Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-17 / 63. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 15 6 POLANY EZ A HÍR POLÁNYBAN Monográfia a 800 évés településről A falu történelmét dolgozza fel az a monográfia, mely Somfai Sándor, Szántó László és Walter József keze munkáját dicséri. A remek fotókkal díszített kiadvány lépésről lépésre végigköveti a település életét, lakóinak történetét. Hatalmas hiánnyal számolnak Fejlesztésekre nem is jut pénz a település idei költség- vetéséből, ám az 55 millió forint így is kevés lesz: a képviselő-testület 13,5 milliós hiánnyal számol. A pénzből az óvoda és a közvilágítás fenntartását kell finanszírozni. Halastavak a falu határában A helyiek közül tizenegyen összeálltak, megvásároltak két területet a falu határában, ahol terveik szerint két halastavat alakítanának ki. Az egyik három-, a másik öthektáros vízfelületet jelentene. A turistavonzó vállalkozás munkahelyeket is teremtene a faluban. Lassan elkészül a szárazgőzös fürdő Stéger János polgármester szabadalmaztatta a szén-di- oxidos szárazgőz-fürdőt, melyből az első már fel is épült a faluban. Már csak néhány festési munka van hátra, és megnyit a létesítmény, mely érrendszeri megbetegedésekre kínál gyógyírt, de bizonyított potencianövelő hatása is. Üdülőtelep a szőlőhegyen A turizmus fellendítését szolgálja, hogy üdülőövezetet szeretnének kialakítani az egykori szőlőhegyen, ahol igény szerint felparcelláznák a területet. A vizet és a gázt már elvezették odáig, így komfortos nyaralókat lehetne építeni. A turizmusban a jövő Sok somogyi zsákfaluho£hífcpn lóan Polány is a turizmusban látja a felemelkedés lehetőségét A település vezetői nagyszabású terveket készítettek: épülne szálloda, halastavak, a környékbeli településekkel közösen lovastu- rista-útvonalat jelölnének ki. Mindez természetesen befektető kérdése. A természeti adottságokkal nincs gond, ezt már a külföldiek is felfedezték. Az első jj^mét betelepülők liírét vitték a ■falunak hazájukba, ahonnét már több mint hatvan család érkezett és vásárolt házat. Hollandok, írek, angolok is jöttek, gyönyörűen felújították házaikat. Sőt, a kellemesebb környezet érdekében még a szomszédjukét is. Ha tehát megfelelő anyagi háttérrel rendelkező befektető érkezne, mintjjgjt' ag^^me egy kis üdüEZT FŐZIK POLÁNYBAN Paradicsomos őztokány Az őzhúst és a szalonnát csíkokra vágják, utóbbit üvegesre pirítják, majd belerakják az apróra vágott hagymát. Ha üvegessé vált, ráöntik a paradicsompürét, aztán a húst. Megvárják, míg a hús kivüágoso- dik, ekkor megfűszerezik sóval borssal és hozzálöttyintenek egy kis vörös bort. Majd puhára párolják a húst. Ha szükséges, megszórják liszttel, hogy sűrűbb legyen a szaft. Tarhonyával vagy sós burgonyával tálalják. AZ OLDAL CIKKEIT VAS ANDRÁS ÍRTA, A FOTÓKAT LÁNG RÓBERT KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Otthonra leltek a külföldiek elöregedés A fiatalok lehetőségek híján elvándorolnak A régi oklevelekben először 1229-ben említik Polányt, mely a kor viszonyaihoz képest akkor hatalmas településnek számított a maga 1200 lakosával. Igaz, akkor még a környék központjaként működött, hiszen templomos falu volt. A lakók száma aztán évszázadokon keresztül szinte semmit sem változott, 1959-ben még több mint ezren éltek a településen. A tée- szesítéssel aztán megkezdődött a falu elsorvadása: mivel a szövetkezet központját nem itt jelölték ki, a központosítás jegyében elvitték Polányból az óvodát, az iskolát és a tanácsot.- Nem maradt semmi, ami itt tartotta volna a fiatalokat. Szép lassan elköltöztek. Mentek a Ba- laton-partra, Kaposvárra, a fővárosba - mondta Stéger János polgármester. Mára 242 lakosa maradt a falunak, igaz, több mint száz külföldi vett már házat, de a többség csak néhány hetet tölt a településen. így csendesen, egyhangúan telnek az itt élők napjai.- Huszonegy munkanélkülit tartunk nyilván - folytatta a polgármester -, akiket felváltva tudunk közmunkára alkalmazni. A többség Kaposvárra jár dolgozni. A termelőszövetkezet alapításakor elvitték az Iskolát a faluból, ám az óvoda megmaradt Az első busz reggel négykor indul a megyeszékhely felé, míg a nyolc buszpár utolsó tagja éjjel háromnegyed tizenegykor érkezik meg a községháza elé. A gyerekek nagy része Mernyére, kisebbik fele Felsőmocsoládra jár iskolába, az ovisok viszont helyben maradhatnak.- A környékbeli földek 5 gazda birtokában vannak - így Stéger János. - Néhányan náluk találtak munkát, míg nyaranta sokan a Balatonhoz járnak dolgozni. Idénymunkában szednek gyümölcsöt. Régen egyébként Polány is szőlőtermő vidéknek számított, de mára beszántották a környékbeli domboldalakat, a présházak is eltűntek. Aki italra vágyik, be kell érnie a kocsmával, ami egyben az egyik fő találkozópont is a faluban. Nem is olyan régen még üzemelt a vadászkastély is - állította Stéger János -, de mára bezárt. Abban legalább volt vendéglő és szállás, így az erre vetődő turistáknak volt hol megszállniuk. Ha sikerülne újra beindítani, talán a turizmusból meg tudnánk élni. MÚLT É*5 JÖVŐ Nyolcvannyolc éve Polányban látta meg a napvilágot Walter József, aki azóta is mindig a faluban maradt, ma már a település legidősebb férfije.- Hatalmas falu volfjfflrfeii Polány, négyszer ennyien tiak*- ták, mint ma, és hiába éltek itt olyan sokan, mindenkinek jutott munka, nem úgy, mint ma - mondta. Akkoriban a gazdaság az összes családot eltartotta, a földeken gabonát - búzát, rozst, árpát, kukoricát - termeltek, a házak mögötti istállókban állatok sorakoztak.- Mindenkinek volt marhája, lova, disznaja. Igazi fizikai munkának számított akkor a gazdaságból élni. Nekünk az asszonynyal tíz hold földünk volt, abból kitermeltük, ami magunknak és az állatoknak kellett - állította Walter József. Az ötvenes években aztán változott a helyzet, jött a téeszesítés, a szövetkezetnek nem Polányban volt a központja.- Ekkor kezdődött a fiatalok elvándorlása - tette hozzá az idős férfi. - Elvittek mindent a faluból, még az iskolát is, persze, hogy elment, aki tudott. így aztán szép lassan elöregedett a falu, ma már alig több mint kétszázan vagyunk... Egy nyugodt hely a világban Bár egyre kevesebben laknak a településen, a fiatalok nagy része elmegy a faluból, nem mindenki vágyik el Polányból.- Bevallom, régebben többször is megfordult a fejemben, hogy el kellene költözni - ismerte el Szekér Zsolt, aki kisbuszával egész nap a környéket járja, hogy falugondnokként köny- nyebbé tegye az itt élők életét. - A kevés munkalehetőség zavart, ám hogy falugondnok lettem, már nem hiányzik semmi. Mindig is szerettem volna emberekkel foglalkozni, így most végre azt csinálom, ami a hobbim is. Reggeltől estig járja a környékbeli falvakat - Felsőmo- csoládot, Mernyét, Somogy- gesztit -, ha úgy adódik, Kaposvárra is elszáguld.- Sokan kérdezgetik, nem vágyom-e a megyeszékhelyre - mondta Szekér Zsolt - A munkám révén azonban annyit járok Kaposváron, hogy időnként már iszonyodom tőle. Ilyenkor még jobb hazajönni, ahol igazán ki lehet kapcsolódni. Régebben még a korombeliekkel együtt gyakran tartottunk bulikat, hiányzott, ha elmaradt egy-egy összejövetel, zavart, hogy túl csendes a falu. Most már éppen ez a legfőbb vonzereje. POLÁNYI MAGÁNÜGYEK Nőnapi rónák kovácsoltvasból Sokáig patkolókovácsként dolgozott, ám úgy döntött, kipróbálja magát díszkovácsként is. Két esztendeje, hogy Németh Nándor váltott. Döntését nem bánta meg: tavaly második helyen végzett egy munkájával a vései országos kovácstalálkozón. - Külföldön nagy a kereslet a magyar termékek iránt A gyertyatartók, falidíszek, kandallótisztító készletek kapósak Nyugaton - mondta. Emellett alkalmi ajándékok elkészítését is vállalja: a nőnapra például formás kovácsoltvas rózsával lepte meg a hölgyeket. Csodájára jár a szép házaknak Két hobbija van Stéger János polgármesternek. Hosszú évtizedek óta mérnökként dolgozik, s szakmája egyben egyik kedvenc időtöltésévé vált, ám emellett imád utazni is. Eddig nagyjából húsz országban járt. Megfordult többek között Franciaországban, Nagy-Bri- tanniában, Törökországban, Görögországban, Egyiptomban is. Külhoni útjai során elsősorban az építészeti megoldások érdeklik, egy-egy szép épület előtt sokáig elidőzik. Tervei szerint az idén az Egyesült Államokba utazik. Sokat ér az iskolai nyelvtudás A középiskolában tanult meg németül Rákócziné Rabóczki Ágota, ám maga sem gondol- > ta, hogy mekkora hasznát veszi a későbbiekben. A teí _______ lepülésen ug yanis egyre több q külföldi lakó: a remek fekvésű, csendes falut elsősorban a németek kedvelik. Mivel csak Rákócziné Rabóczki Ágota beszéli a nyelvüket, így minden gondjukkal-panaszukkal hozzá fordulnak. - A legelső betelepülő német család valahogyan megtudta, hogy értek a nyelvükön, s utána mindenkit hozzám küldtek - mondta. A helyiek imádják a kelt tésztáit Több mint húsz esztendeje áll a lábasok mellett az óvodában Sovák Zoltánná, akit a falu szakácsaként tisztelnek. Év közben ő főz a kicsik mellett a nyugdíjasoknak is, és már igazán tudja, mivel tudja őket elkápráztatni.- A legjobban a szerdai napot szeretik, amikor tészta szerepel az étlapon. Ilyenkor buktát, fánkot vagy lángost sütök, ezeknek nagyobb sikere van, mint a húsos ételeknek - állította. A falunapokon is őt kérik meg, hogy főzzön, ilyenkor különféle pörköltek Totyognak a hatalmas bográcsokban. Spanyolországból jött a német asszony Tizenkét esztendőt élt Spanyol- országban Karin Ralluch, aki Észak-Németor- szágból költözött Hispániába. Ám az egyre inkább elterjedő bűnözés miatt úgy döntött, hogy elköltözik. Barátaitól hallott Polányról, mivel már többször járt Magyarországon, úgy gondolta, megnézi a falut Első látásra beleszeretett, látta, hogy kellemes a környék, így vásárolt egy házat - Imádok itt élni, kedvesek az emberek, ráadásul sok honfitársam telepedett le a faluban, így tudok kikkel beszélgetni - mondta. Ismeri a helyiek könyvízlését Küenc esztendeje nyílt meg a könyvtár a faluban. Barta Lászlóné könyvtáros szerdánként várja az olvasókat, akik közel kétezer könyvből válogathatnak. - Mára mindenkinek ismerem az ízlésvilágát - mondta -, tudom, kinek müyen témájú könyveket kell ajánlanom. A legtöbben regényeket és természettudományi atlaszokat keresnek, de lehet nálunk zenét hallgatni, újságot olvasni. Barta Lászlóné arra is figyel, hogy kellemes legyen a hangulat: a könyvtár folyosóját a helyi ovisok rajzai díszítik. A téesz lett a falu veszte
