Somogyi Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-21 / 43. szám

EZ A HÍR SOMOGYBABODON Internetes terem a községházán Keddtől szombatig minden­nap ingyenesen gyakorolhat­nak az érdeklődők a számító­gépeken az önkormányzat épü­letében. Fodor Tamás informa­tikus (képünkön) segít a szá­mítógépek kezelésében, ame­lyeket pályázaton nyertek Népdaltalálkozóra készülnek Hartung György polgármester elmondta: népdaltalálkozóra készül a harmincéves népdal­kor, amelyet Mátyásné Kama­rás Éva vezet Májusban a tér­ségből látnak vendégül kóruso­kat Emellett országos minősí­tésen is szeretnék megméret­tetni magukat a babodiak. Eladó az iskola félkész épülete Évek óta keres vevőt az önkor­mányzat a félig kész, iskolának szánt épületre. Sokféle haszno­sításon törték már a fejüket a képviselők, de eddig nem sike­rült a beruházást befejezni vagy befektetőt találni. Infor­mációink szerint az utóbbi idő­szakban több érdeklődő is megfordult a polgármesternél. Szennyvízre pályáztak, válaszra várnak Somogybabodon is kíváncsian várják a főhatóságok jelzését a mikrotérség közösen beadott szennyvízcsatorna-pályázatára. Látrány a gesztora a közös tervnek, amelyhez Babod is csatlakozott. Már több éve is­métlik a pályázataikat, eddig nem jutottak célba. Olcsó könyvek börzéje Gondolt egy merészet a könyv­táros és a polgármester: a régi, tizenöt-húsz éve nem kölcsön­zött könyveket pénzzé teszik. A mintegy nyolcszáz kötet között főként a pártállami időszak könyvei találhatóak. A kutako­dónak kezébe kerülhet Lenin összes műve vagy az 500 kér­dés, 500 válasz a Szovjetunió­ról, még a Hogyan tovább a marxi úton? című kötet is. Dara­bonként harminc forintért bár­ki hozzájuthat ezekhez a ritka­ságokhoz. Bár a Lenin-összest a polgármester nem szívesen ad­ná oda, mondván, ez még vala­mikor értékes lehet. EZT FŐZIK SOMOGYBABODON Csülkös pacal Az öregfiúk kedvence a csül­kös pacal. Ehhez Varga István tíz személyre 2 kg pacalt, egy füstölt csülköt, 15 deka sza­lonnát, 3-4 fej vöröshagymát, 2 fej fokhagymát, 15-20 deka zsírt, 3 deci bort, köményt, ma­joránnát, sót, pirospaprikát, zöldpaprikát és paradicsomot, ha nincs, akkor lecsót használ fel. Füstölt szalonnás lecsóala­pot készít, erre teszi a meg­tisztított, előfőzött, felcsíkozott pacalt, sót, fűszereket és a le­csót. Rövid lé­vel párolja egy fél órát, majd beleteszi a szintén csíkok­ra vágott, nyers füstölt csülköt. Mintegy három órát párolja, majd hozzáönti a bort, s ezzel még egyszer felforralja. Sós, főtt burgonyával tálalja. A CIKKEKET F. SZARKA ÁGNES ÉS pÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA. FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Gúzsba kötve táncolnak intézmény A kis létszámú óvoda elviszi a fejlesztési pénzeket A téli zimankóban az emberek a bolt nyitva tartásához igazítják az életüket Somogybabodon is ad­dig látni embert az utcán, míg nyitva tart a bolt Utána csak a je­ges szél süvít A gépjárműforga­lom a nyári időszaldioz képest elenyésző. Néhány személygép­kocsi, teherautó, egy-egy busz tű­nik fel, majd el a hóesésben. A fa­lut híressé tevő offroad-versenyre csak a zimmer frei táblák és né­hány, udvarban álló terepjáró em­lékeztet Ott jártunkkor még az óvodát is bezárták. A nátha, influ­enza ágynak döntötte a kicsiket, mindössze ketten maradtak egészségesek, őket a szülők in­kább hazavitték. Hartung György polgármestert szerencsére elkerülte eddig a ví­rus, így faradhatatlanul szaladgál egész nap. Néhány perces beszél­getésre is nehéz volt megállítani. Persze elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy boldogul az ön- kormányzat a tavalyi időközi vá­lasztás után. Az előző képviselő­testület ugyanis feloszlatta ma­gát, mert nem tudott együtt dol­gozni a polgármesterrel és nem látott más megoldást a tarthatat­lan helyzetre. Nos, a falu lakói ér­dekesen döntöttek: ragaszkodtak Hartung Györgyhöz, de a testü­letbe zömmel az ellenzékéhez Megérkezett az iskolajárat. Az óvodásoknak nem kell utazniuk, de óvodafejlesztésre nincs pénz tartozó jelölteket szavazták be. A polgármester most úgy érezheti magát, mint az a táncos, akinek gúzsba kötötték lábát, de elismeri a képviselők alapvető jogát az ügyek teljes körű ellenőrzésére. A falu lakóit most jobban érdekli a bezárt élelmiszer-feldol­gozó üzem. Az egykori műanyag­gyárat ugyan megvásárolta egy befektető, de a termelést még nem indította be. Ezen a télen is a nyári idényre várnak a babodiak, hátha a Balatonnál akad majd munka. A község egyetlen intéz­ményének sorsa is kérdéses. A képviselő-testület ragaszkodik az önálló óvodához, de a polgármes­ter számításai szerint a fenntartá­sa elviszi a fejlesztésekre fordít­ható forintokat Lenne teendő bő­ven: két külterületi úton 8-10 mé­teres hasadékok tátonganak. Kész terveik vannak a kultúrház, a hivatal és a sportöltöző felújítá­sára is. Pályázatokat kutatnak, de kérdés: lesz-e saját erő? Hartung György úgy érzi, több kockázatra lenne szükség a támogatások megszerzésében, de ezt a képvi­selőknek is vállalniuk kellene. Őket is gúzsba köti a pénztelen­ség. MÜLT ÉS JÖVŐ Az erdők itt tartották A méhek gyógyítják Valent Sándor Babodon született. Bár volt idő, amikor kacérkodott azzal, hogy esetleg másutt pró­bál szerencsét, de az erdők itt tartották. Már gyerekkorában járta a környék erdeit, az édes­apja is az erdészetnél dolgozott, de a családjának több tagja is eh­hez a hivatáshoz kötődik. Még a tanulmányaira is szívesen em­lékszik, a soproni erdészeti főis­kolán az utolsó technikusi évfo­lyamon végzett. Mint a tenyerét, úgy ismeri az itteni lombos erdőket, amelyek tele vannak tölgy-, cser-, bükk-, hársfákkal. - Az erdő bonyolult életközösség - mondta -, a szak­ember megtalálja benne az érde­kességet és a tennivalót egész évben. Mondhatni, itt megvan a mindennapi kihívás. A fa ősidők óta a megélhetés forrása, a meg­élhetést jelenti ma is sokaknak, sokféle ember megfordul az er­dőn, de nagyon fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a ter­mészet védelmében. Valent Sándor nemcsak oda- adóan vigyázza a környék er­deit, hanem szívesen fotózza is minden rezdülésüket Ma már több száz diája és fényképe van. Elárulta: keresi a módját, hogy ezeket bemutathassa a falu lakóinak. A méhek minden hasznos anyagot megtermelnek, amire az embernek szüksége van. Ezt Fodor Ferenc vallja, aki a legmo­dernebb hazai méhészetet mondhatja magáénak. A kilenc­venes években véletlenül kez­dett bele, aztán fiával, Tamással együtt iskolapadba ült. Felsőfo­kú diplomájuk mellé szereztek egy szakmunkás-bizonyítványt a méhészethez. Az évek során szépen fejlesztették, ma el­mondhatják, nincs olyan uniós szabály, ami náluk ne működ­ne. Ráadásul nem az unió miatt vezették be, hanem jól felfogott érdekük diktálta: a méhésze­tükből garantáltan tiszta és egészséges méz kerül ki. Fodor Ferenc egyetért a hazai méhé­szek panaszaival, de állítja, a minőségnek van piaca. Eladta a tavaly termelt mézet. Kutatásaiból tudhatjuk, hogy Babodon már az 1800-as évek­ben méhészkedtek. Az Inkey gróf japán akácot is telepített, amiből négy még ma is áll. Az akácosok pedig úgy helyezked­nek el, hogy jóval tovább virág­zanak, mint másutt. A falu kör­nyezete kiválóan alkalmas a méhészkedésre, a Szilvásvölgy­nek pedig egészen páratlan klí­mája van. Gyermekzsivaj után jó a csend SOMOGYBABODI MAGÁNÜGYEK Programokat szervez kicsiknek, nagyoknak Aerobikozni jár a benzinkutas Az öregfiúkkal tart a gazdálkodó Erdélybe jár a polgármester Payer Jánosné tizennyolc éve az ovisok dajká­ja. A saját életét is szebbé tette ez a foglalkozás. Férje meghalt, több mint tíz éve egyedül él, mert a saját gyermeke is kirepült már a családi fészekből, s kamasz­korba lépett unokái sem igénylik a dajkálást. Szabad idejében szobanövényeket, vi­rágokat nevel, zöldséget ter­mel, gondozza a háziállatokat, baromfit tart, kutyát, macskát. Hajdanában sokat hallgatott zenét, de ma már a délelőtti gyerekzsivaj után örül az ott­honi békés csendnek. Kolipné Szabó Ilona két éve munkaképtelen. Előtte irodában dolgozott, majd a kereskedelemi re adta a fejét. A betegség azonban meg­gátolta a kis élelmiszerbolt vezetésében. Két gyermekével él, a férje kamionozik, járja a világot. Néhány hónapja talált rá élet­céljára. A településen élő gye­rekeket, fiatalokat fogja ösz- sze, különböző programokat, vetélkedőket szervez. Havon­ta egyszer találkoznak, most egy fantasztikus gyermek­napra készülnek, de a prog­ram még titok. Kissné Csapó Éva több mint tíz éve benzinkutas.. Szereti a mun­káját, mert érde-| kés, változatos. Bár nála nem le-1 hét tankolni, de a kis üzletben ő szolgálja ki a ve-* vöket. Évekig az MB Il-ben ké­zilabdázóit, a sporttól ma sem szakadt el, bár egyedül neveli két gyermekét, így nagyon ke­vés a szabad ideje. Amikor te­heti, aerobikozni jár. Eleinte Gamásra utazott a testmozgás érdekében, ma már Somogy­babodon is van módja ezt a sportot űzni. Mint mondta, a sport sikerélményt ad, s ez na­gyon fontos. Varga István mintegy tíz hek­táron termel szántóföldi nö­vényeket, bú­zát, kukoricát. Hajdanában ak­tívan futballo­zott, de mára kiöregedett a csapatból. Létrehozták az öregfiúk csapatot, a harminc­negyven éves korosztályból. Rúgják a labdát, buliznak sőt még bált is szerveznek. Az összejöveteleken általában ő vállalja a szakács szerepét, még szakácsiskolát is végzett. Otthon is szívesen ragad fa­kanalat, hogy valamilyen kü­lönlegességgel kápráztassa el a családját. Hartung György, a település el­ső embere ti­zenkilenc évig aktívan focizott, majd egy sport­sérülés miatt abba kellett hagynia. Elkez­dett lovagolni, de a térde és egy lövéstől meg­bokrosodott ló nem engedel­meskedett neki. A nagy esés után inkább békésebb tevé­kenység után nézett. Ma ke­véske szabad idejét legszíve­sebben a családja körében töl­ti. Legalább hét végén jut idő, hogy a felnőtt gyermekeivel beszélgessen. Ha az anyagiak is lehetővé teszik, Erdélybe lá­togat. Úri passziónak tartja a lótartást Szekeresné Lőrincz Éva ős­termelő, serté­sekkel foglal­koznak. Né­hány éve még lova­kat is te­nyésztettek, de mára ez hobbivá szelí­dült, bár tíz éve emiatt költöztek Ba­bodra. A lovaglás­ról, kocsizásról nem szívesen mondana le, még ak­kor sem, ha mint mondta: drága dolog a lótartás, amo­lyan úri passzió. SOMOGYI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 21., HÉTFŐ ALMANACH - 182 - SQMOGYBABOD

Next

/
Oldalképek
Tartalom