Somogyi Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-10 / 108. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2005. MÁJUS 10., KEDD 12 FELNŐTTKÉPZÉS Tanuljon a dalszövegekből! gyakorlati ötletek A magolás nem vezet igazi eredményre A tévé, a videó, a DVD és az internet is segítheti a nyelvtanulást. Sőt, az sem árt, ha idegen nyelvű újságokkal bővítjük a szókincsünket. Szakértők szerint a magolás nem vezet eredményre, ám a gyakorlást senki nem úszhatja meg. A magyar felirattal ellátott DVD- filmek sokat segítenek a nyelv- tanulásban - állítja a Katedra Nyelviskola tanulmányi igazga­tója. Tóth Ildikó szerint a hallott szöveg vizualizálása segíti, hogy jobban rögzüljenek az új kifeje­zések. Az is praktikus, hogy a filmet bármikor meg lehet állíta­ni, és újból le lehet játszani a problémás szövegrészt. Az ide­gen nyelvű újságok olvasása is segíti a tanulást. Tanácsos rövi- debb, érdekes témájú cikket ki­választani, amiből egész monda­tokat és kifejezéseket jelölhet ki magának a nyelvtanuló. Ezeket érdemes egyben memorizálni, különös tekintettel az ige-főnév, melléknév-főnév szókapcsola­tokra - mondja Tóth Ildikó. Ma már tömegével kaphatók olyan „könnyített” olvasmányok, ame­lyek a kezdőknek is igazi olvasá­si élményt nyújtanak - hívja fel a figyelmet Makara György. A Relaxa Kft. ügyvezetője sze­rint azonban a legtartósabb tudást külföldön szerezhetjük meg, ahol nap mint nap termé­szetes közegében gyakorolhat­juk a nyelvet. Csak előtanul­mányok után érdemes más országban mélyíteni a tudást - húzza alá. Tévéfilmek, video­játékok, mozi, idegen nyelvű hangkazetták hallgatása, szókár­Tanulni játékos eszközökkel is lehet. Nagyon sok függ a tanár és a diákok találékonyságától. tyák memorizálása, keresztrejt­vények, nyelvi magazinok, slá­gerszövegek fordítása egyaránt ösztönözhet a tanulásra. Egy-egy külföldi dal szövegét dúdolva szinte játszva meg lehet tanulni, a fiatalok pedig sokszor szívesen fordítják le, hogy mit énekelnek. Mindkét szakember egyetért abban, hogy az internet is kitű­nő nyelvismeret-bővítő lehető­ség. Míg Tóth Ildikó a külföldi chatoldalakra hívja fel a figyel­met, Makara György szerint az idegen nyelvű hírek, sztorik, hir­detések olvasása bővítheti a már megszerzett ismereteket. Tóth Ildikó úgy véli: ismételt gyakor­lás nélkül egyetlen módszer sem lesz hatásos. Véleménye szerint érdemes egy-egy hangzószöve­get akár négyszer is meghallgat­ni, hogy szövegkörnyezetben rögzüljenek az új szavak. Makara György szerint nem érdemes szótározásba fognia a nyelvtanulónak. A felfedező nyelvtanulás híve vagyok - mondja -, amikor magunk pró­bálunk rájönni a szöveg tartal­mára, érdekes jellegzetességei­nek hátterére. A saját felfedezés örömteli, a magolás viszont soha nem lesz olyan eredményes. Módszerek a hatékony nyelvtanuláshoz ■ Feliratos filmek DVD-n vagy videón m Idegen nyelvű újságok, könyvek olvasása m Hangkazetták hallgatása u Szókártyák memorizálása m Slágerszövegek fordítása m Internet böngészése, chat m Külföldi út A rokonszenv és az ár dönt a tanár mellett Nem mindegy, kitől, és milyen személyiségű tanártól tanulunk idegen nyelvet. Általános tapasz­talat, hogy a jó oktató ked­vet csinál, a rossz pedig akár meg is utáltathatja velünk az adott nyelvet. Leginkább a szakmai tudása döntsön egy nyelvtanár mellett - javasolja Sipeki Irén szak­pszichológus. Nézzük meg, hogy az oktató rendelkezik-e olyan tulajdonságokkal, mint a beleérzés, a jó kommuniká­ciós képesség, a figyelem, a to­lerancia, a nyugodtság. Fontos, hogy ezek mellett ké­pes legyen megvalósítható kö­vetelményeket állítani a tanuló­val szemben, igazi pedagógus legyen. Általában azokat az em­bereket kedveljük, akik hoz­zánk hasonlóak, így ez határoz­za meg azt is, kit választunk magántanárnak - hívja fel a fi­gyelmet a szakpszichológus. Más a helyzet, ha nyelviskolá­ban és csoportban tanulunk, hiszen ilyenkor kisebb ráhatá­sunk van az oktató személyére. Ha nagyon nem jövünk ki a cso­port vezetőjével, kérjük át Jó, ha a tanár is mosolyog magunkat másik időpontra, másik tanárhoz - tanácsolja Varga Szilvia nyelvoktató. Ha azonban valaki tanulni akar, az elkötelezettsége lesz a megha­tározó, és második helyre szo­rul a tanár személyisége - állít­ja. Míg a tanár kiválasztásában az első benyomás dönt, a tanu­lás hatékonyságát más befolyá­solja. Sipeki Irén szerint a vi­zuális, az auditív, illetve moz­gásélménnyel párosuló módsze­rek nélkülözhetetlenek. A nyelv­tanulók attól az oktatótól lesznek képesek elsajátítani egy nyelvet, aki képes rá, hogy minél több ér­zékszervre hasson az eredmé­nyesebb tanulás érdekében. A szimpátián túl a tanár ára is eldönti, hogy őt választjuk-e vagy sem. Az óradíjak szórtak, 250-2500 forint között változ­nak. Egy hat-nyolc fővel induló 40 órás általános ángoltanfo- lyam áüagos óradíja 500-1000 forint. A nyelviskola számlát ad a tandíjról, és ha akkreditált nyelviskoláról van szó, a tandíj és vizsgadíj 30 százalékát le­írhatjuk az szja-ból - emeli ki Varga Szilvia. Az akkreditált képzésnél a díj áfamentes. Magántanárnál célszerű a díj­ról előre megállapodni. Döntési szempontok a nyelvtanár mellett ■ Szakmai tudás mélysége ■ Alkalmazott módszerek u Óradíj m Kommunikációs készség m Rokonszenv m Empátia m Türelem ■ Tolerancia m Együttműködési készség A külföldi nyelvvizsga-bizonyítványokat el kell fogadtatni esély Az államilag elismert tudás jelentősen javítja a felvételi esélyeket a felsőoktatási intézményekben Ha valaki külföldön vizs­gázott idegen nyelvből, honosítania kell a vizsga­papírt ahhoz, hogy a ha­zai felsőoktatási intéz­ményekben elfogadják. A külföldi nyelvvizsga-bizonyít­ványok elismertetése mindig egyéni kérelemre indul. A hono­sításról szóló határozatot a Nyelvvizsgáztatási Akkreditá- ciós Központ (NYAK) állítja ki. A szükséges formanyomtatvá­nyok is itt igényelhetők. A kérel­mezőnek a formanyomtatvá­nyok kitöltése mellett 2000 fo­rintos eljárási díjat kell befizetni. Itthon nem lehet tetszőlegesen egynyelvűre vagy kétnyelvűre honosíttatni egy külföldi vizsga- rendszerben szerzett nyelvvizs­ga-bizonyítványt. Az egynyelvű bizonyítvány azt tanúsítja, hogy birtokosa az adott szintnek meg­felelően tud az adott nyelven. Ha valaki például Londonban tesz nyelvvizsgát, a nyelvtudásáról Nyelwizsgások (arányok a felsőoktatásba jelentkezők körében, százalék) okmányt kap, de annak, hogy az illető magyar, német vagy francia, nincs jelentősége. A két­nyelvű bizonyítvány azt igazolja, hogy a vizsgázó közvetíteni is tud a magyar és az adott idegen nyelv között. Érdemes tehát a felvételiző­nek utánanéznie, hogy például egyetemi vagy főiskolai jelent­kezés esetén az intézmény pon­tosan mit vár el tőle. Vannak olyan intézmények, amelyek el­fogadják az egynyelvű vizsgákat Még mindig a németé az első hely rangsor Az uniós nyelvek a legnépszerűbbek a továbbtanulók között Angol, francia, német - ez az unióban használt nyelvek leg­gyakoribb rangsora. Magyar- országon azonban még mindig a német vezet, tudtuk meg Karda Erzsébet nyelvtanártól. Nálunk az angol nyelv ismerete 9,2 szá­zalékos aránnyal a második he­lyet foglalja el. Itthon a diplomá­sok 28 százaléka beszél néme­tül, a legalább egy évfolyamot elvégzettek, de oklevelet még nem szerzetteknek pedig a 34,5 százaléka. ■ Nyelvtudás szempont­jából az orvosi pályára készülők állnak a leg­jobban, a legkevésbé felkészültek a katonai­rendvédelmi, művészeti pályára készülők. Nemmel! Feínőftképzés: intézet KÉSZÜLT A NEMZED FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZET TÁMOGATÁSÁVAL A nyelvismeret az uniós csat­lakozás óta a fiatalok körében még inkább felértékelődött. Min­den második magyar középisko­lás az EU valamely tagországá­ban tervez tanulmányokat, és ennél is többen tűzték ki célul a külföldi munkavállalást - derül ki a Felvételi Információs Szolgá­lat (FISZ) országos középiskolai felméréséből. A továbbtanulni szándékozó 10-12. évfolyamos diákok 21 százalékának van egy nyelvből vizsgája. A továbbta­nuló diákok háromnegyede hal­lott már arról a lehetőségről, hogy megfelelő teljesítményű emelt szintű nyelvi érettségivel ingyen juthat majd nyelvvizsgá­hoz, 24 százalékuk tervezi is az emelt szinten való megmérette­tést. A nyelwizsgázási kedv azonban továbbra is megmarad, az érettségi mellett az egyetemre készülők 60 százaléka, főiskolá­ra felvételizők 35 százaléka ter­vezi, hogy más nyelvvizsgarend­szerben is bizonyítványt szerez. is, míg máshol csak a kétnyelvű számít. Az idén egyetemre és fő­iskolára jelentkezők több mint egyharmada rendelkezik vala­milyen szintű nyelvvizsgával - derül ki az Országos Felső- oktatási Felvételi Iroda (OFI) adatbázisából. Ez az arány évek óta, ha kis mértékben is, folya­matosan növekszik. A legtöbb felsőoktatási intéz­ményben a felvételi esélyeket pontszámban mérhetőn is növe­li az, ha valakinek van államilag elismert nyelvvizsgája. Sőt, a nyelvvizsga a diploma kézhez­vételének feltétele is. Talán meglepő, de nyelvtudás tekintetében általában nincs érdemi különbség a különböző korosztályok között. Igaz ugyan, hogy a most érettségizők köré­ben valamivel nagyobb a közép­fokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezők aránya, de felső­fokú nyelvvizsgával ma már az idősebbek rendelkeznek na­gyobb arányban. Nem a papír, hanem a valódi képesség számít EGY-EGY ÁLLÁS elnyerésénél nagy hang­súly van az emberi tulaj­donságokon. A jo kommu­nikáció, a talpraesettség, valamint a gyakorlatias meg­közelítés is meghatározza, hogy az állásra pályázót al­kalmazza-e a cég. A nyelv- ismeret szintén nélkülözhetet­len egy pozíció elnyeréséhez- állítja FRÖHUCH PÉTER. A P&Bert Management Consulting Group Kft. ügy­vezető igazgatója szerint az interjúztatok sok esetben már nem is a nyelvvizsgapapírt kérik el, hanem élesben tesz­telik a nyelvi ismereteket. A kiválasztás személyes fel­vételi interjúk keretében zajlik az Avis Group Business Support Centre-nél. Vass Katalin HR-vezetőtől megtud­tuk, hogy ezt egy rövid, telefo­nos szűrés előzi meg. Itt főleg a pályázó nyelvi készségeit tesztelik szóban, de a főbb szempontokat is tisztázzák. A személyes interjú során a pályázó személyiségjegyeit is vizsgálja a cég. Ezután csak egy írásbeli nyelvi teszt vár rá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom