Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-14 / 61. szám

ALMANACH 0 75 IGAL SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ A várossá válás a hajtóerő foglalkoztatás Nincs munkahelyhiány, aki akar, dolgozhat Csalóka napsütés és nyüzsgő fa­luközpont fogadja az utazót. Igáiban nyoma sincs a kistelepü­lésekre jellemző kihaltságnak. Igaz, a település nagyközség, s re­ményeik szerint néhány év múl­va város lesz. A 61-es út köti ösz- sze a megyeszékhellyel, a Bala­tonnal, sőt alig másfél óra alatt még a főváros is elérhető. A belső utcákra sem jellemző a csend. Ahogy a termálfürdő felé közelít a látogató, különleges illattal lesz tele a levegő. A gyógyvíz párája jótékonyan üli meg az utcákat A nyaralókat még nem nyitották ki, sok helyütt ott a zimmer frei, szo­ba kiadó tábla. A fürdőt az átépí­tés után egyre többen keresik fel.- Az átépítésre a pályázati tá­mogatással együtt százhúszmil­lió forintot szántunk - mondta Ja­kab József polgármester, azután a munkák során derült ki, hogy módosítani kell az elképzelése­ket, s végül 220 millió forintnál álltunk meg. A munkák egy ré­szét saját embereink végezték, hogy némiképp csökkenteni tud­juk a kiadásokat De megérte a többletráfordítás, mert a fedett medence és a gyógyászati rész* igazán európai, a XXI. század igé­nyeinek megfelelő lett A termál­vizünk Európa-hírű, az átépítési viszontagságok után visszatér­Az Igall gyógyvíz és a fürdő egyre népszerű a honi és a külföldi turisták körében nek a vendégeink, sőt már az öl­tözőket bővítenünk kellett Jakab József polgármester min­dig is hangoztatta, hogy a fürdő fejlesztése egyrészt Igái, más­részt a térség megtartóerejét be­folyásolja. Munkát, megélhetést, biztos kenyeret ad.- Igáiban nincs munkanélküli­ség. Egyrészt a fürdő, másrészt a Fometti cég ad munkát - tette hozzá a polgármester. - Gyakran megkérdezik, hogy nem szándé- kozunk-e városi címre pályázni. Igái térségi szerepe adott, intéz­ményrendszerünk, iskolánk, tor­nacsarnokunk van, részben csa­tornázott a település. Szinte min­den adott a várossá váláshoz. Dél körül még élénkebb a for­galom a faluban. Diákok indul­nak haza, közben még egy kis beszélgetésre, s a fogyó-folyó, olvadó hóból egy kis dobálózásra is jut idő. A helyi rendőrőrsre is beér a járőr, a napja csendesen telt Észrevétlenül jön az este, s a sötétedés csendet hoz. Néhány kései autós robog át a tele­pülésen, s megy ismeretlen célja felé. Igáiban ismert a cél, az itt élők kitartása pedig biztosíték az eléréséhez. MÜLT ÉS JÖVŐ A zene jelenti az életet A jövő záloga az iskola Károlyi János több mint hatvan évvel ezelőtt került Igalba. A falu már akkor is járási székhely volt, s lakói többsége a középmódos réteghez tartozott.- 1942-ben vettek fel a pénz­ügyhöz. A forgalmi adó megálla­pítása és a befizetés ellenőrzése volt a dolgom - emlékezett. - Ab­ban az időben a kisiparosokkal az adó összegében meg lehetett egyezni. A könyvelést senki sem kedvelte igazán, egy füzetbe ír­tak ezt-azt. Kiegyeztünk 10-15 pengő adóban. A legközelebb pe­dig mutatták a befizetés igazolá­sát Engem is ellenőriztek, s szo­rultam, ha akár csak 1-2 pengő­vel is elmaradtak. Ma azt hi­szem, több ezer „pengővel” is tar­toznak az adóhatóságnak. Károlyi Jánosnak egyetlen szenvedélye van, a zene. Ez nem csoda, hiszen szinte az összes fel­menője kántor, zenetanár vagy templomi zenész volt. Édesapja mellett sajátította el a zene alap­jait, a harmónium, a zongora kezelését. Bárdos Lajos népdal­csokrát ő tanította be először. Több kitüntetés, díj birtokosa, sőt győztese a kolozsvári opera­ház szakkönyvpályázatának. Tüdását továbbadta, hiszen mind­egyik gyermeke elkötelezett és tehetséges művész. Évekig húzódott az általános iskola felépítése, s mint egy torzó, magasodott mellette a tornacsarnok. Néhány éve azonban mindkettő elkészült, s mára híre, jó híre van az isko­lának. Olyannyira, hogy még a körzeten kívüli településekről is ide hozzák a gyerekeket. Ezt a pluszt nemcsak a tárgyi esz­közök modernségével, a két idegennyelv-oktatással, a kü­lönböző szakkörökkel érték el, hanem a pedagógusok hozzá­állásával, szakmai tudásával, és gyermekszeretetével. Ma­darászná Fekete Ágnes igazga­tóhelyettes biológiát és kémiát is tanít. Pedagógusdinasztiá­ból származik, ám leánya nagy szívfájdalmára a közgazdasági pályát választotta.- Az iskolánkban jelenleg több mint kétszáz kisdiák kop­tatja a padokat - mondta. - A tárgyi feltételeinkben ugrássze­rű javulás történt. A fenntartó önkormányzat pedig komolyan veszi a két nyelv oktatását. Ne­gyediktől tanulnak a gyerekek németet és angolt, az alsósok­nak pedig kötelező az úszások­tatás. Emellett különböző szak­körökön vehetnek részt a gyere­kek, s nem nélkülözik a művé­szeti oktatást sem. EZ A HÍR IGALBAN Több faluban gondozzák a gyerekeket Bővült az igali körzethez tarto­zó családsegítő és gyermekjó­léti szolgálat munkatársainak illetékességi területe. Eddig 16 település lakosainak problémá­it orvosolták, néhány hete az öt főállású munkatárs 21 község­ben közel 14 ezer ember ügyes-bajos dolgaival foglalko­zik. Támogatást kaptak a sportöltözőhöz Négymillió forintot költött az önkormányzat a sportöltöző felújítására. Korszerűsítették a fűtést, lambériát szereltek a falakra, leburkolták a helyi­séget és kiépítettek egy új vizesblokkot is. A beruhá­záshoz 1,8 millió forintos támo­gatást vettek igénybe. Elkészül a nagymedence vízforgatója A nyitott úszómedence vízfor­gatójának építése a befejezésé­hez közéletük. A költségeket csökkentette, hogy adott volt a feszített.víztükör és a hozzá tartozó műszaki berendezés, így is tizenhatmillió forintba került a beruházás, melyhez 5 millió forint pályázati támoga­tást nyertek. Kupa vezér útja még sáros A területfejlesztési tanácshoz adott be pályázatot az önkor­mányzat, a Kupa vezér utca aszfaltozásához kérnek támo­gatást. A beruházás 12 millió forintba kerülne. Beruházókat várnak Néhány évvel ezelőtt még botrá­nyoktól volt hangos a fürdő háza tája, többször tulajdonoscseré­ről, eltűnt pénzekről szóltak a hírek. Megjelent egy nagy remé­nyekkel kecsegtető kínai befek­tető is, ám az álmokból nem lett semmi. A fürdő állapota romlott, a beszedett forintok elgurultak. Ekkor gondolt egy merészet az önkormányzat, visszavásárolta hajdani tulajdonát és egyedüli gazdaként beruházott. A meg­termelt forintokat visszaforgat­ják. A jövőre gondolnak, abban bíznak, hogy eljön az az idő, amikor mindenki elégedetten dőlhet hátra: megérte. Addig is teszik a dolguk, várják a beruhá­zókat, mert egy minden igényt kielégítő gyógyszálló növelné a vonzerőt. Tárgyalnak, számol­nak, ám a bizonytalanról nem nyilatkoznak. Ha megköttetik a megállapodás, az már hír lesz. Az újságnak, Igainak, s a környező településen élőknek egyaránt. EZT FŐZIK IGALBAN Párolt marhasült igali módra A párolt sülthöz egy kiló mar­hahátszín, 2 deci olaj, 10 deka szalonna, 2-3 gerezd fokhagy­ma, 1 fej vöröshagyma, 1 cso­mó vegyes zöldség, 2 deci olaj, víz és vörösbor kell. A hátszín mindkét oldalát forró olajban hirtelen pirosra sütik, majd megborsozzák, sózzák és tepsibe teszik. Bebo­rítják a szalonnával, erre kerül a vegyes zöldség a fokhagyma és a vörös. Ráöntenek két deci vi­zet és a deci vörösbort. Lefóliázzák és két óra alatt puhára párolják. Sós burgonyával és meggymártással tálalják. A CIKKEKET F. SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA IGALI MAGÁNÜGYEK Nincs rendezvény nélküle Molnámé Iezel Gyöngyit a munkája Kaposvárhoz köti, ám életét nem tudja elképzel­ni Igái nélkül. Mint mondta, itt alakult ki a baráti körük, s ha néha szóba kerül, hogy beköltözzenek a megyeszékhelyre, összeszorul a szíve. Kevéske szabadide­jének egy részét is a falunak szenteli, hiszen nincs rendez­vény nélküle. Tevékenyen részt vesz a szervezésben, rendezésben. Lelke, motorja a társaságnak. Ha pedig kijön a jó idő, kerékpárra pattan, s egy jót biciklizik a környéken a gyermekeivel. A nyár a munka, a tél a pihenés ideje Hajnal Miklósáé több mint húsz éve vezeti a fürdő mellet­ti 250 szemé­lyes kempin­get. A nyári szezonban na­pi 12 órát dol­gozik, így te­lente van mit kipihennie. A gyermekei már nagyok, kirepültek a családi fészekből, így valamivel több idő jut kedvenc időtöltésére, a kézimunkázásra és az olvasás­ra. Kertész Imre könyvét, a Sorstalanságot a filmbemu­tató előtt olvasta. Mint mondta, ugyanazt az élményt kapta a filmtől, mint a regénytől, ez nem is csoda, hiszen a szerző volt a forgatókönyvíró is. Megszállottság lett a hobbiból Obbás Gyula Igái és még hat település műszaki vezetője, emellett vál­lalkozóként egy építőipari munkákkal foglalkozó bri­gádot felügyel. Reggel, este, hétvégén pedig irány a szőlő, és a mellette kialakított lovas­fogadó. Először csak lovakat tartott, két nóniusz a büszkesé­ge. Mára a lovastúra-útvonal egyik célállomásaként üzemel a fogadója. Itt az utazók pihen­hetnek, amíg ellátják a lovai­kat. Obbás Gyula ma már ne­hezen tud különbséget tenni a munka és a hobbi között. Mindegyik egyaránt fontos. Házimozi tölti ki a szabadidejét Lencsés Attila szenvedélye a számítógép. Munkája is ehhez köti, mint a ka­posvári többcé­lú társulás re­ferense admi­nisztratív dol­gokkal foglal­kozik, s ehhez nélkülözhetetlen a számí­tógép. Bár ő azt vallja, még nem fertőződött meg teljesen, bár a világhálón rengeteget barangol. Órákat képes otthon is a neten olvasgatni. S ha megunja a gépet, jöhet egy másik, a házimozi. Azt állítja, minden filmet kedvel, a rajz­filmtől a vígjátékig. Egyetlen kikötése van, ne folyjon túl sok vér a celluloidszalagon. Tenisz és ulti jelenti a pihenést Jakab József, Igái első embere ügyvédként dolgozik, emellett számos társa­dalmi szerve­zetben tölt be vezető funkci­ót. A rengeteg szellemi mun­kát hetente kétszer teniszezéssel piheni ki. Felesége szerint csak ugra­bugrálni jár, de ebből nem en­ged. Ugyanúgy, ahogy a havi egyszeri ultipartiból sem. Mint mondta, nem a győze­lem, a nyereség a fontos, ha­nem, hogy együtt lehessen a barátaival, akikre meglehető­sen kevés időt tud szakítani. Az olvasás iránti igényét pedig a szabadság alatt éli ki. Királynőre vár a fogorvos Kenéz István harminchat éve kezeli a körzetéhez tar­tozó emberek fogait. Szabad idejében fogja a vadászpuskáját és irány az er­dő, vagy hor­gászbottal felszerel­kezve érkezik a ráksi halastóhoz. Szívesen vadászik apróvadra, fácánra. Ha­marosan a 12-es Merkel sörétes puskájáé lesz a főszerep, hiszen napokon belül megérkezik az erdő királynője, a szalonka. Ami a vadász számára a tavasz jele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom