Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-25 / 70. szám
ALMANACH 0 3 1 BOLHO SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 25., PÉNTEK Itt az első szűk esztendő kis falu, nagy gond A végsőkig harcolnak az iskola megtartásáért A nap mindenkit kicsalogat a szabadba Bolhón. Az idősebbeket a kertekben látni, az ovisok pedig fürtökben lógnak az új udvari játékokon. - A szülői közösség segítsége nélkül nem lenne meg mindez - mondja Pinterics Henrietta óvónő. - Az önkormányzat mellett a legtöbbet a lelkes édesapáknak és édesanyáknak köszönheti az óvoda. A gyerekeink ma már jobb körülmények között vannak, mint sok városi csöppség. A gyerekek körülményeire pár száz méterrel arrébb, az alsó tagozatos iskolában sem lehet panasz. Itt negyven diákot okít négy pedagógus. Nem is rosszul, amint az a tanulmányi eredményeket összegző legutóbbi statisztikából kiderül. A babócsai iskolába átkerülve a bolhói ötödikesek nemhogy rontottak volna, hanem még javítani is tudtak, 4,2 lett a tanulmányi átlaguk. - Ez a kisiskola előnye: minden gyerekre van ideje a tanárnak. Mégis aggódnunk kell az iskolánk jövőjéért - mondja Gyurokovicsné Tóth Brigitta igazgató. - A pénz ugyanis nagy úr, s egy ilyen kistelepülésnek hatalmas megterhelést jelent az intézmények fenntartása. Sajnos, az Aki Bolhón az óvodásokért és az iskolásokért tesz, úgy érzi, a falu jövőjét is szolgálja ország vezetői újra körzetesíte- ni akarnak. Ez ellen ugyan mit tehet egy kis falu? Ahol jól működik a kisiskola és némi segítséggel képes fenntartani a település, ott segíteni kellene, nem pedig tönkretenni. Sajnos, egykét éven belül szorongatóvá válik ez a gond Bolhón is. Iskolakérdésben Horváth Ádám polgármester sem tud megnyugtató válasszal szolgálni. - Az elmúlt tizenöt évben nem telt el úgy esztendő, hogy valami nagyobb fejlesztés ne történtvolna. Az idén azonban nem jut - mondja. - Tavaly még hatmillió forintot tudtunk megtakarítani, idén pedig nyolcmillió hiányzik. Nem azért, mert rosszul tesszük a dolgunk, hanem azért, mert olyan feladatok elé állít az állam, amelyekre nem ad pénzt. Szorosabbra kell húznunk a nadrágszíjat. Nehéz ugyan a helyzetünk, de erre nem az iskola bezárása a megoldás. MÜLT ES JOVO Százéves bútorok között Mesemondó ikerpár A bolhói határőr a szolgálat leteltével hazamegy, leül a neobarokk székek egyikébe, elpakolja holmiját az ónémet szekrénybe, s tekintete megpihen a gyönyörű öntöttvas kályhákon. Ilyen környezetben él Dergez János, aki szabadidejében régiségekre vadászik és helyreállítja azokat. - 15 éve tart ez a gyűjtő- szenvedély, akkor jutottam az első régi bútorokhoz - mondja. - A családomnak idő kellett, hogy megbarátkozzon a hobbimmal, de ma már a feleségem és a fiam is lelkesen osztozik velem a munkában. A magam kárán tanultam meg mindent. Előfordult, hogy 20 ezerért megvettem egy régi bútort, aztán örültem, hogy 12 ezerért továbbadhattam. Idő kellett ahhoz is, hogy megtanuljam helyreállítani a szerzeményeimet. Ma már tudom, hogyan kell leégetni a festéket, kipótolni a fát - mutat körbe. A legértékesebb szerzeménye egy neobarokk ülőgarnitúra, ám számára kedvesebb az a százéves lámpabetét, ami nem ér többet néhány ezer forintnál. A porcelánórát sem adná oda semmiért, sem azt a Zsolnai-tányért, amelyből a második világháborúban á 24. gyalogezred tisztjei ehettek. Bár még csak harmadikosok, Jádi Vivien és Jádi Evelin máris nagy mesemondók. Hol egyikük, hol másikuk szerepel sikerrel a versenyeken meséket, verseket előadva. Vivien januárban az iskolai fordulót nyerte meg, Evelin viszont tavaly jutott el a Kaposváron rendezett megyei döntőig. Az előbbi Petőfi Sándor versét mondta, az utóbbi egy verses mesével indult.- Szeretünk olvasni, s gyakran előfordul, hogy egyikünk az egyik szobában, másikunk a másikban olvas hangosan egy-egy szép mesét - mondják.- Amikor gyakorolunk, szinte visszhangzik tőlünk a ház. Egypetéjű ikrek, érthetően rengeteg a hasonlóság köztük. - Mindketten jó tanulók vagyunk, s hasonló az ízlésünk is. A Mátyás királyról szóló történeteket szeretjük a legjobban. Sokszor hasonlóak a hibáink is. Gyakran ejtjük ugyanazokat a hibákat a feladatokban, pedig nem is egymás mellett ülünk. Ember legyen a talpán, aki képes megkülönböztetni a két testvért. - Telefonban még anyu is összekeveri a hangunkat - mondják. - Ha pedig hasonló ruhába öltözünk, csak a szüléink tudják, hogy melyikünk kicsoda. EZ A HÍR BOLHÓRÓL Magukról gondoskodnak Állami támogatás nélkül hozott létre falugondnoki szolgálatot az önkormányzat; kisbuszt vásároltak és gafázst építtettek, s a hivatalsegédet ültették a volán mögé. Elvégzi, ami a falugondnok feladata, csupán állami támogatást nem kapnak, mivel a falu erre nem jogosult, ugyanis a lakosság száma meghaladja az ötszázat Felzárkóztatás romáknak 15 millió forintot nyert romafelzárkóztatásra három kistelepülés iskolája a közös pályázatán. A pénzből várhatóan 1,4 millió jut Bolhóra, amelyből egy tantermet szeretnének felszerelni a programban leírt céloknak megfelelően. Aszfalt a járdára 440 méter járda kapott új aszfaltot a Petőfi Sándor utcában. A Heresznye felé vezető úton a betonjárda mára széttöredezett, tönkrement, ezért vált szükségessé a helyreállítása. Számítógép az óvodába Több mint egymillió forint értékű számítógépet nyert a bolhói óvoda az oktatási minisztérium nagy vihart kavart pályázatán. Néhány hónapos tapasztalat alapján azt mondják: a gép valóban az ovisoknak lett kitalálva, nagyon hasznos és hamar megszerették a gyerekek. Minden téren fejleszti a kicsiket, csupán azt sajnálják, hogy ezt az egyet kaphatták belőle. Huszonkilenc gyerek jár az óvodába, így még legalább kettő elkelne. Apadnak a kedvezmények Talán nem is igen tudják az emberek faluhelyen, hogy milyen sok terhet átvállal tőlük az önkormányzat A gyerekek taníttatása, az étkeztetés, az utazás - mind olyan költségek, amelyekkel sok vidéki családnak nem kell számolnia. Van, ahol ingyendarálót tart fenn az önkormányzat, másutt olcsó boltot működtet. Sok helyen ingyentelket adnak a fiataloknak, s a közműveket is nagy kedvezménnyel köthetik be, sőt tízezer forint jár gyerek születésekor. Bolhón is köny- nyebb volt az élet Épp ezért nehéz lesz elfogadni, ha már nem telik ezekre a kedvezményekre. Már csak azért is, mert a jövedelmek nem nőnek, s ezekkel a „kiváltságokkal” együtt is nehezen élnek a falvak lakói. A városok 6-8 százalékos munka- nélküliségével szemben itt a munkaképesek 25-30 százaléka hiába keres megélhetést. EZT FŐZIK BOLHÓN Rózsafánk bolhói módra Hozzávalók négy személyre: 35 dkg liszt, 3 tojás, 15 dkg cukor, 3 kanál tejföl, 1 csomag sütőpor, olaj. A lisztből tojással, cukorral, tejföllel, sütőporral és egy kevés sóval nyújtható tésztát gyúrunk, majd vékonyra kinyújtjuk és fánkszaggatóval vágjuk. A kerek tészták széleit sugarasan bevágjuk és 4-5 ilyen lapocskát helyezünk egymásra. Középen összenyomjuk, hogy ne váljanak szét, majd forró olajban szép pirosra sütjük. A kisült és kinyílt rózsák tetejére egy-egy szem cseresznyét vagy meggyet (befőttet) teszünk és az egészet vaníliás cukorral beszórjuk, így tálaljuk. A CIKKEKET ÍRTA ÉS FOTÓZTA: NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA BOLHOI MAGÁNÜGYEK Büszke a hordóira Máltesics György kádármester több mint fél évszázada műveli ezt a mesterséget, a környéken ma már egyedüliként Munkáit Barcstól Nagykanizsáig, s azon túl is sokan ismerik, keresik a cégjelzést - a négylevelű lóherét - a hordókon. A kádármester ma már hetven fölött jár, de még dolgozik. Azt mondja: szerencsére egyik megrendelő hozza a másikat, munkája mindenkinek jó ajánlólevél. Az a titka: szereti a mesterségét Egy-egy elkészült hordóban még ma is gyönyörködik. Dolgozhat, amennyit bír, hiszen hetvenen túl már attól sem kell tartani, hogy bekopog nála az adóhivatal. Dobogóra ugrott Sok jó sportolóra lehetnek büszkék az iskolában, közülük is az egyik legtehetségesebb és legeredményesebb Harasztia Péter. A legutóbbi körzeti atlétikai versenyen, amelyet Barcson rendeztek, szintén halmozták az érmeket; egy első és egy második helyezéssel tért haza. Az előbbit távolugrásban, az utóbbit futásban szerezte. Azt mondja: talán nincs is olyan sportág, amit ne szeretne. Ezen a versenyen egyébként rajta kívül más bolhói gyerekek is eredményesen szerepeltek: Orsós Balázs és Orsós János kislabdahajítás- ban lett első. Polgármester a szőlőben Nincs olyan vasárnap, ami ne a szőlőben találná Horváth Ádám polgár- mestert. A 650 szőlőtőkén jórészt kékfrankos terem, mellette kisebb mennyiségben bianka és csemege. Ebből is látszik, hogy gazdájuk a vörösbort kedveli. A minőségéről szerényen csak annyit mond: még senki nem utasította visz- sza a második pohárral. A tavalyi termése bőséges volt ugyan, de mégsem teljesen elégedett vele. Azt mondja: a rosszkor jött eső ellen nem tehet semmit a gazda. A birodalmába senki mást nem enged, rajta kívül egyetlen családtagnak sincs beleszólása a szőlőművelésbe. Kilencszáz dalt ismer Spolár Mihályné 75 évesen is tele van energiával. Nincs nél- I ■ rjgf i mmr küle faluün- *** nép; verset mond és énekel az embereknek. A nyugdíjasklub oszlopos tagja, a memóriája pedig nem mindennapi: 900 népdalt őriz az emlékezete, köztük sok bolhói nótát. Állítja: bármelyiket nyomban elő tudná adni. Az egészségére sincs panasz, soha gyógyszert még nem evett. Most Olaszországba készül, ahová unokáival együtt indul kirándulni. Mint mondja: ez az utazás lesz számunkra a húsvéti ajándéka. Az unokák örülnek, hogy együtt mehetnek világot látni a nagyanyjukkal. Borversenyre készül Ifj. Máltesics György szőlőjében kizárólag fehérbornak való szőlő terem, mivel a család csak azt szereti. Ezekből azonban nagy a változatosság, jó néhány fajta érlelődik a töveken. Ez a sokféleség nagyapai örökség. Bár legutóbbi termése minőségével nem túlzottan elégedett, ennek ellenére a borát bátran megmérettetné. Erre lehetősége is lesz - mondja -, mert idén első alkalommal borversenyt szerveznek Bolhón, s ennek egyik szervezője ő is. Úgy számít, hogy legalább 20-25 szőlősgazda nevezi be a borát a versenybe, és sikerül hagyományossá tenni ezt az eseményt. Mestersége címere Vegyszert nem látott zöldséget és gyümölcsöt termeszt Gyúró kovics Ferenc, s maga is ezt eszi. Ennek is köszönheti, hogy 85 felett kitűnő egészségnek, jó-erőnek örvend. Az idős gazda állítja: a bolti élelmiszerekkel egy sor mérget, de legalábbis haszontalan anyagot nyelünk le. Lassan már csak azt meri megenni az ember, amit maga termeszt. Pedig vegyszer helyett a gondoskodás is elegendő lenne ahhoz, hogy egészséges és jóízű zöldséget és gyümölcsöt neveljünk. A nyolcadik évtizeden túl is sokat dolgozik, hiszen a vegyszer nélküli gazdálkodás rendkívül munkaigényes.
