Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-21 / 92. szám

6 XVI. BENEDEK SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK Az értékőrzés pápája lesz a német bíboros ^ GYULAY ZOLTÁN másodszor nevezte a „nagy pápának” elődjét, II. János Pált a Szent Péter trónjára emelt Joseph Ratzinger bíboros. A XVI. Benedek néven a katolikus egyház élére választott főpap közvetlenül a ha­lálhír bejelentését követően alkalmazta ezt a jelzőt, legutóbb pedig immár fehérbe öltözve először osztva apostoli áldást a hí­veknek. Mutatja: a kijelölt úton kíván továbbhaladni. A vallást megújító egyházfő utáni várakozásban múltak el az utóbbi esztendők, mégis a konzervatív irányvonal legerőteljesebb képviselőjére esett a bíborosok választása, akinek kisujjában van a teológia. Aki nem egyszerűen megmásíthatatlan elvnek, hanem a hit alapjának tekinti a kétezer éves katolicizmust. Már elődjének szenvedéstörténete is mutatta, hogy a halál misztériu­ma része az élet szentségének, és az egyház minden cselekede­tével az életet szolgálja. engedni az alapelvekből - ez aligha lehet az egyház megújulásá­nak útja. Ám úgy hozzáigazítani napjaink fejlődéséhez, hogy köz­ben ne csorbuljon a hit sem, valóban krisztusi feladat. Ha azon­ban a vallás úgy fogadja be a lelki és szellemi fejlődés eredmé­nyeit, hogy az általa hitt szentségeket nem csonkolja, hanem kiteljesíti, azáltal gazdagodni is képes. az évezred első katolikus főpásztora tisztában van a kihívásokkal. Joseph Ratzinger egyike volt annak a két bíborosnak, akit nem a lengyel pápa kreált - még VI. Pál helyezte rá a palliumot -, de legközvetlenebb munkatársává, mondhatni főideológusává vált. A megszüntetve megőrzés „hegeli-marxi” elvét alkalmazva az egyházra is. így aztán az utat is együtt munkálták ki, amelyet követni tud. S amelyet követni képes. A 78 éves katolikus egyházfő életútja a pápaságig joseph ratzinger fiatalságát Traunsteinban töltötte. A má­sodik világháború utolsó évé­ben a légvédelmi egységekhez hívták be, Magyarországra vezényelték, innen szökött meg és került hadifogságba. A HÁBORÚ UTÁN filozófiát és teológiát tanult a bajor fő városban, majd Freisingben. 1951. június 29-én szentelték pappá, s nem sokkal később tanárként helyezkedett el. Két évre rá szerzett teológiai dok­torifokozatot, értekezésének címe „Isten népe és háza Szent Ágoston egyháztaná­ban” volt. Az ötvenes években kisegítő lelkipásztorként szol­gált München külvárosában, majd káplánná léptették elő. Hamarosan a bonni egyete­men teológiát adott elő. 1962 ÉS 1965 KÖZÖTT a II. Va­tikáni Zsinat szakértőjeként tevékenykedett, a Szentszék ekkor figyelt fel rá. VI. Pál 1977 márciusában érsekké, júniusában bíborossá nevezte ki. A regensburgi egyetem professzora lett. 1981 novem­berében II. lános Pál a Hit- tani Kongregáció prefektusá­vá nevezte ki. A nyolcvanas évek második felétől a kato­likus egyház katekizmusát összeállító pápai bizottság el­nöki teendőit is ellátta. 2002- ben választották meg a bíbo- rosi kollégium dékánjává. Egyenes út a Vatikánba az első évek Bátyja is pap, aki aggódik törékeny egészsége miatt Iskolás Aschau am Innben (1932) A Ratzinger család a bajorországi Freisingben (1951) Elszökött a hadseregből (1944) Növendék papból befolyásos bíboros Mélyen vallásos családba született Sokan azt tartják, XVI. Benedek németnek túl bajor, európainak túl német, a világegyház számá­ra pedig túl európai. Tény, hogy a bajor-osztrák határnál, az Inn menti Marktlban született mé­lyen vallásos családba 1927. április 16-án, nagyszombaton. Világrajövetele után négy órá­val, délelőtt fél 9-kor a kereszt- ségben a Joseph Aloysius nevet kapta. Édesapja rendőr volt, édesanyja szakácsnő. Ennek el­lenére, mert szegények voltak, gyakran került az asztalra zab­kásából készült leves, ami a mai napig Ratzinger kedvenc étele. Két testvére v.an. Bátyja, a nyolc­vanegy esztendős Georg szintén papi pályára lépett, jelenleg a regensburgi dóm fiúkórusá­nak karnagya. Aggódik Joseph törékeny egészsége miatt. Nővé­rük, Maria vezette Joseph háztar­tását már bonni egyetemi docens korában, s később követte őt a Vatikánba is. Kívánságára mind­ahányszor megfőzte gyermekko­ri kedvenc levesét. Az életét fel­áldozó nő 1991-ben hunyt el. A magánember nem titkolt titkai Már az egyház második embere­ként is alig lehettek titkai Joseph Ratzingernek, így aztán pápa­ként sem kell számítani különö­sebb „leleplezésekre”. Szeret zongorázni és szereti Mozartot, valamint a svájci író Hermann Hessét, a kötelességet, az aláza­tosságot és a szolgálatot. Össze­sen tíz nyelven beszél, közülük folyékonyan németül, olaszul, franciául, latinul, angolul és spanyolul, olvas ógörögül és héberül. Kora gyermekkorában hozzászokott a rendszeres temp­lomba járáshoz (ez utóbb „mun­kakörének” is részévé vált), az asztali és az esti imádsághoz. Új kötelezettségei mellett némi vál­toztatással minden bizonnyal megtartja eddigi napirendjét is. Háromszáz négyzetméteres ed­digi lakásában reggel hat órakor kelt és este tízkor bújt ágyba. A műholdas televízión csak híre­ket nézett. Kedvenc napilapja a regensburgi Mittel-bayerische Zeitung. Három nappal hetven- nyolcadik születésnapja után választották pápává. ■ A katolikus folklór egyik vicce Ratzingerről híven tükrözi Ratzinger átfogó tudását Eszerint az egykori és a mostani teológusok, valamint a pápák kihallgatásra hivatalo sak az Úristenhez Egyesével men­nek be, egy-két perc után mind­egyikük rosszkedvűen távozik: „Hát ebben, meg amabban téved­tem”. Bemegy Ratzinger. Eltelik félóra - semmi Végül kijön az Úr izzadtam „Tyű, a mindenit, ezt még én sem tudtam!” München és Freising érseke egy Közös imádkozás Teréz anyával bajor népünnepélyen (1980) 1978 szeptemberében Szülőhazájában egy vak kislánnyal beszélget 1981-ben, egy egyházi ünnepség résztvevőjeként Német bíborosként a Vatikánban (1977) Kiváló adottságú ember a péteri szolgalatra XVI. Benedek pápa briliáns felkészültségű Áldással a szívükben tekintenek a pápára A vallások békéje nélkül nincs világbéke dr. veres András püspöknek, a püspöki konferencia titkárának meggyőződése, hogy a bíborosi tes­tület a legmegfelelőbb embert vá­lasztotta arra, hogy folytassa a péteri szolgálatot az egyház mai igé­nyeinek megfelelően. XVI. Bene­dek pápa kiváló adottságú és lelkiségű, emberi adott­ságai a feladatra alkalmassá teszik. A Katolikus Püs­pöki Konferencia tagjai a vezetésükre bízott katoli­kus hívekkel egyetemben nagy örömmel fogadták megválasztásának hírét és kérik Istent, hogy adja meg az új pápának a hit, a remény és a szeretet aján­dékát, hogy szolgálatát ne csak az egyház, hanem az egész emberiség javára tudja fordítani. DR. BÖLCSKEY GUSZTÁV püspök, a Református Püspöki Zsinat elnö­kének nyilatkozata szerint az új pápa konzervatív felfogású és bri­liáns felkészültségű teológus. Re­méli, hogy kiszámítható és őszin­te folytatója lesz annak az együtt gondolkodásnak, amit a közös kereszténység meg­őrzése és felmutatása jelent. Hiszen minden nem katolikus keresztyén abban bízik, hogy azt az öku­menikus nyitottságot, amelyet elődje a maga sze­mélyében is megtestesített, az új pápa következe­tesen képes lesz majd továbbvinni. A Magyar Refor­mátus Egyház nem ad ki kommünikét XVI. Bene­dek pápa megválasztásával kapcsolatban. dr. szebik imre evangélikus el­nök-püspök szerint az egyház tag­jai áldással a szívükben tekinte­nek XVI. Benedek pápa eddigi pá­lyafutására, és abban reményked­nek, hogy integratív személyként összefogja majd a katolikus egyhá­zon belül mind a progresszív erőket, mind pedig a konzervatív hagyományok őrzőit. A mai világban ez tűnik a legfontosabbnak. - Miután II. János Pál elkötelezett híve volt a más egyházakkal való meg­békélésnek, mi, protestánsok bízunk abban, hogy az új pápa is készséggel tekint ránk az ökumené jegyében, hogy együtt lehessünk békében és Isten szeretetében - mondotta D. Szebik Imre. SCHÖNBERGER ANDRÁS főrabbi, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövet­sége rabbitestületének alelnöke, a történelmi egyházak közti pár­beszéd koordinátora jól ismeri Joseph Ratzinger bíboros eddigi pályafutását és megnyilatkozásait, így aztán - amint azt mondotta - reményteljesen bízhat abban, hogy XVI. Benedek pápa számára fontos lesz a különböző vallások és felekezetek köz­ti béke, hiszen enélkül világbéke sincs. A főrabbi, utalva a pápai előd, II. János Pál személyére, aki köz­ismerten jó kapcsolatokat ápolt a zsidó hitközségek­kel és Róma főrabbijával, reméli, hogy az új pápa folytatja majd a megkezdett őszinte párbeszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom