Somogyi Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-03 / 28. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Kevés pénzhez sok ötlet kell fejlődés Az optimizmus hajtja előre a falu szekerét Vacogós a hideg és vakító a napfény. Ilyen ellentmondásos a februári tél. S mintha Somogy- fajszon összebeszéltek volna a természettel. Akárcsak az évszak, a település is felemás. Ránézésre ugyanis a falu a szegényebbek közül való kevés kilátással. Amikor azonban kicsit „kisüt a nap” kiderül, jutott ide a lehetőségekből is.- lőhet mindenki, akinek csak kedve van, mondjátok meg a többieknek is - hallani mesz- sziről a biztatást Hivatal Nándor szájából, miközben egy hirdetményt tűz az iskola faliújságára. A papíron az áll: ezentúl hetente horgászsuliba várják az iskolásokat a természetvédők. A szervezet titkára ugyanis szenvedélyes pecás.- Ez már a nyolcadik szakkör lesz - mondja a folyosón Vas Ernő, az iskola igazgatója. - Nálunk szinte egy egész napot eltölthetnek a gyerekek. Nem csoda, ha nem kell azon törni a fejünket, hogy a városi iskolák elviszik a gyerekeket. Tényleg nem. 1991-ben, amikor az iskola visszakerült a településre, csak 21 gyerek ült a padokban. Most több mint 75-en vannak. Persze gond egy ekkora faluban mindig van. Itt szerenRackabárány született: így készül a pásztorpark a kastély kertjében. Szegény falu, gazdag ötlettár cséré a jobbikból. Lassan kinövik a diákok az épületet.- Pénz kell mindenhez, vagy ötlet - mondta Sáli István, Somogyfajsz polgármestere. - Pénzünk nincs sok, ezért egyre nagyobb a találékonyságunk. Arra is kidolgoztuk már az elképzelést, hogyan lesz még több gyerek az iskolában. Az optimizmus töretlen, eredmények pedig mindig vannak. Szépen lassan jut egyre előrébb a település. Az iskola udvarán a közmunkások fát hasogatnak, a természetvédelmi szervezet irodájában azonban már a tavaszra gondolnak. Pásztorparkot terveznek a kastély körül. Szinte minden megvan már hozzá.- A somogyi pásztorélet minden fontos tartozékát bemutatjuk, azokkal az állatokkal együtt, amik egykor hozzátartoztak ehhez a tájhoz - mondta Tömösvárí Tibor, a szervezet elnöke. - Már most érdeklődnek az iskolák, ahol tudnak róla. Itt a történelemórától a környezetismeretig többféle hasznos foglalkozást meg lehet majd tartani. MÚLT ES JÖVŐ 79 év és a boldogság titka Cérnával varrják a jövőt Princz Pál minden Újév napján biztos benne, hogy öregebb lehet egy évvel. Az esztendő első napján van ugyanis a születésnapja. Idén a 79-et ünnepelte és ebből minden évet Somogyfaj- szon élt meg.- Az idei az első olyan születésnap volt, amikor nem voltam boldog - mondta Princz Pál. - Nincs egy éve, hogy meghalt a feleségem. Szép ez a falu és nagyon szeretem, de egyedül még ott is nehéz, ahol megszokott az ember. Princz Pál nem véletlenül kötődik a településhez. Munkája, barátai és fiatal korának emlékezetes színdarabjai mind eszébe jutnak, ha a múltról kérdezik. Azt mondja: mindenkinek csak saját magán múlik a boldogsága.- Manapság mindenki a sok munkára meg a kevés pénzre panaszkodik - mondta Princz Pál. - Nincs miért. A mi korosztályunknál senki nem dolgozott többet. Annyira nem volt pénz, hogy amikor színielőadás volt, nem is forintba került a belépő, hanem kukoricával fizettek. Három fej kukoricáért, két kiló krumpliért lehetett mulatni. Akkor tényleg nehéz volt, mégis igen boldogok tudtunk lenni. Herkovics Zsolt és Pék Zita, kicsivel több mint egy éve, gondoltak egy nagyot és úgy döntöttek: megpróbálják falun. Városi lét után elsőre ez merész ötletnek tűnt, mára azonban bebizonyosodott: jó döntést hoztak.- Abból indultunk ki, hogy a két lovunknak helyet kell szereznünk - mondta Herkovics Zsolt. - Amikor a városban körülnéztünk, hogy egy erre alkalmas ingaüant találjunk, rájöttünk: nem tudjuk megfizetni, így inkább falun kéne keresgélnünk. Somogyfajszon elsőre szerencsével jártunk.- Én korábban Bonyhádon éltem és egy varrodát működtettünk, ezért a munkánk szempontjából is ez tűnt a legjobb döntésnek - vette át a szót Pék Zita. - Terveink között szerepel egy varroda elindítása és azt gondoljuk, hogy a falun élő ember sokkal megbízhatóbban és lelkiismeretesebben dolgozik, mint a városi. Herkovicsék szerint az sem mellékes, hogy az autópályára már Lengyeltóü közelében felhajthatnak nemsokára. Ez háromnegyed órával rövidíti le a a fővárosba vezető utat. Remélik, az új lehetőség más vállalkozókat is a környékre csábít. EZ A HÍR SOMOGYFAJSZON Van teteje a községházának Kilencmillió forintból felújították az önkormányzat épületének teljes tetőszerkezetét. A munkára azért volt szükség, mert tavaly télen az időjárás annyira megrongálta a tetőt, hogy életveszélyes állapotba került. A beruházáshoz a területfejlesztési tanácstól nyert támogatást a település. Az önkormányzat tervei között szerepel, hogy az épületet bővítik. Ehhez a falu már megvásárolta a hivatal épületének másik részét, amiben eddig a posta működött. Kultúrház a gyerekeknek Évekkel ezelőtt magántulajdonba került a falu egykori kultúrháza. Mivel az épület az egyik legszebb a településen, az önkormányzat visszavásárolta. A tervek között az szerepel, hogy gyermekintézményt működtetnek a visszaszerzett épületben. Helyiség a közösségeknek Hosszú idő óta kihasználatlanul állt az óvodai szolgálati lakás Somogyfajszon. A településen éppen ezért úgy döntöttek, hogy hasznosítják az ingatlant. Egy teleházat hoztak létre benne, ahol könyvtár és a családsegítő szolgálat irodája is helyet kapott. A helyiség hivatalos e- Magyarország pontként is üzemel. Uj esélyt adnak a falunak Somogy megye első és máig legismertebb természetvédelmi szervezete aktívan kiveszi a részét a neki otthont adó település mindennapi életében is. A Somogy Természetvédelmi Szervezet ugyanis amellett, hogy valóban sikeresen végzi alapfeladatát, óvja, védi a környezetet, Somogyfajsz értékeinek megmentésén is munkálkodik. Ennek révén egyre több ismert és elismert ember fordul meg Somogyfajszon és környékén. Ezzel, amellett, hogy esélyt adnak az állat- és növényritkaságoknak a túlélésre, esélyt adnak a falunak is arra, hogy tartalmas élettel teljenek meg a mindennapok. EZT FŐZIK SOMOGYFAJSZON Farsangi fánk Nemcsak farsang idején népszerű a fánk. Négy személyre a következők kellenek: 1 kg liszt, 3 dkg élesztő, 3 tojás sárgája, diónyi margarin vagy vaj, 3 evőkanál kristálycukor, mokkáskanálnyi só és háromnegyed liter tej. Az élesztőt a langyos cukros tejben felfuttatjuk, majd a tojás sárgáját, a sót és a lisztet hozzáadva hólyagosra kiverjük. A tésztát egy óra hosszat pihentetjük, kelesztjük. Kiszaggatás után is hagyjuk pihenni legalább fél órát. Ezután közepesen meleg (nem forró) olajban kisütjük. Ha túl ’ forró az olaj, megkapja a tésztát, de belül nyers marad. A szalagos fánk készítésének titka: meleg legyen a konyha, finom a liszt és a tészta alapos kidolgozása mellett figyeljünk a sütésére. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA SOMOGYFAJSZI MAGÁNÜGYEK A polgármestert nem lehet lóvá tenni Nemcsak segít, tanít is a falugondnok Sáli István régi szenvedélye a lótartás. A pol- gár- mes- ter nemcsak ért a lovakhoz, de rendszerecnn versenyez is fogatával. Mégis úgy döntött, hogy megválik a paripáktól. Elhatározta, eztán lovakat tenyészt. Boskovics Sándor 1996 óta dolgozik falugondnokként Somogyfajszon. Azóta nap mint nap ellátja a falu időseit. Gyógyszerért megy vagy bevásárol, de ha kell, segít az iskolásoknak is. A fajsziak büszkék is gondos gondnokukra. Boskovics Sándor pedig arra, hogy részt vehet a fiatal falugondnokok gyakorlati képzésében. Elmagyarázza neki, ami számára már napi rutin. A gondnok bizonyára hasznos tanácsokkal tud szolgálni: 1998-ban az év falugondnokává is megválasztották. Horgász, akinek a kis hal is hal Sípos Ferenc a falu legsikere- . sebb horgásza, s ráadásul nem csak ő, de még a húga is szívesen horgászik. Igaz, nem óriás halakkal, inkább azzal büszkélkedhetnek, hogy gyakran jár nagy sikerrel a pecá- zás. Sípos Ferenc azért szívesen emlékszik egy-egy nagyobb fogásra is. A nyáron például egy 18 kilós busát emelt ki a tóból. Igaz, hogy a fajszi tóból fogtak már ki 44 kilós harcsát is. A helyi horgászok szerint nemcsak ezért, hanem környezete miatt is büszkék lehetnek a tavukra. ; A mezőőr traktorban : verhetetlen : Somogyfajszon nagy hagyo- : mánya van a mezőgazdasági : termelésnek. : Nem véletlen : tehát, hogy az : átlagnál több ■ fajszi portán : van traktor. : Ennek köszön- : hető, hogy a településen él egy különös virtus. Nevezete- : sen, hogy a férfinép minden » falunapon összeméri trakto- : ros tehetségét. A következő fa- | lunapig Kiss Zoltán a telepü- : lés legjobb traktorosa. Ehhez : az MTZ 80-ast jó állapotba : kellett hozni és alaposan fel • kellett turbózni is. így a cso- : datraktor akár 35-tel is képes : száguldani. Semmit nem hagy faragatlan Kovács József gyermekkora óta farigcsálni kezd, ha fa kerül a kezébe. Faragott képeivel mindenütt elismerést ér el. Amikor ideje engedi, készít valami szépet, legtöbbször csak a barátok örömére. Legutóbb a téli táj ihlette meg: két nap alatt készült el a különös, fába faragott csendélettel. Eddigi legnagyobb sikerének azt tartja, hogy a kistérség amatőr képzőművészeinek közös tárlatán második helyezést ért el. Ennek annyira örült, hogy hálából a falu címerét is kifaragta. ALMANACH - 187 - SOMOGYFAJSZ Pásztorbotokat gyűjt * a természetvédő Tíz évvel ezelőtt kapta az első pásztorbotot Lancz Kálmán. Mi- \ vei azonban az igazán míves munkák már gazdára leltek vagy igen drágák, maga is faragni kezdett, hogy gyűjteményét bővíthesse. Pásztorbotokat és sétapálcákat díszít. Szenvedélye úgy kezdődött, hogy kutatni kezdte a somogyi pásztor- és betyárvilágot.
