Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám

2005. március 27., vasárnap mgmmmmmmmmmmmmmmmmsm, Életmód, kultúra 3 JEGYZET Húsvéti nosztalgia Míg gyerekkoromban a karácsony, serdülőként a húsvét volt a kedvenc ünnepem. Akkor, 14-15 évesen már nem az ajándék volt a fontos, éreztük a tavaszt és alig vártuk a húsvét hétfőt, hogy hi­vatalosan is elmehessünk a lányismerősökhöz. Ilyenkor két cél vezetett bennünket: az egyik, hogy az éppen aktuálisan tetsző lányt bcsolásnak álcázva jól megszeretgessük, a másik, hogy az ünnep idején engedékenyebb, barátkozó apukákkal kicsit eliszo­gassunk. Ma már ilyesfajta romantikája nincs a húsvét hétfőnek. Alko­holt bármelyik hétköznapi diszkóban kaphatnak a tizenévesek, de a kocsmákban sem szokás elkérni a személyit, mint annak idején. (Emlékszem, mindig a legidősebbnek látszó rendelte a pi­át, mi csak később szivárogtunk be a presszóba, még így is elő­fordult, hogy a pincér visszavitte a sörünket...) Ami pedig a bcso- lás szexista részét illeti, megmosolyogtató manapság, hiszen eb­ben a korban már nem a félős puszi, vagy egy esetlen kézfogás a csúcs, sokan már túl vannak mindenen... Talán ez bhet az oka, hogy a bcsolkodó korosztály egyre fia­talabb, iUetve egyre idősebb. A kicsiknek még fontos a tojás meg a csokinyúl, esetleg az ilyenkor összegyűjthető zsebpénz, nekünk pedig jólesik egy kis nosztalgiázás. Még a végén május elsején összejön a régi csapat a majális sör­sátrában. .. Varga Ottó Versenynyúlból paprikás Húsvétra hírmondója is alig maradt a szilveszteri somogysárdi nyúlvágta színes mezőnyének. A szí­nes bőrű Angelo már a verseny előtt beígérte Pákó nevű kedvencének, hogy a fazékban végzi, ha szé­gyenben maradnak. Erre a sorsra jutott a legtapasz­taltabb hajtónak számító Szira László Csinibabája is. I lyen nyulam még nem volt, még a rajtvonalat sem lépte át - mesélte Szira László. - Hiába noszogat­tam, kérleltem, bíztattam, nem akart elindulni. Nem volt mit tenni, odafeküdtem mellé és néztük a többieket, akik egy­más után értek be a célba. A csúfos szereplés után Csiniba­ba a kondérba került, bár én egy falatot sem ettem belőle. Szira László az elmúlt tizen­két évben volt már első és har­madik helyezett is. Legkedve­sebb jószágát, Justót pedig négy futamra nevezte, s egy­szer még a dobogó legmaga­sabb fokára is felálltak. Tíz nyula indult a szilveszteri nyúlvágtán a somogysárdi Czifra Tamásnak, hiszen a népes te­nyészetéből a verseny idejére szívesen ad kölcsön egyet-egyet. Ezek közül azonban csupán egy érte meg a húsvétot, mert a töb­bit leadta a felvásárlónak. Kicsattanó egészségnek ör­vend és köszöni az érdeklődést a Somogyi Hírlap különdíját el­nyerő „Deby, a fékezhetetlen agyvelejű várdai villám”. Bár nagy futás óta a banánhéjtól és a káposztalevéltől néhány de­kát felszedett, a sütőtől nem kell félnie. Hajtója, Felde Rebe­ka sokat kényezteti, és a kis­lány szerint a pocakra gyűjtött husika különösen jól áll Debynek. Horváth Zsolt Szereti a locsolást? Locsolás sajat verssel M anapság inkább társasági ese­mény a locsolás, ám akad, aki ennek ellenére komolyan ké­szül a jeles napra. Mint példá­ul a marcali Scháffer Károly. A tisztifőorvos már 25 éve hajnali négykor ébred húsvét hétfőn. Akkor írja meg aktuális évi locsoló verseit. De nem akárhogyan, a baráti társa­ság hölgyeinek személyre szabottan költi Egy eredeti Scháffer-vers Húsvétkor jön meg a gólya Nincsen néki bugyogója! Hát Tenéked akad-e? Meglocsolni szabad-e? mondókéit, amelyeket betanul fiaival együtt. Merthogy öt fia közül legalább ket­tő mindig elkíséri. Scháffer Károly hagyományt teremtett. Mivel az ismerős hölgyek minden évben számítanak rájuk, ők nem is a szokásos ko­sárból választhatnak hímes tojást, külön ki­készítik nekik a legszebbeket. Mint mondja: jól el lehet fáradni egy húsvéti locsolkodás- ban, hiszen itallal is bőven kínálják, amit il­lik elfogadni. Az évek során megtanulta: so­főrrel kell menni. Természetesen a locsolási sorban felesége az első, elvégre valakinek az illattárából el kell csennie a nélkülözhetet­len parfümöket... Meiszterics Eszter Testőr vigyázott a tojásra T izennégy év gyűj­tőmun­kája a siófoki tojásművé­szeti kiállítás két­ezer darabos anya­ga. Hasonló múze­um az országban csak egy van, a Ba­ranya megyei Zengővárkonyon.