Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám

2005. április 10., vasárnap Közélet, politika, gazdaság 5 Életmentő vizsgálat 250 ezerért Évente 24 ezer betegnek lenne szüksége arra a pontos diagnózisra, melyre a tudomány mai állása szerint egyedül a pozitron-emissziós tomográf, a PÉT képes. Az viszont csak Debrecenben működik, bár hamarosan két magánbefek­tető is működtetni kezd ilyet. Egy vizsgálat „piaci” áron 250 ezer forint. A speciális kamera há­romdimenzi­ós képet ad az emberi testről, szö­vetekben le­játszódó bio­kémiai folya­matokról. * PÉT már egészen korai /\ fázisban képes a rosszindulatú dagana- JL JLíok leképezésére, se­gítségével nagy pontossággal meg lehet határozni a sejtbur­jánzás formáját, kiterjedését s így a legalkalmasabb terápiát. Ez utóbbi különösen fontos, hi­szen csak a pontos diagnózis­nak köszönhetően lehet ered­ményes gyógy­módot alkalmaz­ni - állítja dr. Trón Lajos egye­temi tanár, a Deb­receni Orvostudo­mányi Egyetem PÉT Centrumá­nak igazgatója. Mint mondta, a standard vizs­gálat ugyan meg­lehetősen drága, az egészségbizto­sító jelenleg 95 ezer forintot fi­zet egy ilyen után, de szerinte ennek a sokszorosát takarítják meg, mivel a PÉT esetenként még drágább beavatkozásokat tesz feleslegessé. Műtéteket le­het így elkerülni úgy, hogy a be­teg akár éveket is nyerhet. A debreceni diagnosztikai központ 11 éve működik. Ami­kor elindult, csak néhány ilyen volt Európában. Jelenleg 3200 vizsgálatot végeznek évente, de több tízezerre lenne szükség. Kissé kesernyésebben fogal­maz dr. Kásler Miklós, az Orszá­gos Onkológiai Intézet igazgató­ja, mivel az új PET-központok közül eddig egyik sem került hozzájuk. Bár az esetek 90 szá­zalékában daganatos betegsé­gek diagnosztikájához használ­ják a berendezést, ők nem akar­ták befogadni egyiket sem. Mint mondta, morális és etikai okaik voltak erre.- Amíg az egészségbiztosítás nem támogatja az új PET-köz- pontokat, nem tehetünk mást - jelentette ki. - Nem engedhetem ugyanis meg, hogy a fizető be­tegek bejárjanak és igénybe ve­gyék ezt a diagnosztikai esz­közt, miközben 340 itt fekvő, il­letve a napi 2000 ambulánsán bejáró daganatos beteg nem vizsgálható ugyanezzel, mert az OEP ezt nem finanszírozza. Az igazgató számára egyéb­ként teljesen világos, hogy ha az állam még egy PET-központ működését támogatja, akkor annak az Országos Onkológiai Intézetben kell működnie. Ezért furcsa, hogy a magánerő­ből létrehozott PET-központok egyike az Amerikai úti idegse­bészetre kerül, pedig az ideg- rendszeri okokra visszavezet­hető indikációk csupán az ese­tek négy százalékát teszik ki. Egy vizsgálat egyébként 250-300 ezer forint­ba kerül majd. Azt, hogy les?-e új, állami finanszíro­zású PET-központ, egyelőre még az OEP szakembere sem tudja megjósolni. Kiss Zsolt, a gyógyí­tó-megelőző ellátási főosztály vezetője el­mondta: ők már azt is nagy eredmény­nek tartják, hogy er­re az évre 3200 keze­lésre tudtak szerződést kötni a debreceniekkel. Amikor a PÉT finanszírozását két éve átvették a központi költségvetéstől, a tá­mogatott vizsgálatok száma még csak 1800 volt.- Most vizsgálják, hogy a módszer valóban költség- hatékony-e - jelentette ki. - Ha ez bebizonyosodik, az javítaná a pozícióinkat a költségvetési keret meghatározásakor. A PET-berendezés igen drága, ára elérheti az egymilli- árd forintot. Kiss Zsolt szerint elképzelhető, hogy az OEP - egyeztetve az Egészségügyi Mi­nisztériummal - idén külön pá­lyázatot is meghirdet. Az egyik PET-központot lét­rehozó magánbefektető a Pozit­ron-Diagnosztika Kft., amely a XI. kerületben június elején kezdi majd meg a betegvizsgá­latokat. Lengyel Zsolt vezető fő­orvos elmondta: igényelték az OEP támogatását, de eddig po­zitív választ nem kaptak. így kénytelenek egyelőre a magán­finanszírozásra építeni: egy egész testre kiterjedő vizsgálat VÁRÓLISTÁN MÁSFÉL HÓNAPIG Az OEP által támogatott PET-vizsgálathoz szakorvosi ajánlásra van szükség. Az általa kitöltött formanyomtatvány egy szakmai gré­mium elé kerül, amely dönt arról, hogy támo­gatják-e a vizsgálatot, vagy sem. Ha a javasla­tot jóváhagyják, a beteg rákerül egy várólistá­ra. A várakozási idő jelenleg átlagosan másfél hónap. Mindez egy magánvállalkozás által üzemeltetett PÉT esetében jóval egyszerűbb: ők egy háziorvos javaslatát is elfogadják. 250 ezer forintba kerül majd. Arra a kérdésre, hogy miért sok­kal drágábbak, mint a debrece­niek, ahol csak 95 ezer forintba kerül a diagnosztika, az a válasz érkezett, hogy ez nem ugyanaz.- Debrecenben általában csak a test egy részét - a hasat, a mellkast vagy a medencét - térképezik fel, míg mi a teljes testet vizsgáljuk. Azzal Lengyel Zsolt is egyet­értett, hogy a PET-berendezés helye az onkológiai központban lenne, ám mivel az OEP-támo- gatásra kicsi az esélyük, úgy gondolták, hogy egyetlen állami egészségügyi intézmény sem vállalná fel egy magánfinanszí­rozású ellátás befogadását. Magyarországon évente 60 ezer új daganatos megbetege­dést regisztrálnak. Ezeknek ter­mészetesen nem mindegyike igényli a háromdimenziós kép­alkotás által nyújtott diagnoszti­kát, de a rászorulók száma így is tízezrekben mérhető - állítja dr. Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Szerin­te a PÉT jelentősége abban áll, hogy nagyon pontos informáci­ót ad a daganat elhelyezkedésé­ről, jellegéről. Márpedig a rákos betegek esetében a jó diagnózis életmentő lehet.- Az, hogy az új PET-közpon­tok nem oda kerül­nek, ahol a legtöbb beteg ezt igényelné, jellemzően tükrözi az eddigi gyakorla­tot - jelentette ki az elnök asszony. - Az egészségügyben di­vat lett a beteget küldözgetni. A fize­tős ellátást egyéb­ként is a betegeknek csak egy nagyon szűk rétege tudná kifizetni. A Boci csoki legyőzte a tokajit A hazai fogyasztók Magyarországot, a Picket és a trappistát tartják a három leg­erősebb márkának - derült ki nemrég a Young & Rubicam idei, Márkaméter ne­vű felméréséből. De vajon mi alapján vonzódunk egy-egy névhez, termékhez? A márka korántsem egyenlő a termékkel. A márka egy illúzió: az a kép, amely a fogyasz­tó fejében él az adott árucikkről vagy szolgáltatásról. Magyaror­szág ugyan egyik kategóriába sem sorolható be, ám mivel a vizsgálat készítői ezt a nevet is egyfajta „termékként” pozício­nálták, természetes, hogy a vála­szolók többsége ezt tette az első helyre a legerősebb márkák ver­senyében. Amúgy az öt eszten­dővel ezelőtti felméréshez ké­pest jelentősen átalakult a me­zőny: a 2000-ben összeállított legerősebb húsz márka között még ott volt a Sony, a Hollóházi, a Piros Mogyorós, a tokaji, a he­rendi, a Zsolnay, a Lego, a Nest­lé és a BMW - idén azonban eze­ket már hiába keresnénk. He­lyüket elhódította a Boci, a Bala­ton szelet, a Nokia, a Ferrero, a Győri Keksz, a Pilóta, Dr. Oetker, a gyulai és a Maggi. Ez azonban korántsem azt jelenti, hogy a top 20-ból kiesők keve­sebbet, míg a bekerülők többet költöttek volna reklámra az utóbbi időben - jelentette ki Fe­kete Zoltán, a Magyar Márka­szövetség főtitkára. Mint mond­NOVAK HENRIETT tanuló- Nálunk odahaza a magyar élelmiszerek a menők. Ezek még mindig olcsóbbak és talán finomabbak is, mint a külföldiek. Ez főleg a zöldségekre, gyümölcsök­re igaz, nincs párja például a jonatánalmának, a cso­kik közül nagy kedvencem a Boci és a Balaton szelet. ta, az erős, jellegzetes arculat kialakítása csak részben pénz­kérdés.- A márkák versenyében azok lehetnek nyerők, amelyek­nek van „arcuk", személyisé­gük, vagyis amelyek szerelhe­tők - mondta. - Ha nem így len­ne, a vásárlók szimplán az ár alapján dönthetnének. A „mi termékünk jobb” kezdetű szlo­genek szajkózása sem elég, hi­szen minden gyártó ezt állítja a maga produktumáról. A szakember szerint a ma­gyar termékek két módon képe­sek felvenni a versenyt a globális márkákkal. Az egyik a „történel­mi” előny, vagyis az, hogy az adott termék már nagyon régóta a piacon van, bizonyított, s a vá­sárlók erős érzelmi szálakkal kötődnek hozzá. Ezért van az, hogy ha egy tőkeerős multi megvásárol egy gyárat, sok eset­ben nagyon óvatosan nyúl hoz­zá a hazai piacon már bevezetett márkákhoz - sőt, az sem elkép­zelhetetlen, hogy egy-egy ter­mék megszerzése érdekében szemelik ki az adott vállalko­zást. A „hódítás” másik módja a villámgyors sikerre épülő már­kaépítés - erre is találunk példát a Szentkirályi ásványvíz eseté­ben, amely minden előzmény nélkül lett az egyik legismertebb márka, köszönhetően a két év­vel ezelőtti franciaországi világ­HORVÁTH ZSANETT, referens- A magyar élelmiszerekben jobban megbízom, mert ezek talán még nem génkezeltek. Sok bioterméket fogyasztok. Az egészségesebb életmódhoz jobban passzolnak a magyar márkák. Édesszájú vagyok, kedvencem a pöttyös Túró Rudi, a Sport szelet. díjas sikernek. Ahhoz, hogy a vásárló erősen kötődjön egy márkához, elsősorban persze sokat kell „találkozniuk”. A Márkaszövetség főtitkára sze­rint ezért üthette ki az idei top 20-ból a Boci csoki a Tokajit. Utóbbi ugyanis - bár a neve jól cseng - inkább amolyan „eser­nyőmárka”, amely alá nagyon sok gyártó nagyon sok terméke beállhat. Ráadásul nem is fo­gyasztjuk napi rendszeresség­gel, míg a Bociról ebből a szem­pontból élőbb, elevenebb kép élhet az emberekben, hiszen ezt akár naponta is leemelhetik az üzletek polcáról.- Az érzelmi kötődést tovább erősíti, hogy a márkák megítélé­sében is van egyfajta „retro” hangulat - állítja Fekete Zoltán. - Egymás után élesztenek fel olyan régi, legendás neveket, mint például a Tisza cipő, amely ma már a nagy sportszergyártó cégek termékeivel is felveszi a versenyt. Ugyancsak megfigyelhető irányzat a vásárlói kegy elnyeré­1. 2. Pick 3. Magyarország 4. Milka 5. Boci 6. trappista 7. Nivea 8. herendi 9. Pilóta 10. Piros Arany sére a tömegtermelés „álcázá­sa”. A gyártó igyekszik az adott árucikket az egyediség látszatá­val felvértezni. Ez leginkább az élelmiszerekre vonatkozik. így fogalmazódnak meg az olyan üzenetek, amelyek azt sugall­ják, hogy az árucikk nem futó­szalagon készült, hanem ott­hon, akár a nagymama konyhá­jában is születhetett volna. L?. ____— HP *# ^iiü!Ji j k » **■-* Gegesy Ferenc, IX. kerület polgármestere „Amikor Schwajda György urat kinevezték a Nemzeti Szín­ház biztosának, beszélgettem vele, és javasoltam, hogy az építésben egy nagy magyar nemzeti építésznek kellene közreműködnie. Azt mondtam, el tudnám képzelni Makovecz Imre urat. Na, ne - volt rá a válasz.” Tőkés Máté (Tőkés László fia) Magyarországról „Nekem nem nagyon tetszik. Annak ellenére, hogy jóval fej­lettebb, mint Románia, a társadalmi közérzet fagypont alá süllyedt. Elsősorban az emberek nem tetszenek, valahogy elvesztették azt, ami bennünk még megvan. A ragaszkodást egymáshoz.” Stadler József a terveiről „Amióta kiszabadultam, 42 országból kerestek az üzleti partnerek. Ugyan oltári nehéz lesz újra beindítani a boltot, de hiszek benne.” Vitray Tamás „Lehet, hogy az iránt kell hálásnak lennünk, akit le kell győz­nünk ahhoz, hogy fölkerüljünk az élre. És a hála béklyózza ezt, mert amikor hálás vagyok, akkor nem vicsorgatok, akkor nem meccselek.” Szőke Domonkos történész „1946-ban éppen az április negyediki ünnepségek után utazott az első hivatalos kormányküldöttség Sztálinhoz, ahol a delegáció - a kisgazda Nagy Ferenc miniszterelnök veze­tésével - gyakorlatilag az ország felszabadítását köszönte meg a generalisszimusznak.” PARKOLÓPÁLYA. A Mól szerint 270 forintig emelkedhet a benzin ára. Mindeközben a magyar utak rögösek, szinte nincs olyan szeglete az országnak, ahol elégedett lehetne az utazó, s emelkednek a parkolóárak is, kattan a kerékbilincs. Itt az ideje leszámolni a motorizációval. Magyarhon lassan, de biztosan elindulhat visszafelé az időben, elő hát az ökrös szekerekkel meg a triciklivel. Irány az ugar! * BOKROS. Szemtanúk szerint a valaha ret- ***** tegett pénzügyminiszter, Bokros Lajos újab- Ez már döfi bán metróval, villamossal jár-kel. Lehet, hogy **** már neki se jut benzinre? Elmegy ***** ic&ie Átlagos ÁCSI. Lefagyott a Bazilikánál lévő mélygarázs ^ számitógépes rendszere, aminek köszönhe­Gyengus tőén kétszáz autó a mélyben rekedt. Az egy éve üzemelő, ötszintes garázsba egyébként Bukta nem 32 au*° s°förje parkol be, hanem egy--------—--------- három liftből álló rendszer osztja el a kocsikat a föld alatti emeleteken kiépített polcokra. A kocsi gazdája azután a kapott zseton ellenében válthatja ki a járgányt. Már ha a min­denható szoftver ezt engedélyezi neki. Ha nem, jöhet a sétafika, no meg a jó kis pesti dühroham. * KORDON. A BKV feltalálta a spanyol viaszt, vagy mit. Néhány napja a metró bejáratánál mindig ott strázsálnak a karszalagos ellenőrök, így most minden utazó előre felmérheti, mi vár rá. Aki bliccel, biztosan rajtaveszít, viszont van mód ama is, hogy aki a szolgáltatásért nem kíván fizetni, még időben odébb álljon. Ily módon tisztábbak lettek a játékszabályok. A kérdés csak az, mi­ért kellett annyi éven át lesből támadni? *** 1. Vénusz étolaj 2. Pick 3. Magyarország 4. Milka 5. Boci 6. trappista 7. Nivea 8. herendi 9. Pilóta 10. Piros Arany

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom