Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-30 / 100. szám

ALMANACH 043 CSŐMÉND SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 30., SZOMBAT Büszke ezerszínű virágfalu per Bíróság elé viszik a szépségrontókat Beköltözött a szivárvány a csö- mendi utcákba. Mindenhol kis virágmezők pompáznak a falu­ban. Miklovics Jánosné és Bodai Istvánné, a két közcélú dolgozó azonban még mindig talál beül­tetni való területet. A házak por­táira, kertjeire is büszkék lehet­nek a tulajdonosaik. A falu iga­zán takaros. Bartis György és Herbel Imre szódásballonokkal megpakolva lépett ki a boltból. - A kertben soha nincs vége a munkának - mondta Bartis György. - Ne­kem ráadásul van egy kis sző­lőm, amit nem lehet elhanya­golni. Úgy százötven liter bort hoz évente.- Nálunk azért egy kicsit na­gyobb a terület - vette át a szót Herbel Imre. - Tíz hektár föl­dem van, amit meg kell művel­ni. Állatokkal is foglalkozom, így van bőven dolog. Az utca túloldalán is munká­sok serénykednek. Az egyik követ tör, a másik válogatja, a harmadik pedig földet hord Bozsoki István kőművesmester irányításával.- Pont jókor érkeztek - invitált közelebb a mester. - Most rakjuk le az alapkövet. Csodaszép kerí­tés épül itt kőből és fából. Szabó István polgármester már mutatja is a tervrajzot Lé­Mlklovics Jánosné és Bodai Istvánné a virágokat gondozza a falu közterületén lekharang, angyalszárnyak tar­totta kereszt, míves oszlopok. - A május 28-i falunapra elkészü­lünk, akkor tartjuk a felszente­léssel egybekötött avatóünnepsé­get - mondta. - Ki kell tenni ma­gunkért, mert meghívtuk a test­vértelepülésünket, Komlót is. Csömend mindig is büszke volt, a virágos és rendezett faluképé­re. Elsősorban saját maguk miatt szépítenek, de az átutazókra is gondolnak, hogy öröm legyen a településen keresztülautózni. A faluszépítésnél idén jóval több munkánk adódott, panasz­kodott a polgármester. - Győz­tük rendbe tenni a szennyvíz­csatorna-hálózat és a gázépítés nyomait. Tömörítés hiányában megrepedeztek, besüllyedtek a járdák, a vízelvezető árkok fala bedőlt. A kisebb károkat, amíg futotta pénzünkből, azt helyre­állítottuk. Sajnos, kénytelenek vagyunk bírósághoz is fordulni, több mint egymillió forintos kártérítésért. Ilyen nagyság- rendű összeg rendkívül megter­helné az önkormányzat kasz- száját. Különben is miért mi fizessünk rá mások hanyag munkájára. MÚLT ÉS JÖVŐ A falu mozgatórugója Otthon érzi magát Thaller József ugyan Boronkán született, már ötvenegy éve él Csömenden. Hosszú évekig járt Veszprémbe dolgozni, épít­kezéseken volt művezető. Fele­ségével együtt ingáztak a nagyvárosba, így főnöke egy alkalommal felajánlotta nekik, költözzenek az újonnan épített tömbház egyik lakásába. Thaller József azonban ezeket csak cselédlakásoknak hívta, esze ágában sem volt elfogadni a szívességet. Azt mondja: nem is tudja, mit csinált volna ő egy ilyen kis helyen. Vidéken min­den más. Itt a faluban össze­gyűlnek a helyiek, jókat be­szélgetnek a házak előtti pado­kon. Az idős úr szerint a váro­si fiatalok manapság csak al­szanak vagy pörölnek egymás­sal, ahelyett, hogy társadalmi életet élnének. Thaller József felelős a falu egyházi életéért. Nemrég köz­vetített a Magyar Rádió egy szentmisét a falu templomából, országos sikerrel. A rendez­vény mozgatórugója szintén ő volt. Azt tanácsolja a fiatalok­nak, tiszteljék és szeressék szüleiket, hiszen ők alapozták meg jövőjüket. A hosszú élet titka pedig csak annyi: nem szabad idegeskedni! Jankó Andrea három kislány édesanyja. Gyermekkorától a te­lepülésen él, azt mondja: mindig is szeretett itt lakni, otthon érzi magát. Kaposváron végezte az élelmiszeripari szakközépet, de mégsem maradt a nagyváros­ban, visszavágyott Csömendre. Lányai Marcaliba járnak iskolá­ba, népitáncolni tanulnak és játszanak az iskolai színjátszó körben is. Bár mindennap utaz­niuk kell a városba, mégsem költöznének be egy panella­kásba. Andrea azt mondja: ő ta­lán könnyen meg tudná szokni a városi életet, de a lányok bizto­san nem. Itt a faluban nyugod­tan kiengedheti játszani a gye­rekeket az utcára, hiszen alig van forgalom és szinte mindenki ismeri egymást. Nagy társasági életet élnek a helyiek, rendsze­resen szerveznek bálokat, kiala­kult egy baráti társaság. Most épp anyák napja alkalmából ren­deznek egy kisebb összejövetelt Andrea szerint ha új lakók érkeznének az utcájukba, min­dent megtennének a szomszé­dok, hogy minél előbb beil­leszkedjenek. Ebben a falu­ban tényleg mindennaposnak számít: ha elfogy a só, akkor csak átugranak a szomszédba egy csipetnyiért. EZ A HÍR CSÖMENDEN Köszöntik az időseket Testületi határozat is van arról, hogy a nyolcvan év feletti idő­seket minden évben születés­napjukon megköszönti az ön- kormányzat Jelenleg húsz olyan csömendi van, aki elke­rülte a nyolcvanadik évét A legidősebb ember 94 éves. Lomtalanvt az önkomiányzat Csömenden 6500 forint a kom­munális adó egy évre. Ebbe beletartozik a szemétszállítás is, ami 3500 forintot tesz ki. Az évi kétszeri lomtalanítás­ból egyet az önkormányzat vál­lal fel. A tisztaság érdekében szelektív hulladékgyűjtő kon­ténereket is szeretnének a fa­luban elhelyezni. Közcélú munkamegosztás A településen hét közcélú munkás van. Az önkormány­zatnak csaknem kétmillió fo­rintjába kerül a foglalkoztatá­suk. A nehezebb fizikai mun­kát a férfiak végzik, ők né­gyen vannak. A hölgyeknek elsősorban a falu szépítése a feladata, legfőképpen a virá- gosítás és a takarítás. Kőkerítést építenek Kő és fa az alapanyaga annak a kerítésnek, amit a temető elé építenek. Valóságos mestermű készül komoly terv alapján. A beruházáshoz 2,3 millió forin­tot nyertek a megyei területfej­lesztési tanácstól. Egy másik kerítés is elkészül. Az önkor­mányzat költségvetéséből kigazdálkodott hatszázezer forintot, hogy az egyik ingat­lana is faluképet szépítő kerítést kapjon. Komló a testvér Egyéves évfordulójához érkezett Csömend és Komló között a testvértelepülési kapcsolat. A város és a falu egymásra találá­sában Rácz Sándornak, Komló csömendi származású alpolgár­mesterének volt nagy szerepe. Halála után a Baranya megyei város emléktáblát helyezett el Csömenden a szülői házon. A fa­lu pedig díszpolgárává avatta el­származottját. Az együttműkö­dési megállapodást egy éve írta alá a két polgármester, Szabó Ist­ván és Páva Zoltán. A kapcsolat azóta is töretlen. Kölcsönös a vendéglátás és amiben tudnak, segítenek egymásnak. Legutóbb Komló építőanyaggal járult a fa­lu egyik beruházásához. EZT FŐZIK CSÖMENDEN Kelt rétes Egy élesztőt fél liter tejjel és két evőkanál cukorral felfuttatnak. Hozzáadnak annyi lisztet, hogy lágy, könnyen gyúrható tészta le­gyen. Kell még bele egy teáska- nálnyi só és egy tojás. Jól össze­dolgozzák, két cipóra osztják és egy fél órát kelesztik. Közben egy doboz tejfölt egy tojással ösz- szekevemek, aminek felét a vé­konyra kinyújtott tésztára öntö­zik egy kis étolaj kíséretében. Ezután jöhet rá a töltelék: dió, mák vagy lekvár, akár még főzött dara is. Két oldalról fel­tekerik és miután a tepsibe teszik, a mara­dék tojásos tejfölt rálocsolják. Fél órai pihentetés után lehet sütni. A CIKKEKET MEISZTERICS ESZTER ÉS VIGMOND ERIKA ÍRTA. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Bálokat szerveznek az egész falunak CSÖMENDI MAGÁNÜGYEK A falugondnok a helyi ezeimester Vadászni jár, de nem lő semmit Nagyapjától örökölte az asztalosszakmát A szőlőművelés ma már ráfizetés Térítőt készít az új templomba Kutor Sándor három éve vezeti az Őszirózsa Nyugdíjas Egyesü­letet Ma 30 ta­got számlálnak és készülnek a nyugdíjasklu­bok seregszem­léjére. Minden évben szervez­nek csoportos kirándulásokat, idén Boglárra mennek egy lovascsárdába. Az egyesület szinte a település összes lakóját összefogja, hiszen programjai­kat nem csak maguknak szer­vezik. Bálokat rendeznek, leg­utóbb anyák napi műsorral kedveskedtek a helyieknek. Kutor Sándor szabadidejében vadászik, egy évben 250 estét biztosan kint tölt az erdőben. Tizenegy éve a falu gondnoka Gosztolai Tibor. Tősgyökeres csömendi, ko­rábban az épí­tőiparban dol­gozott. Ha kell, zárat javít, fü­vet nyír, de be­segít a kutyaol­tásokba is, ha arra van szük­ség. Minden rendezvényen ott van, ő felelős a Kultúrház kulcsáért. Azt mondja: legna­gyobb feladata mégis az, hogy meghallgassa a falu időseit, mert ő a falu hírhozója is. Ki­hordja az ebédet és gyakran bevásárol az időseknek. Ilyen­kor elbeszélgetnek. Munkája mellett szőlőjét művelni és borászkodni is jut ideje. Szabó Jószef polgármester hob­bija a vadászat és a halászat. Halat ugyan fo­gott már, a leg­nagyobb eddig egy 15 kilós amur volt, de se szarvast, se őzet nem lőtt. Azt mondja: ez nála egy fura hobbi. Vadásztársaságnál is tag és gyakran eljár vadászni barát­jával, de soha nem visz puskát, eszébe sem jutna lelőni egy állatot. Állítja: türelem kell mindkét hobbihoz és sajnos mostanában több időre is szük­sége volna. Régebben hosszú éjszakákat töltött kint a peca- bottal, mostanában nincs ennyi ideje kikapcsolódni. Burza Dániel egy élelmiszerbol­tot vezet a faluban, szabadidejé­ben pedig asz- taloskodik. Nagyapjától örökölte aszta­losfelszerelését és teljesen ma­gától tanulta ki a szakmát Legtöbbször család­jának készíti különleges darab­jait, mert mint mondja: minden egyes munkadarab egy élmény és ezért közel áll hozzá. Soha nem készít két egyformát. Arra a legbüszkébb, hogy báty­ja házában mindent ő készített. A lambériát, az egyedi ajtóborí­tásokat és függönykarnisokat is. Mindent ő tervezett, a saját motívumaival díszítette. Huszár József hobbij át kény­szerhobbinak is nevezhetnénk. Szőlőművelés­sel foglalkozik és már az apja meg a nagyapja is azzal foglal­kozott Szüret­kor az egész család együtt dolgozik. Kék­frankostól az oportóig, királyle­ánykától a zöldvelteliniig, szám­talan fajta szőlőt termel a birto­kán. Azt mondja: ez már egy ráfizetéses hobbi, mivel a bir­tok Marcali-Gombán van, úgy számolja, legalább évente két- százszor autózik át fattyazni, permetezni, megmetszeni. A különböző permetezőszerek pe­dig nagyon sokba kerülnek. Kiss Sándomé kedvenc időtöl­tése a hímzés. Kalocsai és ma­deira-mintát készít. Női szabónak ta­nult és egy kalocsai ki­rándulás során tet­szett meg ne­ki a hímzés. Minden évben készít térítőkét a leilei vendég­váróra, ahol a népművészeti ki­állításon mutat­ják be munkáit. Gyakran vásárol­nak közülük a németek is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom