Somogyi Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-02 / 27. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. FEBRUÁR 2., SZERDA ALMANACH 088 KAPOSMERO EZ A HÍR KAPOSMÉRŐN r Uj utca a régi vasútnál Az elkerülőút végén, a régi barcsi vasút nyomvonalán tervezi egy új utca megnyitá­sát az önkormányzat. A ter­vek szerint tíz-tizenöt közmű­vesített telket alakítanának ki, melyeket csak némi ha­szonnal értékesítenének, elő­segítve a helybéli fiatalok ott­honhoz jutását. Nyolcszáz méternyi járda Rendkívül rossz állapotúak a település jár­dái, éppen ezért az ön- kormányzat az idén több mint nyolc­száz méternyi szakaszt kíván felújítani, tudtuk meg Vig József pol­gármestertől (képünkön). A faluközpontban háromszáz méternyi, míg a Kossuth La­jos utcában 580 méternyi járda kap új burkolatot a ter­vek szerint. Út Ebédvesztőpusztára Tavaly elutasították, az idén ismét pályázik a falu útépíté­si támogatásra. A község ve­zetői a hetesi összekötő utat és az ebédvesztőpusztai bekö­tőutat szeretnék rendbe hoz­ni. A beruházás körülbelül 35 millió forintba kerülne. Felújításra vár a faluház AVOP-pályázaton szeretne pénzt nyerni a faluház teljes felújítására az önkormányzat. A beruházás nagyjából 45 millió forintba kerülne. Drága intézmények Több mint háromszázmillió forintos költségvetéssel szá­mol az önkormányzat az idei esztendőre. A pénzből elsősor­ban a település működtetését kell megoldaniuk: az óvoda és az iskola fenntartását, kom­munális feladatokat, a temető és a családsegítő központ mű­ködtetését. Eggyel több csatorna kellene Kábelhálózat, saját falutévé, megannyi csatorna: Kaposmérő- ben szinte mindent lehet fogni. Ám a falu lakói örülnének, ha még egy csatornával bővülné­nek a háztartások: a 2600 lelkes településen ugyanis még egyál­talán nem épült ki a szennyvíz- hálózat. Az elmúlt években a pá­lyázati kiírások feltételei nem kedveztek Mérőnek, központi, esetleg európai forrásból képte­lenség volt pénzt szerezni, ön­erőből viszont nem tudnak fi­nanszírozni egy ekkora beruhá­zást. Az idén, esetleg jövőre vi­szont talán eséllyel pályázhat az önkormányzat: a tervek már el­készültek, a vízjogi engedélyek is rendben vannak, már csak az anyagiak hibádzanak. Remélhe­tőleg nem sokáig, akkor a két szomszédos településsel, Kapós- fővel és Kaposújlakkal közösen rácsatlakozhatnak a talán leg­fontosabb csatornára. EZT FŐZIK KAPOSMERON Gánica mérői módra Ilyentájt, hosszú téli estéken jólesik valami töményebb lak­tató étellel zárni a napot. Ka- posmérőben ezt sokan gánicá- val teszik, melynek elkészíté­séhez 6-8 közepes krumplit, 5- ó evőkanál lisztet, 3 fej vörös­hagymát és egy pohár tejfölt használnak. A meghámozott, összevágott burgonyát sós vízben főzik meg, majd összetörik. Ezután keverhető hozzá a liszt, fino­man meg lehet sózni, majd kis vizet hozzáadva 20 percig, míg be nem sűrűsödik, állandóan kevergetve kell főzni. Eközben a hagymát fel lehet szeletel­ni és olajban világossárgá­ra sütni. A krumplimasszát hagymás-olajos kanállal tepsi­be kell szaggatni, hagymával megszórni, tejföllel meglocsol­ni, majd forró sütőben kisütni. A CIKKEKET VAS ANDRÁS ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Egyre több a munkahely távolság A megyeszékhely közelsége lehet a fejlődés alapja Napközben sem kihalt a település: az óvodába és az iskolába még a környező falvakból Is járnak gyerekek Télies mindennapjait éli Kapós- mérő, ám ellentétben sok más, Kaposvár környéki településsel, napközben sem kihalt a telepü­lés. A faluban sok vállalkozás te­lepedett meg, így nem mindenki kényszerül ingázni a megye- székhelyre. Persze ennek ellené­re már az első buszokon nagy a nyüzsgés: iskolások és felnőttek tömege tolakszik egy jobb hely reményében a dízelfüstöt okádó Ikarusokra. Mások a bolt, a pék­ség felé veszik az irányt: akad, aki napi bevásárlását intézi, a többiek munkába igyekeznek.- Szerencsére az egyre több helyben megtelepedő vállalko­zásnak köszönhetően a megyei átlagnál jobbak a munkanélkü­liségi mutatóink - állította Vig /ózse/polgármester. - Sokaknak azonban természetesen a me­gyeszékhelyre kell nap mint nap bejárniuk dolgozni. A környező települések lakói közül viszont többen éppen Mé­rőben találtak maguknak állást, így reggelente nem csak a távo­zók miatt nagy a forgalom a falu központjában: Bárdudvarnokról, Kaposújlakról érkeznek kicsik és nagyok. Előbbiek az óvoda és az iskola felé veszik az irányt, a többiek dolgozni indulnak. Ellentétben sok településsel, Kaposmérőben egész nap nyit­va tartanak a boltok és a ven­déglátóegységek: utóbbiak ter­mészetesen itt is betöltik a fo­gyasztás melletti másik fő funk­ciójukat, hiszen az információ- cserének fontos helyei. Az itt lakók informáltságát se­gíti a helyi újság, az Értékmérő és televízió is. Folyamatosan tá­jékoztatást adnak a falu életéről, legyen az közérdekű vagy ma­gánjellegű információ.- Van is miről hírt adniuk - je­lentette ki büszkén a polgármes­ter. - Rengeteg egyesület, klub működik a településen. A baráti kör, a hagyományőrzők progra­mokat szerveznek, melyeken egyre többen vesznek részt. Azok is megtalálják számítá­sukat, akik kevésbé fogékonyak a kultúrára: a sportegyesületben három szakosztály várja a mo­zogni vágyókat. A férfiak fociz­hatnak, röplabdázhatnak, míg a gyengébbik nérti kézilabdázás­sal vezetheti íe energiáit- A tornateremben késő estig pattog a labda - mondta Vig Jó­zsef. - Emellett a táncházat és a bálokat is itt szoktuk rendezni. A fiataloknak viszont csak a vendéglátóegységek jelentenek alternatívát, diszkó és mozi nincs a településen. Régebben mindkettő üzemelt, ám ebben a viszonylatban is közel van Ka­posvár. Ám valamit valamiért: más esetben éppen ez a kis tá­volság a fejlődés egyik záloga. Pékség az egészséges táplálkozásért fejlődés Tíz év alatt komoly piaci tényezővé vált a kaposmérői kenyérgyár Tizennyolc fajta kenyér és 50-féle péksütemény készül a pékségben Tavaly múlt tíz esztendeje, hogy megalakult a Kaposmérői Ke­nyérgyár és Cukrászüzem, mely elsősorban sütő- és cukrászipari termékeket gyárt. A minőségre helyezték a hangsúlyt: nem az alacsony árakra, hanem a fo­gyasztók átlagosnál magasabb szintű ellátása törekedtek, így a gyártás során elsődleges szem­pont, hogy a minőség csak egyre jobb lehet! Ez a cég filozófiája is: a folyamatos fejlesztés, a nyere­ség visszaforgatása a minőség fo­lyamatos javítása érdekében. Az idő igazolta az előbbieket, mára piacvezető pékséggé váltak. Az üzem a falu legnagyobb munkáltatója: az unió elvárásai­nak megfelelő gyárban jelenleg 70 alkalmazottal dolgoznak főleg Németországból behozott és be­üzemelt gépekkel, melyeken 18- fajta kenyér és 50-féle péksüte­mény készül. Választékuk kiter­jed a rozsos, a barna, a magvas, a csomagolt pékárura és cukrász- süteményekre is, melyek többek között három saját