Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám

at mm MINTHA NEM IS A FÖLDÖN JÁRNÁ Nagyon nehéz egy barátról beszélni, mert az ember óhatatlanul dicsérni kez­di. Harminc éve barátom, munkatár­sam, a dalok kötnek össze minket. Min­dig csodáltam a szerteágazó tehetsé­gét, a film-, a színházcsinálásban, a tár­salgásban és az írógépnél egyaránt. Egészen különös pali, abszolút öntör­vényű. Szerintem semelyik politikai irányzathoz nem vonzódik. Mintha nem is a földön járna, a szellem embere. Nyolc éve csinálunk együtt színházat. Sokszor beszélgetnünk sem kell ahhoz, hogy tudjuk, mit gondol a másik. Egressy Zoltán iro Bereményi Gézának a korai müvei áll­nak közelebb a szívemhez. A Megáll az időt, aminek a forgatókönyvét irta, a mai napig a legérvényesebb magyar filmnek tartom. Ezenkívül imádom a Cseh Tamásnak írt dalszövegeit és nagyon szeretem a korai novelláit. H osszú életű, lesz, mondta egy nyilatko­zatában. Erre most szüksége is van, mert fel kell nevelnie a két- és ötéves kisfiát. De mégis, miért ilyen magabiztos?- Mielőtt ezt mondtam, kivizsgáláson voltam, és meg­állapították, hogy egészséges vagyok.- Ez azt is jelenti, hogy jó előre tervez, végiggondolja, hogy van még mondjuk har­minc éve?- Nem, csak egy évre, mun­kától munkáig látok előre.- Most például túl van a La­ura című musical librettójának a megírásán. Librettót még nem is írt.- Nem, de már bemutattuk a Laurát Zalaegerszegen, elég jól sikerült. Most szeretnék átír­ni egy forgatókönyvet, amit tíz Bereményi Géza író, rendező, 1946-ban született Budapesten. 1978-95-ig szellemi szabadfoglalkozású, 1995-97-ig a szolnoki Szigligeti Színház rendezője, 1997- a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője. Fontosabb kötetei: A svéd király, Legendárium, Trilógia, Dalok, Kelet-nyugati pályaudvar, Az arany ára. Filmjei: A tanítványok, Eldorádó, A turné, A Hídember. évvel ezelőtt írtam egy akkori főiskolás számára, most valószí­nűleg sikerül rá pénzt szerez­nie. Gulácsy Lajos festő és Ju­hász Gyula költő fogad benne a XX. századra, milyen lesz.- És miben fogadnak?- A tömegek évszázadának és szociális évszázadnak látja Juhász Gyula a jövőt, Gulácsy pedig azt várja, hogy mindenki művész lesz.- Gondolom, mindketten veszítenek.- Igen, és győz Gulácsy édesanyja, aki nagyon prakti­kusan az érvényesülés évszáza­dát jósolja, műgyűjtő lesz, poli­tikai körökkel barátkozik.- Önt is vádolták A Hídem­ber című filmje kapcsán, hogy a jobboldallal paktáL- Csak egy filmet csináltam. Egyébként mit paktáltam? Gyű­lésekre jártam, kiáltványokat szerkesztettem?- Pénzt kért például Orbán Viktortól- Ez barátkozás, paktálás?- Valószínű, hogy ellenség­nek nem adnak pénzt.- Jó, de egyéb barátságos lé­pést nem kellett tennem azóta, de ez már úgy látszik, elég ah­hoz, hogy a nevem menthetet­lenül összefonódjon ezzel az egy tettemmel.- Azért ezt ön is nehezen él­hette át, hiszen a történteket is felhasználva, írt egy darabot.- Nem erről írtam. Régi ter­vem volt, hogy Shakespeare életéről írok egy darabot. Az­tán, hogy mi szívódott föl, mi jelent meg benne önkéntelenül is, az más kérdés.- A darab arról szól hogy a politika hogyan szól bele a művészetbe. Hasonlít ez a mű egy gyónásra.- Én nem látom politikai tettként a cselekedeteimet. A Shakespeare királynője című darabomat megírhattam volna egy évvel korábban vagy ké­sőbb is, és valószínűleg hasonló lett volna ahhoz, amit végül is megcsináltam.- Ön, aki Cseh Tamásnak olyan dalokat írt, amelyekben benne volt a kor érzésvilága, nem igaz, hogy nem tudta, ha találkozik Orbán Viktorral ab­ból szóbeszéd lesz. Hogy kért tő­le pénzt, felhívta a titkárságát?- Leállt a film forgatása, mert elfogyott a pénz. Eperjes Károly mondta, kérjek Orbán Viktortól, és azt hiszem, meg­adta a telefonszámát. A titkár­nője rögtön átadta neki a tele­font. Megállapod­tunk, hogy a Centrál vei véházban találko­zunk. Leültünk, be­széltünk emberileg.- Ez mit jelent?- Megkérdeztem, hogy van, és élvezi-e, amit csinál. Mondta, hogy nagyon élvezi és szereti csinálni. Ezután pedig meg­beszéltük azt, hogy ki legyen a produce­re a filmnek.- Miért, addig nem volt?- De volt, csak leváltották a produ­cereket, mert hatás­köri viták voltak a pénz körül. Nem lehetett tudni, hogy erre a filmre megy-e a pénz, vagy valaho­va máshová?- Ez, azt hiszem, gyakori probléma a filmszak­mában.- Igen, ez átlagos probléma. Orbán Viktor rákérdezett, mi a gond, elmondtam, hogy a már megítélt pénz folyósítá­sa, és hogy hogyan kellene ezt biztosítani. Ekkor már megvolt a pénz, csak nem folyósították.- Milyen keretből volt a pénz?- Úgy tudom, hogy a millen­niumi keretből.- E fölött Orbán Viktor ren­delkezett?- Nem, ő a pénz útjának biz­tosítása fölött rendelkezett.- A miniszterelnöknek mi köze van egy film pénzének a folyósításához?- Hát igen, most, hogy ezt mondja, ebben van valami. Számomra természetes volt, hogy ha jó a forgatókönyv és meg szeretném csinálni a fil­met, akkor mindent megteszek, hogy pénzt kapjak. Ugyanis mindenki állami pénzből készít filmet Magyarországon.- De nyilván tudta, hogy akármit csinál, ebből propa­gandafilm lesz.- Annak nyilvánították azok, akik meg sem nézték.- Még be sem mutatták, ami­kor sokak számára propagan­dafilmnek minősült.- Ellenpropaganda áldozata a film.- A rendszerváltás előtt soft ellenzékinek minősült...- Igen, annak nyilvánítottak.- Ezek után nem volt furcsa, hogy átbillent a másik oldalra?- Nem, ez ugyanolyan volt, mint régen, ugyanolyan ellen­2005. április 3., vasárnap Riport, interjú ? Bereményi: magam ítélek magamról zékiségnek számított az egyik fél felől, másfelől pedig lakájlel- kűségnek. Amilyen vadul és amilyen mértékben ennek nyil­vánítottak, az meglepett, de az­tán a választásokkal magyaráz­tam. Végül is a film elkészült, és olyan lett, amilyennek én akartam. így magamat nem éreztem átverve, és azt gondo­lom, hogy én sem vertem át senkit. Én magam ítélek ma­gamról, ebben az ügyben nem érdekel sem a sajtó, sem a szomszédom, aki viszont megszeretett ezért.- Már nyolc éve művészeti vezetője a zalaegerszegi szín­háznak. Miért olyan fontos ez a tevékenység önnek? Miért vo­nul ki a perifériára egy, kulturá­lis életét tekintve még mindig sok tekintetben fővároscentri­kus országban?- De én nem vagyok főváros­centrikus.- Amíg el nem ment Zala­egerszegre, ön is az volt.- Sőt, Pro Urbe-díjas is va­gyok, írtam is Budapestről. Za­laegerszegre azért mentem, hogy oda darabokat írjak. Meg is mondtam, hogy elvégzem a művészeti vezetői munkát, mert az nem annyira bonyolult, ami valóban komplikált, az a társulatépítés. Megbeszéltük, hogy ezt úgy tudnám segíteni, hogy darabokat írok, és ezeket meg is rendezném, vagy Bagó Bertalan főrendező állítaná őket színpadra. Én tulajdon­képpen az ő rendezői iskolájá­ba jártam, őt néztem, amikor dolgozik. Mindkettőnk kikötése volt, hogy a másik nélkül nem megyünk Zalaegerszegre. Há­rom ősbemutatót már sikerült is tartanunk.- Nem arról volt szó, hogy évente ír egy darabot?- De igen, erre azonban nem volt energiám.- Az arany ára bemutatója azt sugallta, hogy akár az or­szág egyik legjobb színháza is létrejöhet Zalaegerszegen.- Az arany ára a legjobb darabom.- Arról is szó volt, hogy meg­szűnik a zalaegerszegi színház.- Három év óta minden ma­gyarországi színházat megjár ez a hír. És természetesen elhi­szik a színházi emberek, meg­rémülnek, de aztán ez a rémü­let elmúlik. Legalábbis eddig így volt.- Valós veszélyt nem lát?- Nagyon kevés a pénz. Sze­gényebb előadásokat kell ter­vezni. Nagyon szeretném pél­dául a Háry Jánost megrendez­ni. Erre valószínűleg nem ke­rülhet sor a jövő évadban, mert egy ilyen kiállítást igénylő da­rabbal nem foglalkozhatunk. BEREMÉNYI GÉZA óvatos, HARAGSZIK A SAJTÓRA azért, ami A Hídem­ber körül történt. Igaz, utóbb ő is érzi, hogy amikor személyesen Orbán Viktortól kért pénzt, vagy legalábbis segítséget, hogy folytatni tudja a forga­tást, azt sokan félreértették. Nem is tud ettől szabadulni, még egy darabot is írt arról, hogy a politika hogy használja fel a művészetet.- A társulatot nem kell le­építeni?- Nem, mert ahhoz túl kicsi. Mindössze tizenhét színésszel dolgozunk.- Új Cseh Tamás-dalokat ír?- Most jelent meg A véletlen szavai című, 2004-ről szóló CD- nk, a Bárka Színházban Tamás énekli is ezt a műsort. Jó lenne erről az évről is írni egy album­ra való dalt.- Milyennek látja az elmúlt éveket? r Válaszként erre elég, ha a dalok témáját mondom. Az egyik például egy államtitkárnő családjáról szól, a másik egy hajléktalanról, a harmadik az emigráns öcsém életét foglalja össze, a negyedik egy szagból feltámadó emlék nyomán, az utolsó harminc év gyors gondo­lati összefoglalása, töprengés azon, hogyan változott az idő?- És hogyan változott?- Erre megint csak dalszö­veggel tudok válaszolni, észak-déli lett a konfliktus a ke­let-nyugati helyett a világban, és Brecht gondolatát ellopva, egy bankrablás semmiség egy bankalapításhoz képest. Ha pedig a parlament összeül, minden állampolgár féltheti a gyermekét.- Mitől féltheti?- A jövőtől.- A jövőt félti a mostani par­lamenttől?- Én csak a dalok szövegé­vel válaszolok.- Ön mitől fél?- Tán az életkoromtól. Ész­revettem, hogy most már idő­södő ember, 59 éves vagyok.- És ez mivel jár az ön számára?- Valami váratlantól, fizi­kai rosszabbodástól tartok, aggódom kicsit magamért.-1 Miközben meg van győződve a hosszú életéről?- Éppen azért, hogy ezt biztosítsam, résen vagyok.- Mit ír majd a követke­ző időszakban? Forgatókönyvet, most már magamnak. Két témám is van, nyáron döntöm el, melyikbe vá­gok bele. Az egyik egy második világháborús szerelem és annak követ­kezménye, későbbi kor­szakban. A másik téma pedig a Laura című musi­cal librettójának filmvál­tozata. Ez a történet egy rendkívüli csáberővel rendelkező fiatal lányról szól aki 1989-ben visz- szaérkezik Londonból, ahonnan a III/III-as ügy­osztály két vezetője, az édesapja és édesanyja, száműzte három évre, mert egy vezető állású nős férfit elcsábított. Ez a lány hazajön, sza­kít a szüleivel, a volt szerelmével és el­lenzéki diákok kö­zé keveredik. Az új szerelmét megöleti a volt sze­relme, aki nem tud tőle szaba­dulni és aki szintén a III/III-as ügyosztály vezetője. Majd hét év múltán, hatalomváltás után, valamelyik aluljáróban hajlék­talanként látjuk Laurát, egy volt egyetemi tanárral fekszenek a mocsokban. Laura végül bosszút áll.- Ilyen kuszának látja Magyarországot?- Én csak röviden elmond­tam a librettóm történetét.- Mitől lett annyi­ra óvatos, hogy bizo­nyos kérdésekre csak a müveivel válaszol?- Mert számomra ön már nem Bóta Gá­bor, hanem a sajtó képviselője.- Mivel érdemel­tem ezt ki?- Nem személy szerint önről van szó, hanem arról, ami négy évvel ez­előtt A Hídember kö­rül történt. Azóta minden nyi­latkozatom óvatos, de ez sze­rintem nem az.- Van esély rá, hogy elmúl­jon az óvatossága?- Van, persze. Már mindin­kább gyógyulófélben vagyok.- Es milyen lesz, ha majd el­múlnak az aggályai?- Akkor majd egy olyan nyílt, kemény interjút adok ön­nek, mint régen. Bóta Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom