Somogyi Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-16 / 39. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 16., SZERDA EZ A HÍR HEDREHELYEN Ideiglenes jegyző március végéig Nehéz helyzetbe került a tele­pülés, miután Boti Ferenc jegyző a jövőben a Lad-Patosfa körjegyzőségben dolgozik. Helyettesítését február elsejétől március végéig Takács János, Kadarkút címzetes főjegyzője látja el. Az önkormányzat pályázatot írt ki a jegyzői állás betöltésére, a jelentkezési határideje március elseje. Új burkolatot kap a Petőfi utca Az idei tervek között szerepel a Petőfi utca felújítása. A vár­hatóan 6,3 millió forintos be­ruházáshoz 30 százalékos önerőre lesz szükség, a többit az államkincstár fizeti majd. Megszűnik az önálló iskola és óvoda Kevés a gyerek az iskolában és az óvodában, a törvény nem teszi lehetővé az önálló mű­ködést. Mivel az önkományzat­nak is kevés a pénze, így a jövőben a kadarkúti iskolához és óvodához tartoznak majd az intézmények, így el lehetett kerülni a megszüntetésüket. Készül a település rendezési terve Teki-páJyázaton 2,8 millió fo­rintot nyert az önkormányzat a település fejlesztési tervére, ehhez még 1,2 milliós önerőt biztosít. A tervet Stadler Jó­zsef készíti. Halmozottan hátrányosan Hátrányos helyzetű. Hedre- helyre minden szempontból il­lik a jelző. Nem szeli át orszá­gos főút, errefelé csak az jár, akit ide, esetleg Visnyére visz a dolga. Ezzel együtt jár, hogy a közlekedése sem irigylésre méltó. Ebből egyenesen követ­kezik, hogy az itt lakók jóval ne­hezebben találnak munkát a környező településeken, főleg Kaposváron, mint szerencsé­sebb, frekventáltabb helyen la­kó társaik. Mivel nincs munka, az önkormányzatnak sokba ke­rülnek a segélyek, pótlékok, tá­mogatások. Kevesebb marad fejlesztésre a kasszában. A gon­dok évről évre gyűlnek, a pénz egyre kevesebb. A hiány hal­mozódik, a helyzet megmarad. Hátrányos. Halmozottan. EZT FŐZIK HEDREHELYEN Krumplis lapcsánka Igazi téli étek a lapcsánka, me­lyet leginkább valamilyen jó sűrű leves után kínálnak a há­ziasszonyok. Ráadásul elkészí­tése is egyszerű, a hozzávalók minden háztartásban kéznél vannak. Először 4-5 nagy fej krumplit meg kell hámozni, majd nyersen lereszelni. Ez­után egy nyers tojással, vala­mint apróra vágott hagymával össze kell keverni, ízlés szerint sóval, borssal fűszerezni. Mi­után ettől a krumpli levet eresztett, annyi lisztet kell ad­ni hozzá, amennyit fel bír inni: vigyázva, ne­hogy túl szá­raz legyen á massza, mert túlzottan liszt­ízű lesz az étel. Miután elké­szült a massza, forró olajban sütik ki. Gulyás-, bab-, palóc-, korhelyleves után kiváló cse­mege, főleg, ha megbolondít- juk egy kis tejföllel. A CIKKEKET VAS ANDRÁS ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Talán a gyerekeknek jobb lesz munkahelyhiány Aki teheti, a megyeszékhelyre ingázik A hedrehelyi szülők is abban reménykednek, hogy a gyerekeiknek könnyebb jövőt teremthetnek Ilyenkor gyakrabban fürkészik az eget Hedrehelyen, mint álta­lában. Ha hófelhők gyülekez­nek, a falu lakói tudják, reggel kemény nap kezdődik. Az életü­ket alapvetően meghatározza egy nagyobb havazás: a busz ilyenkor a hencsei bekötőút vé­géről csak araszolva tud eljutni a faluba, és egy nagyobb emelke­dővel is meg kell küzdenie. Az utcákon egy-egy jégfoltot leszámítva csontszáraz az asz­falt. A téli csapadék eltakarítását megkönnyíti két helyi vállalko­zó, akiknek megvan az alkalmas technikájuk a hókotrásra. A töb­biek lapáttal indulnak harcba az akadályok ellen. Sokak számára ez végre mun­kalehetőség, még ha pénz nem is jár érte. Megannyi somogyi fa­luhoz hasonlóan Hedrehelyen is nagy gondot okoz a munkanél­küliség, mert itt egyáltalán nincs munkahely.- A legtöbben Kaposvárra jár­nak dolgozni - állítja Bellái Béla polgármester -, mások alkalmi munkákból tengődnek. Sajnos minden ötödik ember munka- nélküli, sok . a nyugdíjas is: Herdehely lakóinak ötödé. Változást a csodán kívül talán a közeli Kadarkút várossá válása hozhat. Ha minden jól megy, még a csatorna is elér egyszer a faluba. A szennyvízelvezetés már csak az uniós követelmé­nyek miatt is fontos, ennél mesz- szebbre, például a gáz bevezeté­sére gondolni sem mernek.- Amíg nem települ valami­lyen vállalkozás ide, nem lesz itt semmilyen változás - véli Bellái Béla -, de sajnos az sem mind­egy, ki jönne ide, hiszen a mun­kaerő meglehetősen alulképzett. Hiányzik az értelmiség, az isko­lában tanítók is máshonnan jár­nak ide. Ennek megfelelően kevés a szervezett program, a kocsmán kívül másutt nemigen lehet tár­sadalmi életet élni.- Nálunk már egy kaposvári bevásárlás is nagy változás. Töb­ben összeállnak, bemennek va­lamelyik szuper- vagy hiper­marketbe - int a falugondnoki kisbusz felé a falu első embere. - Nehéz helyzetben vagyunk, hatalmas a hiányunk - teszi hozzá letérten Bellái Béla -, egy­előre remény sincs a változásra. Ez a vidék egyre szegényebb, a falu elöregszik, aki teheti, el­megy. Már csak a gyerekei miatt is. Hátha nekik egyszer köny- nyebb lesz... MÚLT ÉS JÖVŐ Irigyebbek az emberek Nincs hol szórakozni Hatvanöt éve Hedrehelyen szü­letett, azóta is a faluban él Váram Lajos, aki szerint egyre rosszabb az élet a településen.- Régen sokkal szebb volt a fa­lu, ráadásul az emberek is töb­bet törődtek egymással. Most sokkal irigyebbek - állítja Váradi Lajos. Szerinte ennek az az oka, hogy régebben még min­denkinek volt munkája, így sen­kinek sem voltak megélhetési gondjai. Az egykori termelőszö­vetkezetben nemcsak a helyiek találtak maguknak munkát, de még Kadarkútról, Hencséről, Ladról és Somogyhatvanból is jártak ide dolgozni.- Emellett mindenkinek volt háztájija, ahol megtermelte ma­gának a szükséges termékeket - így Váradi Lajos. - Négyezer hí­zót szállítottak el évente vágás­ra, most ha kettőt kellene talál­nom, nehéz helyzetben lennék. A rendszerváltással ugyanis megszűnt a téesz, utána egy da­rabig még működött a koporsó­üzem, ám amióta az is csődbe ment, nincs semmiféle munka­hely.- Azt hiszem, mindent el­mond az itteni körülményekről - mondta Váradi Lajos -, hogy nyugdíjasként sokkal jobban élek, mint a legtöbb fiatal... Bár munkája nap, mint nap más településre szólítja, a világért sem hagyná el Hedrehelyt Lóki József. A fiatalember, aki az épí­tőiparban dolgozik, állítja: a falu csendjét, nyugalmát semmire sem cserélné el.- Igaz, ennek megvan a hátul­ütője is, ugyanis nincs semmi­lyen szórakozási lehetőség, ez igencsak bántja a fiatalokat. - mondta Lóki József. Emellett a közlekedést sem tartja túl jónak, mert napközben igencsak ne­hézkes eljutni a faluba.- Esténként viszont jó a nyüzsgő város után visszajönni - tette hozzá. - Le szoktunk ülni a haverokkal valamelyikünk há­zában, kibeszélgetjük magun­kat. Régebben a kultúrházban találkoztunk, mostanában már ott sincs semmiféle program. Lóki József szerint Hedrehely jövője attól függ, sikerül-e vala­hogyan közelebb kerülnie a me­gyeszékhelyhez. Ehhez jobb közlekedésre, és a települést Ka­posvárhoz jobban kötő vállalko­zásra lenne szükség.- Jól érzem itt magam, semmi esetre sem költöznék be Kaposvárra - állította a fiatalem­ber. - Igaz, mások viszont szívesen elmennének, csak éppen' nincs rá lehetőségük. Rettegett középhátvéd volt a polgármester A foci és a keresztrejtvény­fejtés a mindene Bellái Béla polgármester­nek. Sokáig kö­zéphátvédet ját­szott a helyi csapatban, mellyel a járási első osztályig kapaszkodtak fel. Edzői szerint főként fejjátéká­val tűnt ki társai közül, így a szögleteknél gyakran előre­húzódott, rendesen riogatva az ellenfelek kapusait. A rejtvé­nyek közül a skandináv típusú áll igazán közel a szívéhez. Olyannyira szereti az elmés próbákat, többször elhatározta, jelentkezik a Legyen ön is mil­liomos című tévés vetélkedőbe. HEDREHELYI MAGÁNÜGYEK Helyi táncokat tanít gyerekeknek Hatalmas népszerűségnek örvend az asszonytorna Félszáz esztendő vadászpuskával a kézben Autókról birkákra váltott a vállalkozó Immár két esztendeje, hogy Vajda Éva fejébe vette, átadja tudását a gyerekeknek: gyermekkora óta tanul nép­táncot, főként a helyi táncokat részesítette előnyben. Azóta a gyerekek heti egy-két alkalommal próbálják elsajátítani a lépéseket, kisebb koreográ­fiákat is betanulnak, ugyanis fellépnek a falu jelentősebb ünnepein: jelenleg nőnapra készülnek. A csoportból mára mindenkinek jutott népviselet, akiknek nem volt, a pol­gármester felesége varrt szá­mukra. Január elején négyen kezdték, ma már tizenöten járnak Böhm Kinga asszonytorná­jára. Ki is nőt­ték az óvoda nagytermét, ahol hetente háromszor találkoznak a sportos fehérné­pek. A vezető óvónő karácsony után határozta el, megmozgat­ja az ünnepek során eltunyult asszonyokat és a foglalkozá­sok hamar népszerűek lettek. A tervek szerint az asszony­torna a jó idő beköszöntével sem szűnik meg, a zenés mozgásórák esetleg későbbi időpontra kerülnek, hogy ne zavarják a napközi munkát. Tavaly múlt 50 esztendeje, hogy elindult első vadászka­landjára Zsob- rák Tibor. A 71 éves férfi édes­apját kísérte el hajtőként egy vadászatra. Azóta is nap mint nap az erdőt járja. Trófeái, melyek mindenütt láthatóak a lakásában, több­ször arany, ezüst és bronz minősítést értek, ám ennek ellenére inkább a selejtes, rossz állapotú állatokat lövi ki, csak igen ritkán pályázik díjesélyes példányokra. Ettől a környék vaddisznói és szarvasai körében vélhetően nem túl népszerű. Sokáig autószerelőként dolgo­zott Horváth József, ám tavaly gondolt egy merészet, és birkákat vásá­rolt. Döntését nem bánta meg, sokkal nyugalmasabb dolognak tartja az állatokkal való foglalkozást. A váltás óta sokkal kiegyensúlyozottabb az élete, még akkor is, ha ilyen­kor, az ellési időszakban szin­te éjjel-nappal az akol körül akad tennivalója. Jelenleg 320 birkája van, melyeket elsősor­ban húsukért tenyészt: Fran­ciaországban, Itáliában és az arab országokban igazi cse­megének tartják a birkahúst. Szaxofonon játszik az öreg juhász Hiába áll öt klari­nét és egy táro­gató a szekré­nyében, hiába tanult meg raj­tuk már vagy 50 esztendeje gyönyörűen muzsikálni, mégiscsak a szaxofon a mindene Szőke József­nek. A főál­lásban juhász­ként dolgozó muzsikus 20 éve tett szert egy jó állapotú szaxo­fonra, azóta szinte minden szabadidejében azon nótázik. ALMANACH - 068 - HEDREHELY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom