Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám

4 Közélet, gazdaság, politika 2005. január 16., vasárnap Ezek a fiatalok: itt a bamba nemzedék A felmérések szerint nem túlzás, hogy a fiúk hetvenöt, a lányok negyven százaléka volt már részeg A mai gyerekek légüres térben élnek, a szó lé­lektani értelmében ma­gányosak, nincsenek közösségeik, hiányzik a tizen­évesek grundos valósága - mondja Ranschburg Jenő pszi­chológus. A mai tinédzserek vir­tuális közösségek tagjai, a szám­háborút és a rókavadászatot hír­ből sem ismerik, a Doom számí­tógépes játékok trancsírozós gyi- lokprogramjainak világában vi­szont spécik. Az autóstoppos balatoni nyarakat is legfeljebb filmek idézik számukra, hacsak nem a South Park Kula bácsiját zabálják, ami valószínű, miután az Oroszlánkirályból a Mufasza járt élen a szocializálódásukban. Ők már nem váltanak át koroná­ra hatvanöt zlotyt. Ezek a mai fiatalok hírből is­merhetik a nyári építőtáborokat: a hetvenes évek végének Pira­mis-hisztériája idején Som Lajos brigádok címerezték a kukori­cát. Nem valószínű, hogy ma­napság Krisz Rudiról elnevezett kiscserkészek vetnék magukat a kukoricatáblákra. A tinédzse­rek plazákban múlatják az időt, cool habzsolják a fűrészporos húspogácsát, az olaj áztatta pomme friest a mekiben, és házibulikon tartják el a pizza­futárokat. Ma már nincsenek rockerek, hippik, popperek, jampik, csö­vesek, hobók, punkok és szalon- punkok, koporsóban alvó gruf- tik. A Fekete Lyukat is régen be­tömték már, nyomtalanul eltűn­tek a szubkultúrák. Csak jórészt plázacicák és Barbie babák, tüsi- hajú szépfiúk vannak. Nem lá­zadnak, nem részesei a popkul­túrának, az ő kultúrájuk a buli, a kaland és a fagifor ízű ragacs. Ők már nem írnák szütyő he­lyett hordott gázálarctáskájukra, hogy Make Lőve Nőt War, az Ed­da és Attis a Király. Ők csám­csogják tovább, hogy Majka megcsalta-e Ramónát, ValóVilá- gon felnőve sajátítják el a tizenöt perces villasztárok szexuális szokásait, és a Cosmo magazin teremtette művilág pettingsza- bályzatát. Számítógépes generáció léte­zik tehát, miként Maksa Zoltán humorista nevezi a videóba, te­levízióba temetkező tiniket, a vidióta korosztály. Babarczy Eszter publicista szerint a leg­több kisgyerekes családban vil­lanypásztorként működik a tévé, a videó, a számítógép. És a gyerekek csak fogyaszta­nak. Születésük után néhány nappal a multi postázza is a rek­lámcélú popsikenőcsöt.- Az üzleti szféra nagykorú- sítja a gyerekeket, lehetséges üz­letfelekként kezeli őket - véli Ka­pitány Gábor szociológus. A gyerekek sikeresebben hasz­nálják a számítógépet a mai csa­ládokban, ők értik az új techni­kák kezelését, most az van, amit régebben Mézga Aladár csinált: két forintért megmondom. Lánytagjai feszes csípőnad­rágban, a hasat meztelenül hagyó topokban, kivilla­nó tangókban pompáznak és ott ácsingóznak a színpad előtt, hogy Robbie Wil­liams kikaphassa őket egy csók­ra, a fúk pedig Britney Spears vetkőzőshow-ját emlegetik életre szóló élményként. A bamba nemzedék tagjai nézik játékfilm­ként a mobiltelefonok reklámjait, őket tekintik elbutított fogyasztó­nak a hirdetések. A fiúk hetven­öt, a lányok negyven százaléka A mai tinik nem lázadnak öltözködés­ben, zenében, helyettük megjelent a mobilmániás bam­ba nemzedék. volt már részeg, tízből egy diák hetente elszív két-három doboz cigit. Egyharmaduk szerint nem élet az élet kóla és csípsz nélküL- A gyerekeknek szánt szelle­mi dolgokat nem lenne szabad odadobni üzleti megfontolások­nak - jegyzi meg Csukás István költő. Nem véletlen, hogy a fo­gyasztóautomatákká tett fiatalok nem olvasnak. Korábban ott volt a Távolban egy fehér vitorla, még megkönnyezték Nemecseket, Nyilas Misit, és tudták, ki volt Verne Gyula és a tizenöt éves ka­pitány. A közelmúlttól az a sikk, mit művel Bat-, Spider- és Super- man. Igaz, Harry Potter jelentett némi szépségtapaszt. Nagy Atti­la olvasáskutató szerint a közép­iskolás fiúk tizenöt éve napi 39 percet olvastak, ma 13 percet töltenek könyvek társasá­gában, az, olvasás a huszadik helyre került. Szerintük a legnépszerűbb történelmi személyiség Mátyás király, a második Napóleon és a hatodik Adolf Hitler.- Ők a jövő záloga? - kérdez­te néhány éve Hofi Géza, amikor a fiatal korosztály került szóba. - Dögöljek meg, ha kiváltom! Csontos Tibor Születésük után már ott arpostaládában a popsikenőcs, és már óvodáskortól FOGYASZTÓ­AUTOMATÁVÁ TESZI ŐKET A REKLÁMIPAR. A mai gyerekek nem tudják, mi a számháború, de a füves cigit és a részegséget már ismerik. Lehet, hogy újra itt a bamba nemzedék. i Vonzó a milliomosok világa- Fájdalmasan hiányzik sok fiatal szellemi eszköztárából a hit, az erkölcs, a példakép - mondja TÓTH ISTVÁNNÉ szociológus. - Kutatásaink sze­rint a mai általános iskolások egy része felnőttként legszívesebben munka nélkül élne, szédítően vonzó számukra a milliomos semmittevők világa. Bankárok, menő ügyvédek, plasztikai sebészek, sztárnyomozók, model­lek lennének. Nettó százezernél kevesebbért sehol nem dolgoznának. Naprakészek Pongóból és Majkából, de Melocco Miklós nevét két száza­lékuk ismeri csak. A munkát szükséges rossznak tartják, a mai gyerek nem szívesen lenne pék, hentes, kőműves. A gyerekek 58 százaléka nem szeretne napi 8 órát dolgozni. Sajnálják, aki végigdolgozza az életét. Jóban-rosszban a szappanoperákkal Egy hét múlva új szappanoperára ébred az ország. ATV2 Jóban-rosszban című sorozatáról egyelőre csak annyit tudni, hogy egy klinikán játszódik. A bennfentesek szerint ÉLETRE-HALÁLRA KÜZDENEK MAJD az RTL Barátok köztjével, mert csak egy maradhat. lakozik a szerzők csapatához, hamar elsajátíthassa a történet ritmusát, szóhasználatát, panel­jeit. Réz úgy véli, a TV2 új soro­zata és a Barátok közt közül csak egy maradhat meg. Nem olyan nagy ugyanis a magyar sorozatfüggők tábora, hogy s a két rivális szappanopera csatá­ját valószínűleg-a lakosság ne­héz körülmények között élő ré­tegének szimpátiája fogja eldön­teni, mivel Réz szerint főleg ők „tartják el” a dél-amerikai tele- regényeket is. B ár a Szomszédok című sorozatot inkább tele- regénynek hívták, rend­re átszőtték az aktuali­tások. A nyolc éven át futó Fa­mília Kft. ehhez képest sokkal könnyedebb kategóriába tarto­zott. Ám egyik sorozat sem vál­lalta fel, hogy naponta a képer­nyő elé ültesse az embereket - e tekintetben a jelenleg is futó Ba­rátok közt volt az első hazai pro­dukció, amely felvette a dél­amerikai történetfolyamok tem­póját. Gát György rendező és producer szerint ma más a mó­di, mint tizenöt évvel ezelőtt.- Emlékszem, a Família Kft.-re annak idején azt mond­ták, hogy bugyuta, egyszerű cselekményű epizódokból áll, ám ehhez képest a Barátok közt még primitívebb- mondja Gát György. - De nincs ezzel baj, ef­féle időket élünk. A napi epizó­dok ilyen, szinte ipari termelést kívánnak, mivel a nézők már nem kötődnének egy hetente je­lentkező szappanoperához. Egy sorozat sikerének titka a szereplők kiválasztásában rej­lik. Amikor a Família Kft. indult, Vitray Tamás azt tanácsolta Gát­nak, hogy ne vegyen, csináljon sztárokat. A rendező megfogad­ta ezt, ám ahhoz ragaszkodott, hogy választottjai jó képességű színészek legyenek. Ma már szerinte ez sem jellemző.- Esztergályos Cecília bitang jó színésznő, viszont nagy sztárrá a Família Kft. tette. De ugyanígy említhetném Csonka Andrást vagy Xantus Barbarát is, akik az induláskor még egyál­talán nem voltak ismertek.- A Szomszédok figuráit úgy találtam ki, hogy a szakmájuk révén sok emberrel álljanak kapcsolatban - meséli Horváth Ádám. - így lett belőlük mentő­orvos, taxisofőr, pedagógus, bolti eladó... A nézők így köny- nyebben azonosultak velük. Horváth Ádám szerint a dél­amerikai szappanopera-gyárak filmjei azért nem tudják évekig lekötni az embereket, mert hosszú távon zavaróvá válnak a néző és a szereplők közti kul­turális különbségek.- Egy cukornádültetvény problémái sohasem érintik meg a közönség lelkét annyira, mint egy magyar élethelyzet. Sajnála­tosnak tartom, hogy a Barátok közt cselekményében szinte nincsenek is hazai jellegzetessé­gek. Igaz, miután Gézának és Andrásnak hívják a szereplőket, jobban a magunkénak érezzük ezt, mintha Jüant vagy egy Martinezt mondanának. Ám an­nál azért több utalás kellene az itteni viszonyokra, mint hogy két szituáció közé bevágják az esti Lánchíd képét... Réz András esztéta szerint a szappanoperákat nem lehet színészi mércével mérni, ha egy profi színész kerül be egy soro­zatba, többnyire „kilóg” onnan.- A sorozatokban lecsupaszí­tott helyzetek vannak, amiket szinte tilos túljátszani. Az ár­A Barátok közt foglalkozott a kisebbségek helyzetével, a drogproblémákkal, az intézeti gyerekek beillesz­kedésével - egyszóval igyekeztek minél szélesebb réteget megszólítani. Ám Antalóczy Tímea médiaszo­ciológus, aki néhány éve Füstös László kollégájával Értékek, sorozatok, szappanoperák címmel kutatást is végzett, úgy érzi, vannak még kiaknázatlan közszolgálati lehetőségek ebben a műfajban. Az abortusz­ról például egy sorozat révén társadalmi párbeszéd is kibontakozhatna - hiszen a szappanoperákat sok­kal többen nézik, mint ahányan tanulmányokat, elemzéseket olvasnak. nyaltabb játék ugyanis nehezíti a megértést. Egy kép, egy han­gulat - ez a szabály. Ha rossz vagy, szólnak, ha meg túl jó, ak­kor mit keresel ott? Réz több sorozat gyártásánál is bábáskodott. A Linda és az Angyalbőrben viszonylag rövi- debb szériáin túl a Família Kft. „felépítésében” is segédkezett. Mint mondta, akkor még más­honnan ellesett technikákat al­kalmaztak, míg ma már a soro­zatoknak saját bibliái vannak. Ez azért kell, hogy ha új író csat­- Azok számára, akik szegé­nyek vagy nincs munkájuk, a szappanopera az egyetlen átél­hető valóság. A tévé képernyő­jén keresztül összebarátkoznak a szereplőkkel, ők lesznek a vir­tuális barátaik, olykor még a családjukat is helyettesítik. S ez nem is olyan nehéz, hiszen a szappanoperák figuráival sok­kal könnyebb az élet, mint a va­lódi környezettel: ők sohasem idegesítenek, nem kell velük tö­rődni, és mindannyiuknak ki­számítható a viselkedése... TAMÁSI LÁSZLÚNÉ nyugdíjas:- Isaurán nevelkedtünk, most is kedvelem a latin-amerikai soro­zatokat. Különösen a mexikóia­kat, mert tele vannak érzelem­mel, fordulattal. Nyugdíjasként ráérek családregényeket nézni, amelyek kicsit hasonlítanak a miénkhez. FARKAS JUDIT menedzser:- A külföldi sorozatokat job­ban szeretem, mert életvidá­mabbak. A magyar szappan- operák viszont arról szólnak, amiben élünk, és arra nem vagyok kíváncsi. Egyébként időm sem engedi, hogy regényfolyamokat nézzek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom