Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-04 / 77. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ ALMANACH 208 SZENTBALAZS EZ A HÍR SZENTBALÁZSON Tereprendezésre készül az önkormányzat Sok helybelinek okozott bosz- szúságot a faluban az ünne­pek alatti esőzés. Az utakon felgyülemlett sár átmenetileg több szakaszt tett járhatatlan­ná. A Surján patakba torkolló árok visszafolyása miatt az egykori focipályát is elöntötte a víz. A patak vízszintjének időszakos emelkedése miatt átfogó belterületi vízrendezés­re készül az önkormányzat. A legkisebbekre is gondolnak Játszóteret építenek áprilisban Szentbalázs központjában. Az ifjúsági minisztérium 2,3 milli­ós támogatásával egyebek mel­lett fahintákat és csúszdát, vala­mint homokozót alakítanak ki a gyerekeknek. A beruházás csaknem 3 millió forintba kerül. Felszámolnák végre a nagyobb kátyúkat Közútjainak felújítására nyúj­tott be pályázatot az önkor­mányzat. A támogatás segítsé­gével elsőként az iskolához és a halastóhoz vezető utakat ten­nék rendbe. A munkákhoz 2,5 millió forintos saját erőt biztosít a képviselő-testület Megszépülhet a térség iskolája Százhúszmillió forintra van szükség az általános iskola fel­újításához. Az intézményben hat község diákjai tanulnak, így a fejlesztést az önkormányzat az érintett településekkel összefog valósítja meg. Támogatást a Regionális Operatív Program forrásaiból igényelnek. Színjáték és fánksütés Több mint öt éve már annak, hogy saját helyiséget kaptak a település önkormányzatától a falu nyugdíjasai. Ezt megelőző­en is az idősebb korosztály bi­zonyult a legaktívabb közösség­nek Szentbalázson. Ezért a kép­viselő-testület úgy döntött, kü­lön irodát és klubhelyiséget bo­csát rendelkezésükre. Az Idő­sek Klubjában szinte minden hétköznap összejönnek a nyug­díjasok. A beszélgetés és a kö­zös tévézés mellett lelkesen ké­szülnek a térség kulturális ren­dezvényeire. Népi színjátékai­kat, versmohdóik előadását sa­ját harmonikásuk zenéje színe­síti. Fontosnak tartják a hagyo­mányőrzést, legutóbb farsangi fánkkal örvendeztették meg a helyieket. EZT FŐZIK SZENTBALÁZSON Klári néni palacsintája sütött sós palacsintákba tölti. A széleit behajtja, feltekeri, majd tojás­ba és zsem­lemorzsába forgatja. A palacsintá­kat forró olajban süti készre. ÍRTA: FÜLEKI TÍMEA ÉS HORVÁTH ZSOLT FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Farkas Józsefné gyakran süt unokáinak sonkás palacsintát. Negyven dkg főtt száraz son­kát apróra felszel, egy tojássár­gáját, kevés őrölt borsot, majo­ránnát, őrölt szerecsendiót, petrezselyemzöldet kever hoz­zá. Ehhez annyi tejfölt ad, hogy a massza könnyen kenhető le­gyen. A tölteléket az előre meg­Pajtaszínház a diáktanyán fejlesztés Pályázati segítség nélkül nem megy A húsvéti ünnepek után üresek a szentbalázsi utcák. Az óvodá­ban is kevesebben vannak a megszokottnál. A legtöbb gyer­mek még otthon maradt a tava­szi szünetben nagyobb testvére­ivel. A falu csendjét egy teher­autó figyelemfelkeltő szignálja töri meg. A jármű gyakran megáll egy-egy ház előtt, sok helybeli vásárolja a takarmányt a mozgóárustól. Munka azon­ban nem csak az állatok körül akad tavasszal Szentbalázson. A legtöbb helybelinek saját sző­lőskertje van. így aztán ahogy előbújik a nap a húsvéti esőzé­sek után, mindenki az ültetvé­nyekre igyekszik.- A munka dandárja csak ez­után jön - mondja Kis-Bank La­jos, a település polgármestere. - A tavasz eleji fagyok miatt a metszés beleér a vetésbe. Rossz idő ide vagy oda, a por­táját már mindenki rendbe tette. Nem csak az udvarok szé­pültek meg a faluban, a közte­rületeket néhány napja három közcélú és egy közhasznú munkás tisztítja. Az önkor­mányzat helybeli munkanélkü­lieket alkalmazott az utak, te­rek környezetének rendben Színes világot festenek maguknak a szentbalázsi gyerekek, akik nagyon szeretnek óvodába járni tartására, virágok ültetésére. A napokban hulladékgyűjtő szi­get kialakítására adtak be pá­lyázatot, amely a település köz­pontjában kapna helyet. A táro­lókban különválasztanák a pa­pírt, műanyagot és üveget. A szelektív hulladékgyűjtést az önkormányzat pályázati segít­séggel kívánja megvalósítani. A környezet megóvását a helyi­ek a turizmus szempontjából is fontosnak tartják. Szintén pá­lyázati segítséggel szeretnének kialakítani egy negyvenágyas diákszállót az egykori rendelő és szolgálati lakás helyén. Az átépítés folyamatban van, leg­utóbb a vizesblokkokat és a konyhát újították fel. Sikeres pályázatok esetén a diákbázi­son pajtaszínház is várja majd az érdeklődőket. Kikapcsolódá­si lehetőség az idősebbeknek is akad Szentbalázson, a nyugdí­jasok saját helyiségükben gyűlnek össze rendszeresen. Idén tavasszal ki mit tudra ké­szülnek színes kulturális mű­sorral. MÚLT ÉS JÖVŐ Mókuskép az unokának Állatfarm a faluszélen A verőfényes napsütésben mé­hek dongásától zajos Csávics Já­nos birtoka. A mezőn valóságos várost alkotnak a házilag eszká- bált kaptárak, amelyekben most nagy a sürgés-forgás. - A felesé­gemmel három éve határoztuk el, hogy újra benépesítjük a kap- tárakat. Kofábban ugyanis egy atkás fertőzés elpusztította az ál­lományunkat - mondta az 55 éves férfi. - Bár a tél hosszú volt és hideg, 40 család sikeresen át­telelt. A zümmögő város szomszéd­ságában a gazda éppen a birtok egyik épületét újítja fel, ahol a méhészeti eszközöket és a kipör­getett évi 10Á2 mázsa mézet tá­rolja majd. Szúrós hobbija mel­lett Csávics János másik kedvelt időtöltése a festészet. Mint el­árulta: bár tizenévesen szívesen rajzolt és festett, az alkotáshoz öt éve kapott újra kedvet. Ekkor próbálta ki az olajfestéket is, s ma már szinte kizárólag ezzel dolgozik. Első, mókust ábrázoló képét az egyik unokájának ké­szítette. Alkotásainak jelentős része pedig ^ rokonoknál talált gazdára. Festményeinek legszi­gorúbb bírálója saját maga. Az előszobájában például okulás­ként azokat akasztotta ki, ame­lyekkel nincs megelégedve és egy-két részletüket ki szeretné javítani. A természeti képek után legújabb munkáján egy nőalakot fest meg. Tukora Csaba gyerekkora óta ra­jong a lovakért. Saját hátasa ugyan hosszú ideig nem volt, a barátok és ismerősök mellett azonban a iótartás minden csín- ját-bínját kitanulta. A dombóvári fiatalember felesége révén ke­rült Szentbalázsra, és a kétgyer­mekes családapának mára meg­valósult a nagy álma. Tukora Csaba elmondta: négyéves Csil­la lánya hozzá hasonlóan imádja a lovakat, a párjával ezért elhatá­rozták, hogy meglepik egy póni- val. Később a nagyobbik, Gréta is kapott- egyet Vihar és Ha- banér mellé nemrégiben vásá­roltak egy arab félvér kancát. A tavalyi falunapon pedig az egyik póni hátára minden vállalkozó kedvű csöppség ingyen felülhe­tett. A lovakon kívül a házi gaz­daságban kacagó gerléket, dísz- baromfiakat és nyulakat nevel­nek. Három éve, a földművelésügyi minisztérium pályázata kap­csán a fiatalember elhatározta, hogy egy bemutatóudvart ké­szít, amely a felnőtteknek és a gyerekeknek változatos lehető­séget kínál majd a kikapcsoló­dásra. Az udvar látogatói ked­vükre lovagolhatnának, simo­gathatnák az állatokat, és a ven­dégek kutyás bemutatókat is lát­hatnának. Tukora Csaba tervé­nek megvalósításához 500 ezer forintos induló támogatást ka­pott. A lelke is benne van a finom főztjében A legendásan ízletes ételeiből Farkas Józsefné hétszázhúsz emberre is fő­zött már. Az idős asszony az általános is­kola megépíté­se után kez­dett el sza­kácsként dolgozni. Bár az in­tézmény konyhájáról már nyugdíjba vonult, most uno­kái állítják új kihívások elé. Azt mondja, a főzéshez nem csak alapanyag, hanem lélek is kell. így volt ez legutóbb a sajtos pogácsájával is, amely nem hiányozhat a Somogy Táncegyüttes egyetlen össze­jöveteléről sem, ahol az uno­kák táncolnak. SZENTBALÁZSI MAGÁNÜGYEK Kutyáival járja az erdőt a vadászember Büszke az Alfájára az autószerelő Orvosnak készült az óvónő Harminckét éve dolgozik óvó­nőként a faluban Pál Lászlóné. Fiatal korában szülei két gyer­meket fogadtak be, akiket elha­gyott édesany­juk. Akkor ha­tározta el: a ki­csik nevelésének szenteli éle­tét. Annak idején az orvosi pá­lyát adta fel az óvónői hivatá­sért. Úgy gondolja, legfonto­sabb feladata az, hogy a család melegét adja az óvodában is a gyerekeknek. Jelenleg 25 gye­rek pótanyukája, akik öt köz­ségből járnak Szentbalázsra. A nagymamákat viszont nem he­lyettesíteni szeretné: nagy ál­ma, hogy unokái legyenek. Díjazottak a polgármester nagyszerű borai A hivatali munka fáradalmait szőlejében piheni ki Kis-Bank Lajos polgár- mester. A falu első embere húsz éve ter­meszt szőlőt Hajmáson. Olaszrizling és kékfrankos borai a környékbeli versenyeken már többször kap­tak arany és ezüst fokozatú el­ismerést. Munkája után gyak­ran jár ki telkére, nagyobb munkák idején pedig szabad­ságot vesz ki. A szőlészkedés után gyakorta forgatja Sásdi Sándor és Fekete István köny­veit. Kedveli a magyar falut be­mutató írókat, legszívesebben a paraszti életről olvas. Simon Tamás azon szerencsés emberek közé tartozik, akik munkaidejük­ben is a szen­vedélyüknek hódolhatnak, így aztán néha maga sem tud­ja, hogy mikor dolgozik és mikor él a hobbijá­nak. A Sefag Rt. kaposvári er­dészetének vadászati ágazatve­zetője az irodai teendői után a zselici rengetegbe indul, ahová és Dorka és Vacak nevű kutyái is elkísérik. A magyar vizsla és a szálkás szőrű tacskó igazi társai. A kisebbikben a sokol­dalúságát, a vizslában pedig azt szereti, hogy apró jelekből képesek megértem egymást. Erdő Attila autószerelő büszke­sége 1981-es évjáratú Alfa Rómeója. A rit­ka autóért egé­szen Itáliáig ment. A jármű­vet tizenkét éve, annak első tulajdonosától vásárolta meg és mára teljesen felújította. A márka iránti von­zalmát pedig mi sem bizonyít­ja jobban, mint hogy tagja a Magyar Alfa Rómeó klubnak, s a hétköznapokra vett egy má­sik Alfát is. Erdő Attila másik szenvedélye a motorozás. Bár a több mint 30 éves MZ 250-ét manapság ritkán veszi már elő, a kétkerekű megbecsült tagja a családnak. Traktorra cserélte a jelvényét Három évig mezőőrként minceszten- dős járművet nagy gonddal újítja föl, amely­nek nagy hasz­nát veszi szőlőse megművelésekor. vigyázta a pincéket, kerteket Francz Gyula. Nemré­giben vásárolt egy kis Dutra traktort. A közel har-

Next

/
Oldalképek
Tartalom