Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-31 / 74. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 034 BOSZENFA EZ A HÍR BŐSZÉNFÁN Szabadidőpark az ifjaknak Elkezdődtek az új játszótér építésének földmunkái. A te­lepülés központjában kialakí­tott mesterséges tó mellett épül fel az uniós szabványok­nak megfelelő, fából és egyéb természetes anyagokból ké­szült játszópark. A négymillió forintos beruházáshoz a tele­pülés pályázati forrásokat is igénybe vett. A munkákkal április végére készülnek el. Nyitrai István polgármester szerint ez már régi adóssága volt az önkormányzatnak a fi­atalokkal szemben. Pályázat a parlagfű ellen A FVM pályázatán 250 ezer forintot nyert az önkormány­zat gépbeszerzésre. A pén­zen háti-kaszát vásárolnak a parlagfű irtáshoz. A falunak nem kellett pénzbeli önerőt biztosítani, a saját tőke a gép működtetése lesz. Kilenc faluszépítő Öt közcélú és két közhasznú < munkást foglalkoztat jelenleg az önkormányzat. Az Esély­egyenlőségi Minisztérium pá­lyázatán 1 millió 275 ezer fo­rintot nyertek, melyből két ro­ma származású, 25 évnél idő­sebb tartós munkanélkülit fog­lalkoztatnak hét hónapon át. Visszafizetik az adót 2004-ben a tervezettnél job­ban alakultak a falu adóbe­vételei, ám ez ezúttal nem ad okot örömre. Mivel az adó­erő-képesség vizsgálata alap­ján megállapított normatíva így magasabb volt, mint vár­ták, a településnek 770 ezer forintot vissza kellett fizetnie a Magyar Államkincstár kasszájába. Üzenet a régi iskolából Különleges múzeumot tervez­nek a bőszénfaiak. A felújított faluház egyik szobájában kap majd helyet az a kiállítás, mely a település iskolájának állít em­léket. Már gyűjtik a régi oktatá­si eszközöket, a tanteremnek berendezett helyiségben kora­beli bútorok lesznek. De legfő­képpen azokról szeretnének megemlékezni, akik az elmúlt évtizedekben a bőszénfai isko­lába jártak, vagy ott tanítottak. 1917 óta valamennyi osztály- napló megvan, valamint tablók, fotók, amelyek a falakat díszítik majd. Bár a nyolcvanas évek elején megszűnt az iskola, a helybéliek úgy vélik: örökre szóló kapocs marad, ha valaki ezek közt a falak közt tanulta meg a betűvetést. EZT FŐZIK BŐSZÉNFÁN Szarvaspástétom A bőszénfai családok asztalán igazi különlegesség a szarvas­pástétom. Ehhez egy kiló szar­vashúsból pörköltet kell készí­teni, de nem zsírral. Kuktában gyorsan puhára fő. Amikor langyosra hűlt, húsdarálón le kell darálni, 15 deka vajjal jól eldolgozni és fűszerezni. Eh­hez három evőkanál mustár, két evőkanál majonéz, egy evő­kanál morzsolt, szárított ka­kukkfű és ugyanennyi görög fűszerkeverék szükséges. A masszát jó alaposan össze kell kever­ni. Tá­la 1 á s előtt leg­alább 2-3 órára hűtőbe kell tenni, hogy az ízek jól összeérjenek. Előételnek puha fehér kenyér­rel vagy éppen ropogós pirított kenyérrel kiváló eledel. A CIKKEKET ÍRTA: JAKAB EDIT ÉS FÜLEKI TÍMEA FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA újdonságok Szabadidőpark és ingyen telek a fiataloknak A tavaszi szünetben a fiataloknak szórakozási lehetőséget jelent a horgásztó és környéke Az erre járó azt gondolná: Bőszénfa is bizonyosan egy ál­mos zselici kis falu, ahol nem történik különösebben izgalmas dolog. Ám a település határát át­lépve a látvány azonnal rácáfol erre. A kora tavaszi napsütésben a portákon pezseg az élet. Ké­szül a játszótér, az utcán fiatalok sokasága, az épülő házak körül is nagy a sürgölődés, sokan az utcákat, tereket szépítik. Álmos­ságnak nyoma sincs. Nyitrai István polgármester szerint bőszénfainak lenni egy­fajta életszemléletet is jelent, amelyben a falu szeretete, a ten­ni akarás és a bizakodás is benne van. Persze nem arról van szó, hogy ennek a településnek az élete csupa sikertörténet volna. Ugyanazokkal a gondokkal Bőszénfán is meg kell küzdeni, mint más hasonló kis falvakban: a forráshiányos, minden évben szűkösebb költségvetéssel, a romló szociális helyzettel. A lako­sok kétharmada minimálbérből él, a szociális segélyezettek szá­ma drasztikusan megemelke­dett, évente 7-8 millió forintot kell erre a célra fordítani. A sze­métszállítási díj emelkedése mi­att háromezerről kilencezerre emelték a kommunális adót. A 81 milliós költségvetés pedig már az év elején 12,5 millió forin­tos mínuszt mutatott. Mindezek ellenére megtalálták a fásultság és a borúlátás ellenszerét A pol­gármester szerint mindig elő kell rukkolni valami újdonsággal, s ez életben tartja a lelkesedést Minden évben lehetőséget ad a fejlesztésre néhány nyertes pá­lyázat. Ingyen telkeket adtak a fi­ataloknak, így tíz család juthat új otthonhoz. Szabadidőparkot épí­tenek: a csónakázótó már elké­szült, mellette sportpályák és ját­szótér kap helyet Most a közös­ségi ház felújítása és egy iskola­múzeum berendezése ad majd elfoglaltságot, s az idén szeret­nék újraéleszteni az útfelújítási programot is. De megmozgatja a lakosságot a zselici tüzes lecsó főzőkavalkád is. A bőszénfaiak azonban tudják: számíthatnak az önkormányzatra. Legyen bár­milyen szűkös is a költségvetés, az intézmények fenntartása mel­lett a támogatásokra mindig jut annyi, amennyi kell. így aztán ha nem is csupa si­kertörténet a falu élete, egy-egy kisebb-nagyobb sikerélmény mindig túllendíti a települést a nehézségeken. Óvóhely falába faragott Saját otthon a nyárra Ötven éve fest olajfestményeket és tizenöt éve farag Papp And­rás. Kezdetben levelezőlapokat, színes virágokat másolt. Ked­venc időtöltésével még a háború idején sem hagyott fel, bár esz­közök vásárlására ekkor nem gondolhatott. ínséges időkben az óvóhely oldalába faragott az agyagba, hadihajókat, repülőgé­peket rajzolt. Az olajfesték-tech- nikát később a bátyjától leste el, a festést soha nem tanulta isko­lában.- Néhányszor elmentem kép­zőművészeti szakkörre, de nem tetszett. Ott rajzolni kell, azt meg én nem szeretem - mondta. A férfi mindig kedvtelésből festett, a képekből megélni nem tudott. Eleinte segédmun­kásként kereste meg az olajfes­tékre valót, majd a Csiky Ger­gely Színházban dolgozott dísz­letfestőként. Ezt néhány év után abbahagyta. Szívesebben festett továbbra is otthon, ott jobban szabadjára engedhette a fantáziáját. Mindennél fonto­sabb számára, hogy alkothas­son. A télen megsérült a keze, legkedvesebb elfoglaltságával viszont ekkor sem hagyott fel. Egyik kezével fogta a másikat, úgy festett. Azt mondja, muszáj volt dolgoznia. Rippert Krisztián és Zsunics And­rea nyolc éve házasok. Még a szülőknél laknak, de már épül a saját házuk. Fiatalok, tele tervek­kel, egyvalami azonban soha meg sem fordult a fejükben: hogy elköltözzenek Bőszénfáról. Azt mondják: mindketten itt szü­lettek, nem tudnának másutt él­ni. Szerintük két kislányuk szá­mára is ez az ideális környezet. S hogy túl csendes volna egy Uyen kis falu két huszonéves fia­talnak? Ezen ők csak mosolyog­nak: van itt szórakozás bőven. Az ő korosztályuk annak idején na­gyon összetartó csapat volt. Szin­te mindannyian itt maradtak fel­nőttként is, s ma is összejámak. A család és a jó barátok pedig ha­talmas kötőerő. A fiatalok az ön- kormányzattól kaptak telket az építkezéshez, a munkákhoz pe­dig segítő kéz is bőven akad. Csupán egyvalamit hiányolnak Ripperték: munkalehetőséget a környéken. Krisztián szobafestő, de gépkezelőként dolgozik az er­dőgazdaságnál. Andrea élelmi- szeripari végzettségével egyelőre hiába keres munkát. A város mégsem csábítja őket Azt mond­ják: ha intézni kell valamit, húsz percre van Kaposvár. A jövőjüket viszont csak Bőszénfán tudják elképzelni. Munkaidőn túl is szolgálatban Szabadsága alal Drescher Ró­bert, falugond­nok. A bőszén­fai férfi műsza­ki vizsgára ké­szíti fel az ön- kormányzat buszát, mellyel minden hét­köznap tizennyolc helyi óvo­dást fuvaroz Simonfára és ha­za. A legkisebbek mellett azonban a legidősebbeken is ő segít. Ha kell, gyógyszerért megy a patikába. Szabadide­jében szívesen barkácsol, azonban a kötelessége mun­kaidőn kívül is gyakran el­szólítja otthonról. Legutóbb Budapestre vitte kirándulni a szentbalázsi iskola tanárait. BŐSZÉNFAI MAGÁNÜGYEK A szarvasok közt képzeli jövőjét Nagy Mónika a Kaposvári Egyetem gaz­dasági agrár­mérnök sza­kán tanul. A fi­atal lány ál­lamvizsga után szívesen vállal­na munkát a bőszénfai szarvastelepen. A vadakat az egyetemi gyakorlaton kedvel­te meg. Diplomamunkáját a Somogy megyei vadásztársa­ságokról írja, jelenleg statisz­tikai elemzéseket végez. A szarvaságazathoz nem csak a záródolgozat miatt jár ki, amikor teheti szakít egy kis időt arra, hogy a vadak között lehessen. Kikapcsolódásként barátnőivel jár tornázni. Családot alapít a lemezlovas Kiss Dusán nevét jól ismerik a környékbeli fi­atalok: kilenc éve lemezlovas egy terecsenyi klubban. A diszkózást egy barátjával az iskola épületében kezdték. Az első néhány évben kölcsönt vettek fel, hogy beszerezhes­sék a zenéléshez szükséges technikát. A kemény munká­nak meglett a gyümölcse, a nevükkel fémjelzett szórakozó­hely messze a legnépszerűbb a környéken. Munkája bevétel­ét ma már nem az eszközpark bővítésére fordítja, menyasszo­nyával az esküvőt tervezik és rövidesen építkezni fognak. 350 adag étel a rekordja Több mint száz lakodalmat fő­zött ki Fáth Andrásné. A bőszénfai asz- szony tizenkét évesen már tu­catjával sütötte a kenyeret. Le­gendás főztjének hamar híre ment, előfordult, hogy 350 emberre kellett főznie. Ilyen­kor több mint tíz segítő sür- gött-forgott körülötte. A sütést sokszor egy héttel a lakodal­mak előtt elkezdték. A ke­mencét, amelyben harminca­sával sültek a kuglófok, mára már elbontották. Fáthné úgy gondolja, ideje pihennie egy kicsit, már csak gyermekei­nek és hat unokájának főz. Nem hagy ki meccset a polgármester Tizenöt évig futballozott ama­tőr szinten Nyitrai István, Bőszénfa pol­gármestere. A település első embere egy szerelem miatt hagyott fel a focizással. Aktí­van már nem sportol, néző­ként viszont több icfőt szentel a sportra mint egykor. Nem mulaszt el egyetlen Rákóczi- meccset sem. Érdeklik a technikai sportok is: szívesen néz motocross-futamokat, az élő Forma 1 közvetítések ide­jén akár hajnal háromkor is felkel. Ha kevesebb a mérkő­zés, szívesen lapozgatja fut­ballisták életút-leírásait. Hóban, fagyban is motoroznia kell Terepmotorral hajtja a szarvasokat Szabó Jó­zsef, tenyésztési ága­zatvezető. A vada­kat korábban em­berek haj­tották, az­tán a terepjáró kocsik mellett döntöttek. Rövidesen kiderült, ezek lassú­ak, ekkor jött a mo­tor, mellyel hóban, eső­ben terelni lehet. Ezzel a bikákat is köny- nyebb szétválasztani, így nem akad össze az agancsuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom