Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 5. szám
4 Közélet, gazdaság, politika 2005. január 30., vasárnap N agyban nehezíti a' fasiszta ideológiáért lel- kesedők (be) azonosítását a tény, hogy a társadalomtudósok és a történészek mind a mai napig töprengenek, miről ismerszik meg egy nyilas, egyáltalán kik ők? Nemrég a Rubicon történelmi folyóirat egy teljes lapszámot áldozott a téma körüljárására. Gyanítható azonban, hogy a vita folytatódik. Moldova György író, aki maga is végigélte a.vészkorszakot, figyelmeztet: dőreség annyival elintézni a kérdést (korábban egyébA szovjet hadsereg 1945. január 18-án szabadította fel a pesti gettót. Tíz nappal később, január 27-én felszabadították az auschwitzi haláltábor még életben maradt lakóit is. ként sokszor felmerült ez), hogy a magyar nyilas „a legmocskosabb lumpen proletárok közül kerül(t) ki”. Ez tévhit, ám a látszat fenntartásában napjainkban is érdekeltek egyes, a szélsőséges voksokra számító jobboldali pártalakulatok. - Tapasztalataim szerint rengeteg nyilast szült a korabeli úri osztály; bárók, grófok támogatták Szálasié- kat, de jól szituált orvosokat, patikusokat is maguk között tudhattak. Jellemző, hogy Szálasi Ferenc első pártkezdeményének * (Nemzet Akaratának Pártja) budapesti tagnévsorában 99 doktori fokozattal rendelkező egyén szerepelt 1938-ban. De a korabeli legenda szerint a házmesterek és a Beszkártosok (a volt pesti tömegközlekedési vállalat dolgozói) közül is sokan tartották csábos holminak a nyilaskeresztet. Hajdú Tibor történész egy hírhedt, a mozgalomban aktív részt vállaló pedikűrösről is megemlékezik. Ám nyomban hozzáfűzi: bár a szélsőségekért lelkesedők ma is itt élnek közöttünk, nincs félnivalónk, mivel „NATO-or- szágban még nem volt polgárháború”. Márpedig a jelenkori társadalmi berendezkedés és az Európai Unió képezte védőpajzs elszigeteli ezeket a jelenségeket - fogalmaz. Moldova óvatosabb, szerinte a gonosz erői mindig erőteljesebbek. Példaként említi, hogy ha egy kosár egészséges alma közé néhány rohadt vegyül, hamar átterjed a kórság, fordítva viszont soha! De mitől válik egy látszólag normális ember gyilkos eszmék rabjává? Az író mindenekelőtt felelőssé teszi a nyomort. Emellett Trianont, az irredenta gondolatok hatását. Továbbá a rosszul értelmezett katonai szellemet, valamint az állandó bűnbakkeresést, miáltal célkeresztbe kerülhetett a zsidóság és a magukat kommunistáknak vallók. - Az is nagy baj, hogy a szavaknak sem járnak utána az emberek. Úgy „ülnek fel” különféle szónoki szössze- neteknek, hogy egyetlen pillanatig sem morfondíroznak, mit is jelent/jelölhet például a rögvalóság szócska. A Rubiconban publikáló Ungváry Krisztián állítja: teljesen értelmetlen mindenféle, a szélsőjobboldalisággal kapcsolatos mentegetés, a nyilasok szerepének szépítgetése. Sajnos, a magyar lélektől nem idegen a szélsőségesség. Hírhedt a történet: a német külképviselet 1944 nyarán Svájcban bemutatta, hogy a magyar csendőrség milyen kegyetlenül bánt a vagonokba terelt zsidókkal. A történész szerint Horthy és rendszere is sokat tett a nyilasok térhódításáért. Igaz, ő maga sohasem A nyilasok itt élnek köztünk. S noha egyelőre csak a partvonalon kívül illegetik magukat, néha politikai partikon is főszerephez jutnak. Köztudott, a vészkorszakot megelőzően nem tartották sokra őket, végül mégis - részben a korabeli úri osztály gyámkodása miatt- vérbe borították Magyarországot. A magyar állam az elmúlt hatvan évben nem kérte háborús bűnös kiadatását, de nem is kutatott utánuk másutt. Azonban a most gyanúba fogott, Ausztráliában élő Zentai Károly esete precedenst teremthet. A Simon Wiesenthal Központ nemrég arra jutott, hogy a ma Charles Zentai néven ismert személy részt vehetett egy zsidó fiatalember meggyilkolásában 1944-ben. A kereket oldott bűnös magyarok közé tartozik még vitéz Toldy Árpád is, aki valószínűleg az összerabolt zsidó vagyont elszállító vonatot kísérte és alighanem Dél-Amerikában tartózkodik. A budapesti gettó felszabadításának 60. évfordulója alkalmából BACSFI DIANA a honi nyilasok a Dohány utcai zsinagógában beszédet mondott GYURCSÁNY FERENC, szószólója. Moldova György A miniszterelnök kijelentette: „a holokauszt nem egy a bűnök közül, szerint a gonosz erők velünk hanem a bűn, amire nincs bocsánat!” vannak vált teljes mértékben lojálissá Hitlerhez. Ám „a szélsőjobboldal, benne a nyilasmozgalom feltehetően nem tudott volna olyan befolyásossá válni, ha a Horthy- rendszer propagandájával és törvényeivel nem erősítette volna maga is a hitet, hogy nem lennének társadalmi problémák Magyarországon, ha a zsidók nem volnának itt!” Furcsa fintora a sorsnak és a történelemnek, hogy több hírhedt nyilas önéletrajzából kiderül a szélsőbalos múlt. A Rajk család tipikus példája a két szélsőség egy ponton való „találkozásának”, a radikális eszmék összecsengésének. Kevesen tudják például, hogy a kommunizmusért lelkesedő Rajk László édestestvére, Endre a nyilasmozgalom őszinte híve, Szálasi követője volt, s a párt proletárvonalának egyik vezetőjeként tartja számon a história. Málnási Ödön esete is beszédes: nevezett Rákosi Mátyás rabtársa volt a Csillagbörtönben, publikált a Népszavában, és még 1937-ben is az SZDP tagja. Ezt követte a nagy sorsforduló... A nagy történelmi családok közül a Görgeyk is szégyenbe kerültek. A magyar királyi testőrség parancsnoka, Görgey Vince ugyanis szintén átállt a „sötét oldalra”. A német vezetés egyébként csak az utolsó pillanatban kezdett számolni Szálasiékkal. Folyamatos felajánlkozások után, 1944. augusztus 28-án kerültek helyzetbe, amikor az összekötőként nálunk tevékenykedő Kurt Haller jelezte: Hitler számol velük. Berlin egyértelmű támogatása mellett elindult a mészárlás. Ahogy Déry Tibor irta: „a Duna-part kövezete, főképp a hidak környéke, reggelente feketéllett a kivégzésektől”. Szerencsére idővel fordulat állt be a háború mentében, így Szálasi Ferenc és Bár- dossy László miniszterelnök egyaránt a vádlottak padján végezte. Szabó Zoltán Attila Mérges kígyó a szomszédban Szinte nincs olyan egzotikus állat, amit engedéllyel vagy anélkül ne rejtegetne valaki Magyarországon. Egy húszcentis kajmánt már 60 ezer forintért be lehet szerezni, az is előfordult, hogy valaki kakadu üvöltésre lett figyelmes. A lelkiismeretlen állattartók néha jókora galibát okoznak. Kát évvel ezelőtt egész Békásmegyert rettegésben tartotta egy bambuszvipera, amely hol itt, hol ott bukkant fel teljesen váratlanul. Egy másik, veszélyes viperát Both Zoltán hüllőszakértő, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakembere egy óvodában logott be. H a pénz van, minden van - ez a mondás az állattartók között is igaz, legalábbis erre utal, hogy egyre nagyobb sikk veszélyes, egzotikus teremtményeket rejtegetni s néha azokkal dicsekedni. Ezek tartása többnyire persze nem csak drága, hanem illegális is, mivel az emberre veszélyes állatok nevelési körülményeit szigorú törvény szabályozza. A mérges kígyók lakásba telepítéséhez például szakirányú iskolai végzettség, törésmentes üvegből készült terrénum, a területileg illetékes jegyző engedélye és az összes szomszéd beleegyező nyilatkozata szükséges. Nem csoda, ha jelenleg hivatalosan mindössze öt ilyen engedélyről tudnak a hatóságok. A tehetősek és a különcök „érdekesebb” fajokra vágynak. A kereskedők néha csak kapkodják a fejüket a lehetetlen kérések kapcsán - állítja Paraszt László, a Hobbi Állatcentrum tulajdonosa, aki néha bizony bánja, hogy úgy hirdeti magát, mint aki bármit meg tud szerezni.- Mindez persze csak normális keretek között igaz - jelentette ki. - Ennek ellenére volt már olyan érdeklődő, aki azzal jött be hozzám, hogy kellene neki egy csimpánz. Mert hogy látta a tévében és az olyan aranyos... Hiába magyaráztam, hogy egy majom veszélyes vadállat, amely harap, az illető ezt nem akarta megérteni. Azt, hogy ki mit tart otthon, a kereskedő szerint csak tippelni lehet abból, hogy az illető milyen takarmányt visz haza. Paraszt László úgy sejti, rengetegen hoznak haza a mediterrán nyaralásból élő „szuvenírt”: ékszerteknőst Görögországból, gekkót Spanyolországból. Nemrég azzal állított be valaki hozzá, adjon tanácsot, hogyan lehetne felnevelni egy ragadozó madarat. A kereskedő az igazságnak megfelelően azt felelte, sehogy, viszont jó kis börtönbüntetés jár érte. Az érdeklődő pillanatok alatt felszívódott.- Egy húszcentis kajmánt ma már meg lehet kapni 60 ezer forintért - mondta. - A kakaduk 150 ezernél kezdődnek, s egészen félmillióig felkúszhat az áruk. Nemrég Hatvanban sétáltam, s mivel van fülem hozzá, a szürkületben már messziről kiszúrtam a kakaduüvöltést... Persze, előfordul, hogy az óriáskígyó kinövi a lakást, vagy a kezdetben még vakmerő hüllőrajongó gazdi egy idő után maga is visszaretten halálos harapású kobrájától, viperájától. Ilyenkor általában két megoldás kínálkozik: az illető vagy szabadon engedi a „kis aranyost”, veszélyeztetve ezzel a többi ember biztonságát (s nem mellesleg lassú kínhalálra ítélve a megunt állatot), vagy beviszi azt az állatkertbe. Ám mint azt Molnár Zoltán, a Budapesti Növény- és Állatkert természetvédelmi referense elmondta, ők sem tudnak minden állatot átvenni, elhelyezni. S hogy miért tart valaki otthon királykobrát, csörgőkígyót, madárpókot vagy skorpiót? Nos, az ilyen embereknek az életéből nagy valószínűséggel valami nagyon hiányzik - állítja dr. Belső Nóra pszichológus. Mint mondta, ezek az illetők ingerkeresők, akik élvezik a veszély közelségét.- A veszélyes állatokat tartók vélhetőleg így akarnak kitűnni, s azt szeretnék, ha ily módon ők maguk is különlegessé válhatnának. Számukra minden napban benne van a kockázat, hogy a baj bármikor megtörténhet, s ez bizarr módon stimulálja az érzelmeiket. A pszichológus szerint az is árulkodó, ki milyen állatot tart odahaza. Sokan vélt vagy valós hiányosságukat palástolják azzal, hogy zord és veszélyes szerzetekkel népesítik be környezetüket. Egy krokodil vagy mérges kígyó például ugyanúgy lehet a túlhangsúlyozott férfiasság kivetítése, miként az agresszió. Sznobok az állattartók? Takács Anita osztályvezető- Minden vágyam, hogy megsimogassak egy vadállatot, de félnék a kiszámíthatatlansága miatt. Kölyökoroszlánt vagy -tigrist szívesen tartanék, felnőtt, kifejlett példányt azonban nem. Habár belátom, a kicsik is veszélyesek, ráadásul nem értek hozzájuk. Azt hiszem, a legjobb helyük az állatkertben van. Illetve a vadállatok maradjanak csak az őserdőben,odavalók! Marczinek Richard menedzser- Szerintem sokan sznobizmusból tartanak otthonukban különleges állatokat. Állatkínzásnak tartom, mert nincs megfelelő hely a számukra egy lakásban vagy egy udvaron. Én is szeretnék mondjuk egy tigrist, de minek? Hogy a saját vágyamat elégítsem ki? S a vadállatéval ki foglalkozik? Önzők az emberek, amikor bepréselnek egy egzotikus állatot egy szűk térbe.
