Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám
4 Közélet, gazdaság, politika 2005. március 13., vasárnap Tiltott reklámok gyerekeknek? zsarolja ki azt a valamit, ami adott esetben ellenkezhet akár a családi büdzsé teherbíró képességével, akár a szülő elveivel. Ranschburg Jenő a reklámok korhatárhoz kötését betarthatatlan és értelmetlen követelménynek tartaná, ám elmondta: ha rajta múlna a kérdés szabályozása, ő egészen biztosan nem engedélyezné azokat a hirdetéseket, amelyek közvetlenül a kiskorúakat célozzák meg.- Mondják el a szülőknek, hogy miért jó ez vagy az a termék, ne az érzelmi zsarolás eszközeit vessék be - jelentette ki. - Ebből a szempontból jó ötletnek tartanám, ha egy zsűri véleményezné a reklámokat. A reklámok megregulázására lenne okunk, csak éppen a megvalósításnak kevés a realitása - állítja Antalóczy Tímea médiaszociológus. Szerinte nehéz lenne reklámok esetében korhatárokat szabni, vagy a tartalmát értelmezni, mivel a gyerekek esetében is eltérő, hogy ki mit ért meg s hogyan reagál.- Rengeteg múlik azon, hogy a gyerek milyen közegben nő fel, van-e olyan felnőtt a közelében, aki elmagyarázza neki, hogy mit lát. A baj az, ha a gyermek egyedül marad a tévével. S A reklámok gyerekekre való hatását érdemes volna kutatni - állítja GESZTI PÉTER kreatív reklám- szakember. Szerinte a reklámok harsányabb hangvételétől nem kell félteni a gyerekeket.- Persze, biztos vannak olyan hirdetések, amelyek esetében megkérdőjelezhető, hogy jók-e a gyermeki pszichének, de én úgy vélem, hogy a B kategóriás filmek még mindig többet ártanak, mint a reklám. Egyébként ennek a műfajnak az a dolga, hogy hangos legyen: „utánaki- abál" a nézőnek, ha az kimegy sörért a konyhába... figyelembe venné. A problémásnak ítélt hirdetések késői sugárzását sem tartja jó ötletnek.- Szerintem a reklámszakma önszabályozásában kellene bízni, nem pedig végrehajthatatlan jogszabályokban mondta. - Elismerem, hogy bizonyos életkor alatt a gyermekeznek szinte végig az engedélyezett hangerő felső határán mozogni, a távolabbi, halkabb zajok is jobban hallatszanak, s ez a harsányság kelti fel a nézők figyelmét. A „kiabáló” reklámok elsősorban a gyermekekre hatnak. A gyerekek kritika és kontroll nélkül hisznek el sok mindent, ami a televízióból árad. A reklámok hangsávjának manipulálása miatt Hollandiában már törvényt is hoztak, Manipulálják a televíziós reklámok hangsávjait, ezért a hirdetések hangosabbak a műsoroknál - derítette ki egy internetes hírportál. A gyermekeket fogják meg igazán a pergő képsorok, az egyszerűen megfogalmazott üzenetek. Civil szervezetek szerint a televíziós hirdetéseket is „korhatározni” kellene. S zinte mindenki tapasztalta már, hogy ha bármely kereskedelmi televízióban jön a reklám, az általában dinamikusabban szól, hangosabbnak tűnik, mint az éppen megszakított televíziós műsor. Egy internetes hírportál utánajárt, vajon valóban felhan- gosítják-e a reklámfilmesek a hirdetéseket. Nos, kiderült, a trükk az, hogy a televíziós hirdetésekben a hangmérnökök igyemely szerint a gyerekeknek szóló műsorszámokat megszakító hirdetések esetében tilos ezzel a módszerrel élni. Törökországban játékreklámokat már csak a késői órákban lehet sugározni, mert sok gyerekben a számára elérhetetlen szerkentyűk frusztrációt okozhatnak. Nálunk az ORTT nem szabályozza a reklámok hangerejét, s ezt célzó ajánlás sem létezik, ám civil szervezetek, illetve gyermekpszichológusok szerint nem ártana foglalkozni a kérdéssel. Még a reklámok korhatárral történő ellátása is felvetődött. Készéi Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke támogatna egy ilyen kezdeményezést.- Léteznek olyan reklámok, amelyek hátrányosan befolyásolják a gyermekek személyiségfejlődését - jelentette ki. - Nem gondolom, hogy egy kiskorúnak vacsoraidőben, egy televíziós hirdetésből kellene megtudnia, mi is az a tampon. Akárcsak a filmeknél, a reklámok esetében is meg lehetne határozni, hogy mely korcsoporthoz szólnak, s eszerint lehetne időzíteni a sugárzásukat. A szülőket képviselő civil szervezet vezetője szerint bizottság állapíthatná meg, mely reklámok milyen mértékben befolyásolják a kiskorúak személyiségfejlődését, s ez a grémium dönthetne a besorolásukról is. Hozzátette: még a jelenlegi 12, 16, illetve 18 éves kategóriákhoz sem kellene mereven ragaszkodni, lehetne ennél „finomabb hangolású” szabályozás is. De vajon valóban lehet-e káros hatása a reklámoknak a gyermekekre? A gyermekpszichológus szerint maga a reklám elhanyagolható mértékben hat a személyiségre, ám képes úgy manipulálni, hogy azzal szembeállítsa a szülőt és a gyermeket - állítja dr. Ranschburg Jenő.- A gyermeknek nincs vásárlóereje, mégis nagyon sok reklámozó őt szólítja meg - mondta a gyermekpszichológus. - A gyermek majd úgyis eléri a szülőnél, hogy az adott terméket megvásárolja. Ezt azért tartom roppant veszélyesnek, mert a gyermek nem tud mérlegelni, mégis arra próbálják rávenni, hogy Svájcban egy csokireklám miatt sok gyerek azt hitte, hogy a tehenek lilák. A reklám ugyanis nem magyaráz, csak üzen, s az általa közvetített mondandót egy kiskorú könnyen félreértheti. A reklámszakma persze nem igazán rajongana bármiféle szabályozásért. Sas István reklámpszichológus szerint a korhatárt jelző számok nem jelentenének megoldást, hiszen nehezen képzelhető el, hogy egy gyorsan pergő reklámblokkban azt bárki kék védtelenek a reklámokkal szemben, olykor összekeverik a valóságot a médiából érkező üzenetekkel, De ezt nem a reklámiparon kell számon kérni! Azért vannak a felnőttek, hogy a gyerekek számára segítsék értelmezni a világot. Ha mindenki - reklámozó, szülő, pedagógus - tisztességesen végzi a feladatát, nem kell tartanunk semmitől. A jó vadházasságnak nincs titka Egyre többen vadházasodnak, mert drágállják az esküvőt, és tartanak a kötelezettségektől is. Kevesebben lépnek frigyre, inkább a szülői házban tankolnak, amíg csak lehet és szinglik lesznek vagy élettársat keresnek, hogy harminc év körül meggondolják magukat. A magyarokat egyre kevésbé hozza lázba a házassági anyakönyvi kivonat, friss felmérések szerint férfi és nő szívesebben választja nálunk az érzelmi vadkempingezést, vagyis a vadházasságot. Az elmúlt tizenöt évben fokozatosan csökkent a házasodási kedv, tavaly például három és fél százalékkal, ezerhatszáz párral kevesebben léptek frigyre, mint 2003-ban. Sokan gondolják, hogy drága és felesleges úri muri a házassági ceremónia, másrészt úgy vélik, mai világunkban különösen nagy kötöttséggel jár a házastársi kapcsolat.- Feltűnően csökkent a párkap csolatok száma - mondja Kamarás A SVÉD VADIVIODELL A nyugati világdivat is házasságellenes: Svédországban szinte kötelezően ajánlott együttélési forma a vadházasság, amelyet nem csupán egy esetleges későbbi házasság igazi próbaterepének tartanak. A szakemberek is azt mondják, hogy a vadházasság a férfi és a női fogamzóképesség legjobb próbája is egyben. Ha ugyanis bármelyik fél esetleges meddősége a házasságban derül ki, jóval nagyobb gondokat okozhat a pár- kapcsolatnak. Ferenc demográfus, a KSH főtanácsadója. - Korábban is jellemző volt az élettársi kapcsolat, de ma az az érdekes, hogy jóval kevesebben élnek élettársi viszonyban vagy valamilyen más párkapcsolatban, mint húsz évvel ezelőtt házasságban. Hozzáteszi, hogy az élettársi kapcsolatot próbaházasságnak is tekintik, de az bizonyos, hogy aki ezt az együttélési formát választja, később sem szeretne megházasodni. Ha a szingliségükkel sokszor tüntetők mégis úgy döntenek, megházasodnak, gazdasági megfontolásokból teszik, hiszen ifjú házasként hozzájuthatnak az első lakásvásárlást támogató hitelhez, de a gyermekvállalás miatt is dönthetnek a frigyre lépés mellett.- Az első vagy a második gyermek után rendszerint az élettársi viszonyban élők is összeházasodnak - magyarázza Kamarás Ferenc. - Miközben ma már a társadalom is toleráns, és a szülők is elfogadják, ha gyermekeik az élettársi közösség mellett döntenek, sőt napjainkban a házasságon kívüli gyermekvállalás ellen sem tiltakoznak. Gyakori, hogy az élettársi kapcsolat a szülők házában kezdődik és csak később folytatódik önálló otthonban. Nyugaton éppen ez jellemző, a német vadházaspárok például két-három évig próbálgatják egymást, és ha nem jön össze, felbomlik az együttlét, és kezdik a következő vadházasságot. Mi persze nem tudjuk követni a hazai élettársi kapcsolatok felbomlását és újrakezdését. A tizenévesen kötött házasságok ma is ritkák, tavaly például ezerből hat tinédzser korú lány ment férjhez. Korábban a nők húszas éveik elején vállalták a házasságot, ma a húszas éveik végén, harmincas éveik elején teszik ugyanezt. A huszonéves lányok szívesebben vállalják az élettársi kapcsolatot és legfeljebb sokéves együttélést követően, harminchoz közeledve, a gyermek utáni vágy miatt is döntenek a házasság mellett. A gyermek- és ifjúsági ügyek kormánymegbízotti titkársága által készített jelentésből is kiderül, hogy egyre idősebb nők gondolnak csak férjhezmenetelre, és amíg évtizedekkel ezelőtt a húszéves hajadon már vénlánynak számított, manapság az a természetes, hogy huszonévesen eszükbe sem jut a családalapítás.- A külföldi demográfusok szerint a fiatalok egyre tovább „tankolnak” a szülői házban, a vadházasság mellett létezik a távházasság intézménye is, bár ez utóbbiról nincsenek hazai adataink - mondja Kamarás Ferenc. - A pillanatnyi helyzeten persze jogi szabályozások is változtathatnak. Svédországban például az örökléssel kapcsolatos módosító jogszabályok megjelenése után a vadházasságban élők hirtelen összeházasodtak. Lehet, hogy nálunk is hasonló folyamatokat indít majd el az új családjogi törvény. Csontos Tibor HORVÁTH ESZTER (20) VÁNDOR SZABOLCS (26)- Féléves együttjárás után döntöttük el, hogy vadházasságot kötünk, amire a szülők is áldásukat adták. Ennek már jó néhány hónapja, és úgy néz ki, bevált. Gyakoroljuk a házasságot, tapasztalatokat gyűjtünk egymásról, melyek jól jöhetnek egy későbbi igazi házasságban. A frigyet csak jó néhány év múlva tervezzük, miként a gyerekvállalást is.- Már egy éve döntöttünk a barátnőmmel, hogy összeköltözünk és a házasság helyett az élettársi viszonyt választjuk. Nagyon élvezzük, hogy vadházasok vagyunk, bár nem szeretjük ezt a kifejezést, inkább azt mondanám, hogy ez egyfajta próbaházasság. Nincs papira kapcsolatról, de olyan felelősséggel viseltetünk egymás iránt, mintha lenne.
