Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-16 / 88. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 16., SZOMBAT GAZDASÁGI TÜKÖR HÍRSÁV Az érdekegyeztetés új rendszere? értékelés A mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetek levelet kaptak az FVM parlamenti és társadalmi kapcsolatok főosztályától. Ebben arra kérik őket, hogy „a társadalmi érdek- egyeztetés áttekintése ;és annak új alapokra helyezése” érdekében mutassák be szervezeteiket az időszerű állapotnak megfelelően (a tagság összetétele, létszáma, régiós lefedettség, stb), értékeljék a minisztériummal kialakult érdekképviseleti munkát, s jelezzék, szükségesnek tartják-e annak megújítását. Vidékfejlesztési konferencia ewsővítés Vidékfejlesztés a kibővített Európában címmel tartanak nemzetközi konferenciát április 18-án és 19-én Budapesten. A rendezvény célja, hogy a régi tagállamok képviseletében Ausztria és Franciaország szakemberei, valamint az új és a belépésre váró országok küldöttei áttekintsék és megvitassák az agrárpolitika, a vidékfejlesztés, valamint a környezetvédelem témakörének időszerű kérdéseit. A rendezvényt az osztrák és francia kezdeményezésre alapított Európai Közeledésért Központ támogatja. Ne pusztítson a gyapjaslepke! védekezés Az önkormányzatok segítségét kérte a gyapjas- lepke elleni védekezéshez a megyei közgyűlések elnökeinek írt levelében az FVM politikai államtitkára. Lasztovicza Jenő, az ország- gyűlés idegenforgalmi bizottságának fideszes elnöke ugyanis bírálta a védekezés késlekedő kormányzati koordinációját és kevesellte a rendelkezésre álló összeget is.,(Minden megyei közgyűlési elnöknek írtam levelet, amelyben arra kértem őket, hogy kísérjék figyelemmel a gyapjaslepke fertőzést az önkormányzatokkal karöltve és jelezzék a problémát” - mondta el Pásztohy András államtitkár. török Bálint, a Buda-Cash brókerház elemzője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház, magyar magántulajdonban van. Mélyrepülésben az OTP Tegnap délelőtt komoly esés következett be az értéktőzsdén. Főszereplője az OTP, kisebb mértékben a Mól papírjai voltak. Eladási hullám söpört végig a kereskedésen. Hasonló esés volt a brazil piacokon is. Általában a fejlődő piacokat érintette ez a gyengélkedés, de szemben a lengyel vagy a cseh tőzsdével, a mienket nagyon is érzékenyen. Keserédes a hazai gyümölcs ÁGAZATI KILÁTÁSOK Hosszú távon kiváló lehetőségek, rövid távon rengeteg tennivaló A friss és feldolgozott gyümölcstermékek előállítói számára az uniós csatlakozás kedvező pozíciót ígért, a lehetőségeinket azonban eddig nem sikerült kihasználni. Erdész Ferencné dr., az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) e témával foglalkozó tudományos munkatársa szerint az ágazat jövőjét illetően alapvető fontosságú az uniós piachoz való alkalmazkodás a szabályozás terén, valamint a termelői értékesítő szervezetek boldogulása. Laczi Zoltán Nemzetközi színtéren a gyümölcstermelés és a -fogyasztás, továbbá az export növekedését prognosztizálják az elemzők, új piaci szereplők belépése várható az elkövetkező években, ugyanakkor területi és időszaki túltermelésre is lehet számítani. A logisztikai rendszerek fejlődésével a távolságok gátló szerepe csökken, globális piac és globális kereskedelem jön létre. A termelés folyamatában az jósolható, hogy mindinkább elterjednek a környezetbarát technológiák. A hazai gyümölcságazatot ezzel szemben a csökkenő termelés jellemzi - 1991 óta gyümölcsfajonként eltérő mértékben és ütemben mintegy 30 százalékkal esett vissza a termelés. A terület - 101 ezer hektár - évek óta változatlan, az idős ültetvények aránya viszont magas, az almáskertek fele például húszévesnél idősebb. A gyümölcstermés 724 ezer tonnát tett ki 2003-ban, ebből 508 ezer volt az alma. Az AKI tudományos munkatársa szerint a honi gyümölcságazat erősségei között kell megemlíteni az előnyös környezeti adottságokat, a szaktudást, a termesztési hagyományokat és a technológiai ismereteket, a kiváló ízt, a feldolgozókapacitást, s nem utolsósorban a közeli nagy felvevő piacokat. Gyenge oldalunk viszont az egyenetlen terméshozam, az elaprózott birtokszerkezet, a kevés jó minőségű áru, a tőkehiány, az ebből eredő technológiai színvonal és hiányos infrastuktúra. Ugyancsak gond a kevésbé szervezett piac, a növekvő import, továbbá a szaktanácsadás hiánya. Az ágazat kilátásait elemezve Erdész Ferencné dr. úgy véli: mivel az unió nem korlátozza a gyümölcstermelés fejlesztését, a piac bővítését, jó agrárökológiai potenciálunk nagyobb mértékű kihasználásáról hosszabb távon nem mondhatunk le. Rövid távon azonban jelentős előrehaladás nem érhető el a hatékonysági és minőségi problémák, valamint piacszervezési gyengeségek miatt. A szakértő szerint a jelenlegi ültetvényszerkezet mellett, fejlesztések híján a termelés versenyképtelennek minősíthető, Spanyolország Olaszország Franciaország Görögország Németország Portugália Magyarország ezért el kell viselni a régóta lefojtott szelekciós folyamat végbemenetelét. Piaci lehetőségeink a csatlakozással nem bővültek, ám az importnyomás (főként Lengyelországból) növekedett. Értékesítési gondokkal elsősorban az almánál kell szembenézni. Az alma Igazi magyar gyümölcs. Az AKI szakértője szerint kulcskérdés a megfelelő minőségű és árfekvésű termék. Az ágazat versenyképességének növelése ezért nem képzelhető el a korszerűsítési program folytatása, a minőségi termékek arányának növelése nélkül. Indokolt a technológia korszerűsítése, a műszaki színvonal emelése. Fontos feladat meghatározó nagyságrendű TESZ-ek létrehozása, korszerű árukezelésük, logisztikai központjaik kialakítása, a marketingmunka javítása, környezetvédelmi programok alkalmazása, továbbá a kutatási, szakképzési, szaktanácsadási háttér erősítése. A gyümölcstermelők csak termelői értékesítő szervezeteken keresztül juthatnak uniós támogatásokhoz. A területalapú támogatás (SAPS) számukra tavaly 17 ezer forint volt, idén 20 ezer lesz. Nagyobb raktárak? Kecskemét - Az európai uniós csatlakozás első évét komoly nehézségekkel élte meg a mezőgazdaság minden résztvevője - közölte Pásztohy András, az FVM politikai államtitkára a minap Kecskeméten, amikor érdekképviseleti szervezetek vezetőivel találkozott. Az államtitkár szerint a 2004-re biztosított uniós és hazai forrásokat a gazdálkodók igénybe tudták venni. Úgy vélte, 2005. az építkezés éve lesz, mert biztonsággal és időben lehet igénybe venni a támogatásokat, felgyorsul a mezőgazdaság szerkezetváltása és javul a gazdálkodók versenyképessége. Pásztohy András a fórumon azt tapasztalta, hogy az érdekképviseleti szervezetek álláspontja elmozdult a kisebbtől a nagyobb gabonaraktárak iránti igény felé. Ezt a legutóbbi tüntetések óta történő elmozdulásként értékelte az államtitkár, úgy vélve, hogy a gazdakörök is látják: kár lenne a forrásokat szétaprózni, és inkább a nagyobb logisztikai bázisokra kell a raktárakat építeni. Gabonarekordok Európában az európai unió tagállamai közül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a gabonatermelés a 2003-as évhez képest. Magyarország volt tavaly a közösség ötödik legjelentősebb búza-, s harmadik legnagyobb kukoricatermelője. Az Európai Unióban - rizs nélkül - tavaly megközelítően 290 millió tonna gabonát takarítottak be, ami az utóbbi tíz év legnagyobb termésmennyisége. Dánia, Ciprus és Finnország kivételével valamennyi tagállamban növekedett a termelés 2003-hoz képest, ám a legjelentősebb mértékben hazánkban, 89 százalékkal. A gabonafélék átlaghozama közösségi szinten elérte a hektáronkénti 55 mázsát, ami 20 százalékkal haladja meg az előzi évit - adta hírül az unió statisztikai hivatala. A közösség első számú gabonatermelője változatlanul Franciaország, ahol tavaly majdnem 70 millió tonna terményt gyűjtöttek be a földekről. Az Euro- stat adatai szerint lágybúzából Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság termelt a legtöbbet, az uniós produktum több mint 60 százalékát, míg Búzatenger kemény búzából (mint legnagyobb durumbúza-termesztő) Olaszország, árpából Németország, szemes kukoricából pedig Franciaország vezeti a rangsort. Kis hazánk a nagy tagállamok mellett rendkívül imponáló eredményeket ért el, habár ez - az értékesítési problémák miatt - inkább bosszúságot okoz a honi gazdálkodóknak. Magyar- ország nagyhatalomnak tekinthető lágybúzában és kukoricában. Kenyérnek valóból hatmillió tonnát takarítottak be Zalától Szabolcsig, míg tengeriből 8,1 millió tonnát, ezzel az ötödik legnagyobb búza- és harmadik legnagyobb kukoricatermelő lett a közösségben. A BUX-index 2005. április 15-én .......... : MIHöft" : * BÉT indexe az elmúlt napokban i MNB-árfolyamok 17 500fBSzőnapíj I- 26g ~o39 1363 í i Hivatalos devizaárfolyam 17400! Pptosl 21410 S-^S- I 17600 j 2005. április IMn 17 300 ......... ' : Brau 16 700 0,00 2 : 17 500 17458 17 «0 : 17200 tA 1 Záró érték: I ! ‘5°0° °'Q° 8 Í 17400 \ 17 372 ! €/Ft $/R €/$ n mn »\- 1 17128 Hfe-p : VESZTESEK FORRÁS: BUDA-CASH | \ K ^3 17100 ...... yjTV : Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) MilBóft : 17 ' \ A 17000 \ -I- : Zwack 10400 -5,45 2 : 17200 \f \ m 16900 iNyitóérték:! {....... : Jü?_________6330___-3gO___7582 1 i7i00 , O — 17 227 : Nabi 280 -3,45 4 ! "lmr 17128 — liSitA 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 : JÜÜ--------------15945___-0.65 14289 j ,^^04.08.04.11.04.1204.13.04.14.04.15. : 3?IqL Íob’tr n£nt FO RRÁS: BÉT • FOtOX 278 -0,36 111 : ** FORRÁS: BÉT ; +0>69 R +0'87 R 0 Ország Részesedés (%) Kína sAtmsiz. 16 India f 10 Európai Unió í WLj 11 USA vili: 6 Törökország 2
