Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-05 / 78. szám

ALMANACH 0 3 9 CSOKONYAVISONTA SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 5., KEDD A fürdő jól jelzi a tavaszt könnyítés A bevételekből csökkentik a lakosság terheit Kisütött a nap, megélénkült az üdülőövezet. Tárva a víkendhá- zak ablakai, a kempingben is egyre több a kocsi, a fürdőpénz­tár adatai pedig minden kétsé­get kizáróan jelzik: itt a tavasz. Ezekkel az adatokkal elégedet­tek a strand működtetői; a kör­nyékbeli fürdők megnyitása el­lenére is nőtt a bevétel Cso- konyavisontán.- Sikerült megtartanunk a vendégeinket - mondja Wagner Ernő ügyvezető. - Természete­sen tudjuk, ez elsősorban a strand gyógyvizének köszönhe­tő. Egy nemrég elvégzett össze­hasonlításból kiderült: a főbb hatásokért felelős összetevőket tekintve a hazai termálvizek kö­zül kiemelkedik a csokonyavi- sontai. Igyekszünk, hogy a jó minőségű vízhez mielőbb igé­nyes fürdőhely is társuljon. Százmilliós beruházásra készü­lünk, amelyben többek között feszített víztükrű uszoda, vízfor­gató berendezés, új élményme­dence megépítése szerepel. Csokonyavisonta legnagyobb értéke a fürdő. Ennek hasznát a helyiek a sok kedvezmény - ol­csóbb belépők, fürdőjárat - mel­lett abból is érzékelhetik, hogy olcsóbb az ivóvíz, amióta a Ter­málfürdő Kft. az üzemeltető. Tavasz a fürdőben. Az üzemeltető komoly fejlesztéseket tervez, hogy a kiváló vízhez kiváló körülmények társuljanak- 245 forint maradt a vízdíj - mondja Csík László polgármes­ter. - Beláttuk ugyanis, hogy az itt élők tovább már nem terhel­hetők. Nem vetettünk ki helyi adót, nem kell fizetni a szemét- szállításért sem. Ahol tudunk, csökkentünk a terheken, akár azon az áron is, hogy emiatt né­hány fejlesztés később valósul­hat meg, mint szeretnénk. A vidéki iskolák között fehér hollónak számít a csokonyavi- sontai; míg másutt a létükért küzdenek, itt az iskola fejlődik.- Német és angol nyelvi szak­köreink működnek, egyre jobb a felszereltségünk, s a létszám is nő - mondja Riill György igaz­gató. - A mai iskolarendszerben ez a hely minden szempontból a béke szigete. A családok nehéz helyzetét az iskolában is érzik. Egyre keve­sebb gyerek ebédel a menzán, mert már ennek az ára is sok a családi kasszáknak. Pedig, ha a szülők utánaszámolnának, rá­jönnének: ennél olcsóbban oda­haza sem jönnek ki. 290 forin­tért - 3 gyerekeseknél 145 forin­tért - egy szülő sem tud napi há­romszor enni adni a gyerekének. MÜLT ÉS JÖVŐ Kitüntetett fodrászmester Ifjú táncosok a színpadon Bokor Béta fodrászmesterhez belépve mintha a múltba csöp­pennénk. Áz eszközök jó része egy idős a mesterrel, márpedig gazdájuk nem fiatal: lassan be­tölti a 87. esztendejét. 1933-ra tanulta ki ezt a szakmát, ame­lyet az első perctől kezdve Csokonyavisontán gyakorol. Nemrég a település vezetői Csokonyavisontáért kitüntetés­sel ismerték el a több mint fél évszázados munkáját.- Ma is dolgozom, persze messze nem annyit, mint vala­ha - mondja. - A korom miatt nem tudok már annyit vállalni, pedig hiányzik a munka. A mai hajviseletekről azt mondja: szép, de kevéssé embe­ri. Ha valaki, ő csak tudja, hogy milyennek kell lenni a hajnak, hiszen több mint hetven éve vet­te először kézbe az ollót és borot­vát Még a hadifogságban sem te­hette le, ott is borotválnia kellett. Férfiak és nők egyaránt meg­fordultak a keze alatt, természe­tesen az utóbbiak feje jelentette a nagyobb kihívást - A hiúság kortól és korszak­tól független - állítja. - Régen is az volt az első dolguk az asszo­nyoknak, hogy a telkemre kös­sék: a frizurájuk ne hasonlítson ám a másikéra. Negyedik éve táncol együtt a színpadon Lukács Miett Evelin és Homai Marcell. Mindketten kezdetektől tagjai a csokonyavi- sontai néptánc tagozatnak. A fiú most 13, a leány 12 éves.- Szüleim javasolták: nézzem meg, hogy milyen is ez a tánc, és ha tetszik, csináljam - mond­ja Marcell. - Első perctől tet­szett, s azóta is szívesen tánco­lok. Ráadásul nagyon jó a társa­ság és azt is szeretem benne, hogy sokat utazhatunk. Buda­pesten léptünk föl legutóbb, s nemsokára Boszniába me­gyünk szerepelni. Bár fellépé­sek előtt még mindig lámpaláza van, megszerette a színpadot, s lehet, hogy színész lesz belőle. Evelin szintén szülői javaslat­ra nézett be a tánc tagozatra négy évvel ezelőtt. Ma már azt mondja: bárhogy alakuljon is az élete, a táncnak mindig igyek­szik helyet hagyni benne. Szá­mára is a jó csapat és az emléke­zetes fellépések jelentik a leg­főbb vonzerőt. Négy éve a gyerekek és szüle­ik kezdeményezték a néptánc tagozat létrehozását, s a mai na­pig változatlan a lelkesedésük. Két csoportban tanítják a gyere­keket a barcsi Boróka Művésze­ti Iskola szakemberei. EZ A HÍR CSOKONYAVISONTÁN Új kezelés, szálláshálózat Áprilistól új gyógykezeléssel bővül a termálfürdő szolgálta­tásainak köre. Víz alatti gyógy­tornára is várják itt a vendége­ket. Ez már a hatodik típusú gyógykezelés a strandon, ép­pen ennyi szükséges ahhoz, hogy megfeleljenek a gyógy­fürdővé válás követelményei­nek. Néhány hete ismét műkö­dik a fürdőorvosi ellátás is. Szálláshálózat kiépítését kez­deményezte a termálfürdő ve­zetése. Ez azt jelentené, hogy a termálstrandra érkező cso­portoknak kedvezményes szál­láshelyet és étkezési lehetősé­get tudnak ajánlani már az idei szezonban. A hálózat ki­építése a vendégeknek és a környék ingatlantulajdonosai­nak egyaránt előnyös lesz. Milliókat költenek járdákra Hatmillió forintot költenek idén a falu járdáinak felújítá­sára. Ennyi kell a Széchenyi és a Xantus János utcák tönkre­ment szakaszainak helyreállí­tására. Az önkormányzat fo­lyamatosan, lehetőségei sze­rint javíttatja a hét kilométer hosszú település gyalogútjait. Szomszédol a népdalkor Lábodon, a nyugdíjas-találko­zón léptek közönség elé a csokonyavisontai népdalosok és a színjátszó kör. Több mint harminc helybeli szerepel az együttesekben, akik az utóbbi években szép sikereket értek el, a taps a legutóbbi fellépésü­kön sem maradt el. Gépkocsi az időseknek Gépkocsit vásárol a falu, a hét személyes jármű főképp az időseknek jelent majd segít­séget. Őket hozza-viszi kór­házba, orvosi rendelésre. Pá­lyázaton 2,5 millió forintot nyertek a kocsira, s ugyan­ennyit tesznek hozzá a ma­guk pénzéből. Pályázat keserű szájízzel 100 milliós pályázatot írnak ezekben a hetekben Csokonya­visontán a termálfürdő korsze­rűsítésére. Kicsit keserű szájíz­zel készül az anyag, mert amit tartalmaz - vízforgató, feszített víztükrű uszoda -, azon már ré­gen túl kellene lennie egy ilyen ismert termálfürdőnek. Nehe­zen értik, milyen alapon osztot­ták eddig az állami pénzeket: százmilliók jutottak ismereüen fürdőhelyekre, miközben a jó hí­rű, Európában is kedvelt termál­fürdőt rendre elkerülte az állami támogatás. Elégtétel, hogy a ven­dégek más véleményen vannak, mint a döntéshozók. Évente 100- 130 ezer fürdőző keresi fel a strandot, 40-50 ezer külföldi. EZT FŐZIK CSOKONYAVISONTÁN Mézes-mustáros sertéssült Hozzávalók: 4 szelet sertés­comb, 2 közepes krumpli, ki­sebb zeller, 2 körte, 2 evőka­nál csípős dijoni mustár, 2 evőkanál méz, só, bors, őrölt kö­mény és 2 evőka­nál olaj. A hússze­leteket kiverjük, sóz­zuk, borsozzuk és a kö­ménnyel meghintjük. Serpe­nyőben kevés olajon hirtelen átsütjük mindkét oldalát. Ki­olajozott tűzálló tálba tegyük a hasábokra vágott burgo­nyát, zellert, körtét, tetejére a húst A mustárt és a mé­zet keverjük ösz- sze, szűrjük be­le a maradék pe- / csenyelevet. Lo­csoljuk a tepsibe tett hozzávalókra. Fedjük le alufóliával. Forró sütőben fél órát pároljuk. Vegyük le az alufóliát és süssük ropogósra. A CIKKEKET IRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: NAGY LÁSZLÓ. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Kiütötte a fiúkat a karatéka A karate-szakosztály egyik legeredményesebb tagja egy leány: all éves Márkus Katalin Lídia óvodás kora óta karatézik. Csapatban ma­gyar bajnok, egyéniben pedig ezüstérmes lett legutóbb. Azt mondja: nincs abban semmi szokatlan, hogy nők osztogatják az ütése­ket,-hiszen a szakosztály má­sik legeredményesebb sporto­lója szintén lány: Sürge Eve­lin. A csapatnak 18 tagja van, s kevés a fiú. Akikkel együtt kezdtek, azoknál mára elfo­gyott a lelkesedés, de az után­pótlásban újra megtalálhatók az erősebb nem képviselői is. CSOKONYAVISONTAI MAGÁNÜGYEK Ügyes kezű a falu lelkésze Oláh Lajos református lelkész szókimondásáról és ügyes ke­zéről egyaránt közismert. A székelyföldről idekerült pap ugyanis a szo­bortól a szé­kely kapuig és templomi padokig szinte min­dent képes elkészíteni, aminek fa az alapanyaga. Az asztalos- munkában is járatos egyházi ember 1993 telén települt át családjával. Csokonyavisontán hét éve laknak. Svájctól Ko­lozsvárig sokfelé láthatók fara­gásai, most éppen Csurgóra készít templomi padokat. Mu­száj megragadja a munka vé­gét, mert négy leánygyermeket kell felnevelnem - mondja. Színpadra termett tanár Korábban az iskolát vezette, nyugdíjasként pedig a tánco­kat és dalokat tanítja az idő­sekből össze­állt kultúrkör­nek Jekli Józsefné. Neki is köszönhető, hogy eddig hat megyében tap­solhattak már a víg csokonya- vísontaiaknak, s Egerből az országos színjátszó fesztivál első díját is elhozták. Ma már akkora a repertoár, hogy több mint három órán át képesek folyamatosan lekötni a közön­ség figyelmét. Eddig maga is fellépett a csoporttal, most azonban egy ideig nélkülözni­ük kell, de nagyon várják visz- sza a művészeti vezetőjüket. Országot jár a család Év közben nem sok szabad hétvégéje marad Csik László polgármester­nek, mivel a faluban re­kordszámú - kilenc - civil szervezet mű­ködik, ő pedig fontosnak tartja, hogy mind­egyik csoport tevékenységé­nek részese legyen, s ha csak lehet, részt vegyen a program­jaikban. A nyáron igyekszik kárpótolni a családot, akikkel olyankor felderítik Magyaror­szágot. Idén Sopron környéké­re szeretnének eljutni. Azt mondja: először a hazáját kell az embernek megismernie, s csak azután érdemes mesz- szebbre indulni. A cigánylélek festője A cigánylélek festőjének is mondják Vékonyáé Nagy Évát, mivel több fest­ménye is roma témájú. Régi romatörténe- tekből, cigány anekdotákból, balladákból merít gyakran ihletet. Az asz- szony nem tanult képzőművé­szetet, festményeit mégis elis­merik a hozzáértők. Bekerült a Képzőművészet vadvirágai cí­mű könyvbe is, cigánykaraván című képe pedig egészen Fran­ciaországig eljutott. Tíz évvel ezelőtt vett először ecsetet a ke­zébe. A festés mellett máshol is kamatoztatja kézügyességét, a gyöngyfűzésnek és gyertyaön­tésnek is szakértője. Júlia dadáját játssza Sára Sándomé a nyugdíjas­klub vezetője, önkormányzati É mest színpadra Lelkes tagja az idősek színját­szókörének, s legkedvesebb szerepe a dada, aki a Rómeó és Júlia kései találkozásáról szóló darabban jut szerephez. Ezt legalább tízszer előadták már, s arról szól bő humorral, mi történne, ha a két ifjú sze­relmes 50 évvel később ismét összetalálkozna. Ő amúgy egyike a színkör alapítóinak. Száz éve működött hasonló a faluban, s úgy gondolták: meg kell ismételni annak sikerét. Mára túl is szárnyalták azt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom