Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 17. szám

2 Közélet, gazdaság, politika 2005. április 24., vasárnap HÍREK Szlovák-magyar viszony: só a sebekbe? POZSONY: A Benes-dekrétumok kérdésének időnkénti felvetése szlovák és magyar oldalon egyaránt a hazafiasság propagandájá­nak szélsőséges szándéka jegyében jelenik meg: ha nem lenné­nek, ki kellene kitalálni - írta tegnapi számában a Pozsonyban megjelenő SME. A liberális napilap „mesterséges perlekedésnek” nevezi a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztá­sát törvényesítő Benes-dekrétumok ügyét. A lap felteszi a kérdést, ki vét nagyobbat: az, aki elvakarja a beforratlan sebeket, vagy az, aki minden magyarázat nélkül sót hint a sebekbe? Ma foglalja el trónját XVI. Benedek pápa VATIKÁNVÁROS: Ünnepi mise kere­tében kezdi meg ma délelőtt XVI. Be­nedek pápa Róma püspökének péteri szolgálatát, s e beiktatási szertartás ke­retében ölti magára a palliumot és húz­za ujjára a halászgyürüt, a pápai hata­lom jelképeit. A vatikáni Szent Péter té­ren több százezer ember lesz jelen a szertartáson. XVI. Benedek egyébként tegnap külön pápai kihallgatáson mon­dott köszönetét a média dolgozóinak az elmúlt hetek vatikáni eseményeiről való tájékoztatásért, s a „szívélyes pár­beszéd” folytatását ígérte. Terroristák ultimátuma Romániának BUKAREST: Az iraki emberrablók négy napot adtak Romániá­nak, hogy kivonja csapatait a közel-keleti országból, különben vé­geznek foglyaikkal. Ezt a terroristák az al-Dzsazíra katari hírtelevízi­óhoz eljuttatott felvételükben közölték. A három román újságírót március 28-án rabolták el. A helyzet megoldására létrehozott ro­mán válságstáb ülésén Traian Basescu, Románia elriöke is megje­lent, s elmondta: a túszok már nem eredeti elrablóik kezében van­nak, és a helyzet „nagyon kényes”. Mint mondta, az a céljuk, hogy klasszikus eljárásokkal szabadítsák ki a fogságba esett újságírókat. Újra beszélő viszonyban a két Korea JAKARTA: Dél-Korea miniszterelnöke és Észak-Korea második számú vezetője megegyezett tegnap a két Korea közti tárgyalások felújításáról. Ri He Csan dél-koreai kormányfő és Kim Jong Nam, a phenjani parlament elnöke Jakartában, a békés egymás mellett élés öt elvét megfogalmazó, 1955-ös bandungi értekezlet 50. év- fordűlója alkalmából rendezett csúcsértekezlet szünetében folyta­tott eszmecserét. Megállapodtak, hogy a két, fél megbeszéléseket tart majd az észak-koreai atomfegyverprogram kapcsán kialakult nemzetközi válság kérdéseiről, a válság megoldását célzó, hatolda- iú tárgyalások felújításának lehetőségéről. Négy tonna robbanóanyagot rabolt az ETA? MADRID: Négy tonna, robbanóanyag gyártásához használható nátrium-klorátot rabolt el hat álarcos fegyveres egy közép-francia­országi vegyi üzem raktárából - jelentette be tegnap a spanyol média. A spanyol állami rádió szerint a pénteki rablást az ETA baszk szeparatista szervezet fegyveresei követhették el. A francia rendőrség illetékesei egyelőre nem kommentálták a hírt. Elfogták a bolgár helikopter lelövőit BAGDAD: Hat irakit őrizetbe vettek tegnap amerikai katonák a Bagdad közelében lelőtt bolgár helikopterrel kapcsolatban. Egy helyi lakos mutatta meg a terroristák házait, ahol a katonák hat fér­fit és sok robbanószert találtak. A bolgár helikoptert csütörtökön érte rakétatámadás. A merényletben tizenegy személy, hat ameri­kai, három bolgár és két Fülöp-szigeteki állampolgár halt meg. Az egyik bolgár pilóta túlélte a zuhanást, őt a támadók meggyilkolták, s az erről készített felvételt feltették a világhálóra. Száz lépés, de merre? Gyurcsány Ferenc ma találkozik azokkal a tárcavezetők­kel, akiket be szeretne vonni a száz lépés politikájának kidolgozásába. NEM ÁTFOGÓ REFORMOKRÓL DÖN­TENEK, hanem apró, de húsbavágó intézkedésekről. A miniszterelnök még a szocialista küldötte­ket is meglepte a múlt heti köztársaságiel- nök-jelölő kongresszusukon, amikor azt mondta, az államfő­választás huszadrangú kérdés ahhoz képest, milyen fontos feladatok várnak az országra s azon belül is a kormányra. S azon nyomban meghirdette a száz lépés programját. De hogy ez konkrétan mit jelent, azóta se tudjuk pontosan. A kor­mányszóvivők azzal hárították el a faggatózásokat, hogy né­hány hét múlva Gyurcsány sze­mélyesen ismerteti az intézke­déseket. Átfogó reformokra már nincs idő, az intézkedések jó részének tehát napi aktuali­tása kell legyen. Információink szerint a koordinálásban nagy szerephez jut Szilvásy György, a kormányfő új kabinetfőnöke. A tárcák közül pedig a pénz­ügyre hárul je­lentős munka. Nem csak azért, mert minden pénzkérdés (is), de a kormány­főnek elege van már az eddigi adócsökkentési maszatolásból. A kormányfő azt is elunta, hogy jó ideje nem folynak be azok az adók, járulékok, ame­lyekre égető szükség volna. Az új pénzügyminiszter-jelöltnek, Veres Jánosnak választ kell ad­nia arra is, hogyan lehetne gyengébb a forint. Az egész­ségügy ugyancsak kiemelt he­lyet kap, amit az elmúlt hetek orvosi műhibái csak megerősí­tenek. S terv születik arra is, miként szüntessék meg az or­voshiányt. A gazdasági tárca sem fog unatkozni. Olyan vál­lalkozásfejlesztő programokat kell kidolgozniuk, amelyek megerősítik a hazai cégeket, amellett, hogy • újra vonzóvá váljon hazánk a külföldi tőke Abban évek óta egyetért kormánypárt és ellenzék, hogy mindenekelőtt a földuzzasztott bürokráciát kellene csök­kenteni. Ehhez szükséges lenne a fölösleges hivatalokat felszámolni, továbbá elküldeni akár százezernél is több köztisztviselőt és közalkalmazottat. Az összes kormány nekirugaszkodott a feladatnak, de egyikben sem volt elég bátorság. Kérdés, Gyurcsányék mire jutnak. számára. Kóka Jánosnak meg­oldást kell találnia a kisiklás előtt álló vasút gondjaira is. A kormány egyik legkomolyabb belpolitikai küzdelmét a - Fi­desz által is feltüzelt - gazdák ellen vívta. Gyurcsány rutino­san oldotta meg a feladatot, mi­niszterével itatta meg a feketele­vest, de hibázna a kabinet, ha még egyszer feladná a labdát. Ezért a földművelésügyi tárcá­nak már most vagy tucatnyi lépést kell ten­nie, hogy ne maradjon a termelők nya­kán az idei ter­més. A bel­ügyi tárcának arra már nem lesz ideje, hogy átalakítsa az ön- kormányzati finanszírozást, de a csődök elhárítása kiemelt fel­adata. A katasztrófavédelmet és az újjáépítések menedzselését is meg kell erősítenie Lamperth Mónikának, hogy még egyszer ne panaszkodhassanak a bajba­jutottak úgy, mint a mátra- keresztesiek, miszerint nem bíznak a kormány segítségé­ben. A rendőrség megtámoga- tása is időszerű. A foglalkozta­tási tárcának pedig vissza kell szorítania a feketemunkát, másrészt az oktatási tárcával közösen fel kellene oldania azt az ellentmondást, hogy egyfelől nő a munkanélküliség, ugyan­akkor több cég azért nem tud fejleszteni, mert nem talál elég jól képzett szakmunkást. Az MSZP vidék­re koncentrál Az MSZP országos választ­mányának javaslatára meg­alakul a Nemzeti Vidékpoli­tikai Tanács, amely javasla­tokat tesz a kormány szá­mára - közölte Simon Gá­bor választmányi elnök a testület tegnapi ülésén. Mint mondta, itt az idő, hogy még intenzívebben foglal­kozzanak a vidék Magyar- országának gondjaival, ezért párbeszédre hívják a tanyák, falvak és a kisváro­sok lakóit. A szocialisták ar­ra kérik a kormányt, hogy a vidékpolitikai programhoz dolgozza ki a szociális ellátó feladatok megerősítésének módszerét, s készítse el a vidéktámogató alapelveket. Mátrakeresztes: felmérés keddig Mátrakeresztesen annyi mun­kagép dolgozik, amennyit a te­rep és a község befogadni ké­pes - mondta tegnap Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, hozzáté­ve: a lakosság elsődleges ellátá­sa megtörtént, a településen továbbra is megfeszített mun­ka folyik. A Fővárosi Vízmű­vek munkatársai a csatornahá­lózatot tisztítják, a közútkeze­lő kht. áz út helyreállítását május 20-ra ígérte, az autó­busz-közlekedés pedig már be­indult. Az államtitkár szerint kedd estére, legkésőbb szerda reggelre összegzik a károkat, és az adatok tudatában a kor­mány dönthet a kártérítés módjáról és mértékéről. Kósáné enyhítené a munkavállalást Kósáné Kovács Magda, az MSZP EP-képviselője jó esélyt lát arra, hogy a magyarokat is sújtó uniós munkavállalási korlátok enyhüljenek. Mint. mondta, az illetékes bizottság napirendjére tűzte a gazdasági bevándorlás témáját, s ezzel összefüggésben vetette fel azt, hogy az újonnan csatlakozott országok munkavállalói ne ke­rüljenek hátrányba a harma­dik országból érkezett munka- vállalókkal szemben. „A régi tagok munkaerőhiánnyal küz­denek, és bár támQgatjuk a gazdasági bevándorlók helyze­tének könnyítését, a korlátozás feloldásának lehetőségét az új tagországoknak is meg kellene adni” - mondta Kósáné. Mikola stratégiai javaslatai Új humánpolitikai stratégiával lehet megoldást találni az egészségügy gondjaira - mondta Mikola István tegnap. A Fidesz egészségügyi egyez­tető fórumának elnöke kijelen­tette: szorosabb együttműkö­désre lenne szüksége az egész­ségügynek az oktatás, az ifjú­ság-, a családvédelem, a kör­nyezetvédelem és foglalkozta­táspolitika területével. Példa­ként említette az egészségtan oktatását az iskolákban, hogy a gyermekek testi-lelki egész­ségüket megőrizzék. Mint mondta, el kellene érni, hogy a kormányzati teljesítmény fokmérője legyen az, hogy miként alakulnak a népegész­ségügyi, népesedési adatok. Erdő Péter, XVI. Benedek bizalmasa? Kedden felszállt a fehér füst a Vatikánban, a konklávé így adta a világ tudtára, hogy megválasztotta az új egyházfőt. Ratzinger bíboros sikere Rómán kívül azonban nem okozott eufóriát, vannak, akik átmeneti megoldásnak tartják. Felmerült az is, hogy A JÖVŐ EMBERE a magyar bíboros, prímás Erdő Péter lehet. Az új pápa XVI. Benedek néven léphet Szent Péter trónjára. A Ratzinger bíboros által vezetett Hittani Kongregáció nagy vihart kavart, amikor megerősítette: a katolikus egyházban ezután is csak férfiak választhatják a papi hivatást. Ez volt a múlt. De mit hoz a jövő? - tudakolják most so­kan; hívők, ateisták és más vallá- súak egyszerre. Gergely Jenő vallástörténész úgy véli, Ratzinger világos utat követ, amit vélhetően végig is tud járni 4-5 év alatt. - Dogmati­kai, tematikai kérdésekben nem lesz reform, ez szinte biztosra vehető - jegyzi meg. Kiss Ulrich jezsuita szerzetes pap úgy véli, sokan nem számoltak Ratzinger bíboros pápává választásával, így most, hogy ez megtörtént, „fogást” keresnek rajta. Talán ennek tudható be, hogy világ­szerte mondogatják: ő csak az átmenetet képviseli a pápai tró­nuson. A szerzetes atya azonban úgy gondolja, az új pápa éppen a folytonosságot képviseli, és ter­veit, elképzeléseit többé-kevésbé maradéktalanul meg tudja majd valósítani. - Egykori tanítóm úgy fogalmazott egyszer, hogy olva­satában a világ legsikeresebb vál­lalkozása az egyház. Egyrészt, mert „lapos” a hierarchia - azaz csak három szintje van: pápa, püspök és papság -, másrészt, mert általában idős embert vá­lasztanak pápává, aki élete végé­ig kormányozhatja a katolikus egyházat, ám korából adódóan korlátolt idő áll a rendelkezésére - említi Kiss Ulrich. Az átmeneti megoldásról szó­ló elemzéseket a vallástörténész sem tartja sokra. Elismeri, hogy volt már ilyesmire példa, ám Ratzinger nem az a kaliber, akit felhasználhatna bárki, ő dogma­tikus kérdésekben nem áll majd a reformerek mellé. Veres And­rás püspök úgy látja, Joseph Ratzinger mint teológus rendkí­vüli jártasságról, tudásról tett ta­núságot, és mint egy nagyon fontos kongregáció vezetője a Vatikán ügyeiben is kiválóan ki­ismerte magát, így helyes döntés volt a megválasztása. - Valóban fogalmazhatnánk úgy, hogy ő egy átmeneti pápa, de ez amo­lyan világi megközelítés lenne, ami nem jellemző a bíborosi kar­ra. Meggyőződésem, hogy a pá­paválasztók egy, a jelenkor kihí­vásaira érzékenyen reagáló egy­házfőt kerestek - informál a Ma­gyar Katolikus Püspöki Konfe­rencia titkára, aki amúgy Erdő Péter hosszú távú esélyeiről nem kívánt nyilatkozni lapunk­nak. Megjegyezte azonban, ahogy egykor Karol Wojtyla, úgy most Ratzinger személyé­ben is olyasvalaki lett pápa, aki jól ismeri a magyarság gondjait és erényeinkkel is tisztában van. Erdő Péter további életútjáról, lehetséges vatikáni karrierjéről a jezsuita Kiss Ulrich kijelenti: jó esélye van rá, hogy XVI. Benedek pápa bizalmasává váljék, számos rokon vonás fedezhető fel ben­nük. - Mindketten azt vallják: emberségesnek lenni legalább olyan fontos, mint a hit szilárd alapján állni. Gergely Jenő sze­rint korántsem a személyi kvali­tásokon múlik, kit választanak pápává. Kelet-európai egyházfő pedig aligha születik belátható időn belül. - A magyar egyház nem játszik komoly szerepet az európai katolikus egyházak kö­zött. Nem véletlen, hogy a rene­szánsz idején, amikor hazánk még nagyhata­lomnak számí­tott, akkor sem értünk célt. Bakócz Tamás ugyan esélyes­nek tűnt, végül mégis egy Me- dicié lett a tró­nus. A lengyel pápa is csak azért jöhetett szóba, mert a bíbo­rosok felmérték, mekkora értéke az egyháznak a mélyen vallásos Lengyelország. Hazánk tehát nincs alkupozícióban - nyomaté- kosítja a történész. Gergely ettől függetlenül szép jövőt jósol az Esztergom-budapesti érseknek. Szerinte befolyásos tanácsadó válhat Erdő Péterből, már csak azért is, mert a magyar és a né­met katolicizmus sok száz esz­tendeje „összetart”. Szabó Zoltán Attila Veres András püspök jelezte: XVI. Benedek pápát amint lehetséges, meginvitá|ják majd hazánkba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom