Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám

2005. április 17., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 // Ősszel nyit az örömpláza Már csak néhány nap és kiderül, hogy hol nyitja meg kapuit Magyarország első erotikus plázája. A szexközpont ötletét még a Belügyminisztérium is pártolja, bár a prostituáltak egyesületének elnöke szerint a pláza nem oldja meg problémáikat. S zexpláza, erotik center, érzéki szórakoztatóköz­pont... Vermes János, a Moulin Rouge igazgatója idáig legalább féltucatnyi névja­vaslatot hallott már, amióta ki­pattant a fejéből az ötlet, hogy létre kellene hozni egy olyan központot, ahol mindenfajta le­gális, szexipari üzlet és szolgál­tatás megtalálható. Mint mond­ta, három helyszínt is kiszemel­tek, s a jövő héten dől el, hogy hol nyílik meg októberben az ország első erotikus plázája.- Nem építkezünk, már meglévő ingatlanok közül válo­gatunk - mondta a férfi. - Egyik közelében sincsenek közintéz­mények, de még lakóházak sem igen találhatók ott, így törvé­nyes akadálya nem lehet az en­gedélyeztetésnek. Többet nem szívesen mondanék, mivel nem szeretnénk, ha az érintett ön- kormányzat a sajtóból értesül­ne a konkrét tervekről. A szexpláza ugyanolyan lesz, mint egy hagyományos be­vásárlóközpont - még „háziasz- szonya” is lesz egy sztriptíztán­cos hölgy, Molnár Alexandra személyében. Ő lesz az, aki megjelenik majd a sajtótájékoz­tatókon, fellép, konferál, azaz az arcával megszemélyesíti az egész vállalkozást. Itt minden az erotika körül forog majd. Szexshopok, masszázsszalo­nok, peep show-k népesítik be a több mint 5000 négyzetméte­VERMES JÁNOS üzletember vezeti majd a szexplázát rés létesítményt, de lesz itt pornómozi, sőt egy pornószín­ház is. A közlekedőutcákon vagy a bárokban prostituáltak is felkínálhatják magukat, ám en­nél tovább már nem mehetnek: az üzletkötést, illetve szolgálta­tást már máshol kell lebonyolí­taniuk. Vermes János szerint nagy hangsúlyt fektetnek a tör­vényességre.- Ide nem lehet majd csak úgy betévedni - jelentette ki. - Modern beléptetőrendszer lesz, kamerákkal és biztonsági sze­mélyzettel. Mindez kizárja, hogy kiskorú jöjjön be, vagy hogy megjelenjen a szervezett alvilág. Ezerforintos belépőt kell majd venni, hiszen itt már a lát­vány is élményszámba megy... A szexplázát tervezők per­sze jól tudják, hogy a szigorú biztonsági körülmények sok lá­togatóra riasztólag hatnak, ám nincs más megoldás, ha a fala­kon kívül akarják tartani a szex­ipar illegális szereplőit. Vermes János elmondta: a belépőkről készült videofelvételt a szemé­lyiségi jogokról szóló előírások szerint fogják kezelni, vagyis csak akkor használják fel, ha er­re a hatóság szólítja fel őket. A Moulin Rouge igazgatója amúgy mostani szerepvállalásá­val nem mozog ismeretlen tere­pen. Vermes a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének egyik alapítója. Mint mondta, tudja, hogy az erotikus szórakoztatóközpont nem ad választ a prostituáltak problémáira, de talán a megol­dás előszobája lehet.- Akik eddig megismerték az elképzeléseinket, általában ked­vezően reagáltak - jelentette ki. - Rosszindulatot senki részéről nem tapasztaltam, legfeljebb néhány politikus nem tájékozó­dott még kellően arról, hogy mit is akarunk létrehozni. Meggyőződésem, hogy ha megismerkednek a részle­tekkel, ők is rájönnek, hogy egy támogatásra érde­mes kezdeményezés. Egyébként sem hiszem, hogy mi 50-60 üzlettel Bang­kokot csinálnánk Budapestből. Aki mégis ezt állítja, annak ja­vaslom, egyszer estefelé sétál­jon egyet a Margit hídtól a kör­úton és kezdje el számolni az Kovi elviszi majd pornófilmjeinek főszereplőit a szexplázába erotikus üzleteket és peep show-kat... Földi Ágnes, a prostituáltak érdekvédelmi egyesületének el­nöke szerint a tervezett szex­pláza jottányit sem javít majd a helyzetükön. Úgy véli, attól, hogy ötszáz vagy ezer öröm­lány bemehet ebbe a központba és felkínálkozhat, nem nyújt megoldást semmire.- Csak a fővárosban 5000- 7000 prostituált dolgozik - mondta. - Ha bemegy ezer, még mindig kint marad négy­ezer, akik ha rossz helyen áll­nak, fizetik a 150 ezer forintos bírságot, illetve 60 napos elzá­rást kockáztatnak. A bent lévők sem lesznek sokkal jobb hely­zetben, hiszen hol bonyolítsák le az üzletet? Ha kimennek és beülnek egy autóba, a rendőr­ség azonnal megbüntetheti őket. Mehetnek még a prostitu­ált lakására, de csak akkor, ha a nőnek nincs kiskorú gyerme­ke. Ellenkező esetben kiskorú veszélyeztetése címén eljárás indulhat még akkor is, ha a gyermek nincs is otthon. Egy szó mint száz: a türelmi zónák kijelölésének elszabotálását nem ez a szexpláza fogja meg­oldani. A legális szexipar képviselői örülnek az ötletnek. Kovi (Ko­vács István), a pornófilmeket gyártó LUXx Videó főnöke gondolko­dás nélkül igent Ha bemegy mondott az eroti- ezer prosti, kus szórakoztató- még min­központban való dig kint megjelenésre. marad- Nagyon jó öt- négyezer letnek tartom, örömmel nyitjuk , meg majd az ottani képvisele­tünket. Sőt, még azt is felaján­lottam, hogy időnként sztárja­ink közönségtalálkozókon vesznek majd részt, autogra­mokat osztogatnak... A pornócézár szerint nem kell tartani az emberek szé- gyenlősségétől - ez már az ero­tika kiállításon kiderült. A szex- plázában nyilvánvaló lesz, hogy mindenki ugyanazért van ott. Búcsút inthetnek az iparűzési adónak Három év múlva megszűnik az iparűzési adó, mivel ellentétes az európai uniós joggal. Az önkormányzatok attól félnek, hogy a helyette javasolt nyereségadóból, illetve vállalkozási ingatlanadóból nem jön majd be elég pénz. A szakértő szerint a lakosság ingatlanjait is adóztatni kellene, ezt azonban senki nem meri felvállalni. S enki sem vitatja, hogy az iparűzési adó mindig is igazságtalan volt. A korri­gált nettó árbevétel után megállapított összeget ugyanis minden vállalkozás­nak fizetnie kell, akár nyere­séges, akár nem. Viszont az önkormányzatok gazdálko­dásához ez a forrás szinte el­engedhetetlen - jól mutatja ezt az a tény, hogy a 3200 magyarországi település csaknem egyharmada - 1090 önkormányzat - a tör­vényben meghatározott adókulcsmaximumát, azaz a 2 százalékot alkalmazza. Ennek ellenére úgy tűnik, az iparűzési adó sokáig már nem tartható életben. A leg­erőteljesebb nyomás az Eu­rópai Unió felől érkezhet: az uniós előírások ugyanis tilt­ják az általános forgalmi adón (áfa) kívüli más, forgalmi típusú adó kivetését. Ezek után mi sem tehetünk mást, mint elkezdünk IPARÜZÉSIADÓ-BEVÉTELEK Település Lakosság (fő) Egy lakosra jutó bevétel (ezer Ft) Kékkút 100 368,1 Berente 1055 335,2 Pusztaederics 195 327,9 Zsana 893 313,8 Mosonszolnok 1639 229,3 Halmajugra 1339 220,1 Budaörs 24 846 219,9 Százhalombatta 17 721 209,4 . Visonta 1068 171,5 Detk 1284 160,6 töprengeni a megszüntetésen, il­letve átalakításon. Az adóreform­bizottság eddig két javaslatot ta­lált megfontolandónak: az egyik szerint 3 százalékos, helyha­tóságokat megillető nyere­ségadóval pótolnák a kieső bevételt - ám a számítások szerint ez még nem fedezné az eltűnt adónemből befolyó eddigi forrásokat. Felvető­dött ezért az építmény- és te­lekadó gondolata is. Ilyen je­lenleg már létezik, de maxi­mum 900 forint lehet négy­zetméterenként. Zara Lász­ló, az adóreform-bizottság tagja, a Magyar Adótanács- adók és Számviteli Szolgálta­tók Országos Egyesületének elnöke szerint az utóbbi megoldás járhatóbb út, mint a 3 százalékos nyereségadó. - Nem tartanám igazsá­gosnak, ha a jövőben minden helyi adóterhet a nyereséges vál­lalkozások nyakába tennék - je­lentette ki. - Inkább az ingatlan- adóztatás irányába kellene nyit­ni. A probléma ezzel csak az, hogy ennek bevezetéséről sem­miféle előzetes hatástanulmány nem készült. Ahol sok üzletház, bank, irodaház és üzem van, ott jól járnának, míg másutt, ahol csak egy-két nagyobb cég adja össze a mostani iparűzési adót, ott mínuszba menne át az egyenleg. Szerintem el kellene gondolkodni a lakossági ingat­lanadóztatáson is. Ez persze ve­szélyes terep, de talán a követke­ző ciklus elején meg lehetne csi­nálni. Az is probléma, hogy sok önkormányzat, tartva a szimpá­tiavesztéstől, nem meri felvállal­ni a helyi adók kivetését. Ha vi­szont az állam érdekeltté tenné a helyhatóságokat a minél na­gyobb arányú saját forrás előte­remtésében - mondjuk, hogy a helyben beszedett pénz nagy­ságához mérné a mindenkori központi támogatást -, akkor két legyet üthetnének egy csapásra: az önkormányzatok saját ér­dekükben beszednék az adókat, s megszűnne az állami pénzek szétosztásának politikai szí­nezete is. Akárhogy is lesz, a helyható­ságok nem repesnek az iparűzé­si adó átalakításának gondolatá­ért. Törökbálint tavalyi 3,7 milli­árdos költségvetéséből csaknem 1,3 milliárdot az iparűzési adó tett ki - mondta Túrái István pol­gármester. Szerinte bármivel is helyettesítik ezt az adónemet, nem fognak jobban járni.- Az is nagy dilemma, hogy mi lesz a fejlesztési hitelekre tett vállalásokkal? - tette fel a kér­dést. - Amikor ugyanis egy ön- kormányzat több évre szóló hi­telt vesz fel, elsősorban az ipar­űzési adóból befolyó pénzzel számol. Ha megszűnik ez az adónem, a hitel mögötti fedezet inog meg. A jó helyen fekvő, rengeteg vállalkozást befogadó Törökbá­linttal szemben Petőházának csupán egy igazi nagy adózója van: a cukorgyár. Az általuk fize­tett összeg teszi ki az iparűzési adó 95 százalékát. Az iparűzési adó pedig a település költségve­tésének a fele - állítja Módos Já­nos polgármester.- Mi már várhatóan az idén bevezet­jük a vállalko­zói ingatlan­adót mondta.- Ez a maxi­mum összeg egyharmada, azaz 300 forint lesz négyzet- méterenként. Ezenfelül ré­szesedésünk van a Magyar Cukor Rt.-ben, amitől osztalékot remélünk, plusz a helyi termálvízkincsre építve megpróbálunk a gyógy- turizmus felé is nyitni. Azt re­méljük, hogy 2008-ig mindez olyan szintre hozza költségveté­sünket, hogy azután már el tudjuk viselni az iparűzési adó eltűnését. Sok település az iparűzési adóból él, például Pető- háza költség- vetésének 95 százalékát a cukorgyár állja. Mi lesz velük azután? L^­.-...—........—J W' hmJ1 Mai ' vHpr Kéri László politológus „A jelenlegi politikai osztály végigküzdötte az átmenetet, elvégezte a feladatát. Megoldották a rendszerváltást. Belefáradtak és tönkrementek.” Tölgyessy Péter „Olyan ember, aki esetleg fantasztikusát produkált a saját területén, mondjuk nagyszerű úszó, építész, művész volt, köztársasági elnökként még gyermetegen naiv, szánal­mas is lehet.” Spiró György író a vallásokról „Rodney Stark amerikai vallásszociológus néhány évvel ezelőtt meggyőzően vezette le, miként is győzedelmes­kedett a kereszténység - a legkönnyebben elsajátítható vallás - a Római Birodalom területén egymással versengő hitek piacán.” Báthori Csaba műfordító József Attiláról „Nem gondolom, hogy »emberi fajunk« annyit haladt volna, hogy nagyobb szeretettel és figyelemmel vennénk körül, mint azt kortársai tették.” Kulka János színész „Negyvenéves korom óta érzem, hogy két lábbal állok a földön, hogy nagyjából tudom, mit akarok. Elfogadtam és elhelyeztem magam a világban - ez csodálatos dolog. És mindezt a színészetnek köszönhetem." VIZSGA. Úgy értesült az Index, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány 2003-ig több mint száz olyan támogatást ítélt oda, amiből a mai napig nem lett bemutató. Az új miniszter, Bozóki András vizsgálatot sürget, ami dicséretes dolog. A kér­dés csak az, felkészült-e a szóbajnok filmesek szokásos sírás- rívására, hőzöngésére, és felmérte-e, hogy a sápatag magyar moziipar ezer éve sundám-bundám módon működik. Azért csak hajrá! ***** ***** NYILATKOZATSTOP. A Baumgartner Team Ez már döfi a jövő hétre ígéri, hogy tájékoztatni fogja ithitif a közt: igaz-e a hír, hogy a Minarditól távozó Elmegy Baumgartner Zsoltnak esélye van a Sauber­*** csapatban való szereplésre. Félő, hogy már Átlagos ma 's tudjuk a választ. De azért várunk - ^ rendületlenül. Gyengus ** Bukta KERESZTELŐ. Még mindig Lászlóból, •- 1 Istvánból, Józsefből, illetve Máriából, Erzsébetből és Ilonából van a legtöbb az országban. Ugyanakkor a 2004-ben született gyerekek közül a legtöbbet Bencének, Máténak és Annának keresztelték, bár a top 100- ban találni Brendont, Krisztofert és Dzseniferkét is. Egyelőre még állja a „sarat” Mária, István és Vilmos, ám a BM adatfel­dolgozó hivatala szerint feljövőben vannak a Kevinek. Szép magyar név, az már egyszer biztos. ***** SETTENKEDŐ. Somamama értékítéletét már sokan kétségbe vonták a Megasztár kapcsán, a múlt héten mégis a kritikus Bakáts Tibor Settenkedő szerepelt le, amikor az ízig-vérig ze­nész Gál Csaba Boogie-t búcsúztatta el. Azóta már bevallotta: szégyelli magát, s a harmadik szériában már nem is akar részt venni. A kérdés csak az, hogy valaki, akinek az értékítélet a feladata, hogyan hasalhat ekkorát? *

Next

/
Oldalképek
Tartalom