Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-02 / 51. szám

ALMANACH 02 3 BÁLVÁNYOS SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 2., SZERDA Új lakókat hoz az autópálya népesség Egyre több a betelepülő, már 600 felett a lakók száma A falu lakói abban bíznak, hogy az épülő autópálya közelebb hozza a világot Bálványoshoz Is Egy kanyargós út vezet Bálvá­nyosra, amit Horthy Miklós építtetett. A szerpentint kísérő akácok mint a díszruhába öltöz­tetett lányok az utast, a dombte­tőre kísérik, ahonnan a Balaton­ra kilátás nyílik. Érdemes el­időzni itt egy kicsit, mert tiszta időben el lehet látni Almáditól Répfülöpig, így ír versében György Józsefné településéről. A dombtetőn viszont nyoma sincs a romantikus környezet­nek. Munkagépek dolgoznak, készül az M7-es autópálya, illet­ve Közép-Európa legnagyobb, 80 méter magas, 1800 méter hosszú völgyhídja. A helyiek re­mélik: az autópálya fellendülést hoz, bíznak benne, hogy mind több magánszemély és cég talál otthonra náluk. A fejlődés másik záloga a si­keres pályázat Sebestyén Gyula polgármester szerint az utóbbi két évben 102,5 millió forint ér­tékű beruházás valósult meg náluk ennek köszönhetően. A hivatalban épp akadálymentesí­tésre készítették a pályázatot az egészségügyi minisztériumnak.- Az idén is sikeres év elé né­zünk, pályázat révén a tavasz- szal 4,8 millió forintot költhe- tünk a sportlétesítmény-felújí­tásra - mondta Sebestyén Gyu­la, aki hozzátette: ezt a labdarú­gók öltözőjére, illetve fogathaj­tópályára költik. - A legna­gyobb munkánk a közösségi ház 20 millió forintos felújítá­sa, melyből 8 millió forintot a falu finanszíroz. Ezzel nem ért véget a fejlesztések sora: a ter­veink közt szerepel a rossz álla­potban lévő utcáink valame­lyikének felújítása. Emellett 1,1 millió forintot költünk az óvoda konyhájára. Egyre komfortosabbá válik Bálványos, sokan választják ott­honuknak. Három éve 565, ma pedig 602 lakója van. Magán- személyektől 2 millió forintért lehet telekhez jutni, de a hivatal ennél kevesebbért, 500 ezer fo­rintért kínálja. Ha öt év alatt be­építik, az összeg felét kell csak kifizetni.. Mint a polgármester elmondta, sürget az idő, hisz csatorna hiányában a Balaton- törvény szerint jövőre már nem adhatnak ki építési engedélyt. - Három szomszédos település­sel közösen pályáztunk a csator­nahálózatra, ami 2 milliárd fo­rintos beruházás lenne - tette hozzá, majd megjegyezte: nem sok esélyt lát a kiépülésére. MÓLT ÉS JÖVŐ Gróf bútorát is javította A falu legidősebb lakója, a 94 éves Szúnyog József szerint Bál­ványoson már István király ide­jén plébánia volt. Elég száz évet visszamenni az időben, hogy vi­rágzó településként lássuk a fa­lut. Mint mondta, az első világ­háború előtt mintegy kétezren lakták. - Akkoriban sok gazdag paraszt élt itt, de már nem lehet szántó parasztot látni - pana­szolta. A szülei, nagyszülei vi­szont mindig itt éltek, csak úgy, mint ő. - A feleségem el akart költözni, de mindig úgy intéz­tem, hogy maradjunk. Néhány évet voltam távol, amikor példá­ul egy osztrák gróf házi asz­talosaként dolgoztam. Bútort ja­vítottam, készítettem lépcsőt, korlátot és sok más egyebet. A falu épületei magukon vise­lik a keze nyomát. A községháza 1937-ben - az esküvője előtt egy évvel - készített asztalai, ajtói, ablakai ma is használatosak. La­kásának nyílászárói is a keze munkái, mint a szobájában lévő asztal és székek. Ezeket hasz­nálja 7 unokája, 5 dédunokája ha néhanap meglátogatják. A ta­valy felavatott új orvosi rendelő­ben a nagyapja készítette 100 éves bejárati ajtó van. Nem azért, mert nincs pénz másikra, a minősége ma is megfelelő. Szánt-vet a buszsofőr Tíz éve foglalkozik a mezőgaz­dasággal a 44 éves Kiss János. Akkoriban 1-2 hektárt gondo­zott, mára viszont 10 hektárt, aminek többsége bérlemény. Kukoricát, búzát, árpát termel.- A civil életben buszsofőr­ként dolgozom, a gazdálkodás fizetéskiegészítés - mondta. - Egyelőre össze tudom egyez­tetni a két dolgot. Mindegyikre szükségem van a megélhetés miatt. A vidéki sofőrök nem ke­resnek annyit, mint fővárosi tár­saik, ők háromszor akkora fize­tésemelést kaptak, mint mi. A munkahelyén nem örülnek a másodállásának, mert a pihe­nőidejét tölti a földeken. Tavasz- szal és nyáron megszaporodik a gazdaságban a dolog, de eddig mindig sikerült az egyeztetés.- Egyiket sem adnám fel szí­vesen, mindegyiket szeretem - mondta. - A gazdálkodáshoz a kombájnon kívül minden eszkö­zöm megvan. Ezeket nem hagy­hatom veszendőbe. Úgy vagyok vele: amíg valamicske hasznot is hoz a gazdálkodás, nem adom fel. Kölcsönt nem veszek fel. Egyszer próbáltam, de alig tud­tam visszafizetni. Nem kockáz­tathatom, hogy odavesszen a családom háza, mert mondjuk az időjárás kibabrált velünk. EZ A HÍR BÁLVÁNYOSON Farsangoltak az idősek 60-70 ezer forintos bevételt ho­zott az idősek farsangi összejö­vetele a Gelencsér Lajosné ve­zette nyugdíjasklubnak. A kö­zösségi ház nagytermében rendezett jelmezes találkozón kézimunka-kiállítást is tartot­tak, emellett vicces jelenetek­kel szórakoztatták egymást A bevételt kirándulásra költik. 800 ezer forint jut a focira Az egyetlen sportegyesület a faluban a Horváth Zoltán alpol­gármester vezette labdarúgó- klub, mely a megyei harmad- osztály első helyén várja a ta­vaszi folytatást Több száz néző is összeverődik egy-egy mérkő­zésre, főként ha a nagy rivális kerekiek, illetve kőröshegyiek ellen mérkőznek. Az önkor­mányzat is támogatja az egye­sületet évi 800 ezer forinttal. Testvérekre találtak A májusi falunapon fogadja az önkormányzat az erdélyi Mikóújfalu mintegy húszfős küldöttségét, hogy itt is aláír­ják a két falu testvértelepü­lési szerződését. Az erdélyi Bálványos üdülőtelepüléssel próbáltak elsőként kapcsolat­ba lépni, ott azonban nincse­nek állandó lakosok, így. vé­gül az onnan öt kilométerre lévő Mikóújfaluval született meg az együttműködés. Ingyenesen intemeteznek Öt számítógépet használhat­nak ingyenesen a bálványosi- ak a könyvtárban, melyek kö­zül kettővel a világháló is elér­hető. A képviselő-testület 550 ezer forintot szavazott meg a könyvtár dologi kiadásaira, il­letve 300 ezer forintot új köny­vek beszerzésére. A közel­múltban 1200 kötetet kapott a település a fővárosból, így 2500 kötet közül válogathat­nak a látogatók. Hét éve, a 1998-as megszűnése óta kihasználatlan az iskola- épület, mely egykor a Salzger család cselédháza volt. Az ön- kormányzat tárgyalásokat kez­dett egy befektetővel, hogy szo­ciális otthonként, fogyatékosok nappali intézményeként hasz­nosítsák. A kétszintes ház és környezete az átalakítás után a beruházó szerint is ideális len­ne erre a célra. A képviselő-tes­tület már meghozta döntését: hosszú távra ingyen bérbe ad­ják a felújításért cserébe az épületet. Az önkormányzat sa­ját pénzből nem lenne képes felújítani, az otthon pedig növe­li a falu lélekszámút és a kony­hájának a kihasználtságát. EZT FŐZIK BÁLVÁNYOSON Csiilkös bableves cipóban Négy személyre 60 dekás csü­lökből készítettek bablevest az ovi konyháján, amit csontjával együtt főztek ki. Olajon vörös­hagymát pirítottak, amihez paprikát adtak. Erre a pörkölt- alapra került a hús, amit bors­sal, köménymaggal, sóval és egy kis erős paprikával ízesítet­tek, majd összefőztek. Ezalatt sós vízben már főtt a bab, ami mintegy 2-2,5 órát vett igénybe. A