Somogyi Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-07 / 80. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK Városi vágyak Böhönyén várakozás Több munkát és lehetőséget remélnek az előléptetéstől Böhönyén hatalmas a forgalom. Ki gondolná, hogy egy olyan te­lepülésen ekkora a jövés-menés, amely még csak nem is nagy­község. A 61-es és a 68-as út mi­att sok az autós, de a járdán is sok embert látni, napi ügyeiket intézik a helyiek. Molnár József polgármester is azzal kezdi: a te­lepülésen központi téma a vá­rossá nyilvánítás. Elmondta: módosító indítványt terjesztet­tek az országgyűlés elé, amely szerint nemcsak a nagyközsége­ket lehetne várossá nyilváníta­ni, hanem a községeket is. Hi­szen Böhönye minden olyan mikrokörzeti feladatot ellát, amelyek elégségesek ahhoz, hogy város legyen. Fejlett az inf­rastruktúra, megfelelő az utak minősége, százszázalékos a falu ivóvíz-, gáz- és villanyhálózata. A helyi általános iskolába öt te­lepülésről járnak be a gyerekek, az intézmény pár éve művészeti iskolaként működik, textíliával, kerámiával dolgozhatnak a gye­rekek és nemrég kezdték meg a néptáncoktatást is. Böhönyé- nek rendőrőrse, köztestületi tűzoltósága, sportcsarnoka van és polgárőrséget is évek óta működtetnek. Böhönyén úgy érzik: mindenük megvan ahhoz, hogy városlakóknak mondhassák magukat Légrádi Mária a település egyik vendéglőjét vezeti. Egyből, azt kérdezi: hát így néz ki egy falu? Mint mondja: jól ismeri a helyiek véleményét, itt minden­ki alig várja, hogy város legyen Böhönye. Azt remélik, több munkalehetőség lesz és szíve­sebben maradnak majd itt a fia­talok. Sőt, talán még idegenek is szívesebben letelepednének. So­kat beszélnek az emberek arról, hogy talán így Böhönyén ma­radhatna az orvosi ügyelet is, mert úgy tudják, a közeljövőben integrálódik a marcali ügyelet­be. A községről sokan mondják: Böhönye a „gyökereden” telepü­lés. Pedig ez nem így van, hi­szen több száz éves múltra te­kint vissza. Az egykori nagybir­tokosok, a peresztegi nemzet­ség címere látható a nemrég fel­állított emlékfalon, valamint négy táblán követhetjük végig Böhönye történetét. Az egész fa­lu arra vár, mikor kerülhet már fel az emlékfalra a felirat: „Bö­hönye város, 2005.”. MÚLT ÉS JÖVŐ Nyolcvanon túl is tornaszik Bottal a kezében közlekedik már Váradi Istvánná, Mariska néni, de fiatalos lendületéből semmit sem vesztett. Kedvesen ráncos arcát a mosoly még to­vább redőzi, szemében huncut­ság villan. Leteszi a botot és megmutatja, hajlik még az öreg derék. Szinte könnyedén érinti meg cipője orrát.- Már a nyolcvanharmadik évemet tiprom, de a tornát nem hagyom ki egy nap sem - moso­lyog vidáman. - Higgyék el, ez a hosszú élet záloga. Váradi Istvánná Böhönyén született és a település legidő­sebbjeinek egyike. Soha nem vált meg falujától. Annak ide­jén Festetics gróf birtokára járt dolgozni, majd később saját földjük műveléséből éltek. Nyolcvanéves koráig önállóan látta el magát és amikor ez egy­re nehezebbé vált, beköltözött fiához, menyéhez és a három unokájához.- Itt sem az ágyban fekszem ám - fűzte tovább a beszélge­tést. - Kapirgálok a kertben, gyomlálgatok, kapálgatok. Eb­ben a korban már úgy kell dol­gozni, ahogy a lélek kívánja, a test meg ne szakadjon. Mariska néni rendszeresen eljár templomba is. Mise után barátnőivel jót beszélgetnek a régi időkről, falujuk változásá­ról. Csak azt sajnálja, hogy egy­re kevesebben vannak. Több lábon áll a házaspár Vass István és felesege, Tünde a nagy család híve. A nagy család persze nagy gond is tud lemíi fizetésnap táján, ezért Vassék próbálkoznak mellékessel is, több-kevesebb sikerrel.- Mi nyolcán vagyunk testvé­rek, a férjemék pedig hárman - mondja a 29 éves fiatalasszony. - 1997-ben házasodtunk össze, első fiunk, István, hat éve szüle­tett, ő most éppen óvodában van. Józsika hároméves, Lackó pedig az első évét tölti be. A 31 éves édesapa rendőr és bár Nagybajomban dolgozik, egy percig sem merült fel ben­ne, hogy elköltözzenek.- Böhönyén születtem, nevel­kedtem - mondja. - Szüleim és a nagyszüleiül is itt élnek, szinte mindenkit ismerek. Szép, csen­des és tiszta település. A gyere­keknek is jó, ha ilyen környe­zetben nőnek fel. A házaspár a jövőjüket nem csak a fizetésükre alapozza, bár Tünde már arra készül, hogy két év múlva visszamegy eladó­nak. Három gyerek mellett bi­zony hamar elfogy a pénz, mu­száj volt más kereseti lehetőség után nézni. Ezért kipróbálták a méhészkedést és a málnater­mesztést. Sajnos, egyik sem si­került. Öt éve belevágtak a fe­nyőtelepítésbe, aminek gyü­mölcse most érik majd be. Ha úgy alakul, még állatokkal is szeretnének foglalkozni. EZ A HÍR BÖHÖNYÉN Biztonságos buszmegálló Új buszmegálló épül a posta mellett, mert a gyerekeknek eddig egy távolabbi buszmeg­állóból kellett a 61-es útról át­kelni a szemközti oldalra és többször felborult az iskola oktatási rendje az állandó ké­sések miatt. A területfejlesz­tési tanács 65 százalékos tá­mogatással járul hozzá az 1,2 milliós beruházáshoz. Aszfaltozás három utcában Három utcát újítanak fel a településen. A Forbáth Imre utcát teljes egészében aszfal­tozzák, az Illésmajor és a 68- as utat összekötő útszakaszt 150 méter hosszan és a Jó­zsef Attila utca 110 méter hosszú szakaszát. A négymil­liós beruházás 70 százalékát pályázati pénzből finanszí­rozza az önkormányzat. Kerítés a temetőben Elkészült a temető teljes be­kerítése, valamint a temetési szertartásokhoz öt padot he­lyeztek el az időseknek. A munkálatok összesen 2,2 millió forintba kerültek, melynek hetven százalékát pályázati pénzből finanszí­rozta az önkormányzat. Iskolából bérlakás Hatlakásos bérlakást adnak át április végén az Ady End­re utcában. Az 1900-as évek­ben épült dohos, vizes épü­let korábban iskolaként szol­gált. A felhagyott ingatlan la­kássá alakítását a BM enge­délyezte, a beruházás pedig 31 millió forintba került. Mentőállomás a fatelepen Megvásárolta a volt faüzem 620 négyzetméteres épületét az ön- kormányzat, mentőállomást szeretnének. Ezzel Böhönyére és tíz környékbeli településre jóval korábban érkezhetnének ki a mentőautók, mint Marcali­ból vagy Nagyatádról. Az épület átalakítása tízmillió forintba ke­rülne, és két mentőautót kelle­ne vásárolni az önkormányzat­nak. A diszpécseri és az autóve­zetői munkákra bőven akadnak jelentkezők, a mentőorvosnak pedig szolgálati lakást biztosíta­nának. Molnár József polgár- mester elmondta: a diszpécser munkáját össze lehetne hangol­ni a tűzoltósággal, így hatéko­nyabban előzhetnék meg a bajt. EZT FŐZIK BOHONYEN zük, míg saját levét feladja. Ek­kor tehetjük bele az előzőleg felszeletelt paradicsomot és só­val, borssal, köménnyel, fok­hagymával ízesítjük. Tíz darab csirkelábból főzött kocsonyá- wjlitf ■ 4val felengedjük és puhára főz- ";-f ziik úgy, hogy a _ combok egyben maradjanak. Köretként csipetkét, galuskát, rizst vagy tarhonyát tálalunk. A CIKKEKET ÍRTA MEISZTERICS ESZTER, V1GMOND ERIKA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA BÖHÖNYE!MAGÁNÜGYEK Saját maga építi különleges motorjait Nem tudta megvenni, hát meg­építette saját motorját Németh Imre, hogy vasparipája nyergében újra és újra átélje a végtelen szabad­ság érzését. Sa­ját ötletei alap­ján már több járművet is összera kott. Kiállításokra, találkozókra viszi kedvenceit és az épített kategóriá­ban többször nyert is. Leg­utóbb a keszthelyi találkozóról hozta el a közönségdí­jat. A horgásztóért aggódik az egyesület elnöke A kiszáradt tóért aggódott majd négy éven át Kulcsár Ferenc, a Böhönyei Hor­gász­egyesület elnöke. Mégis nagy gondot for­dított a te­rület karbantartására, hi­szen víz nélkül is látogatott kirándulóhely maradt. Leg­nagyobb örömére tavaly fel­töltődött a meder, alkalmas­sá vált a haltelepítésre. Már az újabb parkosítást tervezi, 200 fa kerül a tó köré. Az elnök büszke a horgász­életre. Az egyesületnek száz tagja van és versenyeiken két- háromszáz ember is részt vesz. Amatőr festőművész a nyugdíjas könyvtáros Fejesné Kosztrics Piroska nyol­cadikos korától kezdve rabja a festészetnek. 38 évig dolgo­zott a segesdi könyvtárban és kikapcsoló­dásként gyak­ran nyúlt a vá­szon után. Amatőr művész­ként több kiállítása is volt. Nyugdíjasként teljes energiá­ját a hobbijának szenteli. A halk szavú festő bevallása sze­rint ha nincs hangulata, akkor hiába „pepecsel”. Ilyenkor el­kezd egy másik képen dolgoz­ni. Tájképek, csendéletek, portrék kerülnek ki a keze alól. Legjobban olajjal szeret dolgozni. A családja kérésére összegyűjti a verseit Hosszá Lászlóné feltette magá­nak a kérdést: honnan jöttem, merre tartok? A válaszokat kiírja magából. Elsősorban versekbe önti gondolatait és érzéseit, de naplót is vezet. Nem áll távol tőle az alkalmi rímfaragás sem, üdvözlőlapokon köszönti barátait ünnepi összejövetele­ken. Amikor nyugdíjba ment, egy tollkészletet és egy órát kapott ajándéka. Ezt jelzés­ként értelmezte: az idő rövid, amíg tud, írnia kell. Az írások eddig a fiókba kerültek, de családja kérésére összegyűjti és rendszerezi verseit. Büszke szép falujára a kommunális csoportvezető Böhönye szerelmese Kovács Jó­zsef kommunális csoportveze­tő. Munkája egyben a hob­bija is. Ott van, amikor építeni kell és akkor is, ha rombol­ni. Rendezvény sem múlhat el nélküle. Meg­győződése, hogy a szépséghez elengedhetetlen a tisztaság. Nem érzi jól magát, ha az ut­cákon szemetet lát. Böhönye példás tisztaságán nem eshet folt. Még a hétvégi diszkólázat sem jelzik felborított kukák vagy rongálások. Örömmel em­lékszik arra, hogy már átuta­zók is megállították, és a tele­pülés szépségéről beszéltek. Kajakozással pihen a község lelkipásztora Már nem fél, hogy beleborul kajakjával a vízbe Bartha Atti­la lelkipásztor. Sárospatakon tanult teológiát és ott adódott lehetősége, hogy megis­merkedjen a kajakozással. Néhány hetét rá­áldozta, amire biztonságosan, borulás nélkül kezelte a vízi járművet. Azóta is a kajakozás jelenti számára a kikapcsoló­dást, hat éve már, hogy nem tudott kedvtelésének hódolni. Nem jutott rá ideje. Azonban elhatározta hogy ez a nyár nem múlhat el kajakozás nél­kül és bízik benne, hogy egy­szer sem borul a vízbe. ALMANACH - 033 - BÖHÖNYE Három közepes vöröshagymát és a két magjától megtisztított csemegepaprikát, valamint egy erős paprikát apró kockák­ra vágunk és 5 dkg zsíron félig megfonnyaszt-^gripHI juk. Majd hozzá- adunk 30 dkg szeletelt esi per- kegombát és az egészet jó puhára pároljuk. Ezután négy darab csirkecombot adunk hozzá és az egészet addig főz­Gombás csirkepaprikás

Next

/
Oldalképek
Tartalom