üzletben, így Kaposváron a Fő utcai mintabolt­ban, a Belvárosi Csemegében is megvásárolhatóak, s tervezik egy mérői üzlet megnyitását is. A cég eddigi legnagyobb sike­rét az elmúlt 3 évben érte el. A széles termékskála, a kiszolgálás minősége, az üzletekkel való ál­landó kapcsolattartás biztos pia­ci szereplővé tette az üzemet. Új termékeik az „egészsége­sebb táplálkozásért” születtek. Ilyen a korpás kenyér és zsem­le, a teljes kiőrlésű tönkölybúza kenyér. . Az elmúlt év legfontosabb be­ruházása a cukrászüzem teljes átalakítása volt, ahol korszerű körülmények között tudják elő­állítani a friss és csomagolt cuk­rász- és aprósüteményeket. Fényképészből vezérőrnagy lett a nemzetőr parancsnok A megyei nemzetőrség pa­rancsnoka, Lőkös Ottó 1956-ban részt vett a forrada­lomban. Azóta ápol­ja a forra­dalom szelle­mét. Emel­lett fo­lyama­tosan segítsé­get nyújta­nak a katasztrófa­védőknek, jó né­hány akcióban részt vettek. KAPOSMÉRŐIMAGÁNÜGYEK Hangszereket készít a református lelkész A zene teszi ki az életét Sza­bó Róbertnek. A mérői refor­mátus kö­zösség lel­késze vegyes kart alapított: a 15 fős társu­lat egyházi énekeket ad elő. A lelkész holland segít­séggel felújíttatta az orgonát is, és nagy álma, hogy nya­ranta orgonahangversenyeket rendezzen a templomban. Szabó Róbert magát igazi ze­nebolondnak tartja: a billen­tyűsök mellett csellón, furu­lyán és gitáron is játszik, s emellett hangszereket is ké­szít: több hegedű és gordonka került már ki a kezei közül. Három és fél évtizede a helyiek egészségéért Elarmincnégy esztendeje dolgo­zik védőnőként a településen Major Zoltán­ná: 1971-ben még gyakorlat­ra érkezett Kaposmérőbe. Ma már azok­nak a gyerekei­vel foglalkozik, akik annak ide­jén a szeme láttára váltak fel­nőtté. - Ehhez a munkához szükséges, hogy ismerjek min­denkit - vélte Major Zoltánná.- Sokkal többet tudok segíteni, ha ismerem az emberek szoci­ális körülményeit. A falu lakói is megbíznak benne, melyet jól bizonyít, hogy 2000-ben Kaposmérő szolgálatáért okle­véllel tüntették ki. A sport az élete a képviselő-tanárnak fiat esztendeje szervez vízi túrákat az ország összes komo­lyabb vizére Berecz Pál, a kaposvári Szé­chenyi szakkö­zépiskola taná­ra. - Először csak evezni jártunk az öcsémmel, végül az­tán vízitúra-vezetői engedélyt szereztünk - így Berecz Pál. A középiskolás tanár amúgy nagy barátja a keleti harcmű­vészeteknek: korábban csel- gáncsozott, s 2 dános övvizs­gával rendelkezik, míg jelen­leg aikidózik. Két esztendeje önkormányzati képviselővé választották Mérőben, ahol már harminc esztendeje él. Gyerekeket táboroztat a plébános Gyönyörű a felújított mérői ka­tolikus templom, büszke is rá Somos László atya. Ám még ennél is büsz­kébb, hogy a település fia­taljai közül egyre többen látogatják a hittanórákat. László atya azonban nemcsak ilyenkor szeret együtt lenni a fiatalokkal, de nyáron is raj­tuk tartja a szemét: táborokat szervez, ahol értelmesen, sze- retetben tudják eltölteni az időt a gyerekek. Persze, a fel­nőttek sem maradnak prog­ram nélkül: az atya által szer­vezett házasközösségbe egyre több helybeli pár jár. Az íjkészítés mestere Külföldön is csodájára járnak Ge­lencsér László hagyo­mányos reflexíja­inak. A fegyve­rek mes­tere autodi dakta mó­don képezte magát íjkészí­tővé. Elmon­dása szerint egy átlagos íj elkészíté­se harminc órán át tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom