Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-17 / 63. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 15 6 POLANY EZ A HÍR POLÁNYBAN Monográfia a 800 évés településről A falu történelmét dolgozza fel az a monográfia, mely Somfai Sándor, Szántó László és Walter József keze munká­ját dicséri. A remek fotókkal díszített kiadvány lépésről lé­pésre végigköveti a település életét, lakóinak történetét. Hatalmas hiánnyal számolnak Fejlesztésekre nem is jut pénz a település idei költség- vetéséből, ám az 55 millió fo­rint így is kevés lesz: a képvi­selő-testület 13,5 milliós hi­ánnyal számol. A pénzből az óvoda és a közvilágítás fenn­tartását kell finanszírozni. Halastavak a falu határában A helyiek közül tizenegyen összeálltak, megvásároltak két területet a falu határában, ahol terveik szerint két halastavat alakítanának ki. Az egyik há­rom-, a másik öthektáros vízfe­lületet jelentene. A turistavon­zó vállalkozás munkahelyeket is teremtene a faluban. Lassan elkészül a szárazgőzös fürdő Stéger János polgármester szabadalmaztatta a szén-di- oxidos szárazgőz-fürdőt, mely­ből az első már fel is épült a faluban. Már csak néhány fes­tési munka van hátra, és meg­nyit a létesítmény, mely ér­rendszeri megbetegedésekre kínál gyógyírt, de bizonyított potencianövelő hatása is. Üdülőtelep a szőlőhegyen A turizmus fellendítését szol­gálja, hogy üdülőövezetet sze­retnének kialakítani az egy­kori szőlőhegyen, ahol igény szerint felparcelláznák a terü­letet. A vizet és a gázt már el­vezették odáig, így komfortos nyaralókat lehetne építeni. A turizmusban a jövő Sok somogyi zsákfaluho£hífcpn lóan Polány is a turizmusban lát­ja a felemelkedés lehetőségét A település vezetői nagyszabású terveket készítettek: épülne szál­loda, halastavak, a környékbeli településekkel közösen lovastu- rista-útvonalat jelölnének ki. Mindez természetesen befektető kérdése. A természeti adottsá­gokkal nincs gond, ezt már a külföldiek is felfedezték. Az első jj^mét betelepülők liírét vitték a ■falunak hazájukba, ahonnét már több mint hatvan család érkezett és vásárolt házat. Hollandok, írek, angolok is jöttek, gyönyö­rűen felújították házaikat. Sőt, a kellemesebb környezet érdeké­ben még a szomszédjukét is. Ha tehát megfelelő anyagi háttérrel rendelkező befektető érkezne, mintjjgjt' ag^^me egy kis üdü­EZT FŐZIK POLÁNYBAN Paradicsomos őztokány Az őzhúst és a szalonnát csí­kokra vágják, utóbbit üvegesre pirítják, majd belerakják az ap­róra vágott hagymát. Ha üve­gessé vált, ráöntik a paradi­csompürét, aztán a húst. Meg­várják, míg a hús kivüágoso- dik, ekkor megfűszerezik sóval borssal és hozzálöttyintenek egy kis vörös bort. Majd pu­hára párolják a húst. Ha szük­séges, meg­szórják liszttel, hogy sűrűbb legyen a szaft. Tarhonyával vagy sós burgonyával tálalják. AZ OLDAL CIKKEIT VAS ANDRÁS ÍRTA, A FOTÓKAT LÁNG RÓBERT KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Otthonra leltek a külföldiek elöregedés A fiatalok lehetőségek híján elvándorolnak A régi oklevelekben először 1229-ben említik Polányt, mely a kor viszonyaihoz képest ak­kor hatalmas településnek szá­mított a maga 1200 lakosával. Igaz, akkor még a környék köz­pontjaként működött, hiszen templomos falu volt. A lakók száma aztán évszázadokon ke­resztül szinte semmit sem vál­tozott, 1959-ben még több mint ezren éltek a településen. A tée- szesítéssel aztán megkezdődött a falu elsorvadása: mivel a szö­vetkezet központját nem itt je­lölték ki, a központosítás jegyé­ben elvitték Polányból az óvo­dát, az iskolát és a tanácsot.- Nem maradt semmi, ami itt tartotta volna a fiatalokat. Szép lassan elköltöztek. Mentek a Ba- laton-partra, Kaposvárra, a fővá­rosba - mondta Stéger János pol­gármester. Mára 242 lakosa maradt a fa­lunak, igaz, több mint száz kül­földi vett már házat, de a többség csak néhány hetet tölt a települé­sen. így csendesen, egyhangúan telnek az itt élők napjai.- Huszonegy munkanélkülit tartunk nyilván - folytatta a polgármester -, akiket felváltva tudunk közmunkára alkalmaz­ni. A többség Kaposvárra jár dolgozni. A termelőszövetkezet alapításakor elvitték az Iskolát a faluból, ám az óvoda megmaradt Az első busz reggel négykor indul a megyeszékhely felé, míg a nyolc buszpár utolsó tagja éjjel háromnegyed tizenegykor érke­zik meg a községháza elé. A gyerekek nagy része Mernyére, kisebbik fele Felsőmocsoládra jár iskolába, az ovisok viszont helyben maradhatnak.- A környékbeli földek 5 gaz­da birtokában vannak - így Stéger János. - Néhányan náluk találtak munkát, míg nyaranta sokan a Balatonhoz járnak dol­gozni. Idénymunkában szed­nek gyümölcsöt. Régen egyébként Polány is szőlőtermő vidéknek számított, de mára beszántották a kör­nyékbeli domboldalakat, a prés­házak is eltűntek. Aki italra vá­gyik, be kell érnie a kocsmával, ami egyben az egyik fő találko­zópont is a faluban. Nem is olyan régen még üzemelt a vadászkastély is - ál­lította Stéger János -, de mára bezárt. Abban legalább volt vendéglő és szállás, így az erre vetődő turistáknak volt hol megszállniuk. Ha sikerülne új­ra beindítani, talán a turizmus­ból meg tudnánk élni. MÚLT É*5 JÖVŐ Nyolcvannyolc éve Polányban látta meg a napvilágot Walter Jó­zsef, aki azóta is mindig a falu­ban maradt, ma már a település legidősebb férfije.- Hatalmas falu volfjfflrfeii Polány, négyszer ennyien tiak*- ták, mint ma, és hiába éltek itt olyan sokan, mindenkinek ju­tott munka, nem úgy, mint ma - mondta. Akkoriban a gazda­ság az összes családot eltartot­ta, a földeken gabonát - búzát, rozst, árpát, kukoricát - termel­tek, a házak mögötti istállókban állatok sorakoztak.- Mindenkinek volt marhája, lova, disznaja. Igazi fizikai mun­kának számított akkor a gazda­ságból élni. Nekünk az asszony­nyal tíz hold földünk volt, abból kitermeltük, ami magunknak és az állatoknak kellett - állítot­ta Walter József. Az ötvenes években aztán változott a hely­zet, jött a téeszesítés, a szövetke­zetnek nem Polányban volt a központja.- Ekkor kezdődött a fiatalok elvándorlása - tette hozzá az idős férfi. - Elvittek mindent a faluból, még az iskolát is, per­sze, hogy elment, aki tudott. így aztán szép lassan elöregedett a falu, ma már alig több mint két­százan vagyunk... Egy nyugodt hely a világban Bár egyre kevesebben laknak a településen, a fiatalok nagy ré­sze elmegy a faluból, nem min­denki vágyik el Polányból.- Bevallom, régebben több­ször is megfordult a fejemben, hogy el kellene költözni - ismer­te el Szekér Zsolt, aki kisbuszá­val egész nap a környéket járja, hogy falugondnokként köny- nyebbé tegye az itt élők életét. - A kevés munkalehetőség za­vart, ám hogy falugondnok let­tem, már nem hiányzik semmi. Mindig is szerettem volna embe­rekkel foglalkozni, így most vég­re azt csinálom, ami a hobbim is. Reggeltől estig járja a kör­nyékbeli falvakat - Felsőmo- csoládot, Mernyét, Somogy- gesztit -, ha úgy adódik, Kapos­várra is elszáguld.- Sokan kérdezgetik, nem vá­gyom-e a megyeszékhelyre - mondta Szekér Zsolt - A mun­kám révén azonban annyit járok Kaposváron, hogy időnként már iszonyodom tőle. Ilyenkor még jobb hazajönni, ahol igazán ki le­het kapcsolódni. Régebben még a korombeliekkel együtt gyak­ran tartottunk bulikat, hiány­zott, ha elmaradt egy-egy össze­jövetel, zavart, hogy túl csendes a falu. Most már éppen ez a leg­főbb vonzereje. POLÁNYI MAGÁNÜGYEK Nőnapi rónák kovácsoltvasból Sokáig patkolókovácsként dol­gozott, ám úgy döntött, kipró­bálja magát díszkovácsként is. Két eszten­deje, hogy Né­meth Nándor váltott. Dönté­sét nem bánta meg: tavaly második helyen végzett egy munkájával a vései országos kovácstalálkozón. - Külföldön nagy a kereslet a magyar termékek iránt A gyer­tyatartók, falidíszek, kandalló­tisztító készletek kapósak Nyu­gaton - mondta. Emellett al­kalmi ajándékok elkészítését is vállalja: a nőnapra például for­más kovácsoltvas rózsával lep­te meg a hölgyeket. Csodájára jár a szép házaknak Két hobbija van Stéger János polgármesternek. Hosszú évti­zedek óta mér­nökként dolgo­zik, s szakmá­ja egyben egyik kedvenc időtöltésévé vált, ám emel­lett imád utazni is. Eddig nagyjából húsz országban járt. Megfordult többek között Franciaországban, Nagy-Bri- tanniában, Törökországban, Görögországban, Egyiptomban is. Külhoni útjai során elsősor­ban az építészeti megoldások érdeklik, egy-egy szép épület előtt sokáig elidőzik. Tervei szerint az idén az Egyesült Ál­lamokba utazik. Sokat ér az iskolai nyelvtudás A középiskolában tanult meg németül Rákócziné Rabóczki Ágota, ám ma­ga sem gondol- > ta, hogy mek­kora hasznát veszi a későb­biekben. A te­í _______ lepülésen ug yanis egyre több q külföldi lakó: a remek fekvésű, csen­des falut elsősorban a néme­tek kedvelik. Mivel csak Rákócziné Rabóczki Ágota be­széli a nyelvüket, így minden gondjukkal-panaszukkal hoz­zá fordulnak. - A legelső bete­lepülő német család valaho­gyan megtudta, hogy értek a nyelvükön, s utána mindenkit hozzám küldtek - mondta. A helyiek imádják a kelt tésztáit Több mint húsz esztendeje áll a lábasok mellett az óvodában Sovák Zoltánná, akit a falu sza­kácsaként tisz­telnek. Év köz­ben ő főz a ki­csik mellett a nyugdíjasok­nak is, és már igazán tudja, mi­vel tudja őket elkápráztatni.- A legjobban a szerdai napot szeretik, amikor tészta szerepel az étlapon. Ilyenkor buktát, fánkot vagy lángost sütök, ezeknek nagyobb sikere van, mint a húsos ételeknek - állí­totta. A falunapokon is őt kérik meg, hogy főzzön, ilyenkor kü­lönféle pörköltek Totyognak a hatalmas bográcsokban. Spanyolországból jött a német asszony Tizenkét esztendőt élt Spanyol- országban Karin Ralluch, aki Észak-Németor- szágból költö­zött Hispániá­ba. Ám az egy­re inkább elter­jedő bűnözés miatt úgy dön­tött, hogy elköltözik. Barátaitól hallott Polányról, mivel már többször járt Magyarországon, úgy gondolta, megnézi a falut Első látásra beleszeretett, látta, hogy kellemes a környék, így vásárolt egy házat - Imádok itt élni, kedvesek az emberek, ráadásul sok honfi­társam telepedett le a faluban, így tudok kikkel beszélgetni - mondta. Ismeri a helyiek könyvízlését Küenc esztendeje nyílt meg a könyvtár a faluban. Barta Lászlóné könyvtáros szerdánként várja az olvasó­kat, akik közel kétezer könyv­ből válogathat­nak. - Mára mindenkinek is­merem az ízlésvilágát - mond­ta -, tudom, kinek müyen té­májú könyveket kell ajánla­nom. A legtöbben regényeket és természettudományi atlaszo­kat keresnek, de lehet nálunk zenét hallgatni, újságot olvasni. Barta Lászlóné arra is figyel, hogy kellemes legyen a hangu­lat: a könyvtár folyosóját a he­lyi ovisok rajzai díszítik. A téesz lett a falu veszte

Next

/
Oldalképek
Tartalom