Somogyi Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
2005.-február 6., vasárnap ■ ummmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Közélet, politika, gazdaság 5 Mosolyognak a vasutasok A tavaly december 12-én életbe lépett vasúti menetrend szerint csak az expresszvonatokon, illetve az InterCity járatain élvezhető a magasabb utazási színvonal - a többin csak másodosztály van. A MÁV azzal az ígérettel próbálja az utazók komfortérzetét növelni, hogy majd többet mosolyognak. Lassan két hónapja, hogy a hazai vonatok többségéről a MÁV RL „lecsatolta" az első osztályú kocsikat KÁDÁR ERIKA pénztáros:- Édesanyámhoz általában vonattal utazom Miskolcról Németországba, s össze sem lehet hasonlítani a két vasút szolgáltatásait. Nálunk talán csak az InterCityk vetélkednek a külföldivel. A többi járatról jobb nem beszélni, a személy- és gyorsvonatok állapota egyes vonalon siralmas. Édesapámhoz Debrecenbe inkább busszal megyek. KLETZ LÁSZLÓ stúdióvezető:- A vonatok általában koszosak, elavultak, sokszor még az ablakokat és az ajtókat sem lehet jól bezárni, és ilyenkor télen ez nem szerencsés. A magyar szerelvényekre ráférne egy felújítás vagy csere. A legtöbb kocsit le kellene selejtezni, főleg azokat, amelyek nem a fő vonalakon közlekednek. A vasút személyszállítási járműparkjának leépülése a '70-es évek óta tart. A jegyárak évről évre emelkednek, miközben a szolgáltatási színvonal olyan, amilyen. Lépések ugyan történnek az általános erózió megállítására - ilyen például a takarítási program, vagy az elővárosi vonalak fejlesztése ám ha valaki rendszeresen utazik a MÁV vonalain, azt a tapasztalatot szűrheti le, hogy a vasút személyszállítási színvonalának megítélése még mindig igen rossz. Persze, a lerobbant állapotok elől úgy-ahogy még lehetett menekülni: ha az utas kifizette az „első osztály” címen felszámított tarifakülönbözetet, akkor néhány száz forintért valamivel tágasabb kocsiban, némileg kulturáltabb körülmények között utazhatott - eddig. Mert a tavaly december 12-én életbe lépett menetrend már ettől a sekélyes alternatívától is megfosztja a személy-, illetve gyorsvonatok közönségét. Az expresszvonatok és az InterCity járatok kivételével a magyar vasútból eltűnt az „első osztály” fogalma. A MÁV sikeresen alkalmazza a társadalmi egyenlőség programját, hisz aki nem oly szerencsés, hogy utazásának időpontja egybeessen egy minőségibb járat indulásával, az akkor is kénytelen a szűkebb és kopottabb körülmények közé telepedni, ha egyébként ki tudná fizetni az emeltebb színvonalat is. Nincs tehát első osztály - van viszont mosolykampány. Ez utóbbit Matéczné Németh Ágnes, a MÁV Rt. személyszállítási üzletágának megbízott főigazgatója jelentette be. Ez azt jelenti, hogy február 1-je és március 11-e között a jegyet váltó utasok úgynevezett mosolyszelvénnyel jutalmazhatják a jegyvizsgálót, ha elégedettek a munkájával. Az akciót követő sorsoláson a mosolycsekket átadó utasok között díjakat osztanak szét, a legtöbb mosolyszelvényt összegyűjtött tizenkét jegyvizsgáló pedig pénzjutalmat kap. Kiss Gábor, a MÁV Rt. személyszállítási üzletágának osztályvezetője elmondta: lehetőségeikhez képest így próbálják javítani a személyszállítás színvonalának megítélését az utasok körében.- Tavaly mintegy 7500 utaspanasz érkezett hozzánk, többnyire a menetrend, a csatlakozás, a késés miatt - mondta. - Ezek közül körülbelül ezer bejelentés a munkatársak nem megfelelő magatartását kifogásolta. Ezért a vállalat az utazás során adódó konfliktusok megfelelő kezelésére képzést indított a jegyvizsgálók, pénztárosok, ügyfélszolgálati dolgozók részére. A mosolykampány a továbbképzés sikerességének egyik visszaigazolása lehet. Arra a fölvetésre, hogy a mo- solygósabb jegyvizsgálók esetleg nem ellensúlyozzák a szolgáltatás egyéb hiányosságait, így például az első osztály megszüntetését sem, Kiss Gábor azt felelte: szerinte a két kérdést nem szabad összemosni.- Az elavult járműpark helyrehozatala milliárdokba kerül, amely kormányzati döntést követően évekig is eltart majd. A vasút a jelenlegi eszközökkel egyelőre csak a mostani színvonalat tudja biztosítani, s ezt a tulajdonos, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is elfogadta. A mosolykampány viszont sokkal kevesebb ráfordítással is javíthat az utasok elégedettségén. A MÁV Rt. közleménye az első osztály megszüntetését a járműállomány avulásával, valamint a csökkenő számú fizető utassal indokolta. A lecsatolt kocsik többsége az exp- resszvonatokra kerül át, míg a többit a budapesti elővárosi forgalomba csoportosítják át. A többi utasnak pedig, úgy tűnik, marad a mosoly. MOLDOVA A MUZSIK OSZTÁLYON MOLDOVA GYÖRGY, a legendás Akit a mozdony füstje megcsapott című könyv szerzője szerint a MÁV-nál nem mosoly-, hanem röhejkampányról lehetne inkább beszélni. - Le a kalappal az InterCity-járatok színvonala előtt, ám ezeken kívül nincs olyan vonat, amelyen ne érezném magam a cári Oroszországban, de ott is a muzsik osztályon... - jelentette ki az író. - Az ülések előrecsúsznak, fűtés hol van, hol nincs, az ablakok huzatosak, a világítás gyenge. Erről persze nem az átlagvasutasok tehetnek, ezért is érzem kissé igazságtalannak, hogy az ő hozzáállásuk csiszolgatásával igyekeznek javítani a siralmas körülményeken. FONTOS MONDAT „Kreatív pali volt, a kvalitás megszállottja.” (Makk Károly Aczél Györgyről) „Most az is kiderült, milyen leveleket nem kaptam meg a külföldi barátaimtól.” (Moldova György arról, hogy őt is megfigyelték) „Örüljön minden érintett, hogy ilyen vékony könyvet írtam!” (Obersovszky Péter saját, nagy botrányt kavart művéről) Tudom (...), hogy aki k...-nak áll, azt le fogják szólítani, de hogy lelövik, arra még nem volt példa.” (Sas József színházigazgató arról, hogy egy ellenzéki városatya belekötött a végzettségébe) „Amennyiben a válogatottban akar futballozni, példaképpé kell válnia.” (Lothar Mattháus tanácsa a szerinte lazsáló Huszti Szabolcsnak) turMIX VALAKI. Napjainkban, amikor álsztárocskákkal teletömött pr-interjúk tömege lát napvilágot, és nap mint nap az a vezető hír, mire jutnak egymással a valóságshow-ban édelgő frenkik és fruskák, netán kit perelne be egy, a saját képességeiről mit sem sejtő sportbajnok címlaplány, bizony üdítő dolog arról értesülni, hogy Venczel Vera Páger-díjas lett. Mert ugyebár voltak olyan idők, amikor még tünemények tűntek fel a képernyőkön, olyan NŐK, akik önmagukat adták, s miközben teljesen hétköznapi életet éltek, ismerték a varázslás, a mágia titkát is. Hosszú a (név)showr: Szerencsi Évától Venczelig terjed a skála. Manapság azonban sajnos csak egy-egy kósza tévés filmismétlés jut belőlük a késő éjjeli sávban. Még szerencse, hogy V.V. esetében ott a színházi mentőöv. ***** KŐPALOTA. Az adófizetőknek közel százmilliárd forintjába került a Művészetek Palotája. Ennyi pénzért akár már esztétikus, szemrevaló is lehetett volna a lágymányosi kőmonstrum. Talán majd legközelebb. AKTOR. Az újabban rendre kiskereskedelmi tévéműsorokban feltűnő lantművész a pápához, a japán császárhoz, a dalai lámához, illetve az angol királynéhoz kíván elzarándokolni. Ha fogadják, egyebek mellett a saját kedveséről készült aktszobrot adná át a hatalmasságoknak. Biztosan örülnek majd a pakknak. Meglehet azonban, hogy néhány Bakfark-mü értő elpengetésére még inkább vevők lennének. A jelek szerint azonban ilyesmivel már nemigen foglalkozik az amúgy kiváló zenész, Benkő Dániel. Pedig de jó lenne... ERTEKELES IB0HU ** AGGODALOM. A beszólóshow-ban jeleskedő Balázs egy újsághír szerint kimondottan utálja a gügyögést. Azt sem érti, a műsorában feltűnő csajoknak miért jön be úgy az ilyesmi. Talán ki kéne végre kecmeregni abból a stúdióból, mert az ottani álvalóság nem tesz jót az agysejteknek. Túl jól megy a magyar bankoknak A magyar bankok profitja az egekben jár. A hazai pénzintézetek a tavalyi év első kilenc hónapjában 233 milliárd forint adózott profitot értek el, ami csaknem 36 százalékkal több, mint tavaly. Szakértők szerint ebben nagy szerepe van a bankok által felszámolt magas költségeknek is. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a magyar bankrendszer jövedelmezősége túlzottan magas. S hogy mitől megy ilyen jól a magyar bankoknak? Nos, az ingatlan- hitelekkel kapcsolatos állami kamattámogatás egyértelműen az ő malmukra hajtja a vizet. A bankok a kedvezményes hitelek iránti jelentős többletkereslet révén közvetve részesülnek a kamattámogatásból: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete becslése szerint 2004-ben csak ez 50-70 milliárd forinttal növelhette az adó előtti nyereségüket. A hazai bankok tavaly még azon is jól kerestek, ha a Magyar Nemzeti Bankban fialtatták a pénzüket... Igazán nagy játékteret azonban mégis a szolgáltatási költségek nyitnak a pénzintézeteknek. Ezek ugyanis irreálisan magasak. Bőd Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MNB egykori elnöke is úgy véli, hogy a bankok által felszámított költségek magas szintje nem indokolt.- A bankok hozzászoktak a jóhoz - jelentette ki. - Ennek a konzerválását segíti a verseny hiánya is, hiszen a lakossági szektort még mindig az OTP uralja. Ez persze nem marad mindig így. Á nagy nyereség felkeltheti egyes olasz, osztrák és német bankok figyelmét, s előbb-utóbb ők is feltűnnek a magyar piacon. Ráadásul nem kell bankot alapítani, az uniós csatlakozás miatt elegendő fiókot nyitni. Az irreálisan magas díjtételekre vezeti vissza a bankok extraprofitját Dietz Gusztávné dr., az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület pénzügyi szakértője is. Mint mondta, a hitelintézetek számára a felszámolható költségek terén a határ a csillagos ég.- A pénzintézetek annyit kérnek, amennyit a lakosság elbír. Jellemző trükkjük például, hogy egységes folyamatokat részekre bontanak, s valamennyi után díjat számolnak fel. Mondok egy példát: ha egy munkáltató átutalja a dolgozó bérét a banknak, azért ő fizet. De fizet a dolgozó is számlavezetési díjat csak azért, mert a pénze a bankba kerül. Plusz külön megfizettetik vele azt is, ha ezt az ösz- szeget felveszi... Á fogyasztóvédelmi szakember szerint ma egy átlagos hitel esetében nem ritka, hogy tucatnyi jutalék terheli az ügyletet, s ezek összege sokszor szinte észrevétlenül nő: százalékos arányuk lehet, hogy változatlan, de a díjminimumra vonatkozó alsó összeghatár folyamatosan emelkedik.- Védtelenek vagyunk - állítja a pénzügyi szakértő. - A bank és az ügyfél sohasem egyenrangú félként köt szerződést, s a pénzintézetek ezt ki is használják. Mára eljutottunk oda, hogy a vállalkozóknak már azért is fizetniük kell, ha pénzt tesznek be a bankba. Ez olyan, mintha belépti díjat kérnének a boltban, ahol a pénzünket költjük. Mivel az ügyfelek képtelenek egységesen fellépni, a pénzügyi kormányzatnak kellene felemelnie a szavát a lakosság érdekében, gátat szabva a hitelintézetek profitéhségének. Az EU új tagországaiban (százalék) Litvánia triMaaiiaiiiMtf 14,9 Szlovénia ■■■■ 10,2 Lengyelország 5.7
