Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám
Közélet, gazdaság, politika HttNHMNMmHHMM 2005. január 2., vasárnap Miért jó Magyarországon élni? Lothar Mattháus azt fontolgatja, hogy letelepedik nálunk. A futballválogatott szövetségi kapitánya nemrég úgy nyilatkozott: amikor idejött, még csak munkahelynek tekintette a környezetét, de aztán nagyon megkedvelt minket. A tapasztalat azt mutatja, nincs ezzel egyedül. A Magyarországon élő külföldiek szerint a jó konyha, a barátságos emberek és a szimpatikus szokások szerethető országgá teszik hazánkat. M attháus ugyan , nemi fejtet- Jj te ki bővebben, fl| hogy mi az, ami H számára az itteni Hj életben a lég- ■ szimpatikusabb, de vélhetően fon- |j tos szempontok- ■ ról lehet szó, ha 1 a feleségével már azt tervezgetik, hogyan rendezkedjenek be itt hosszabb távra. A hazánkban élő külföldiek állítják, nagyon könnyű megkedvelni az itteni életet, bár egyik-másik megállapítáÁrpa szerint a magyarok szerethetően bohémek, s ha valaki nem egy precíz üzletember és szeret izgalmasan élni, az itt nagyon jól tudja magát érezni suk nekünk, akik születésünktől fogva itt élünk, talán furcsán hangozhat. Ilyen például a skót Tracey Wheatley véleménye, aki szerint a fővárosi közlekedés ahhoz képest, ami a hazájában van, maga a csoda.- Itt még mindenhol járnak a buszok. Nálunk egy félreeső kerületben akár fél órákat is várhatok, és a járatnak se híre, se hamva. Nem azt mondom, hogy a budapesti tömegközlekedésen nem lehetne javítani, de azt, ami most van, nem szabad tönkretenni... A lány Törökországba készült, Budapest volt az első megállóhely, s úgy döntött, három napot nálunk tölt. Traceynek ez a három napja immáron 11 éve tart... Van egy kisfia, a Wekerle- lakótelepen él, s még ma is egyik ámulatból a másikba esik, hogy nálunk mennyire törődnek egymással az emberek.- Itt az emberek sokkal közvetlenebbek, mint nálunk - mondta. - A szomszédok például mindig segítenek egymásnak, kíváncsiak arra, hogy mi van a másik emberrel. Emlékszem, a szüleim nem igazán örültek, amikor kiderült, hogy itt telepedek le, azt mondták, csak eltemetem magam a világ végén. Aztán, amikor eljöttek, s látták, hogy itt az emberek beszélgetnek egymással, majd bekopogott az egyik szomszéd és hozott egy csokor virágot, kicsit megenyhültek, hogy mégiscsak jó környezetbe kerültem... Tracey a konyhánkat is nagyra értékeli. Nagyon ízlik neki a pogácsánk, s azt sem tudná megmondani, hogy hány kiló rántott sajtot evett már meg, mióta itt él. Rajong az itteni életért a TV2 műsorvezetője, Gianni Annoni is. Ő a kakaspörköltért van oda meg a mákos gubáért és a madártejért...- Imádom a húsvéti locsolást - jelentette ki, amikor a szimpatikus szokásokra terelődött a szó. - Végigjárhatod a legjobb csajok házait, s mindenhol szeretettel fogadnak. A bogrács melletti pálinkázás is nagyon bejön. A magyar emberek közvetlensége számomra sokkal mélyebb és őszintébb, mint az olaszok legendás kedvessége. Itáliában ugyan az első perctől kezdve mosolyognak rád, de az nem igazi barátság. Itt, ha egy magyar ember a bizalmába fogad, az egy szinte örökre időkre szóló kapcsolat kezdetét jelenti. Ami a hétköznapi életet illeti, Gianni szerint roppant praktikusak az éjjel-nappal nyitva tartó üzletek - Olaszországban ilyenek egyáltalán nincsenek. A magyar leleményességet is rokonszenvesnek találja. Kis magyarok pontatlanok, nincs rendszer a fejükben, de épp emiatt szerethetően bohémek - állítja ÁRPA ATTILA. Az RTL Klub egykori kreatív igazgatója élete jelentős részét Németországban töltötte, jelenleg is német állampolgár, így van némi rálátása, hogy milyennek is látják az országot külföldről.- Hogy miért jó itt letelepedni? Nos, nem akarok megsérteni senkit, de Magyarországnak egyetlen igazi nagyvárosa van, s ez Budapest. A fontos dolgok kivétel nélkül itt történnek, s ez rendkívül egyszerűvé teszi az életet. Minden átlátható, az embernek nincs olyan érzése, hogy bármiről is lemarad, s ez egy külföldi számára borzasztó kényelmes. Ezenfelül szórakoztató az emberek kreativitása is. Ha valaki nem egy precíz üzletember, és szeret izgalmasan élni, az itt nagyon jól tudja érezni magát. Gianni imádja a madártejet és mindenekelőtt a húsvétot, mert akkor „végigjárhatod a legjobb csajok házait, s mindenhol szeretettel fogadnak” Nápolynak hívja hazánkat.- Az, hogy „lehetetlen”, szinte hiányzik az emberek szótárából. Ha a problémamegoldásról beszélünk, bevallom, én itt tanultam meg igazán dolgozni. Maga az ország pedig egyszerűen csodálatos. A fővárostól ötven kilométerre már olyan festői szépségű vidékek vannak, hogy ha tennénk rá néhány olívafát meg szőlőtőkét, úgy nézne ki, mint Toszkána... Erre rímel Tyurin Egor véleménye is, aki oroszként szintén a kis távolságokat és az egyes országrészek könnyű elérhetőségét emelte ki. Újságíró egy hírügynökségnél, s kisebb megszakításokkal 20 éve él Magyarországon. Elmondta: Budapesten valamivel nyugalmasabb az élet, mint Moszkvában.- Itt kulturáltabbak az emberek - mondta. - Nálunk, ha valakit megszólítok az utcán, az illető többnyire továbbmegy. Moszkvában mindenki rohan, az embereknek nincs idejük megállni és magyarázkodni. Az ételek közül Egorra a legmélyebb benyomást a galuskával tálalt pörkölt tette, de amikor arra terelődött a szó, hogy ajánlaná-e hazánkat a honfitársainak is, azt felelte: nem biztos, hogy a mostani letelepedőknek ugyanolyan könnyű dolga lenne, mint neki.- Még öt-hat évvel ezelőtt is könnyebb volt alkalmazkodni az itteni viszonyokhoz, mint most - jelentette ki. - Mi, oroszok elsősorban Csehországot és Magyarországot kedveljük a kedves emberek, a szép természet és a viszonylagos olcsóság miatt. Nos, ez utóbbi sajnos megváltozott. Az árak nagyon felkúsztak, ám a minőség - főleg a szolgáltatások területén - nem mindig tartott lépést ezzel. A francia Jean Perolla is elsőként a magyarok őszinteségét, barátságos természetét értékelte, amikor tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy nálunk telepedik le. Mint mondta, ma Budapest jóval izgalmasabb Párizsnál. Éltem a francia fővárosban, s ta- pasztalatból mondhatom, hogy azt, ami ott van, inkább műéletnek lehetne nevezni. Művészeti szempontból Budapesten sokkal több az érdekesség, a látnivaló. Az élet is pörgősebb, az emberek is udvariasabbak, s a közlekedés is összehasonlíthatatlanul jobb. Itt a belvárosban bárhová el lehet jutni, míg csúcsidőben nálunk ez korántsem természetes. Az ételeket pedig nem kell szokni, mivel azok fantasztikusan finomak. Rám különösen a túrógombóc és a rántott hús tett mély benyomást. Csak a magyar nyelv ne lenne olyan nehéz... „Budapest jóval izgalmasabb, mint Párizs. Ott inkább műélet van, míg itt történnek a dolgok.” S mindezt egy francia mondja, tehát elhi- hetjük. Visszaindul a magyar aranyvonat Az év végén eldőlt: mintegy TÍZEZER DOLLÁRT KAPHATNAK fejenként az Egyesült Államoktól azok a holokauszt-túlélők és örökösök, akiknek vagyona ott volt a szétrabolt aranyvonaton. A mai helyzet politikai és jogi kérdés egyszerre - magyarázza SZITA SZABOLCS törté nész. - Ha az amerikaiak nem ismerik el, hogy méltánytalanul kezelték az aranyvonat rakományát, márpedig az amerikai főtisztek hozzányúltak, és jogtalan eltulajdonítás történt, a jogászok akár ötven évig is el lehetnek az üggyel. Az ötven évből három már eltelt, miközben a történész szerint biztos, hogy az amerikai zsidó ügyvédi irodák rámenősek lehetnek ebben az ügyben, de kérdés, hogy a magyar zsidószervezetek érdekérvényesítő képessége mennyire bizonyul majd hatásosnak. Abban a legtöbben egyetértenek, hogy a zsidó szervezeteknek van erkölcsi alapjuk a kártérítésre, csupán azt nem tudni, rámozdul-e majd minderre a politika.- A történészek kiderítették és leírták, mi történt az aranyvonaton elszállított zsidóvagyonnal - teszi hozzá Szita Szabolcs. - A többi a politikusok és a jogászok dolga. A jogászok először 2001 májusában léptek, amikor tizenhárom magyar származású miami lakos beperelte az amerikai államot azzal, hogy az aranyvonat rakománya amerikai katonák kezén tűnt el. Ez összefügghetett azzal is, hogy az amerikaiak először Bili Clinton elnöksége idején ismerték el hivatalosan, hogy az aranyvonat kincse egyáltalán létezett. E próbaper végén ítélet született arról, hogy a holokauszt túlélői és az örökösök, akiknek vagyona bizonyíthatóan ott volt az aranyvonaton, kárpótlásért perelhetik az Egyesült Államokat. Az ítéletet hozó floridai bíróság ítéletében az is szerepelt, hogy az amerikai kormány és a károsultak képviselőinek egyeztetniük kell. Erre alig egy hónapja, 2004. december 6- án került sor. Itt ismét elhangzott a hivatalos álláspont, miszerint a kártérítési igény nem csupán elévült, de az Egyesült Államok erkölcsi értelemben nem is tekinthető felelősnek a történtekért. E december eleji egyeztető tárgyalásokon részt vett Az amerikaiak most ismerték el felelősségüket a rakomány miatt Israel Singer, a Zsidó Világkongresz- szus elnöke is, aki a Los Angeles Timesnak akkor azt nyilatkozta, hogy közelített az amerikai kormány és a károsultak ügyvédjeinek álláspontja. Az amerikai igazságügyi minisztérium mostanáig úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok nem hibáztatható az 1945 elején az aranyvonatról eltűnt értékekért, melyek között a magyar zsidók vagyonai is voltak. Közvetlenül a karácsony előtti napokban ismét összeültek az amerikai kormányjogászok és az ügyvédek, akik mintegy harmincezer, máig élő holokauszt-áldozatot, illetve örökösnek számító hozzátartozót képviselnek. Az ügyvédek elmondták, hogy ügyfeleiknek fejenként tízezer dolláros, kb. kétmillió forintos kártérítést szeretnének megítéltetni.- Jogosan követelünk kártérítést az Egyesült Államoktól - mondja Egri Oszkár, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének jogi vezetője. - Az aranyvonaton magyarországi A KINCS, AMI NINCS MEG Az aranyvonat Salzburgnál került amerikai kézre és „lefoglalt ellenséges vagyonnak” minősítették. Az amerikaiak pontosan tudták, hogy a szerelvény a magyar zsidók elkobzott vagyonát szállította. A szőnyegeket, festményeket, ékszereket, drágaköveket, ládányi aranyporokat és ezüsttömböket, zsidó kegytárgyakat, porcelánokat tartalmazó rakomány értékét mai áron egyesek hetven-, mások kétszázmillió dollárra teszik. Amerikai főtisztek tucatjai igényeltek luxuscikkeket a vonatról. Néhány teherautónyi kincs francia katonáknak is jutott, de kerültek műkincsek az akkori osztrák kormányhoz is. Az értékek nagy része 1948-1951 között NewYork-i aukciókra került. A bevételek a különböző helyi zsidószervezetekhez kerültek. zsidók javait hurcolták el. December 20-án újabb asszó következett az amerikai kormány és az ügyvédek között, mely után bejelentették, hogy megállapodás született arról, hogy az Egyesült Államok vállalja a kártérítés megfizetését azoknak a holokauszt-áldozatoknak és örökösöknek, akiknek vagyona ott volt a szétlopott aranyvonaton. Az aranyvonat legközelebb február végén „áll meg” a miami bíróságon. Csontos Tibor 4
