Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám
2005. január 23., vasárnap Riport, interjú ? Mediterrán ország leszünk L átszólag nincs nagy baj, hiszen az utóbbi száz évben 0,7 Celsius-fokot melegedett a Föld, de egyre több a katasztrófa, egyre szélsőségesebb az időjárás és ön a csoportjával már azon dolgozik, hogy mi lesz velünk, ha Magyar- országon a mediterrán éghajlat lesz az úr.- Az időjárás nem drámai módon változik, tehát néhány éven belül nem fognak a Dunán jéghegyek úszkálni, tájfunokra, szökőárra sem kell számítunk, de nagy esőkre, nagy aszályra és viharokra igen. S melegebb, szárazabb idők jönnek, amire fel kell készülnünk. A mi programunk, a VAHAVA csak összegyűjti a meglévő ismereteket, s összeállítunk egy dokumentumot, amely a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia nevet viseli majd. Ez alapján a mindenkori kormány kétévente felülvizsgálhatja a helyzetet. S ebből tanulva építhet víztározókat, gabonaraktárakat, hogy levezesse az árvizeket, vagy a bőséges termést raktározni tudja, mert utána jöhet két-három aszályos év. Nem akarjuk mi rémisztgetni az embereket...- A Pentagon-jelentés már megijesztette a népeket, amikor tíz év múlva már-már jégkorszakot jósolt az északi országoknak és katasztrófát mindenfelé.- Az nem tudományos jelentés volt,, s minden verzióból a legrosszabbat tételezték fel, mintha az egyszerre következne be. Ez nem történhet meg, de ez a jelentés mégis alkalmas volt arra, hogy felhívja a figyelLANG ISTVÁN Született: Mohács, 1931. Tanulmányai: Ivanovói Mezőgazdasági Egyetem (1955) Életpálya: MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, tudományos munkatárs (1955-63), MTA titkárság, Biológia Tudományok Osztálya, tudományos titkár (1963-70), MTA főtitkárhelyettes (1970-85), MTA főtitkára (1985-93), Elnöki tanácsadó az MTA-n (1993- 2002), kutatóprofesszor (2002-tól) Tudományos fokozatok: mezőgazda- sági tudomány kandidátusa (1961), mezőgazdasági tudomány doktora (1973), MTA levelező tagja (1979), MTA rendes tagja (1985), Széchenyi-díj (1996) Környezetvédelmi tevékenység: Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke (1996-1998), Országos Környezetvédelmi Tanács elnökhelyettese (1998-2002), Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke (2002-től) met a felmelegedés következményeire. Bármilyen furcsa, én örültem, hogy közreadták e vészjósló dolgozatot.- A tudósnak nincs ellenére a szenzáció?- Miért lenne, ha segít? Tudja, mi csak 35 millió forintot kapunk. erre a programra évente. Nekünk minden szövetségesre szükségünk van, s a médiára legalább számíthatunk, ahogy a katasztrófafilmek is inkább használnak, mint ártanak.- A mediterrán éghajlatra lehet készülni, hiszen még a szervezetünk is máshoz szokott?- Máshogy kell majd például építkezni. Gondolni kell az árnyékolásra, a belső légjáratokra, a természetes hűtésre a klíma- berendezések mellett. A mediterrán országokban boldogan élnek az emberek, csak másképp, mint mi, például sziesz- táznak.- A szárazság rémisztőbbnek tűnik, hiszen Magyarország vízszegény ország.- A vízfelhasználás negatív egyenlegben van, vagyis feléljük a felszín alatti vízkészleteinket. Több vizet használunk, mint szabadna, ugyanakkor hagyjuk elfolyni, kifolyni, amit az égből kapunk. Ciprus szigetén a természetes csapadékot mind felfogják, ott nem folyik be a tengerbe egy csepp sem. A takarékoskodás hamarosan nálunk is élet-halál kérdése lesz. Ivóvízzel például már ma sem szabadna locsolni. A szennyvízből kellene ipari vizet előállítani és azt használni ilyen célokra, nem pedig beleengedni a Dunába, Tiszába, hogy lefolyjon a Fekete-tengerbe.- Állítólag az Alföldre nagyon rossz napok várnak, sivataggá válhat.- A Homokhátság valóban lassan kiszárad, a rétegvizek lesüllyedtek az utóbbi húsz évben, szóval félsivataggá válhat. Egy Duna-Tisza-csatorna építése segíthetne a bajon, de az túl drága lenne. Ott nem szabad kukoricát, búzát termeszteni, inkább át kell állni az extenzív termelésre, a gyep bírja a hőséget és az állattartásra lenne mód. Ám ehhez kéne némi bölcsesség, hogy az itteni gazdálkodók ezt belássák, talán támogatni sem ártana őket. A Balatont a tavalyi csapadék megmentette, de biztos, hogy eljön majd az az idő, amikor pótolni kell a vizét, s akkor csak a Dráva jöhet szóba. ATiszán sem az a megoldás, hogy egyre magasabb gátakat emelünk, hanem víztározókba kell leengedni az árvizeket.- Az alternatív energiák méregdrágák, s ahogy tudom, ön is szkeptikus ez ügyben, inkább az energiapocsékolásról szoktatná le az embereket.- Az alternatív energia Magyarországon ma két százalék, az is tűzifa és más hulladék elégetéséből ered. Hiába szeretne az Európai Unió 12 százalékos átlagot elérni, mi legfeljebb 6-7 százalékra tudjuk feltornázni. Nekünk takarékoskodni kellene, hatékonyabban használni az energiát. Nagy kérdés, hogy például szükség van-e kétmillió autóra. Amerikában több autópályán külön sávot tartanak fel azoknak a kocsiknak, amelyekben legalább három ember ül. Londonba pedig nem engedik be a gázolajzabáló dzsipeket. Az ember persze nehezen tud leszokni a komfortról, de ez ag évszázad második felében nagy konfliktust generál majd. A megoldást sajnos én sem tudom. Bolond lennék, ha arra számítanék, hogy majd mindenki átül biciklire. Dalia László Wekler temet, de őt is temetnék Rájár a rúd WEKLER FERENCRE. Az SZDSZ képviselője a volt feleségével folytatott anyagi természetű vitáival került be a sajtóba. A nyáron egy százmilliós állami támogatás miatt támadták, így lemondott parlamenti alelnöki mandátumáról. Most pedig miniszterelnöki megbízottként ő lett a gránitember. M egbánta már, hogy elvállalta ezt a tisztséget, szüksége volt egy újabb nagy balhéra? - Ez nem pozíció, hanem feladat, amelyet örömmel végzek, nem vagyok mazochista. De nem szoktam megfutamodni sem, ha rosszindulatú emberek ostobaságokat irkáinak.- Igaza is lenne, ha csak a koalícióval nem szimpatizáló lapokban jelentek volna meg nem éppen hízelgő cikkek önről de szinte mindenkitől megkapja a magáét.- Felhívott a Magyar Nemzet munkatársa és azt kérdezte, az rendben van, hogy ők támadnak engem, de miért teszi ugyanezt a Népszabadság is?- S miért?- Csak az lehet az oka, hogy valakik nagyon idegesek ettől a megbízatástól. Attól félnek, nyilvánosságra kerülnek olyan adatok, amelyek kellemetlenek lehetnek.- Ők bérelik fel az egyes újságírókat, hogy járassák le önt?- Azt nem állítottam, hogy közvetlenül biztatják a sajtót, de jól jön nekik. Az atomhulladék elhelyezése hatalmas üzlet. Már eddig is 13 milliárd forintot költöttek el kutatásokra, és a jövőben is több tízmil- liárdjába kerül az országnak, hogy megszabaduljon a radioaktív anyagoktól. Azzal, hogy én javaslatot készítek a miniszterelnöknek a megoldásra, sok ember elképzeléseit megvétózhatom. Netán kiderülne az is, miként képzelhető el - mint amit egyes elismert szakértők leírtak -, hogy a bodai atomtemető alkalmas a nagy szennyezettségű hulladék tárolására, viszont nem megfelelő arra, hogy oda kis és közepes szennyezettségűeket vigyenek.- Az igaz, hogy a pártja egyes vezetői hetekig rágták a miniszterelnök fülét, hogy kapja meg ezt a feladatot, kárpótlásul a parlamenti alelnöki tisztségért?- Hónapokkal ezelőtt írtam a kormányfőnek egy levelet arról, miként kellene az atomhulladék ügyében eljárni. Húsz éve foglalkoztat a kérdés, vannak jó elképzeléseim, ráadásul a térségben élek. Erre érkezett Gyurcsány Ferenc felkérése, amiről a pártom vezetői tudtak. Arról pedig nem hallottam, hogy az SZDSZ meghatározó tagjai kifogást emeltek volna.- Nyáron azonban komoly vitái voltak Eörsi Istvánnal Bauer Tamással- Volt, aki ürügyet keresett a kilépésre, másokkal politikai vitáim voltak, így jól jött nekik a szőlőtelepítési ügy. Egyébként a magyar parlamentarizmus történetében fehér hollónak számítok azzal, hogy lemondtam, s ezzel tehermentesítettem a pártomat. De megbántam, értelmetlen áldozat volt. Mert ahelyett, hogy értékelték volna a gesztusomat, néhányan újra ordenáré módon lépnek fel velem szemben. Az viszont biztos, a párt tagságának nagy része támogat, az elmúlt tizenöt évben mindig megválasztottak ügyvivőnek.- Ön korábban atomellenes volt, és megakadályozták egy atomtemető létesítését. Miért változott meg az álláspontja?- Ez tévedés. Atomerőműre szükség van hazánkban, s miután Oroszország nem hajlandó fogadni a szennyezett anyagokat, nálunk kell temetőt találni. Mi az ellen léptünk fel 1986-ban, hogy Ófaluban építsenek atomhulladék-lerakót, mert az a helyszín arra alkalmatlan.- Nem arról van szó, hogy ön megkerülhetetlen ember a pártjában, hiszen igazgató volt, ismeri az SZDSZ pénzügyeit. Egyesek szerint Medgyessy Péter egyik célpontja volt, amikor a lemondása után az SZDSZ korrupciós ügyeiről beszélt.- Ez butaság. Ha a volt miniszterelnök akkor megnevez engem, rágalmazásért feljelentettem volna.- Van már titkárnője, szolgálati autója?- Nincs és nem is lesz. Pedig ehhez a munkához szükségem lenne egy minimális infrastruktúrára. Ezért elképzelhető, lassabban, illetve nem olyan hatékonyan tudok dolgozni, mint szeretnék. Az elmúlt tíz év kutatási anyagait, dokumentációit kell elemezni, ami nem kis munka.- Nagy port kavart fel az is, hogy a szőlőtermő földjét át szerette volna tájoltatni a sokkal jobban csengő szekszárdi borvidékhez. Mikor ihatunk a borából?- Ez is műbalhé volt. Egyébként sajnálom, de nem koccinthatunk. Decemberben eladtam a tulajdoni hányadomat abban a cégben, amely a szőlőt telepítette a földemen. Három év múlva - akkorra már termőre fordul - keresse meg a tulajdonosokat, biztosan megkínálják. Almási Két év múlva nem_úsznak nyáron jégtáblák a Dunán, de az biztos, Magyarország mediterrán ország lesz. LÁNG ISTVÁN akadémikus mégis optimista, bízik az emberekben, akik a politikusokkal szemben nemcsak két-három választási ciklusban gondolkodnak, hanem a gyerekeikre és az unokáikra is. WEKLER FERENC Született: 1955. október 23-án Mecseknádasdon Diploma: ELTE BTK-n történelemtanári és népművelői oklevél (1982), jjj egyetemi doktori cím (1989) Munkahelyei: 1976-tól gépkocsivezető, röntgeojgi asszisztens, népművelő, 1982-től pécsi tudomány- egyetemen egyetemi tanársegéd. 1985-ben Mecseknádasd független I tanácselnöke lett, jelenleg a község polgármestere. Politikai pályája: 1990. november 24-én belép az SZDSZ-be, egy év kihagyással azóta ügyvivő es országos tanácstag. 1995-től Baranya megyei pártelnök. 1992-1995- ig, majd 2000-2001-ben pártigazgató.1990-től parlamenti képviselő. 1998. júniustól az Országgyűlés alelnöke, 2002-ben újraválasztják. 2004. augusztus 23-án lemond alelnöki tisztségéről, posztját szeptember 16-ig tölti boJlL, Családja: Elvalt, élettár- savai él. Három gyermeke van.