- A legújabb da­rab egy maratott li­batojás Szlovákiá­ból - mondta a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggelnek Nagy Sarolta, a kiállítóhely tár­latvezetője. - Nemrég jutottunk hozzá a Guinness-rekorder tojáspatkoló, Koszpek József két alkotásához. Az egyikben össze­fűzött egy-egy liba-, zebrapinty- és gyöngy­tyúktojást, a másik egy 160 patkóval ellátott kis strucctojás. Kovácsné Töreki Katalin, a múzeum ala­pítója az ország minden tájékáról hoz egy-egy kü­lönlegességet. Legalább tízféle technikával díszí­tett tojás látható, a berzselttől az írot­ton és a kákabéllel festetten át a ma- ratottig. A látoga­tókat arra figyel­mezteti a felirat: a tojásdíszítés soha sem volt öncélú, ma is fellelhetők rajta a mágikus óvó-védő, rontást és bajt elhárító motívumok. A porcelán és fém, dísz-, illetve ékszer­tojások zöme külföldről származik. A cá­ri Oroszországból való alkotás volt eddig a legértékesebb darabjuk, amit a tavalyi tojásfesztiválra kaptak kölcsön. Katalin cárnő arcképe díszítette, s külön testőr vi­gyázott rá. Fónai Imre • Húsvét vigíliája Szira László és unokája már az idei bajnokot neveli FOTÓ: KOVÁCS TIBOR KOVÁCS MÁRK vállalkozó. Szinte az egész gyermekkorom emlékezetes húsvéti ün­nepekkel telt, mivel egy horvát faluban nőttem fel, ahol nagy hagyomá­nya volt a tojásdobálás- nak. A falubeliek össze­gyűltek a templom mel­letti tisztáson, és letették a legcsicsá- sabb tojást a fűre. Ezt dobálták pénzzel a legények, aki pedig eltalál­ta, az vihette haza a tojást. CSER HENRIETTA könyvtáros. Bizto­san furcsán hangzik, de én nem szeretem a hús­vétot. Talán az lehet az oka, hogy egyszer úgy meglocsoltak a barátaim, hogy csurom vizes let­tem, háromszor kellett átöltöznöm. Vödrökkel és szódás szifonokkal érkeztek hoz­zánk, nem gondoltam, hogy tényleg eláztatnak. Utána ráadásul egy bü­dös parfümmel is meglocsoltak. NYÁRI SZILVIA színművésznő. Na­gyon szerettem gyer­mekkoromban a húsvé­tot, nagy volt a jövés­menés a házunkban. A nagyapám és a helybéli fiúk minden évben meg­locsoltak minket a test­véremmel. Ha azonban idegen fiúk kopogtattak nálunk, mindig az édesanyám nyitott ajtót és ' egyértelműen a tudtukra adta, hogy itt lányok nem laknak. Közben per­sze az egész lakótelep tudta, hogy lányai vannak. A feltámadási szentmi­sével és körmenettel ér véget a negyvenna­pos böjt és ezzel a szertartással veszi kez­detét az ünnep. A hús­vét előestéjén a temp­lom gyertyáinak meg­gyújtásával, húsvéti öröménekkel kezdő­dött a húsvéti vigília a kaposvári székesegy­házban. Ott igeliturgiá­ra és a keresztségi fo­gadás megújítására, majd ünnepi szentmi­sére került sor, amelyet Balás Béla megyéspüspök mutatott be. Ezt követte a hagyományos feltámadási körmenet a Kossuth tér környékén. A szertartáson idén is több százan vettek részt. Teleház épül a kaposgyarmati fiataloknak Május végére elkészül Kaposgyarmaton az új teleház és ifjúsági klub. Az önkormányzat 10 millió forintot nyert erre a célra a terü­letfejlesztési tanács pályázatán. A közösségi ház melletti épületet újítják fel, már a tető is felkerül az új klubra. Itt kap majd helyet a hét számítógép, nyomtató, fax, és internetezési lehetőséget is kapnak a fiatalok. Eredményes roma-tréning Közösségfejlesztő tréninget szerveztek Hajmáson a település ro­ma lakosságának. A falu lakosságának 40 százaléka cigány szár­mazású, munkalehetőség és iskolai végzettség hiányában szinte reménytelen az elhelyezkedésük. A településen negyvenen kap­nak rendszeres szociális segélyt, nagy részük a romák közül kerül ki. A tréningen a tanulás fontosságáról, álláskeresési technikákról, az együttélés szabályairól volt szó. A foglalkozás sikeres volt, hisz ennek nyomán már van olyan résztvevő, aki visszaült az iskola­padba, hogy képzettséget szerezzen. Pingálók a Katica Tanyán Patcán a húsvét jegyében telt a játszóház. A Katica Tanyán a déli harangszó után láttak hozzá a hagyományos húsvéti hímes tojá­sok elkészítéséhez. Többféle technikával készültek a díszes tojá­sok, miközben az érdeklődők megtekinthették Balogh Ildikó tojás­festő népi iparművész alkotásait is. Rajzverseny és szabadtéri programok várták még a nagyszombati húsvétolókat Patcán. HÍREK MEGKÉRDEZTÜK Kis város, kis földrengés Balaskó Ferenc feleségével, Annával éppen reggelizett, amikor arra lettek figyelme­sek, hogy valami dörgésszerű zajt hallanak, utána pedig ösz- szekoccantak az üvegek a szekrényben. Nem gondoltak rá, hogy ez földrengés volt.- Amikor később a szom­szédokkal, ismerősökkel be­szélgettem kiderült, hogy mi volt a furcsa jelenség - mond­ta Balaskó Ferenc. - Sosem ta­pasztaltam hasonlót, furcsa él­mény volt. A rengést a marcali tűzoltó­ság speciális műszere is jelez­te. E szerint alig fél percig tar­tott a jelenség és bár a rengés központjában 2,8-as volt a földmozgás erőssége, Marcali­ban már csak alig 2-es rengést jelzett a műszer. A tűzoltósá­gon egyébként megtudtuk: minden évben végeznek föld­rengéssel kapcsolatos mentő A MÉRŐSKÁLA A Richter-skála, a földrengések mérésére használt mérőeszköz egy francia szeizmológusról kapta a nevét. Tíz fokozata van, mindegyik harmincszor több ener­giafelszabadulást jelent. 2-es fokozatig csak műszerrel lehet mérni. A 4-es fokozatot már érzik az emberek is, 5- ösnel károk keletkeznek, a 6-os fokozat erős rezgés, a gyengébb épületek összedőlnek, 8-asnál már az erőseb­bek is, 9-esnél pedig szabad szemmel lehet látni, ahogy a föld reng. A legmagasabb eddig mért érték a Richter- skála szerinti 9,3-as volt, 1960-ban Chilében. Érezte-e, hogy megmozdult a föld? AMBRUS KATALIN: Még emlékszem arra a föld- , rengésre, ami a nyolcvanas évek közepén volt Mar­| caliban. Akkor azt sokkal jobban érezni lehetett. A mostani meg sem közelítette azt. Még aludtam, ami­kor erős dübörgésre ébredtem fel. Azt gondoltam, hogy több kamion ment túl gyorsan a ház előtt, csak később jöttem rá, mi történt. GOMBOS JÁNOS, tűzoltási és műszaki mentési : osztályvezető: A nappaliban volt az egész család. Először azt hittük, hogy a kazán robbant fel. Amikor azonban kiderült, hogy semmi baja és láttuk, hogy a | csillár imbolyog, rájöttem mi történhetett. Azonnal telefonáltam a kollégáimnak. A tűzoltóink segítségé­re szerencsére sehol nem volt szükség. gyakorlatokat, így most is tel­jesen felkészültek voltak, ha szükség lett volna rá. Ezt a beszámolók szerint legjobban Bizén és a környező utcákban érzékelték. Valahol itt lehetett ugyanis a rengés központja. A legtöbben moraj­lásról és csillár himbálózásról beszéltek. Néhány helyen a poharak is összecsörrentek a szekrényben. Nagyobb kárt azonban eddig sehonnan nem jelentettek a megyében. KAPOWÁR, KANIZSAI U. SS. IROBERTO eeeapeirehfe Mögött > Telefon: 12/512-262 Első kaszóí szalonka bál! Somogy zöld szívében 2005. április 2-án Báli belépő: 6 500 Fl/fő • kedvezményes szállásárak reggelivel, báli belépővel: 9 800 Ft/fő-tól igénytől függően Élő zene, jó hangulat, ínyenc ételek, értékes tombola nyeremények és kitűnő kiszolgálás! Szombat délután meghívjuk Önt egy kisvasutas kirándulásra! Szállás és asztalfoglalás: MEGA L061STIC RT. Tel: 82/511-175,30/311-0724

Next

/
Oldalképek
Tartalom