babot aztán levével együtt a húshoz öntötték, majd rántást kevertek hozzá zsírból, lisztből, fokhagymából. Egy tojásból készült csipet­ke is került még bele, ami­től tartalma­sabbá vált az étel. Miután mindezt összefőz­ték, kibelezett, kiszárított cipó­ba tálalták. A helyiek szerint jó­fajta vörösbor dukál mellé. A CIKKEKET KESZTHELYI ZOLTÁN ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Állatszerető a kézbesítő Négy éve kézbesítő Magyar Jmréné. A helyiek jól ismerik, tudják róla, hogy nagy állatba­rát. Otthon egy mi­nigazdaságot alakí­tott ki a családjával. Az igazi különle­gességek az őzek voltak, amiket az óvo­dások is több­ször megcso­dáltak, eljöt­tek megsi­mogatni. A férje találta Pannát és Pétert, a két sérült őzet, aztán együtt nevelték fel azokat. BÁLVÁNYOSI MAGÁNÜGYEK A falunak is főz Harminchárom éve főz az óvo­dásokra Orsolics Jánosné, aki­nek kollégái is az óvodásai voltak egykor, az ő főztjén nőttek fel. A nagyobb ren­dezvényeken - falunap, öregek napja vagy épp fogathajtóverseny - is őt kérik fel, hogy főzzön a vendé­gekre. Eddig soha nem okozott csalódást. - A fiam is örökölt ebből valamit, ő is szeret főz­ni, igaz, inkább különlegesebb étkeket készít - mondta. - Ott­hon az állatok, a kert ad mun­kát, ezért ha van időm, tévé­zek vagy olvasok. Az utóbbira kevés idő jut, emiatt a folyóira­tokat bújom. Szatyrokat fon műanyagból Sokan használnak hasonló műanyag szatyrot a faluban. Ez nem vélet­len, Baumann Miklós készíti azokat. Az építkezéseken megmaradt műanyag pán­tokból fonja már 1986-óta egy- re-másra. Állandó beszállítója van már, aki rendszeresen hozza az alapanyagot. - Az anyósom tanított meg rá, ő még csumából is tudott fonni, de azt nem tudtam megtanul­ni - mondta Baumann Miklós. - Négy óra alatt megcsinálok egy szatyrot. Hogy mennyit készítettem? Megsaccolni sem tudom, került belőle jobbra, balra, még talán Pestre is. Hollandoké lett a rokka Már egyre kevesebben isme­rik a birkanyírás mesterségét. Ez komoly fizi­kai munkát igényel, kevés nő tanulta meg. Köztük van Szabó Jánosné, aki 50 évesen leste el a fortélyait. Ma már nem vállalkozik erre, de öt éve még ő nyírta a rokonság birkáit. - Korábban napi tíz-ti­zenötöt is meg tudtam nyírni - emlékezett. - Mivel rokkánk is volt, a gyapjúból pulóvert vagy épp zoknit, kardigánt, sá­lat is készítettem. Ezekre ak­koriban sosem kellett pénzt kiadni. Persze ez is abbama­radt, a rokkáimat meg elad­tam a hollandoknak. Ismerősöknek is kötöget A kézimunkázás tölti ki ideje nagy részét a 66 éves Ágoston Imrénének. Azt sajnálja, hogy a fiatalok ízlé­se megválto­zott. Ma már nem divat olyan kötött holmikat hordani, amiket ő készít. így a vele egykorúak- nak kötöget: ismerősöknek, rokonoknak. Mint mondta, legszívesebben a nyári konyha kisablakánál tevékenykedik napközben. - Itt a legjobbak a fényviszonyok és itt vagyok a legszívesebben - tette hozzá.- Persze nem csinálhatom ezt sokáig, mert a szemem és a kezem sem a régi már. Estén­ként már a televíziót nézem. Verseket ír az életről György Józsefné évek óta írja verseit. Mint mondta, témáit az életből merí­ti, szinte min­dent megver­sel. Az írásai­ban a főszerep mégis a szere­lemé, az érzel­meké, hisz tíz évig volt hitok­tató. - A férjem hajózott, sokat voltam egyedül, talán megpró­báltam kiírni magamból az ér­zéseket - mondta, majd hozzá­tette: manapság sajnos egyre kevesebben vállalják érzelmei­ket. - Hat-hét éve szinte min­denről eszembe jutott valami, azóta egyre kevesebbszer írok. A szöveg általában jön magá­tól ösztönösen, nem kell sokat gondolkodnom a papír felett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom