Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-11 / 59. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 11., PÉNTEK ALMANACH 0 72- HOLLAD EZ A HÍR HOLLADON Elköltözött a körjegyzőség Január óta a balatonszentgyör­gyi körjegyzőséghez tartozik a holládi önkormányzat. Koráb­ban Vörs volt a közigazgatás központja. A döntés fő oka az volt, hogy több busz jár Bala- tonszentgyörgyre, mint Vörsre, így a holládiaknak könnyebb az ügyintézés. Azzal, hogy a te­lepülések összefogtak, több pénzből gazdálkodhatnak, s magasabb szinten láthatják el az igazgatási teendőket is. Pilleveszély az erdőben Tavaly 27 ezer hektár erdőt tett tönkre a gyapjas pille. A szak­emberek felmérték, hogy hol okozhat kárt az idei évben. A holládi erdő a veszélyeztetett területek között van. Hiába ugyanis a fagy, a gyapjas pille peték nagy része várhatóan ki­kel. A petecsomókat ugyanis hőszigetelő anyaggal borítja be a lepke, amivel megvédi a hi­deg időjárás viszontagságaitól. Kevesebb az óvodás Egyre kevesebb az óvodás Holládon, tíz apróság jár a helyi oviba. Mégis figyelnek arra, hogy a falu legkisebb la­kóit amíg lehet, helyben lássák el. Az óvodában tevékenység- központú pedagógiai program szerint dolgoznak és kihasz­nálják a természet adottságait is. Ez fontos, hiszen a legtöbb gyerek hátrányos helyzetű az óvodában. Kápolna a dombon Holládtól messzire látszik a domboldalban egy kedves kis ká­polna. A keletre fekvő dombot Szentegyházi dombnak nevezik. Bar falu temploma a Szentegy­házi dombon állt, védőszentje Szent Miklós volt A templom Mátyás nevű papja már 1333- ban pápai tizedet fizetett Bar fa­lu helyét középkori cserépma­radványok bősége bizonyítja, el­ső említése 1261-es. A török idők kezdetén többször elpusztult. A jelenlegi barihegyi kápolna a tőle légvonalban lévő egykori Bar falu templomának romjaiból épült A kápolnát gróf Festetics Györgyné, Saller Judit építette. Harangját 1778-ban öntötték, védőszentje Szent Donát, a szőlő- termelők segítője. A településen évek óta szeretnék megnyug­tatóan rendezni a kis hegyi kápolna sorsát és felújítását EZT FŐZIK HOLLADON A kertész levese Egy fej apróra vágott hagymát kevés olajon megpirítunk. Két szem krumplit, egy nagyobb cukkinit kis kockákra vágunk, 30 deka karfiolt rózsáira sze­dünk és egy sárgarépát kariká­ra vágunk. Egy paradicsomot meghámozunk, kimagozunk és csíkokra vágunk. Az összes zöldséget néhány percig a hagymás olajon pirítjuk, majd felöntjük egy liter vízzel. Gyen­gén sózzuk és beledobunk egy zöldségleveskockát. Ha a zöld­ségek puhá­ra főttek, ap- rótésztát (csillag, eperlevél stb.) főzünk a levesbe. Apróra vágott petrezselyem­mel szórjuk és fokhagymás pirítóssal tálaljuk. Toronyba zárják az értékeket múltidéző Nyugalom és remények a főút szomszédságában Igen hideg a tavasz. Kitartóan fúj a böjti szél, jó néhány ház előtt szinte érintetlen a néhány napos hótakaró: csak állatnyomok lát­szanak benne. A holládi utca, szinte néptelen, aki feltűnik, az is inkább szalad. Fedezékbe a fa­gyos szél elől. A kedves kis falu legmagasabb pontján, az öreg harangtorony szomszédságában van csak némi mozgás. Gertrud Langer már a tavaszra készül. A német hölgy nyolc évvel ezelőtt költözött Holládra, Münchenből.- Az ittenieknek talán nyo­masztó, de én szeretem azt a nyugalmat, ami itt van Hollád környékén - mondta Gertrud Langer. - Gyönyörű a környék és kedvesek az itteniek, csodálatos a levegő és közel van a főút, még- sincs zaj vagy forgalom. Hát valóban nincs. A faluba kanyarodó autóbuszról mind­össze egy ember száll le, föl meg senki. A Fő utca egyik sarki há­zának udvarán végre aztán törté­nik valami. Mélyépítők tanács­koznak arról, hogy a sáros hóban nekilássanak-e valami munká­nak. A faluban ugyanis hosszú évekig tartó várakozás után meg­kezdődött a csatornázás. Portán­ként több mint százezer forintba kerül a fejlesztés. A falu közepén a bolt előtt ket­Alapcsövek. Holládon éveket vártak arra, hogy megkezdődhessen a csatornaberuházás. fen álldogálnak. Azt mondják: kár, hogy nem hétvégén jöttünk. Akkor nyitva van a kiállítás. Mmt kiderül: a harangtorony nemcsak szép, de jó is, hogy van. Az utóbbi időben arra használ­ják, hogy kiállításokat rendez­nek benne. Kovács József annyira szereti a faluját, hogy az példás. Éppen ezért könyvet írt a régi helyne­vekből és az idősekkel is gyak­ran beszélget, hogy minél többet megtudjon a szülőfalujáról. Ami­kor pedig valami érdekes kikere­kedik, elviszi a harangtoronyba és kiállítja, hogy mindenki lássa. A helyiek örülnek annak, hogy van, aki így gondoskodik Hollád múltjáról. Ráadásul Kovács Jó­zsef felújította a település kör­nyékén lévő út menti kereszteket és azokat a síremlékeket is, ame­lyeknek nem volt gazdája. Az itteniek ugyanis azt tartják, Holládnak a múltja gazdagabb/ mint a jövője lehet. Éppen ezért, nem csak a település fejlesztése, de az is a szemük előtt lebeg, hogy talán az utolsók között van­nak, akik elődeik értékeiből át­menthetnek valamit a következő nemzedéknek. MÜLT ÉS JÖVŐ A faluban tartotta a szíve A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Bence alszik, a lakásban csak egy gerlepár turbékolása hallat­szik. Sifter Aranka kihasználja a néhány órás szabadidőt.- Bence a legkisebb a család­ban és tudja jól, hogy minden kö­rülötte forog - mondta Sifter Aranka. - Éppen ezért napköz­ben csak akkor van lehetőség csinálni mellette valamit, ha al­szik. Most éppen mosok, hogy hétvégén kevesebb legyen a munka. Sifter Arankáék családja a nem hétköznapiak közé tartozik Holládon. Kevés helyen van ugyanis három gyerek és az sem olyan gyakori, hogy valaki ebből a korosztályból a szülőfaluját vá­lasztotta. Alig vannak néhányan.- Szerintem semmitől nem va­gyunk messze, mégsem könnyű itt. Mivel ilyen kevesen marad­tunk, tényleg mindenért menni kell. Lehet, hogy jövőre óvodánk sem lesz. Ez engem foglalkoztat Bence éppen most menne óvodá­ba, a másik, hogy gyes előtt da­daként dolgoztam, így azon is törhetem a fejem, hogy hogyan lesz ezután. Mégis azt mondom: ha most lennék fiatal, akkor is maradnék. Azt meg nagyon saj­nálom, hogy a gyerekeim, akik most fiatalok, nem is gondolkod­nak ezen. 95 munkás esztendő Nógrádi Ferencné a legrégebbi holládi. 95 évvel ezelőtt a Bari- hegyen született. Azóta pedig szinte minden napját a faluban töltötte. Az idős asszony korát meghazudtoló szellemi és fizikai frisseségben éli napjait, s mint mondja, ez annak köszönhető, hogy megedzette a munka.- Én végigdolgoztam az egész életemet és ha meg akarná azt írni töviről hegyire, egy regény lenne belőle - mondta Nógrádi Ferencné. - Én mindenre emlék­szem. Mindkét háborúra, meg azokra az időkre is, amikor itt még több mint 800-an éltek és arra is, amikor kézzel aratták a búzát a határban. Fiatalon any- nyit mentem egy nap, amit a mostani fiatalok egy hét alatt sem bírnának. Mindig azt mon­dom, az tart engem ilyen sokáig életben, hogy olyan sokat dol­goztam. A mostani nemzedé­kek már nem akarnak ennyit, de azt tartom, nem is tudnának. Rozi néni, ahogy a faluban mindenki nevezi, amikor jó idő van, ma is a kertben érzi legjob­ban magát. Dolgozni már nem­igen tud, de szívesen tesz-vesz az udvarban. Lánya hétvégenként meglátogatja, de hétköznap sincs egyedül: mindig akad, aki néhány jó szóra rányitja az ajtót. A falu legidősebb krónikása Az ország felszabadulásának negyvenedik évfordulójára utasításra ké­szült, mégis máig az egyet­len összefogla­ló írásmű Pé­ter Ferenc munkája Hollád történetéről. Az ama­tőr helytörténész hónapokig kutatta a település múltját a levéltárban, amire megírta a könyvet. Legérdekesebb felfe­dezése az volt, hogy a múlt század elején több mint ezer lakója volt a falunak. A króni­ka azonban csak a nyolcva­nas évek közepéig készült el és arra vár, hogy a fiatalok minél tovább folytassák. Ohióba kerültek Cukortorták viszik : Télen divat Gazdag erdők a hímzett térítők j készítői hírét j a szomszédolás j ölelik körbe a falut Sümegi József né hímzési tudó : Jakab lózsefné keze munkája : Zsiborás Józsefné ha nincs más : A település címerében látható : mánya messze földön híres. : híres a környéken. Messziről : dolga, szívesen szomszédok : szarvasfej arra utal, hogy a Nemcsak a he- ; fmmsmémmma. is sokan felke- • ■*■■■■ Ilyenkor a hi- j i környéken lyi fehér hím- : j rekednek, deg téli napo- : 1 mindig jelen­zést ismeri: : I hogy tortát ké- : kon az az : tős volt a vadá­kedveli a kalo- : 1 szíttessenek a : egyetlen szóra- : szat. A falu taszégi nagy | | holládi asz- kozása, hogy ■ 1 környezetében írásost, de : | szonnyal, aki j meglátogatja található tölgy­használ rába- : szívesen vál- régi iskolatár- : l erdők évtize­közi és sárközi motívumokat : lalja a feladatot és arról is gon- : sait. Jót beszélgetnek, vagy kö- • dek óta vonzzák a külföldi is. Legjobban annak örül, ha j doskodott, hogy utánpótlása ■ zösen varrnak valamit és már | vendégvadászokat is. Az er- j népművészeti motívumokat : legyen a holládi cukortortá- : el is ment a nap egy része. A : dőkben a Somogyi Hunor Va- : használhat. Azt mondja, az : nak. A grillázstorta-készítés : településen ugyanis sokan él- : dásztársaság puskásai ügyel- : utóbbi években ismét divat a ; tudományát édesanyjától ta- • nek egyedül. Igyekeznek ezért ; nek a vadállományra. A társa- : hímzés. Hosszú idő után egy- j nulta. Arra pedig különösen ■ összetartani. Amikor leülnek ■ ság elnöke, Berényi Sándor el­re inkább előtérbe kerül a : büszke, hogy soha nincs két : beszélgetni, gyakran előkerül- : mondta: a Balatonról vagy : népművészet: karácsonykor, : egyforma a különleges édes- : nek a régi emlékek, régi idők, : Hévízről a külföldi vadászok is : húsvétkor, családi ünnepeken ; ségből. Két hét múlva egyszer- ; amiről azt mondják: akkori- ; előszeretettel jönnek a közeli mind többen szánják aján- j re négy tortát is készít. Két | bán többet beszélgettek az em- j Holládra. Szarvasra, őzre és dóknak a hímzett holládi : kosár, egy szív és egy bölcső : berek és sokkal jobb kedvük : vaddisznóra lehet a környéken : terítő-ket. : örvendezteti majd az ifjú párt. : is volt, mint manapság. : eredményesen vadászni. Kétszer ment nyugdíjba a polgármester Nagy Tibor 36 év pedagógus­munkát szeretett volna kipi­henni Hollá­don. Aztán pi­henés helyett nyolc évig a te­lepülés pol­gármestere volt. Három éve azonban már pihenni is jut Ideje. Másodszor is nyug­díjba ment ugyanis. Azóta sincs sokkal több ideje, de azt kihasználja. Szívesen ker­tészkedik a szülőfaluban, hetente egyszer valamelyik közeli városba megy vásárol­ni és a magyar és a világiro­dalom remekeit is szívesen olvasgatja, ha marad kedve, és kedveli a zenét is. —TBMirnwns ja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom