Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám

4 Közélet,gazdaság, politika 2005. május 15., vasárnap Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó, aki a szomszédos Ausztriában nőtt fel, nagyon szigorú a gyerekeihez. Elvei ismerősek, ám úgy tűnik, nemcsak Amerikában számít unikumnak, a mai magyar családok sem követik a példáját. "W" Tjra valamit nem a he- I I lyén talál, egyszerű- I en a kukába dobja JL JLvagy a kandallóba hajítja - panaszkodik Arnold Schwarzeneggerre a felesége. - Ha a gyerekeink elfelejtenek beágyazni, nem találkoz­hatnak barátaikkal, ha égve felejtik a villanyt, apjuk kicsa­varja a körtét és sötétben kell lenniük. A kaliforniai kormányzóvá lett világsztár nem csinál titkot apai szigorúságából, azt vallja, egy gyerek nem teheti mindig azt, amihez kedve van, ráadá­sul Ő is szülei szigorú nevelési alapelveinek köszönheti, hogy ilyen sokra vitte. Ezzel igyek­szik leszerelni a gyerekeit, akiknek az sem tetszik, hogy a kormányzói villában ismeret­len fogalom a házvezetőnő, így a lányoknak maguknak kell mosni és vasalni. Ilyesfajta szülői szigor Ma­gyarországon, még az ismert embereknél is jóformán isme­retlen, talán nem is vetne jó fényt rájuk, ha Arnie-hoz ha­sonlóan bánnának gyermeke­ikkel. Bíró Ica például hírből sem ismeri a szülői szigort.- Sok olyasmit megenged­tem a kislányomnak, amit az én szüleim nekem soha, talán mert nyolcéves korától egyedül neveltem - mondja a test- és lé- lekedző. - Mindig engedékeny voltam, semmitől nem tiltot­tam, ami neki a boldogságot je­lentette, bár lehet, hogy időn­ként szigorúbbnak kellett vol­na lennem. Ungár Anikó bűvész sem di­csekedhetne a szigorú szülő cí­mével, őt nem érdekli, hogy fi­ának pólói katonás rendben állnak-e a szekrényben, mint mondja, náluk a szülő-gyerek viszony nem erről szól. Abból viszont jottányit sem enged, hogy amit a fia elhatározott és az épülését szolgálja, amilyen a szaxofontanulás és a sport, azt következetesen végigvigye. Szerinte ezek a fontos dolgok és nem az, hogy a gyerek elrak- ja-e a ruháját vagy kiveszi-e ré­szét a házimunkából. Xantus Barbara sem tartja magát szi­gorú édesanyának. St. Martin viszont kezdet­től apai szigorúságot diktált, és bár minden segítséget meg­ad Norman fiának, de gondol­kodni nem tud és nem is akar helyette.- Ha valami rosszat csinált, megkérdeztem tőle, a szülő he­lyében mivel büntetne - mesé­li a zenész. - Egy hét tévé- és számítógépszünet, hangzott a válasz és egyben a végső ítélet. Nálunk a sztároktól nem mennek „világgá” a gyerekek a szülői szigorúság miatt, ami másutt gyakran szerepel az el­tűnéshez vezető okok között. Pedig az ilyesminek nem kis publicitása lenne, amitől sok Nem szigorúak a magyar szülők Schwarzenegger nagyon szigorú nevelést kapott ausztriai szülőfalujában, ám manapság ez nem járható út közismert gyermekes szülő retteg. A sztárok némelyike egyébként is félti gyermekét a nyilvánosságtól és ebbéli szi­gorúságuk valóban következe­tes. Máté Kriszta és Bárdos András nem engedik fényké- peztetni gyermeküket, leg­utóbb egy üres gyermek-autós- ülés előtt pózoltak, csak így hagyták dolgozni a fotóst. Ugyanígy a Nagy-Kálózy Esz- ter-Rudolf Péter színész házas­pár sem engedi, hogy gyerme­keik képe újságba kerüljön, ne­velési elveikről is ritkán nyilat­koznak. Bánsági Ildikó és Gás­pár Sándor lánya, Gáspár Kata csak úgy szerepelhetett az Apám beájulpa! című filmben, hogy édesapja szigorúan meg- ígértette vele, kijavítja a félévi bizonyítványát.- Elégedettek voltak az ala­kításommal - mondta Gáspár Kata. - Szerintük hoztam a természetes formámat, igaz, eleinte ódzkodtak az őszinte véleménytől, nem szerették volna, ha elbízom magam. Bár sosem emeltek rám kezet, tu­dom, felpofoznának, ha el- szállna velem a ló. Később mégis büntetést ka­pott: édesapja nem engedte, hogy vele együtt szerepeljen Koltai Róbert Világszám Pában, mert mégsem tanult rendesen. Példamutatással és nem fa­kanállal neveli kislányát Pártái Lucia, aki szerint Csí ezt ké­sőbb értékeli majd. Mindig ide­jében szól neki, mire számít­hat, ha valamit nem csinál meg.- Nem szívesen büntetek, de ha mégis, szerintem jót tesz neki - jegyzi meg a mete­orológus. Dr. Marik Ágnes pszichiáter szerint a szülők feladata, hogy gyermeküknek meghatároz­zák, melyek a helyes és köve­tendő iránymutató és fontos er­kölcsi értékek. Ez az iránymu­tatás segíti a gyerek erkölcsi­etikai rendjének kialakulását, az alkalmazkodást. Gondot je­lenthet, ha túl szigorúak, mere­vek és korlátozóak, mert az el­várások által elkövetett hibák felnagyítódnak. PÁSZTOREK JUDIT hirdetásvezető- Szigorú vagyok, de következetes, lányaimtól szigorúan elvárom például a házimunkát. A takarítás, bevásárlás szerintem kötelességük, hiszen így segít­hetnek a szülőnek. Nálunk ritka a bünte­tés, ha rosszalkodnak, a kisebbik nem mehet diszkóba, de soha nem ütném meg a gyerekeimet. HEGYI LÁSZLÓ operatőr- Ha kellett, olykor rácsaptam a hétéves Manó kezére. Mostanában szóban vagyok inkább szigorú, meg is rótt érte a fiam, hogy inkább verjem meg, mert az rövidebb ideig tart, és a hosszú szóbeli szidást elfe­lejthetném végre. Mégsem tart szigorú apá­nak, talán, mert ha rosszat csinál és büntet­ni kell, megkérdezem, tudja-e, miért kapja. Biztosítási csalásban jók vagyunk A biztosítási csalások több könyvet is megérnek, hiszen túl sokan űzik. A cégek magándetektíveket foglalkoztatnak, mert a magyar elképesztően leleményes a biztosítási csalásokban. A z ügyfél is trükkös és a bizto­sító is simlis, csupán az a kü­lönbség, hogy az ügyfelek trükkjeit biztosítási csalásnak nevezik - magyarázza egy biztosítási ügyekkel foglalkozó és neve elhallgatá­sát kérő ügyvéd. - Jól ismerem a bizto­sítók jogászainak stiklijeit, mert ugye, egyetlen biztosító sem jótékonysági in­tézmény. Ez kőkemény üzlet. Az ügy­felek hiába utalják a havi biztosítási összegeket, ha kár éri őket, a biztosítók nem szeretnek fizetni. A hazai biztosítás világa sem azt su­gallja, hogy normális országban élünk. A csalódott kárvallottak szerint nálunk a biztosítás már régen nem biztonság.- Belső statisztikákat ismerve a mul­tinacionális biztosítók hazai eredmé­nyei messze felülmúlják kinti anyacé­geik hasznát - mondja Vízy András, a Biztosítási csalások című könyv szer­zője. A kötet a héten jelent meg, a biz­tosító cégek nem nagy örömére, hiszen a kiadvány sajátos kézikönyve tippek- nek, trükköknek, tanácsoknak.- Rossz kár nincs, csak rosszul beje­lentett káresemény - hangzik az egyik szereplő szlogenszerű tanácsa. - A jól bejelentett kár kikövezett út a kasszáig. A legkisebb ellentmondás esetén a biz­tosító automatikusan visszautasítja kárigényünket, ami az első körben szinte kötelező is. Alaposan rágjuk meg, mit adunk majd elő. Furán hang­zik, de néha nem éri meg becsületes­nek lennünk. Ha például járó motor mellett kiszállunk a kocsiból, hogy ki­nyissuk a garázsajtót, és valaki be- ugorva így viszi el az autót, majd mindezt élethűen elmeséljük a bizto­sítónknál, balgaságunk miatt nem kár­eseményként értékelik a történteket. Ilyenkor nincs mese: az igazi helyett ki kell találnunk egy hamis mesét. Pél­dául azt, hogy leállítottuk a motort, zsebünkbe tettük a slusszkulcsot, és miután kiszálltunk, a tettesek azt mondták, lelőnek, ha nem adjuk oda a kocsikulcsot. Erre már ráfogható, hogy rablás történt. A biztosítók többsége nyomozót is foglalkoztat, ha érződik a biztosítási csalás. Az Egyesült Államokban főleg a műkincs- és az életbiztosítások terüle­tén dolgoznak, nálunk jórészt a gépko­csi- és szállítmányozási ügyekben lo­holnak biztosítási magándetektívek. Akik hasznos adatbázissal is rendel­keznek, melyből kiderülhet, hol for­dulnak elő a leggyakoribb törések. Ausztriában például így derült ki, me­lyik az a szakadék, amelybe a legtöbb autó „zuhant”. Napjaink divatos trükkje, amikor erre szakosodott szerelők „felöltözte­tik” a balesetet szenvedő autót: más kocsikból származó, sérült alkatré­szekkel ékesítik, hogy a biztosító mi­nél többet fizessen. Egy szerelő tudja, mi törhetett volna még össze a baleset­kor: lehet, hogy a sárvédő, a lökhárító megsérült, de a lámpatest épen ma­Ritkán fognak el biztosítási csalót, pedig a biztosítók magándetektíveket fogadnak, miután túl sokan élnek ebből az iparágból... SÍPOS: REMÉLEM, A CSALÓK IZGULNAK TÖBBET- Évtizedeken át nagy meccsek voltak az ügy­felek és biztosítók között - mondja SÍPOS JÓZSEF. az Allianz Hungária kommunikációs igazgatója. - Az előbbi fölémondott, az utóbbi aláígért, majd félúton alkut kötöttek. Ma a sok- szereplős verseny miatt a biztosítónak létérde­ke, hogy tisztességesen bánjon ügyfelével, és talán hamarosan az ügyfél is úgy gondolkozik, miért ne lenne tisztességes az őt kiszolgáló biz­tosítóval szemben. Persze, sokféle próbálko­zás van, különösen a gépkocsi-biztosítás terü­letén, jellemzően szervezetten. Előfordult, hogy hajléktalanok nevén egyszerre több tíz­millión felüli értékű autó is szerepelt, vagy roncsautók alvázszáma fel­tűnt lopott járműveken. Vannak önbetörések, és megtörtént, hogy el­tűnt kamionban más rakomány volt, mint amire biztosítást kötöttek. Iz­galmas terület a biztosítás, de remélem, a csalók izgulnak többet. radt. Némelyik típusnál az ilyen lám­pabura százezer forint is lehet. Ha a szervizben van ilyen törött lámpa, a kárszemle előtt felszerelik az ép he­lyett. A légzsák sem mindig nyílik ki, az is kicserélhető kipukkantra. Egy-két ilyen apróságból több százezer össze­hozható. Ezért a biztosítók újabban ra­gaszkodnak hozzá, hogy a sérült alkat­részeket adják le, a kinyílt légzsákot a kárfelvevők lyukasszák. Mondják, ehhez nincs is joguk. Él egy német-magyar figura a fővá­rosban, akinek az elmúlt tizenöt év­ben több mint hatvan közúti kárese­ménye volt. A biztosítók is rájöttek, hogy esetei ismétlődnek. Kihasználja a másik autós figyelmetlenségét és belemegy. Mindig rendőrt hív, hogy bizonyítsa vétlenségét, mondják is, hogy ez a foglalkozása: közúti balese­tek vétlen sofőrje. Mindig Németor­szágban javíttatja járművét. Német szakértő méri fel a gépkocsijában ke­letkezett kárt, de mondják, hogy nem ott javíttat, hanem Magyarországon, a kinti díjak töredékéért. Itthon há­rom-négyszázezer forintból megolda­nak egy odakint egymillió forintba kerülő javítást. A „vétlen autósnak” hatszázezer forint tiszta haszna van, és miután ezt egy évben ötször-hat- szor eljátssza, szép pénzt keres szo­katlan foglalkozásából. A magyar a biztosítási csalások „pi­acán” is leleményes. Több egészség- és baleset-biztosítási csalásban az orvo­sok összejátszhattak a betegekkel: sür­gősségi beavatkozások helyett halaszt­ható műtétekről volt szó. Az orvosok elmondták például a betegnek, hogy előbb-utóbb ki kell szedni az epekövét, a beteg egészségbiztosítást kötött, majd kés alá feküdt, utána pedig a biz­tosítójánál jelentkezett a pénzért. Csontos Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom