Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-08 / 81. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 8., PÉNTEK Reggel indul a népvándorlás-INGÁZÓK Nemcsak Kaposvárra, de Igalba is sokan járnak dolgozni Ha éppen nem emelkedne a Ka­posvárról Szántódra vezető út, ta­lán le sem lassítana senki, ami­kor átrobog Ráksin. A kis falu alig néhány száz méter hosszan fekszik az út mentén, amelyen nagy a forgalom.- S ehhez jelentősen hozzájá­rulnak a helybéliek is - kezdi Garai István polgármester -, hi­szen szinte a falu apraja-nagyja ingázik. Méghozzá sok Kaposvár kör­nyéki településsel ellentétben nemcsak a megyeszékhely felé, hanem az ellenkező irányba is. Az igali Pannon Fometti cégnél például több ráksi talált magá­nak munkát. Ez jelentősen meg­könnyíti a fürdőfalu felé ingázók életét, hiszen míg a Kaposvárra járóknak már a fél ötös busszal indulniuk kell, addig ők ráérnek később kelni.- Igalba utaznak az iskolások is - folytatta a település első em­bere. - Az óvodát viszont megtar­tottuk: kiszámoltuk, semmivel sem lenne olcsóbb, ha felszámol­nánk, ráadásul így a korán mun­kába igyekvőknek is segíteni tu­dunk, hiszen akár már fél hétkor behozhatják a gyerekeket. Miután az iskolásokkal és munkába járókkal telezsúfolt bu­szok elporoznak Ráksiból, lelas­A település óvodája nagy segítséget nyújt a korán munkába induló gyermekes szülőknek sül az élet. Nem hal ki a falu, hi­szen sok a nyugdíjas, akik nap­közben intézik el ügyes-bajos dolgaikat, például a bevásárlást.- Három boltunk van - büsz­kélkedik Garai István -, ami egy ötszáz lelkes faluban ritkaság. Emellett két kocsma is működik a településen. Ám sok faluval ellentétben nemcsak az italmérésekben ta­lálkozhatnak az emberek, hiszen az ifjúsági, valamint a nyugdíjas­klub rendszeresen szervez vala­milyen rendezvényt. Persze vannak, akiknek nincs erre sem idejük, hiszen - ha nem is olyan mértékben, mint a rendszerváltás előtt a háztájiban - vár rájuk a kerü munka: öntöz­ni kell a palántákat, esetleg meg kell metszeni a szőlőt.- Utóbbinak nem túl ked­vezőek a természeti adottságok - ismeri el a polgármester. - Igáiban sokkal jobb borok van­nak, itt valahogy kevesebb nap éri a gyümölcsöt, s alacsonyabb a cukortartalom. Arra jó az egész, hogy elbabráljon vele az ember. Mert a falusi népnek mindig kell valami tennivaló. Anélkül nem teljes az élete. MÚLT ES JOVO Már alig tartanak állatokat Klubestek fiataloknak Nyolcvanhat esztendeje Raksi- ban született Borbély Gyula. Az idős embert az élet viszontagsá­gai többször ismessze szakítot­ták szülőfalujától, ám á szíve mindig visszahúzta.- Két fronton szolgáltam a második világháborúban, két­szer estem fogságba; volt, hogy négy évig idegen földön kellett élnem - emlékezett Borbély Gyula. - Mindig az tartott élet­ben, hogy tudtam: várnak ide­haza, várnak a falumbeliek. Ma­gam sem értem, miért ragasz­kodtam ennyire Ráksihoz, hi­szen sohasem volt gazdag falu. Pedig dolgos emberek lakták a települést, akik reggeltől estig a földeken Izzadtak. S ennek meg Is volt az eredménye, hi­szen minden háznál állatok áll­tak az istállóban, s évente több­ször is vágtak disznót.- Marha, sertés, birka és persze rengeteg baromfi volt a házaknál - folytatta az idős férfi. - Még a rendszerváltás előtt is több mint hetven tehe­net tereltek a legelőre. Mára nemhogy tehén, de szinte már disznó sincs a faluban: talán ha két anyakocát találnánk. Amióta megszűnt a ter­melőszövetkezet, a háztáji is tönkrement. Immár harminc esztendeje, hogy kisgyerekként a faluba ke­rült ifj. Lévai István. Ma már tős­gyökeres ráksinak vallja magát, s tagja a képviselő-testületnek is. Pedig többször is megpróbált elszakadni a településtől, dolgo­zott más falvakban, ám a szíve mindig visszahúzta.- Valahogy mindig előjött a honvágy: hiányoztak a barátaim, a megszokott utcák, dombok - kezdte a fiatalember. - Szeren­csére most a szomszédos falu­ban, Igáiban találtam munkát, így nem kellett elköltöznöm. Ifj. Lévai István szerint Ráksi különlegessége a rendkívül erős faluközösség. Sok civil szerve­zet, klub működik ezen a mind­össze 511 lakosú településen, így az emberek szorosabb napi kapcsolatban állnak egymással, és jobban figyelnek a másikra.- Persze a fiatalok közül akad­nak, akik másutt keresik a bol­dogulásukat - folytatta a képvi­selő -, de éppen azt szeretnénk elérni, hogy ne öregedjen el a fa­lu. Az ifjúsági klubban állandó­an tartunk rendezvényeket, hogy legyen szórakozási lehető­ség. Leginkább ugyanis azért költöznek el, mert úgy érzik, nem tudnak mit kezdeni a sza­badidejükben. EZ A HÍR RÁKSIBAN Hárommilliós hiány az idei költségvetésben A tervek szerint negyvenkét­millió forintra volna szüksé­ge az önkormányzatnak az idei feladatai megoldására, ám jelenleg csak harminc­kilencmillió áll a település vezetőinek a rendelkezésére. Ebből a pénzből kell fenntar­taniuk az óvodát, támogatni a sportkört és a civil szerveze­teket, valamint kifizetniük az igali iskolába járó diákok után a támogatást, mely öt­venezer forinttal magasabb az állami normánál. Sikeres pályázat a sportpálya felújítására Tavaly nyújtott be pályázatot az önkormányzat a sporttelep felújítására, és kérése kedve­ző fogadtatásra talált: 1,15 millió forintot nyert a sportpá­lya rendbetételére. A munká­kat azonban még nem kezd­ték el, a pénz ugyanis még nem érkezett meg a falu számlájára. Alkalmi mozgóárusoknál is vásárolhatnak a helyiek Kevés az üzlet a településen, éppen ezért a falubeliek öröm­mel fogadják a hetente­kéthetente Ráksiba érkező román árusokat. A templom mellett kipakoló vásározóktól nemcsak ruhát és cipőt, ha­nem edényeket, evőeszközö­ket, takarókat, képeket és sző­nyeget is vásárolnak a hely­béliek, akiknek nagy köny- nyebbség, hogy nem kell min­denért a városba utazniuk. Megmaradt a nagyüzem Bár hiánnyal küszködik az ön- kormányzat, s a település inf­rastruktúráján is volna még mit javítani, összességében elmond­ható: szerencsés ember, aki Ráksiban élhet. A kis somogyi településekkel szemben itt job­bára megoldódott a foglalkozta­tás: mindössze nyolc munkanél­külit tartanak nyilván. Ez egy­részt a helyi cégeknek köszön­hető, no és az osztrák tulajdonú Agro RL-nek, amely a rendszer­váltás után felvásárolta a helyi­ektől a kárpótlásként kapott föl­deket. Igaz, így sokan megmű­velhető terület nélkül maradtak, de a cég legalább egyben tartotta az egykori téeszföldeket, s így to­vábbra is nagyüzemi termelés folyt a faluban: ezáltal megőriz­hették piaci versenyképességü­ket, s nem mentek csődbe. A csaknem negyedszáz osztrá­koknál dolgozó helybeli érzi át igazán, ez müyen nagy eredmény. EZT FŐZIK RÁKSIBAN Hólabda nyári hőségben A ráksi családi ebédek elma­radhatatlan velejárója a jófajta házi édesség. Igazi ínyencség­nek számít a hólabda, s ennek az elkészítése is igen egyszerű. Négy tojás' sárgáját, 25 deka margarint, 40 deka lisztet, 4 ka­nál porcukrot, egy tasak sütő­port és egy citrom héját össze­gyúrjuk, majd egy centi vastag­ra kinyújtjuk, és cifra szagga­tással kiszaggatjuk. A négy to­jásfehérjét 20 dekányi porcu­korral összekeverve gőz felett fölverjük, majd a tűz­ről levéve 20 deka da­rált diót és a habot a ki- szaggatott tészta tetejére rakjuk. Ezután kisütjük, s ha kihűlt, vaníliás porcukorba forgatjuk. A CIKKEKET VAS ANDRÁS ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Sokan szurkolnak a helyi focicsapatnak RAKSI MAGÁNÜGYEK Messze földön híres a szürkemarha-állomány Egyre kevesebben járnak templomba Szívesen szerepelnek az óvodások Opusztaszerre kirándult a Szépkorúak Klubja Hetvenhárom kilós harcsa a csúcs a horgásztavon A faluban mindenki magáé­nak vallja Gálvölgyi János színművész örökbecsű mondását, az­az Ráksiban igencsak sze­retik a focit. Az alig több mint 500 lelkes település egy ifjúsági és egy felnőtt labda­rúgócsapatot versenyeztet. Orsós Viktor, a sportklub elnö­ke elmondta: a megyei har­madosztályban vitézkedő rák- siak a hazai meccseiket nem­ritkán több mint száz néző előtt vívják, de sokan a kör­nyék idegenbeli találkozóira is elkísérik a helyi aranylábú kedvenceket. A faluban Fonai László cége, az országban több kistelepülésen is gazdasági tevékenysé­get folytató Uwyta Kht. számít a leg­nagyobb fog­lalkoztatónak, ráadásul huszonkét megválto­zott munkaképességű helybé­lit alkalmaz. Á cég évek óta biogazdálkodást folytat, mesz- sze földön híres a szürke­marha- és a mangalicaállomá­nya. Ötvenhektárnyi biokont- roll-minősítésű földön csak az állatoknak termesztenek ta­karmányt, ráadásul rendszere­sen támogatják a különböző helyi rendezvényeket is. A falu nagy része, a lakosság nyolcvan százaléka ugyan ka­tolikusnak számít, ám a templomba a legnagyobb ünnepeken Is csak nyolcva- nan - jobbára a középkorúak és az idősek - járnak. Pedig Bemáth Béláné és segítői mindent megtesz­nek, hogy az épület és a temp­lomkert mindig gondozott és tiszta legyen. Á nyugdíjas asz- szony felügyeli a takarítókat, ellenőrzi, hogy a kertben a fá­kat és a virágágyásokat min­dig megöntözzék. Arról vi­szont nem tehet, hogy segítői között kevés a fiatal. Mint minden nemzeti ünnep­re, március 15-ére is színvona­las műsorral készültek a helyi óvodá­sok. Kiss Vero­nika vezető óvónő elmond­ta, nincsen fa­lusi rendezvény az ovisok nél­kül, s a szülők örülnek gyer­mekeik sikereinek. A minél jobb körülményekért is sokat tesznek a felnőttek: az óvoda új udvari fajátékainak árát egy jótékonysági esten szedték ösz- sze. Jelenleg huszonkét kicsi jár oviba, de a következő évek­ben előre láthatóan csökkeni fog a gyerekek száma, ugyanis kevés a fiatal a faluban. Két esztendeje alakult meg Ráksiban a Szépkorúak Klubja vagy ahogyan a helyiek neve­zik őket: „a fa­lu ifjúsága”. A nyugdíjasok, akiknek Koz­ma Bertalanná a vezetője, aktívan részt vesz­nek a közösségi életben, a kü­lönböző rendezvényeken mű­sort adnak a ráksiak nagy örö­mére. - A klub ötlete azért vető­dött fel - így Kozma Bertalanná -, mert sok az egyedül élő idős ember, s így ők havonta egy­szer találkozhatnak. Nemrégi­ben például Mezőkövesden és Ópusztaszeren, a nemzeti em­lékparkban jártak. Huszonegy esztendeje kezdett horgászni Udvari János, s mi­nő véletlen, W V . éppen azóta működik a horgászegye­sület Rák­siban. A tele­pülés határá­ban található 4,7 hektáros tó­ban leginkább pontyot, amurt, harcsát és keszegféléket akaszthatnak meg a pecások. Udvari János egyéni rekordja eddig egy nyolckilós ponty, de szerencsésebb társai már többször emeltek ki hatvanki­lósnál súlyosabb harcsákat is; a helyi csúcsot egyelőre egy hetvenhárom kilós példány je­lenti. ALMANACH - 163 - RÁKSI

Next

/
Oldalképek
Tartalom