Somogyi Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-08 / 56. szám
ALMANACH 15 3 PALMAJOR SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 8., KEDD Munkát is hoz a tavasz foglalkoztatás Az önkormányzat ad kenyeret Pálmajorban nincs gond a gyermeklétszámmal. Nagyon sok a kicsi, így még sokáig lesz iskola Harapós hideg, kristálytiszta ég és ragyogó napsütés fogadott a faluban. A hosszú településen egyetlen embert sem találni, ám ez csak látszat, mert az idegen autót hamar körbeveszik a falubeliek. Amikor pedig megtudják, hogy az újságtól jöttünk, azonnal sorolják vágyaikat, gondjaikat. A legnagyobb baj a munkahelyek hiánya. A faluban egyetlen embernek sincs állandó munkahelye.- Dolgoznánk mi, de nincs munka - mondják. - Talán majd a tavasszal, amikor beindulnak a környező gyümölcsösökben a metszési munkák. Ezt erősítette meg Boross Lászlóné polgár- mester is.- Szorgalmas, dolgos emberek lakják Pálmajort - mondta -, de alulképzettek, így nem találnak munkahelyet. Az itt élők vagy nyugdíjasok, vagy szociális segélyezettek. Amerre járok, megpróbálok munkát találni nekik. Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, most öt embernek adunk biztos megélhetést Vágyaink vannak, de a realitás talaján kell maradnunk. Működési gondjaink nincsenek, ha szűkösen is, de előteremtjük a szükséges forintokat. Önhikit nem kapunk. A fejlesztéshez pályázni kell, ahhoz pedig elengedhetetlen az önerő. Erre mindig tartalékolunk pénzt Apró lépéseket tudunk csak tenni. Sok minden azonban nem a pénztől függ. A falu szépítésében részt vesz a lakosság is. Az iskolában matematika- és nyelvtanóra közepébe cseppentünk. A számolás alapjaival az el- ső-másodikasok, míg a helyes beszéd, írás titkaival a harmadiknegyedikesek ismerkedtek.- Összevont osztályban tanítok - mondta Törő Krisztina iskolaigazgató -, 28 kisiskolásunk van, s bármilyen nehéz az önkormányzat anyagi helyzete, ragaszkodnak az intézményhez. Nálunk nem csökken a gyermeklétszám, hiszen a családok többsége 5-6 gyermeket nevel. Kihasználunk minden pluszforrást; a cigány kisebbségi oktatás támogatását, a képességfejlesztés és a felzárkóztatás külön finanszírozását A testületi tagok egyetértenek abban, az iskola bezárása a gyerekek jövőbeni lehetőségeit csorbítaná. Az is segítség a szülőknek, hogy a gyerekek naponta négyszer enni kapnak. MÓLT ÉS JÖVŐ Hallgatnak a szavára Ötven évvel ezelőtt került tanítónak a faluba Boross László. A mostani iskolások nagyszüleit is tanította, s nincs olyan ember a településen, akit ne ismerne. Ma mint a gyermekjóléti szolgálat vezetője tevékenykedik, s a tanító bácsi szavára hallgatnak kicsik és nagyok egyaránt- Amikor ide kerültem, még petróleumlámpával világítottunk, és az emberek putrikban laktak - merengett el a múlton. - A nagyobb gondot azonban az jelentette, hogy az itt élők nem beszéltek magyarul, csak bejás nyelvet. Szinte közösen tanultuk egymás nyelvét. Ma már a gyerekek egyike sem beszéli ősei nyelvét és ez hiba. Nevelési gondokkal gyakran keresik fel a szülők, s elég egy beszélgetés a vétkes nebulóval, hogy jobb belátásra térjen.- A nagyobbak okoznak időnként fejfájást: hazulról elindulnak, de az iskolába már nem érnek oda. Hetente bemegyek a nagybajomi iskolába, utánanézek a lurkóknak. Szeretem a gyerekeket, nekünk is három volt, s most hét unoka nagypapája vagyok. Kicsit olyan, mintha az itt élő fiataloknak a pótnagypapája lennék. Ragaszkodnak hozzám ők is és a felnőttek is. Ignácz /ozse/Pálmajorban született, majd Kiskorpádra költözött, végül a régi emlékek és egy kislány szíve hazavonzotta. Mint mondta, nehéz az élet, neki is megszűnt a munkaviszonya, alkalmi elfoglaltsággal próbál meg pénzt keresni. A falu jövőjét az óvodában, iskolában látja.- Az önkormányzatnak is kevés a pénze, mégis - ha lassan is, de - fejlődik a falu. Nagyon sok a gyerek és a fiatal - mondta, miközben a kerékpárját próbálta megállítani. - Utóbbiaknak azért több szórakozási lehetőség kellene, mert csak a falunap és az iskolai farsang van. De legalább van óvoda és iskola. Ez a településünk életét és jövőjét jelenti. A kicsiknek nem kell reggelente buszozni, s a tanítónő sokkal többet tud velük foglalkozni. A szülők pedig tudják, hogy hol vannak, nem kell attól tartani, hogy valami bajuk lesz. Ignácz József bármennyire is szereti Pálmajor csendjét, nyugalmát, gondolkodott azon, hogy másutt boldoguljon.- A munkahely hiánya miatt vetődött fel a gondolat, hogy költözzünk el, de az anyagi helyzetünk ezt nem teszi lehetővé. Annyi pénzünk nincs, hogy házat vegyünk. EZ A HÍR PÁLMAJORBAN Beázik a hivatal teteje Megérett a felújításra az önkormányzat épülete. A tető és a nyílászárók cseréje, a padozat felújítása és az épület szigetelése halaszthatatlan. A felújítási munkákat azonban csak pályázati támogatással tudják elvégezni. Előzetes számítások szerint a költségek elérik a négymillió forintot. Motoros fűkaszáért pályáztak Az önkormányzat is benyújtotta pályázatát a területfejlesztési tanács támogatásáért, ami a település parlagfű-mentesítését teszi lehetővé. Egymillió forintot kértek kis traktor és motoros kézi fűkasza vásárlásához. Nőnapi ünnepség meglepetéssel Ma délután tartják a nőnapi ünnepséget a településen. Az önkormányzat az iskola, az óvoda és a hivatal szebbik nemhez tartozóit köszönti apró ajándékkal, virággal. A képviselő-testület mintegy huszonöt- ezer forintot szavazott meg az ajándékok megvásárlására. Tűzifát termelnek az iskolának Kétszeresen is hasznos a közcélú munkások tevékenysége. Bozótirtással, favágással szebbé teszik a települést, ugyanakkor kitermelik az óvoda és az iskola tüzelőjét. Az öt közhasznú munkás a tavasz beállta utána más feladatot kap az önkormányzattól. Mindenki ad egy téglát Templomot akarnak a pálmajort- resik a pályázati lehetőségeket, s ak. A harangláb melletti terület bíznak az adományokban. A falu alkalmas lenne a megépítésére, lakóinak nemegyszer a megél- Az önkormányzatnak van erre a hetés is gond: nincs munkájuk, célra hárommillió forintja, de kevés a pénzük. Mégis egy em- még kétszer ennyi kéne. Segítsé- bérként fogadták meg, ha elkez- get ígért a nagybajomi egyház- dődik az építkezés, minden község is, főként a belső tér ki- egyes lakos, a legkisebbtől a leg- alakításához, szépítéséhez. Ke- idősebbig ad, fizet egy téglát. EZT FŐZIK PALMAJORBAN Mákos-diós kalács Az ünnepi asztal elmaradhatatlan finomsága a mákos-diós kalács. Ehhez 1 kiló lisztet, 2 tojást, 2,5 deci tejfölt, 1,5 deci tejet, 30 deka cukrot, citromot, 2 deka élesztőt, 25 deka mákot és diót használnak. A tejben kevés cukorral megfuttatják az élesztőt, majd ösz- szedolgozzák a liszttel, tejföllel és a tojásokkal. Meleg helyre teszik, és egy órán keresztül ke- lesztik. Míg kel a tészta, ledarálják a diót és a mákot, és összekeverik cukorral. A megkelt tésztából két cipót készítenek és még egy fél órát pihentetik, majd kisodorják, 1-1 citrom levét a tésztára csavarják, ráhintik a tölteléket és szorosan feltekerik. Tepsibe teszik, tojással megkenik és forró sütőben aranyszínűre sütik. A CIKKEKET F. SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA PALMAJORIMAGÁNÜGYEK Ősei mesterségét is kitanulta Hetven adag ebédet főz naponta Kalányos Zoltán a közhasznú munkások vezetője és a motoros fűrész kezelője. Hat órát dolgoznak a falu szépítése érdekében, utána pedig a ház körüli munkákat látja el, megeteti az állatokat, s megjavít ezt-azt. Időnként még ősei mesterségét is gyakorolja, vályút, tek- nőt farag. Bár mint mondta, a mai korszerű eszközökkel ez már nem olyan nagy dolog, mint hajdanában. A láncfűrész kiszorította a szekercét. Arra nem vállalkozik, hogy a hagyományos módon álljon neki a teknővájásnak. Ignácz Lászlóné az óvoda szakácsa. Ottjártunk- kor a gyerekek finom ebédet - húslevest, krumpli- pürét és töltött húst - kaptak. Ignáczné naponta adag ebédet főz. Szeh bad idejében olvas, rejtvényt fejt és zenét hallgat. Igaz, ebből nem sok jut neki, mert az ősztől iskolába is jár, azért, hogy papírja is legyen arról, hogy tud főzni. Robika, a falu legfiatalabb lakója A három hónapos Sztojka Róbert nemcsak a családban a legfiatalabb, \ hanem a falu- | bán is. A család ötödik gyermeke már egy új családi I házba érkezett A háromszobás, fürdőszobás házat két éve szocpol-támoga- tással építették. A télen azonban csak az egyik szobát lakják, hogy kevesebbe kerüljön a fűtés. Az apa közcélú munkásként dolgozik, jelenleg a település szépítésében vesz részt. Az anya gyesen van, hiszen a pici Róbert mellett van egy kétéves kisleány is, aki még nem jár oviba. Görögország szerelmese a polgármester Boross Lászlóné, a falu első asszonya sohasem unatkozik. Otthonában szívesen olvas, kézimunkázik és főz. Ez utóbbi fortélyait a falu lakóinak is meg akarja tanítani. Ám az igazi kikapcsolódás, ha utazhat. Az országon belül főként a gyermekeit, unokáit látogatja,'ám tavaly járt Münchenben is. Londonban meglátogatta a kint dolgozó unokáját, és megcsodálta a Tower-t és a Buckhingham-pa- lotát. A szíve azonban a leginkább Görögországba húzza vissza. Ha teheti, évente felkeresi a mediterrán országot. Épül az utolsó lakóház Ignácz Mártonéké lesz az utoljára felépülő ház a faluban. A településen élő nagycsaládosok a szocpol- támogatás segítségével építettek új ott____________hont. Most Ignáczékon a sor, hogy elköltözzenek a férj nagybátyjának házából, ahol fürdőszoba sincs. A papírmunkák után most a pénzügyeket intézik, hogy azután nekiláthassanak az építkezésnek. A telek és az építőanyag egy része már megvan. A háromgyermekes család a nyáron már költözni szeretne az új, fürdőszobás házba. Állatok garmada az udvaron Bogdán Imre megélhetése és a hobbija is az állatokhoz kötődik. Három anyakoca és a i szaporulat rö- f fög az ólban, a . szárnyas jó- ■ szág számát M nem is tudja, de büszke a különleges állományra. A sertések nagyobb részét értékesíti, a többit és a baromfit pedig elfogyasztják. Bár az állattartás rendkívül időigényes, napi elfoglaltságot jelent. Ha jut egy kis szabadideje, fogja a horgászbotját és pecázni indul, bár mint mondta, igazán nagy hal még soha nem akadt a horgára, inkább csak szopós pontyokat fogott.
