Somogyi Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-17 / 40. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP Forráshiány és fejlesztés F. Szarka Ágnes A pénzügyi bizottság után csak a képviselőknek kellett elfogadni Lábod költségvetését. A település 16 millió forint körüli hiánnyal vág neki az évnek. Arra számítanak: a többcélú társuláson belül kapott normatív támogatások csökkentik a hiányt.- Legvégső esetben számítunk az önhikis pályázati támogatásra is - mondta Lassú István polgár- mester. - A hiánnyal szemben azonban a felhalmozási forrásunk, amit felújításokra, fejlesztésekre fordíthatunk, eléri a 72 millió forintot Ebből 35 millió a tavaly nyert pályázatokból megvalósuló beruházás lesz. Ilyen a művelődési ház felújítása, az idősek otthonának belső akadály- mentesítése. Egy pótlólagos pályázattal lehetőségünk lesz egy kisbusz vásárlására, amely szintén az idősek szállítását segíti. A hazai disznó jobb, de nincs kapacitás A gazdaságos termeléshez kell az import Varga Ottó Egy éve még eladási gondokkal küzdöttek a magyar sertéstartók és próbáltak megfelelő árat kicsikarni a felvásárlóktól. Mára a helyzet megfordult: nincs elég disznó az országban, ezért az Európai Unióból, főként Hollandiából, de Spanyolországból és Olaszországból, sőt, Ausztriából is vesznek alapanyagot a feldolgozók. Az már csak hab a tortán, hogy a külföldről szervezetten hozott sertések ára a jelenlegi hazai árnál pár forinttal olcsóbb.- Decemberben 166 ezer sertés volt Somogybán, ami 30 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt - mondta Varga Gábor, a megyei FM Hivatal vezetője. - A nagyobb baj azonban az, hogy a kocaállomány is vészesen csökkent: 10 ezernél alig többet számláltak, miközben egy éve még közel 13 ezres volt a létszám. Országosan egyébként a kocaállomány a kritikus 300 ezer alá csökkent. így hazai alapanyaggal nem tudják kihasználni kapacitásukat a vágóhidak. Pedig a gazdák helyzete sokkal jobb, mint egy éve. Tavaly januárban 225 forintot kínáltak a disznó kilójáért, most 285-öt Egy éve 29 ezer forint volt a takarmánykukorica tonnája, most 22-23 ezerért, sőt, 20 ezerért is lehetett kapni. Ennek ellenére nem nő a sertéstartó kedv. A Kométa kft.-nél senki nem akart hivatalosan nyilatkozni arról, hoznak-e külföldről vágósertést, információnk szerint azonban hoznak. De nem szívesen teszik, mert a magyar alapanyagból készült tőkehúst jobban fogadja az uniós piac. így minden hazai kínálatot elfogadnak. Hogy mennyi az import, azt már végképp nem tudta senki megmondani. Mindig annyi, hogy a vágókapacitást legalább 95 százalékosan kihasználhassák. Mivel a hazai vásárlásokból 80 százalékosan tudna csak működni az üzem, jelenleg pedig heti 7500-8000 sertést vágnak, kiszámolható: 1200-1300 uniós disznó érkezik hetente Kaposvárra. HÍREK Hátrányos helyzetű gyerekekért társultak Négy település, a Tolna megyei Kocsola, Szakcs és Gyulaj és a somogyi Gölle közösen pályázott EFOP-támogatásért a hátrányos helyzetű tanulók integrációs fejlesztésének elősegítésére. Az értesítést már meg kapták, hogy elnyertek 15 nűl- lió forintot, amit a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására lehet felhasználni. A szerződést ünnepélyes keretek között ma írják alá. (szá) Szakközépiskolai segítség a csatornához A marcali önkormányzat fenntartása alá tartozó Széchenyi Zsigmond Szakközép- és Szakiskola szennyvíztisztítója teljes rekonstrukcióra szorul. Somogyzsitfa, hogy a falu szennyvizét is tudja fogadni a telep, felajánlotta segítségét a bővítéshez a rájuk eső önrész biztosításával. Kaszás József polgármester (képünkön) elmondta: így Marcalival közösen nyújtanak be céltámogatási pályázatot, (ve) Acunami áldozatainak gyűjtöttek 75 ezer forintot gyűjtöttek össze a nagyszakácsi Somogy Megyei Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon dolgozói, az intézménybe járó gyerekek, fiatalok és szüleik. Az összeget a Baptista Szeretetszolgálat alapítványának ajánlották fel, a délkelet-ázsiai katasztrófát túlélő gyermekek számára épülő otthonba, játékok vásárlására, (ve) A feladatok tornyosulnak, de a pénz nem pályázat Olvasatlanul dobták vissza Fónai I. Át kellene építeni az óvodakonyhát, korszerűsíteni a szeszfőzdét, akadálymentesíteni a köz- intézményeket Balatonendré- den. - Ez mind sürgető, kötelező feladat, csak azt nem tudjuk, miből valósítjuk meg - így Késmárki Tibor polgármester. Az ÁNTSZ december 31-ig adott engedélyt a 150 adagos konyha működésére; több tízmillió forintba kerülne a felújítása, akárcsak a szeszfőzdéé, amely nagyon régi épületben üzemel és elavult a berendezése is.- Utat, járdát is szeretnénk persze emellett építeni - folytatta a polgármester. - Figyeljük a pályázati lehetőségeket, ám egyelőre kevés biztatót látunk. Tavaly a Sapard-pályázatunk elkészítésére hárommillió forintot költöttünk, aztán forráshiányra hivatkozva visszadobták úgy, hogy el sem olvasták; ezt onnan tudom, hogy összeragasztottam néhány lapot a pályázati anyagban. S nyertünk ugyan támogatást^rendezvényre, meg az iskola nyílászáróinak a cseréjére, ám pénzt még nem láttunk. Komoly lyukak keletkeznek így az amúgy is szerény költségvetésünkben. Éheztették a struccokat, kipusztult a farm állatkínzás Néha a szomszédok madarakon könyörültek meg a (Folytatás az 1. oldalról) A telep tulajdonosa még 2003 nyarán bérelte ki a területet a szomszédos vadásztársaságtól, közvetlenül a vadászház mellett. Huszonnégy fiatal struccot hoztak oda. Huszár Balázs hivatásos vadász szerint a tulajdonos akkor még naponta háromszor kijárt, gondoskodott az állatokról. Aztán ritkultak a látogatások. Szeptember óta pedig teljesen sorsukra hagyta a szerencsétlen jószágokat. Azóta a gazdát nem találják, a bérleti díjat sem fizeti. Amikor decemberben az állat-egészségügyi intézet szakemberei ott jártak, már csak kilenc madár volt életben. A szomszédos vadászházból időnként vittek nekik némi élelmet, az állatok mégis egyre inkább legyengültek. Hama- i rosan elpusztult há- rom, mostanra pedig újabb négy tetem hever az ólban. Tóth Szabolcs megyei állatvédelmi felügyelő állatorvos elmondta: a bejelentés után többször is jártak a helyszínen, megvizsgálták az elhullott állatok tetemeit és a megmaradtak állapotát is. A tapasztaltak alapján a körülmények javítására szólították fel azt, aki az engedélyeken „felelős személyként” volt feltüntetve. Miután nem jártak eredménnyel, a legmagasabb összegű állatvédelmi bírságot szabták ki. A felszólítást és a bírságot a tulajdonos volt felesége kapta, aki elmondta: ő semmit sem tudott a szerencsétlen állatok sorsáról. Bár az engedélyeken valóban az ő neve szerepel, semmi köze nem volt-a strucc- farmhoz, miután férjével elváltak. Azt sem sikerült elérnie, hogy neve lekerüljön a hivatalos papírokról. A telep tulajdonosát is sikerült elérni. Matesz Zoltán állítja: ő mindvégig gondoskodott az állatokról, kizárt, hogy éhen haltak volna. Van takarmány a területen, s naponta etette a jószágokat. A környékbeliek valószínűleg csak azért nem látták, mert az ólban etetett.
