Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-24 / 19. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 24., HÉTFŐ Egész télen hálóznak jótékonyság Félmilliót táncoltak össze az óvodának A gyerekek végre elővehettek a szánkókat Leesett az idei első hó. A 67-es úton a reggeli órában alig látni járművet. Látrány felé közeled­ve azonban egyre többen van­nak úton. Általában így van ez, ha az ember egy körzeti szere­pet betöltő település felé halad. Látrány pedig ilyen. Intézmé­nyeket, hivatalt tart fenn a kör­nyező településekkel közösen, tehát sok embernek akad dolga a faluban. Az itt lakókat láthatóan nem zavarja a tavaszias napok után zordabbra fordult időjárás. Ko­mótosan közlekednek az utcán, meg-megállnak, elbeszélgetnek a szembejövővel. Még mindig témát ad az óvodai bál, mert an­nak bizony nagy sikere volt. Az amúgy cseppet sem kisméretű művelődési ház falai majd ki­dőltek, akkora volt a vendégse­reg. Zanáné Klotz Bianka, az óvodai szülői munkaközösség elnökének neve gyakran szóba kerül, mert az édesanya már sok szép rendezvényt tudhat maga mögött, amelyeket a lel­kes szülői csapattal szerveztek. Miseta Zoltán újságolta, hogy még Lellén is beszélik, milyen nagy sikere volt ennek a bál­nak, hiszen több mint 500 ezer forint tiszta bevételt hozott, amiből az óvoda udvarának já­tékait újíthatják meg. A látrányi báli szezonnak ez­zel még koránt sincs vége, mert a hétvégén a véradókat vendé­gelik meg, utána az iskolások szülei és nevelői táncolnak, hogy többet költhessenek majd a bevételből a gyerekekre. A véradókat nagy becsben tart­ják, mert minden évben január első napjaiban a megyében elő­ször itt szervezi a véradást a vöröskereszt. A látrányiak és a visziek is ilyenkor önzeüenül és szívesen segítenek. Az iskolában ma már több szolgáltatást kapnak a gyere­kek, miután pályázati támoga­tással fejlesztőpedagógusokat foglalkoztathat az intézmény. Nagy szeretettel fogadták Öreg­laki Istvánnét és Ozváry Berna­dettet, akik 36 kisdiáknak és 20 óvodásnak segítenek megsza­badulni a beszédhibáiktól. Tóth László sokféle gondja mellett most újból törheti a fe­jét, hogy mit főzzön a következő bálokra. Azt már mindenki megszokta, hogy ilyenkor a pol­gármester fakanalat ragad és jókora adag finom pörköltet tá­lal. Ez a fejtörés eltörpül amögött, amit a szennyvízberu­házás pályázatának sorsa okoz. Sokadszor próbálkoznak már az állami forintokat megszerez­ni, eddig kevés sikerrel. Tóth László azt mondta: vele mada­rat lehet fogatni, ha ez most végre sikerül. Amúgy nem lenne ok panasz­ra, mert 80-90 millió plusz­pénzt sikerült megszerezni a fa­lufejlesztésre: teleházat építe­nek, számítógépeket telepíte­nek, utak újultak meg. A kor­szerűsített Öreghegyi út példá­ul az értékes pincesort tárja fel. Özvegy Horváth Lajosné, az uno­káinak csak Maris mama, is könnyebben gyalogol fel a kis birtokhoz. Ugyan hátrahagyta a faluját, Bogláron él a lányával, és a család kímélné a szőlővel, kerttel járó vesződségtől, de nem tud megválni a látrányi termőföldtől. Arculatot adtak erdőnek, mezőnek EZ A HÍR LÁTRÁNYBAN Takarítják a közterületeket Az önkormányzat helyi vállal­kozóra bízta a község közterü­letein a téli síkosság­mentesítést. Tóth László pol­gármester (ké­pünkön) elmondta: nagyon ügyelnek arra, hogy a mere­dek utcákon ne csúszkálja­nak az idős emberek. A mun­kával azt bízzák meg, akit bármikor, ha kell, az éjszaka közepén is, mozgósítani lehet. Költözködik a takarék A közösségi ház építésével együtt átépítik a takarékszö­vetkezet helyiségeit is. Jelenleg az önkormányzatnak a község központjában lévő üzletházá­ban bérel helyet a falu bankja. Közösségi házat építenek A polgármesteri hivatal szom­szédságában Horváth Zsolt látrányi vállalkozó építi a kö­zösségi házat. Bár a falunak van egy művelődési háza, de a civil szervezetek igénylik a klubokat. Emellett a szeptem­berre elkészülő új épületben kapnak helyet a pályázaton nyert számítógépek. Itt lehet majd internetezni is. Az ön- kormányzat teleházként sze­retné működtetni a létesít­ményt, amelynek megvalósí­tásához a megyei területfej­lesztési tanácstól 4,8, a régió­tól 7 millió forintos támoga­tást nyert. Hasznos jószomszédság A körjegyzőséghez tartozó te­lepülések tavaly ideiglenesen elhagyták a székhelyközsé­get. Igaz, egy percre sem vo­nultak ki a látrányi közös hi­vatalból és intézményekből, mert a válás január 1-jével lett volna esedékes. Azonban még az ősszel meggondolták magukat. Bizonyára a számok meggyőzőek voltak, még ak­kor is, ha éppen a számtan miatt komoly viták előtt áll­nak. A költségvetés készítése­kor kell ugyanis megegyezni­ük a látrányiaknak a somogy- túriakkal, visziekkel és a somogybabodiakkal az intéz­mények közös fenntartásáról. Ezek pedig sokba kerülnek a kevés anyagi javakkal rendel­kező kis településeknek. Együtt azonban mégis köny- nyebb a teher. EZT FŐZIK LÁTRÁNYBAN Hatalmas gazdaságban dolgo­zik Udvaros Zoltán, legnagyobb örömére a fiával. Bár ez egy családi vállalkozás, huszonhat alkalmazottat juttat napi kere­sethez, közülük hat látrányi. Növénytermesztéssel és ál­lattartással foglalkoznak. 1273 hektárt művelnek, ebből 860 hektáron termesztik meg az ál­lattartáshoz szükséges takar­mányt is. A szarvasmarhatele­pen 600 fejő- és 630 növendék­marhát gondoznak. Miután gé­pesített az ellátás, nem meg­erőltető fizikai munka a renge­teg állat napi élelmezése. Udva­ros Zoltán elmondta: évi 3,6 millió liter tejre kaptak kvótát. Ugyan el tudják adni ezt a mennyiséget, de az ára olyan nyomott, hogy a bevételből nem futja a fejlesztésekre. Ennek ellenére kevés ilyen fejlődőképes gazdaság van a megyében. A falubeliek is úgy tartják: arculatot adott a köz­ségüknek a rendezett, szépen művelt környezete. Az egykori lerobbant tsz-telep ma igénye­sen gondozott üzemmé vált. A mezőgazdasági vállalkozás a megyei területfejlesztési ta­nácstól is nyert támogatást a tervei megvalósításához. Egyébként a családnak Bony- nyán is van egy telepe, Mihály- majort pályázati támogatással építették át. Udvaros Zoltánt a vadászok is tisztelik, a 72 tagú helyi vadásztársaság elnökévé választotta. ▲ Szakmai egyeztetés a családi vállalkozásban Pudingos almatorta Tóth Lászlóné 75 deka almát reszel le a tortához, amit egy deci vízben 15 deka porcukor­ral megpárol. Két tasak vaní­liapudingot két deci vízben felold és a párolt almához ön­ti, majd felforralja. Egy tasak vaníliás cukorral és egy evő­kanál citromlével ízesíti. Ez­után a babapiskótát kivize­zett tortaformában sorba rak­ja és ráönt az almás masszá­ból. Ezt háromszor rakja ki úgy, hogy fe­lülre az almás- pudingos massza kerül­jön. Nem az­nap fogyaszt­ják, mert egy napra a hűtő­be teszi. Amikor tálalja, alma­gerezdekkel és tejszínnel díszí­ti és úgy szeleteli, mint a tortát. A CIKKEKET GÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA. FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A LÁTRÁNYI ÖNKORMÁNYZAT ÉS IFJABB UDVAROS ZOLTÁN TÁMOGATTA A körzeti védőnő kettős jubileuma LÁTRÁNYI MAGÁNÜGYEK Gyermekévei színhelyére visszatalált az igazgató Kiállításokra kézimunkázik a nyugdíjas postamester Kislányként határozta el, óvónőként fog dolgozni Nagykereskedésének kis központot alapított A kemény diákévek után két kisdiákért aggódik Gerencsér Sándomé körzeti védő­nő kettős jubileumot ünnepel most dolgozott, amikor a párja megta­lálta a látrányiak felhívását Örül, hogy követte a családja, mert jól érzik magukat ebben a közösség­ben. A gyermekei már kiröpültek a fészekből, de jeles ünnepekkor együtt vannak mindannyian. Miseta Zoltán, a Fekete István Ál­talános Iskola fiatal, mindig mo­solygó igazgatója á— gyermekkorának, legszebb éveit ’ töltötte Túrban és, Babodon. Azonban ab-i ba a látrányi / iskolába jár,/ amelynek/ most peda- -. gógiai tevé-j kenységéért 1 ___________ első számú vezetőként érez fele­lősséget. - Érdekes fordulat, hogy sikerült ide visszatalálnom - mondta. Az különösen kedves élmény számára, hogy egykori iskolatársai hozzák most a gye­rekeiket az intézménybe. Gaál Istvánná még a Tolna me­gyei Ozoráról ismeri a körzeti vé­dőnőt. Sorsukban az is közös, hogy ő is 20 éve érkezett a községbe és tíz évig a pos­ta hivatalve­zetője volt. Műit mond­ta nagy család­ja - 3 gyerme­ke és 6 unokája - mellett egy még nagyobbá csöppent, 10 éve a nyugdíjasklub pénztárosa. Nemcsak arról ismerik a falu­ban, hogy odaadóan szolgálta a közösséget Szép kézimunkáit is megcsodálták már nemcsak Látrányban, hanem Siófokon is. Császár Bíró Zsuzsanna 7. osztá­lyos volt, amikor az óvoda fel­épült. A kerítésen keresztül nézte a szép épületet, az-B* tán hazaszaladl és azt mondta az édesanyjá- HR'&X JR nak, hogy óvó- nő szeretne len-^Hr ni. Ma ,1/ <i\oda vezetője és neHMHksjj yet\e emlékszik ESS81g akkori bizakodó V VH önmagára. Nem tiltakozik az el­len sem, hogy egy kicsit neki épült ez az óvoda, hiszen mérhe­tetlenül a szívéhez nőtt. Talán az furcsa egy kicsit, hogy egyre több egykori óvodástársa gyer­mekét fogadja már. Tóth Ferenc öt éve nyitott húsbol­tot a szülőfalujában. Ez a nagyke­reskedelmi vállalkozá- « sának is a központja. Innen indul nap mint* nap ^ országos |Pr szállítson az > mások is csodál-jK^feF nem egy nagyvá-HW^áŐÍ rosba telepítette a kereskedést, de nem bánta meg. Jó érzés szá­mára, hogy az országos szállítás mellett a falubeliek igényeit is ki­szolgálhatja. A környező telepü­lésekről is ide járnak vásárolni az emberek a házias ízek miatt. Nagy Gábor körjegyző az elmúlt évben szerezte meg a jogi diplo­máját a Pécsi Tudományegyete­men. A munka mellett ez nem volt egysze­rű vállalkozás. Mai már azonban csak két kisdiákért^ kell aggódnit bár gyerme­kei iskolai előmenetele nem ad okot az - aggodalomra. AI 11 éves Márk és a 9 éves Viktor kiválóan tanulnak és oszlopos tagjai a Jázmin néptáncegyüttes­nek. Édesanyjuk pedig az együt­tes vezetőségi tagja és időnként a vállán cipeli az együttes ügyes­bajos dolgait ALMANACH - 117 - LÁTRÁNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom