Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-14 / 112. szám
ALMANACH 04 7 DRAVAGÁRDONY SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁJUS 14., SZOMBAT Traktorral járnak temetni útfelújítás Brüsszelig is elmennek a sok hitegetés miatt- Ha a temetői út idén sem épül meg, akkor elmegyek Brüsszelig. Elegem van belőle, hogy mindenki csak hiteget bennünket - fakad ki Kovács István polgármester. Panasza jogos, hiszen a rendszerváltás óta egyetlen nagyobb beruházás sem valósult meg Drávagárdonyban. - Kész terveink vannak, de pénzünk nincs - mondja. - Állami támogatás nélkül esélyünk sincs az előrelépésre. A legfontosabb a temetői út megépítése lenne. Hiába ez a környék legszebb temetője, rossz Időben csak traktorral lehet kijutni. Az asszonyok itt zokognak a falu szélén, mert nem tudnak kimenni a sírokhoz. Két temetésünk is volt az utóbbi időben, és traktorral kellett kivinni a halottat. Érvényes építési engedélyünk van, ami maholnap lejár. Kifutunk az időből, s közben látjuk, hogy Baranyában sokkal kisebb falvakhoz is utak épülnek. Az 1,3 kilométeres út építése becslésük szerint 30-35 millió forintba kerülne. Megoldást jelenthetne a Drávára tervezett idegenforgalmi központ, mert ennek útja a temető mellett vezetne el. A pihenőcentrum nemcsak erre jelentene megoldást, A gyerekek élvezik a számítógépek adta új lehetőségeket és szívesen böngésznek az információk között hanem reményeik szerint a falusiak megélhetési gondjaira is gyógyír lehetne. - Akik látták ezt a partrészt, azt mondják: érdemes megpróbálni. Vesztenivalónk nincs - mondja a polgár- mester - százmilliós pályázatot írtunk a létrehozására. Nem csak a temetői út hiánya az egyedüli gondjuk az ittenieknek. Úgy érzik: a kis falvakat mindenki leírja. - A Volán a rovásunkra takarékoskodik az üzemanyaggal, az áfész-bolt pedig hétköznapokon már délután háromkor bezár. Mintha Gárdonyban másodrendű állampolgárok élnének - mondja Balogh Szilvia és Hideg Katalin. A két fiatalasszony a gyerekeket kísérte el számítógépezni. Amíg a kicsik játszanak, addig van idő egy kis beszélgetésre. - Ritkán járnak a buszok, s van olyan járat, ami be sem jön a faluba. Egy kilométerrel odébb leteszi a gárdonyiakat, pedig ugyanany- nyi a viteldíj, mint máskor - mondják. Mások arról beszélnek, hogy az üzlet tovább tarthatna nyitva, ha helybeli boltost alkalmazna az áfész, s nem a szomszéd faluból valót. MÚLT ÉS JÖVŐ Virágba rejtett házikó Tavaly hirdették meg először a porták szépségversenyét. Az egyik legszebbnek Dudás Fe- rencné háza táját tartották az ítészek. A 68 éves asszony büszkén mutatja a falon a táblát a virágos, gondozott porta felirattal. Azt mondja: jó érzés, hogy a falubeliek is elismerik, dicsérik a szorgalmát.- Világéletemben megvolt bennem az igény a szép környezetre. Nem tudtam elnézni a gondozatlanságot magam körül - mondja Dudás Ferencné. - Most sem tudom a földben hagyni a gazt, pedig már egyre nehezebb lehajolni. Az ember 68 évesen sem tud kibújni a bőréből. Nemcsak az udvart és kertet tartjuk rendben, de még a házunk előtti utcarészt is virágokkal ültettem tele - mutat körbe. Mindenfelé muskátli, rózsa, nemesített liliom. Szinte minden egyes tövet külön bemutat és IáNagy család segítője Igencsak nagy családról kell gondoskodnia Borosáé Varga Évának. A fiatalasszony odahaza rokkantnyugdíjas férjére és két fiúgyermekére főz, mos és takarít, édesanyját is segíti. Emellett tucatnyi idősnél végzi ugyanezt. Azért kapja a fizetését, hogy a legelesettebbeknek segítsen.- Az egyedül élőket látogatom és azokat az idős házaspárokat, akiknek a gyerekei messze vannak, és nem tudják a szüleiket gondozni - mondja. - Fát hordok, vizet hozok, mosok, takarítok, bevásárolok és kiváltom a gyógyszerét, ha kell. Van olyan is köztük, aki csak azt szeretné, hojfy egy kicsit leüljek mellé beszélgetni. Barcson végzett szociális gondozói, ápolói tanfolyamot. A bizonyítvánnyal bekopogott az ön- kormányzathoz. Házi betegápolónak alkalmazták: minimálbért kap, hogy segítse az időseket. togatója lelkére köti, hogy néhány hét múlva okvetlenül keresse fel, mert akkor lesz csak itt igazán néznivaló. Nemcsak növényeit, a főztjét is ismerik már, egyike volt azoknak, akik a falunapon az egész községre főztek. Babgulyást és pörköltet készített, nem vallott vele szégyent.- Nemsokára már ügyelet is működik majd. Jelzőcsengőt adnak az időseknek, amellyel tudathatják, ha sürgős segítségre van szükségük. Gárdonyban 2-3 időshöz kerül ilyen jelzőberendezés. Mindegy, hogy éjjel vagy nappal, ha megszólal a jelzőcsengő, azonnal mennem kell segíteni. EZ A HÍR DRÁVAGÁRDONYBAN Garázs a gondnokságnak Önálló falugondnoki szolgálatot hoztak létre idén Drávagárdonyban, vásároltak hozzá egy személyautót, amit Nagy János vezet. Az igazi az lenne, ha sikerülne autóbuszt venniük, mert azt jóval több célra tudnák használni. Idén garázst is építenek a járműnek, ezt úgy alakítják ki, hogy akár egy kisbusz is beférjen. A garázsépítésre 400 ezer forintot fordítanak, amely teki- pályázatból várható. Faluszépítő civilek Tavaly alakult a falu első civil szervezete, a nyugdíjasklub, és szervezik a következőt. Ebben a fiatalokat szeretnék megmozgatni. Az új szervezet két célt szolgálna: erősítené a fiatalok közösségét és egyúttal a településnek is hasznára válna: a falu szépítéséből is kivennék a részüket a tagjai. Százmillió a Drávára Százmillió forintért idegen- forgalmi központot szeretnének kialakítani Drávagárdony határában, a Dráva partján. Hajókikötő, sportpálya, medence és étterem építése szerepel a tervekben; mindezt uniós támogatással igyekeznek megvalósítani. A terület az idegenforgalmi szakemberek szerint is ideális helyszín a vendégek fogadására. Képünkön: Gárdony közelében is kiköthetne a sétahajó. Mernek álmodozni Falun belül és a környéken sokféleképpen vélekednek az emberek arról a drávagárdonyi tervről, hogy százmilliós beruházásban pihenőcentrumot építsenek a Dráva-partra. Vannak, akik aggódnak, hogy egy ilyen nagy vállalás akár csődbe is viheti a falut, mások megmosolyogják az elképzelést. S persze van olyan is, aki hisz benne, hogy idegenforgalmi központ lehet a 176 lelkes Dráva menti falu. Egy biztos: ez a falu a valós igényeire, szükséges fejlesztéseire 15 éve egyetlen fillért sem kapott. Most mindent egy lapra tesznek fel, s mernek nagyot álmodni. Bármi is legyen a kimenetele, vesztenivalójuk nincsen. EZT F O ZIKD RÁ VÁG ÁR DONY BÁN Kolbászos lencseleves Hozzávalók: 25 dkg lencse, 10 dkg füstölt kolbász, 2 dl tejföl, 2 evőkanál olaj, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál piros fűszerpaprika, 1 evőkanál finomliszt, 1 teáskanál citromlé vagy gyenge ecet, csipetnyi cukor és kevés só. A megmosott és átválogatott lencsét előző este hideg vízbe áztatják. Másnap bő egy liter vízbe teszik és puhára főzik. A vöröshagymát megtisztítják és finomra vágják. Az olajat fazékba öntik felforrósítják, ráteszik a hagymát és üvegesre pirítják. A tűzről lehúzva belekeverik a piros- paprikát, ráöntenek egy evőkanálnyi vizet, és a zúzott fokhagymával összekeverik. Kevés sóval ízesítik. A főtt lencsét a levével együtt ráöntik a hagymás olajra, beleteszik a kolbászkarikákat és felforralják. 10 percig nagy lángon főzik, közben a lisztet simára keverik a tejföl levével, a citromlével és 4 evőkanál vízzel, majd a forrásban lévő levesbe öntik. Folyamatosan keverve jól kiforralják, ha kell, utánasózzák. Csipetnyi cukorral ízesítik. A megmaradt tejfölt kiki az adagjára locsolja. A CIKKEKET ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA DRÁVAGÁRDONYIMAGÁNÜGYEK Erdőjáró polgármester Fiatal kora óta szenvedélyes vadász Kovács István polgármester. A házában gímszarvas-, őztrófeák, vadkanagyar. Annak a hétéves vadkannak az elejtésére a legbüszkébb, amelynek 21,3 cm-es agyara ma szintén a ház dísze. - Az élmény a fontos, nem a vadhús - mondja. - Az igazság az, hogy a család nincs oda a vadételekért. Tanult szakmája igencsak eltér a hobbijától: Szigetváron és később Barcson is gépek között dolgozott egész életében. Azonban - mint mondja - ez a vidék mindig híres volt a gazdag állatállományáról, s ő sem tudta kivonni magát a hatása alól. Nyár a háztetőn A háztetőn töltötte a tavalyi nyarat a hetvenéves Klonga József; a Pécsről idetelepült férfi egymaga építi újjá a házát. Szinte minden iparosmunkát maga végez, jóllehet iskolában nem tanulta egyiket sem. - Nyitott szemmel jártam a világban és rám ragadt - mondja. Látva a házát, elmondható: nyugdíjasként is lepipál sok fiatal szakembert. Kandallójának a falusiak is csodájára járnak, s azt mondják: még sok hozzá hasonló betelepülő kellene Drávagárdonyba. Ő pedig azt mondja: egy panellakás árán palotát varázsol a Dráva-partra, s eszében sincs visszamenni a nagyvárosba. A falu gépésze Fontos feladata van Mógorné Závecz Mártának, ugyanis ő felügyel a falu egyetlen számítógépére, amelyet a helyiek számára állítottak be a polgár- mesteri hivatalban. Az asz- szony Darány- ban végezte el az alapfokú számítástechnikai tanfolyamot és maga is szívesen használja a számítástechnikát. - Együtt tanultam a használatát a gyerekeimmel - mondja a háromgyermekes fiatalasz- szony - , és sok hasznát veszem ennek a tudásnak. Nemrég elvégeztem egy szociális gondozói tanfolyamot, és a záródolgozatot már számítógépen írtam meg. Szívesen ad kosarat Örül, ha kosarat adhat Sárközi Ignác, aki a kosárfonás bevételéből egészíti ki ugyanis már évek óta az egyébként szűkös családi jövedelmet. A munkába szinte az egész család beszáll, ősztől tavaszig készítik a mutatós fehér és a hasznos barna kosarakat. Nappal főzik ki a vesszőt, és sokszor késő estig dolgoznak vele. Egy kisebb kosár három óra alatt készül el.- Sajnos, nem igazán fogy a portéka - mondja -, ezen a területen is igaz, hogy sok az eszkimó és kevés a fóka. Bár a bevásárlókosár mutatósabb, mégis inkább a fáskosarat keresik az emberek. Feje fölött a szőleje Joggal büszke a szőlőlugasára Dudás Ferenc, mert sok dicséretet is kapott már érte. - Nemegyszer mondták: ilyen lugast senki más nem tud csinálni. Persze ez túlzás, de az talán látszik belőle, hogy szeretettel gondozom a szőlőt - mondja a nyugdíjas gazda. Nincs sok szőleje, de a bora jó és ez a lényeg. - Sokat bajlódom vele; hol elfagy, hol más baj támadja meg a szőlőt, de a végeredmény szerencsére általában jó lesz - mondja büszkén. Noha Csabagyöngye terem nála. A férfi fiatal korában Potonyból települt ide, kézbesítő volt, majd a té- eszben dolgozott. A falu krónikása Először a családja történetét kezdte kutatni, s ma már a település múltjáról szóló adatokat is gyűjti a 80 éves Tombor Jánosáé. A szomszéd faluban botlott először feljegyzésekre Drávagár- donyról, s rögtön át is másolta valamennyit a maga füzetébe.- Kíváncsi voltam a saját őseimre, aztán ez a kíváncsiság hamar kiterjedt a falu történetére - mondta. - Örömöm lelem benne, mert mindig szerettem a történelmet. Pontosan tudja, kik voltak Gárdony birtokosai, hogyan alakult a falu sorsa az évszázadok során, s mikor - 1924-ben - szentelték fel a református templomot.
