséges, még a traktoros rotációs kaszát is bevetik. A virágosításról pe­dig saját nevelésű egynyári vi­rágokkal gondoskodnak. Felújították a ravatalozót Megújult és hatméteres tető­vel ellátott résszel kibővült a település ravatalozója. Az önkormányzat spórolással, költségvetéséből gazdálkod- ta ki a beruházáshoz szüksé­ges összeget. Két és fél millió forint volt a felújítás, ami­ből a épülethez vezető utat is leaszfaltozták. A tiszta környezetért Elkészült a település hulla­dékgazdálkodási programja. A környezetet károsító ténye­zők felmérésére és a megol­dási javaslatok kidolgozásá­ra nyolcszázezer forintot nyert az önkormányzat a kör­nyezetvédelmi minisztérium­tól. A következő feladat a ren­dezési terv elkészítése lesz. Múzeumban az örökség Teljessé vált a falumúzeum. A 19. század végét, valamint a 20. század elejét felidéző tör­ténelmi emlékek a Márffy- kastély udvarán álló épület­ben kaptak helyet. Az írott és tárgyi értékek restaurálása után a fényképanyag feldolgo­zása jelentett nagy kihívást. A fotókat számítógépre vitték, retusálták és ahol tudták, azo­nosították a képen látható embereket is. A fotók kina­gyítva kerültek a falakra. Az első egyetemi falu Pusztakovácsi az ország első fa­luja, ahol egyetemi képzés fo­lyik. Kivételes abban is, hogy egyedül itt van csak magyar ős­történeti tanszék. A képzés ma­gyarságtudomány, történelem, népköltészet, népművészet, nép­zene és néptánc szakon indult tavaly októberben. A Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetem kihelye­zett tagozatára, ami a Szent László nevet vette fel, tizenöt hallgató iratkozott be. Mind a ti­zenöten letették a féléves vizsgá­kat. Sőt, felkészültségüket bizo­nyítja, hogy négyesnél rosszabb jegyet senki nem kapott. EZT FŐZIK PUSZTAKOVÁCSIBAN Vörösboros körömpörkölt Zsírban aranysárgára piríta­nak 2 nagy fej apróra vágott vöröshagymát. Beletesznek nyolc darab leperzselt, meg­kapart és egyenként négyfelé vágott sertéskörmöt. ízlés sze­rint sózzák, és dobnak bele köménymagot. Egy evőkanál paradicsompürévei, egy evő­kanál paprikapürével, három evőkanál őrölt pirospapriká­val tovább ízesítik és felenge­dik vízzel. Mikor félig megpu­hultak a ser­téslábak, bele­tesznek 2 ge­rezd zúzott fokhagymát, karikára vág­va 2 darab zöldpaprikát, 2 darab paradi­csomot. Ekkor kell az elpárol­gott vizet vörösborral pótolni és készre főzni. A CIKKEKET VIGMOND ERIKA ÍRTA. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Könyvtárban élné az életét Csöndör József polgármester­nek mintegy háromezer köte­tes könyvtára van. Kisgyer­mek kora óta szenvedélye az olvasás. Beval­lása szerint, ha választha­tott volna, könyvtárban élné az életét. No nem könyvtárosként, hanem a kö­tetek között búvárkodva. Gyűjteményében mindenféle sportról szóló és művészeti könyvek vannak. Most éppen Az operaház csillagait olvas­sa. Ismerősei, családja is­merve a hobbiját, mindig egy-egy könyvvel ajándékoz­zák meg. Naponta rendezgeti könyvtárát, jelenleg húsz kö­tet vár a besorolására. PUSZTAKOVÁCSI MAGÁNÜGYEK Zsivajban is van fogása Már huszonöt éve járja bará­taival az országot, a legjobb horgászparadicsomokat felke­resve Horváth Dezső. A leg­kedvesebb he­lye a Tisza- part, a legna­gyobb fogása pedig egy ti­zenhét kilogrammos amur volt. A horgászatot és termé­szetesen a halakat is szerető baráti kör minden évben csa­ládostul felkerekedik és egy- egy hetes túrára indul. Olykor még harmincán is összejön­nek. A főhorgász szerint tév­hit, hogy csak csendben lehet horgászni. A gyerekeknek nem lehet a hangoskodást megtiltani és a zsivajban is ugyanúgy kapnak a halak. Három gyereke a hobbija A huszonöt éves Cseh Szilvi­ának három kisgyermeke a szeme fénye. Nevelésük nap­jának minden percét kitölti. Egyáltalán nem érzi fá­radságnak mellettük a háztartási te­endőket sem. Szívesen taka­rít, mos és vasal. A fiatalasz- szony főleg a konyhában sze­ret tevékenykedni, sütni-főz- ni. Ha pihenésre vágyik, ak­kor a kertjükben talál felü­dülést. Gondozza a vetemé­nyest, a szőlőt, kapálgat- gyomlálgat és virágokat ül­tet. Természetesen a kicsik akkor is körülötte vannak, te­kintete a munka közben is a gyerekeket vigyázza. Roncsokból épít autókat A Pusztakovácsi Autósport Egyesület elnöke Tóth Ottó él-hal a roncsderbikért. Ver­senyeken is rendszeresen részt vett, az Országos baj­nokságban például össze­tettben a dobo­gó harmadik fokára állhatott. Mégis a Pusztakovácsiban megrendezett roncsok verse­nyében elért első helyére a legbüszkébb. Háza udvará­ban barátaival rakja össze a futamokon elindított gépko­csikat. A versenyek szüneté­ben úgy hetente *hódol hobbi­jának, a futamok előtt pedig szinte minden percét az au­tók között tölti. Elárulta: a Lada a kedvence. A számítógép megszállottja Három éve fedezte fel a szá­mítógépes világot az autósze­relő Bendli Richárd. A hu­szonkét éves fi­atalembert a haverok győz­ték meg arról, milyen hasz­nos és szóra­koztató időtöl­tés a számítástechnikában el­mélyedni. így hát vett egy komputert és szinte teljesen egyedül elsajátította a hasz­nálatát. Szabadidejének szin­te minden percét a gép előtt tölti. Már virtuóz módon ke­zeli a programokat, lavíroz az interneten. Legszívesebben filmeket néz és előszeretettel próbálja ki az autós játéko­kat, akár egyedül vagy bará­ti társaságban. 43 év a citerák között Ezermester, de leg­szívesebben citerá- kat készít a 84 éves Buzsáki Fe­renc. A kisebb, nagyobb, vala­mint külön­féle for­májú és hang­zású hangsze­rek 1962 óta formálódnak a keze alatt. Ma­gyarország mellett Euró­pa más orszá­gaiba is elju­tottak re­mekművei. Műhelyében mindenki a ked­vére és tetszése szerint vá­laszthat a citerák közül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom