Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám

2005. április 10., vasárnap Riport, interjú 7 A világ eddig valaha volt legnagyobb médiaeseménye lett a pápa agóniája és temetése. II. János Pál életművét még nagyon sokáig fogják a teoló­gusok elemezni, s tanításait a hívek követni. Ám most már mindenki arra figyel, KI LESZ KAROL WOJTYLA UTÓDA. Tomka Miklós vallásszocio­lógus szerint az egyik nem túl fiatal, s vagy latin-amerikai, vagy ázsiai bí­boros ülhet fel Szent Péter trónjára. Élt és halt egyenes adásban M ivel magyarázza, hogy még a vártnál is monu­mentálisabb volt a pápa temetése?- II. János Pálnak fantasztikus karizmája, varázsa volt - amelybe belefért még az emberi nyomorú­ság fölvillantása is s ezt mindenki tudta róla, aki kicsit is nyomon kö­vette a pályáját. Ráadásul az embe­rek többségének már elege van a szervezetekből, a politikából, kel­lett valaki, akit minden érdek nélkül őszintén szerethettek, tisztelhettek. Ezért érezték több millióan, hogy ott kell lenniük a búcsúztatásán. S ez az egyik oka annak is, hogy a saj­tó a pápa életének utolsó heteiről részletesen beszámolt.- Nem tartja disszonánsnak, hogy olyanok is Vatikánba tódultak, akik talán még soha nem voltak ró­mai katolikus templomban?- A Vatikán fontos világpolitikai tényező, nem lehet figyelmen kívül hagyni a vezetőjének a halálát. Ugyanakkor nekem is volt egy olyan érzésem, mintha pofavizit is zajlott volna, sok politikus a saját népszerűsége növelésére, tisztessé­gessége bizonyítására használta fel ezeket a napokat; olyanok is, akik néhány hete még hevesen támadták a katolikus egyházat.- Az elmúlt néhány évben több­ször felvetődött, a pápának le kelle­ne mondania, hiszen öregkorára megtört, beteg emberré vált. Miért nem ismerte ezt fel?- Biztos vagyok benne, hogy megfontolta a visszavonulását. Ám ő azt vallotta, nem a pápa, hanem a Szentlélek vezeti az egyházat, amelyre Jézus Krisztus nagyon vi­gyáz, másfelől azt is bizonyíthatta ezzel, hogy sosem szabad feladni. A római katolicizmus történetét egyébként is végigkísérték a bajok, problémák. Volt már olyan pápája, akinek balkézről voltak gyermekei, más jóformán köztörvényes bűnö­ző volt. De az egyház mindent ki­bírt, túlélt. Az elmúlt pár évben csu­pán arról volt szó, a főpásztor gyen­gélkedett, de képes volt irányítani az egyházat, amely nagyon jól föl van építve, minden főpap, tisztvise­lő tudja a dolgát, ezért semmi prob­léma nem volt működésével.-Wojtyláról két, egymástól hom­lokegyenest eltérő vélekedés alakult ki. Egyrészt: borzasztóan liberális volt, másfelől, ókonzervatív nézete­ket vallott olyan ügyekben, mint pél­dául papi nőtlenség, abortusz, euta­názia. Melyik nézet az igaz?- Mindkettő vagy egyik sem, A pápa abból a szempontból való­ban nagyon liberális volt, hogy azt hirdette, nemcsak egyetlen, megfel­lebbezhetetlen igazság van, meg kell hallgatni, s tisztelni kell a más­ként gondolkodók érveit is. Szárnya alá vette a borzasztóan dogmatikus Opus Dei követőit, de azokkal is jó viszonyt ápolt, akik épp emiatt kri­tizálták az egyházat. Határozottan fellépett az iraid háború ellen, de el­ismerte a hadműveleteket támogató amerikai püspökök jogát is a véle­ményalkotásra. Mindezt a képet erősítette, hogy mielőtt pap lett, imádta az élet örömeit, kedvelte a nőket, szeretett szórakozni járni, táncolt, focizott. Pápaként sem volt rest egy rádióműsorba telefonálni, s élőszóban beszélgetni. Erkölcsi, or­vosetikai kérdésekben konzervatív nézetei voltak. Azt vallotta, amikor orvosi, jogi szempontból kétséges lehet, hogy emberi lényről van-e szó, akkor mindig védeni kell az embert, ezért utasította el az abor­tuszt és az eutanáziát. A nőtlenség megkövetelésének azonban inkább praktikus okai vannak, hiszen sem hittétel, sem a teológia nem tiltja. Az a pap, akinek nincsen családja, több időt, energiát tud a közösségre, az egyes emberekre fordítani, s csak a püspökének tartozik engedelmes­séggel. S nem esik kétségbe, ha át­helyezik más településre, hiszen nem kell a gyerekének iskolát, a fe­leségének munkahelyet találni. Ki­vételes tulajdonságú emberekre van szükség, akik képesek a lemondás­ra is. Sajnos tény, közülük néhá- nyan megtévedtek, botrányos ügyekbe keveredtek, de hát az egy­ház is emberekből, olykor bűnös emberekből áll.- Nyolc nap múlva ül össze a pá­paválasztó konklávé. De mikor száll föl a fehér füst?- Ez kiszámíthatatlan. Wojtylát 27 éve azért sikerült gyorsan trónra emelni, mert a nyugati világ püspö­kei új szellemet, lelkesedést remél­tek Kelet-Közép-Európától. Ilyen alapon most befuthat egy harmadik világbeli bíboros. Esélyesnek tar­tom valamelyik brazil papot vagy újdelhi érsekét, hiszen Indiában fantasztikusan terjed a katoliciz­mus, de nem kizárt a manilai érsek győzelme sem. Egyesek szerint el­képzelhető, hogy fekete bőrű pápá­ja íesz az egyháznak, de én ezt való­színűtlennek tartom. Afrikában is tért hódít a kereszténység, de annyi­ra más az a világ, hogy egy ottani vezető nem nagyon értené meg az európai, latin-amerikai kontinensek problémáit. Vannak elemzők, akik a milánói, a párizsi vagy a bécsi ér­sek befutására számítanak, bár ez utóbbi még túl fiatal, s nem biztos, hogy egy újabb maratoni pápaság­nak örülnének a bíborosok. A né­met Ratzinger kellően bölcs, idős és rátermett, de sok ember lábára lé­pett rá az elmúlt időkben, így töb­ben nem szívesen voksolnának rá.- A magyarok kit támogatnak? Erdő Péternek és Paskai Lászlónak kötött mandátuma van?- A bíborosi rang önmagában jog a pápaválasztásnál való szavazásra. Egyébként is a katolikus egyház nem olyan centralista szervezet, amely mindenképpen egyetlen véle­ményre törekszik. így nem voltak alsóbb szinten olyan demokratikus gyűlések, ahol kialakult volna a ma­gyar katolikus egyház ebben a kér­désben vallott hivatalos álláspontja. Ám korábban erről sokan többször beszélgettek, így lehet tudni, ne­künk, magyaroknak milyen pápa lenne a legmegfelelőbb. Ám, hogy végül kire szavaztak, azt sohasem tudjuk meg, mert a konklávé belső dolgairól - kiközösítés terhe mellett - nem beszélhetnek. Almási B. Csaba TOMKA MIKLÓS Született; Budapest, 1941. április 13. Legmagasabb iskolai végzettsége: közgazdasági egye­tem, bölcsész doktorátus, a bécsi egyetem díszdoktora Munkahelyei; Magyar Közvéle­mény-kutató Intézet, Németország több egyetemének vendégprofesz- szora, az Országos Lelkipásztori In­tézet alapítója, jelenleg a Vallásszoci­ológiai intézetének vezetője, továbbá a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, dékánhelyettese Krausz és a nagy holokausztvadászat Krausz Tamás egyetemi tanár új könyvében többek között arról ír, hogyan mismásolták el a holokausztot politikai okokból a volt szocialista országok­ban S ISMÉT FELVETI A BUDAPESTI ZSIDÓTANÁCS FELELŐSSÉGÉT, miszerint elhallgatták Auschwitzot a vidéki zsidóság előtt. E ddig nem nagyon foglal­kozott a holokauszttal s úgy tűnik, ez túl veszé­lyes terep, hiszen diihöd- ten támadta önt két történész, már azt is kétségbevonták, hogy miért kellett a könyvét megjelen­tetni. Ön tudja, hogy minek szól ez a kitüntetett figyelem?- Egyrészt személyes ter­mészetű dolog lehet mögötte, politikai és tudományos konku­rencia. Másrészt a baloldal elleni kirohanásról van szó, egy tuda­tos diszkreditálási kísérlet. En­gem persze megnyugtatott, hogy mások, a szakma komoly képviselői tárgyszerűnek talál­ták a munkámat, amely azért nehezen vitatható, mert én orosz levéltárakban kutatok és nem más munkáiból idézek. Mostanában jelenik meg a mű Amerikában is angol nyelven. Itthon egyesek részéről egyfajta holokausztvadászat folyik, üzlet­nek tekinük a kutatást, s ha fel- _ bukkan egy új kutató, aki esetleg „rátelepedhetne” az ő holoka- usztbizniszükre, akkor halálo­san megsértődnek. Pedig tőlem igazán nem kell tartaniuk, mara­dok a Szovjetunió, Oroszország történeténél, viszont nekik meg kellene tanulni oroszul, ha orosz dolgokkal szeretnének foglal­kozni, enélkül csak délibábos történetírást művelhetnek.- Felejtéstörténetről ír, miköz­ben az exszocialista országok­ban rendszerváltás is volt, csak a holokauszt maradt tabu?- A második világháború után ezekben az országokban nem akarták feltépni a sebeket, Sztálin, Rákosi, sőt Kádár is félt az antiszemitizmus feltámadásá­tól. Az új kelet-európai elit pedig nemzeti önérzetet épít, tehát megint csak nem áll senkinek sem érdekében Ukrajnában, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, Litvániában, Lettországban vagy Észtország­ban, hogy a holokausztról be­széljenek, amiben sok polgáruk hajdan részt vett vagy passzívan elnézte. Mi egy kicsit jobban ál­lunk. A magyar elit egy része hajlandó szembenézni a tények­kel, Medgyessy Péter.volt mi­niszterelnök bocsánatot kért, el­ismerte, hogy „a holokausztot magyarok csinálták magyarok ellen”. Ugyanakkor ezt aligha érezheti át az egész ország, amíg egyes történészek és szélsőséges politikai erők még a felszabadu­lás tényét is tagadják. S itt van egy vékony palló a holokauszt és a felszabadulás tagadása között. A felszabadulás megszállás nél­kül olyan, mint a szűznemzés. A nyilas brigantikat ki kellett sö­pörni. Természetesen a felszaba­dulás alatt elkövetett bűncselek­ményeket nem menti semmi, ugyanakkor tudni kell, hogy szovjet hatóságok sok erőszakté­vő vöröskatonát kivégeztek ilyen bűnökért. Ám ezek miatt a nagy honvédő háború progresszív és igazságos jellege nem vonható kétségbe. KRAUSZ TAMÁS Született: 1948.02.24. Tanulmányai: KLTE BTK, tört.-orosz Pályája: Az Országgy. Könyvtár munkatársa, a Párttört. int. tud. munka­társa (1984-89), a Pol. Tört. Int. tud. főmunka­társa (1989-), az ELTE BTK K-Európa tört. tan­székén és Ruszisztikai Központjában docens, a Baloldali Alternatíva Egyesülés alapító tagja. A tört. tud. kand. (1982), dokt. (1994). 2000 - egyetemi tanár Fő művei: Életrajzok . a bolsevizmus történeté­ből (társszerző, 1987), Sztálin (társszerző, 1988), A száműzött Trockij (szerk., 1989), Szovjet thermidor (1997), Oroszország története (társszerző), Antiszemitizmus - holo­kauszt - államszocializ­mus - 2004.- Úgy tűnik, a magyar holo­kauszt nagy kérdése továbbra is az, hogy a budapesti zsidótanács tudott-e Auschwitzról és ha tu­dott, miért nem rázta fel a vidéki zsidóságot.- Ez már nem kérdés. Harasz­ti György az Auschwitzi jegy­zőkönyvben leírja, hogy Walter Rosenberg (Vrba) és Alfréd Wetzler, a két - haláltáborból szökött - szlovák férfi 1944. ápri­lis 25-én és 26-án Zsolnán beszá­molt a gázkamrákról, a jegyző­könyvet sokszorosították és azt a két nappal később Pozsonyba érkező Kasztner Rezső olvasta, sőt magával is vitte Budapestre. Kasztner akkor a Budapesti Segélyező és Mentőbizottság tagja volt. A budapesti zsidóta­nácsban is elolvashatták a jegy­zőkönyvet, de nem hozták nyil­vánosságra, inkább elaltatták a zsidó lakosság és a magyar társa­dalom józan részének éberségét. Nos, ezt csak különböző érde­kekkel lehet magyarázni. A jobb­oldali konzervatív elit nem mert ujjat húzni Hitlerről a területre­vízió miatt. Államhivatalnokok hajtották végre a deportálást, va­gyis a mozdonyvezetőtől a hiva­talnokig, csendőrig, több száz­ezer ember. A zsidó nagytőkések hihetetlenül odaadóak voltak a rendszer iránt, elvtelenül alkal­mazkodtak. S végül is a Kaszt- ner-vonaton jelentős mértékben a pénzes emberek családjai utaz­tak ki Svájcba, ezerhatszázan. Kasztnernak emléktáblát állítot­tak a Váci utcában, pedig ő és társai nagyon rosszul döntöttek. Utólag többen azt állítják, hogy nem lehetett az Auschwitzi jegy­zőkönyvet közreadni. Igen, talán újságban nem, de ki lehetett vol­na prédikálni a zsinagógában és a templomokban, valamint röp­cédulákat is lehetett volna nyom­tatni. nemzetközileg fellépni a demokratikus országokban stb.- Miért nem próbálták meg?- A zsidó hitközségi vezetők és a budapesti zsidótanács veze­tői valószínűleg abban gondol­kodtak, hogy ha ezt a zsidók tu­domására hozzák, akkor kitör a káosz, az elsöpri őket, s utánuk csak rosszabb jöhet. A káoszt úgy állították be, hogy az növel­né a zsidók tragédiáját, pedig a nácik épp attól rettegtek, mert akkor nem működött volna a szisztéma. Kasztner viszont nem a zsidóság megmentéséről tárgyalt, hanem csak 1600 pén­zes ember sorsát rendezte el.- A Dob utcában semmit sem tudtak Auschwitzról?- Sejteni sejtettek valamit, hi­szen hallották, hogy korábban Bécsben felsúroltatták dz ottani zsidókkal a Kertner Strassét. Ta­lán a gázkamráról is hallottak, de ki hittte el, amikor a zsidóság vezetői erről egy szót sem szól­tak. A falvakban viszont ennyit sem tudtak. Anyámtól megkér­deztem, s elmondta, hogy nekik fogalmuk sem volt semmiről, meg is járta Auschwitzot. Dalia László

Next

/
Oldalképek
Tartalom