Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-14 / 11. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 14., PÉNTEK Orvosi műszer a díszpolgártól Szabó Zoltán szívsebészpro­fesszor a település díszpolgá­ra. Az ő közbenjárásával ka­pott a falu egy hordozható EKG-készüléket. Németh An­na háziorvos munkáját nem csak Patalomban, hanem Magyaratádon és Rácegresen is segíti az új műszer. Rizzsel készülnek a fesztiválra A különleges asztali örömök rendezvénysorozatra a patalo- miak is beneveztek, és a szer­vezők jó ötletnek találták a ri- zses fesztivál gondolatát. Az augusztusi fesztiválhoz jelen­leg keresik a támogatókat, a fellépőket. A nyárvégi rendez­vénynek a sportpálya és kör­nyéke ad majd otthont.. Táblát kapnak az utcák Kicserélik a faluban az eligazí­tó táblákat. Az új utcanévtáb­lákat az üdvözlő táblákhoz ha­sonlóan fából készítik el. Ezzel egy időben két hirdető tábla is kihelyezésre kerül. A faluszé­pítés ezzel nem áll meg, már tervezik az új virággruppok helyét is. Hetente viszik a szemetet Január 1-jétől hetente szállít­ják el a kom­munális hul­ladékot a tele­pülés­ről. A sze­métszállítás költségeit az ön- kormányzat átvállalta, ezért évente 630 ezer forintot fizet­nek ki a KVG Rt-nek. Pénz nélkül is szépül A patalomi önkormányzatnak is lehetősége nyílt arra, hogy elkészíttesse a környezetvédel­mi programját. Ehhez hatszáz­ezer forint pályázati támoga­tást kaptak, a tervek néhány héten belül elkészülnek. A faluszépítők nem készítenek terveket, csak teszik a dolgu­kat. Már nem úgy veszik a pa­lántákat, magokat, hanem ter­melik. Bebizonyították, pénz nélkül, egy kis odafigyeléssel is szebbé lehet tenni a falut. EZT FŐZIK PATALOMBAN Gombás marhalábszár A gombás marhalábszárpör- költhöz egy ki­ló marhaláb­szár, 30 deka gomba, 20 de­ka füstölt hús, 10 deka füstölt szalonna, 3 fej vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, piros­arany, 2 deci paradicsomlé, 10 deka zsír, 3 deci vörösbor, 4-5 kisebb burgonya, némi őrölt bors és kömény, 2 babérle­vél valamint egy kis só kell. A kockára vágott vöröshagy­mát és a szalonnát a zsírban megpároljuk, majd hozzáadjuk a kockára vágott húst, a fűsze­reket és a sót. Felöntjük egy kis vízzel, negyedórás párolás után pedig a borral. Hozzáad­juk a fűszereket, a füstölt húst. Amikor a hús majdnem puha, hozzáadjuk a felszeletelt gom­bát, az egészben hagyott bur­gonyákat, és a zúzott fokhagy­mát, és készre főzzük. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A PARK SZOCIÁLIS OTTHON TÁMOGATTA Egy új út nyitja ki a zsákot pályázat A megélhetéshez pénzre vár mindenki A faluban szeretik az állatokat, ha mást nem, baromfit, kutyát, macskát szinte minden portán tartanak Sűrű a reggeli köd. Emberek to­porognak fázósan a buszra várva. Úgy tűnik, az egész falu utazni akar, annyian állnak a megálló­ban. Befut a jármű és valóban ki­ürül a falu. Megérkezik - a szél­védő mögé tett rendszámtábla szerint - Poszka is a tejeskocsi­val. Lepakol, megy tovább. A bá­gyadt napsugarak életet lehelnek az utcákra is. Ki boltba megy, van, aki már a nagytakarításnak is ne­kilátott. így Balogh Gyöngyi is.- Takarítok, főzök, majd me­gyek át édesanyámhoz. Vele va­gyok itthon ápolási segélyen - mondta -, 16 ezer forintot kapok, ebből nagyon nehéz megélni. A faluban élők többsége nyugdíjas, idős ember. Kevés pénzből élnek. Keszler Ferenc polgármester­nek is sűrű napja van. Ma- gyaratádra indul a körjegyzőség­be.- Készül az éves költségvetés. Keressük a forrásokat Elsősor­ban a Petőfi utcát kell rendbe te­tetni. A csökkentett paraméterű utat nagy gépek is használják. Ki­tiltani nem lehet őket Inkább ki- szélesíttetjük, megjavíttatjuk, ha kapunk hozzá támogatást Egy új út egyébként rendkívül fontos lenne a falu életében. Egy út, amely kinyitná a zsákot és meg­közelíthetővé tenné a falut A gazdák idegeit most a föld­alapú támogatásra beadott pályá­zatok visszadobása borzolja a leg­jobban. A térképek és a légi felvé­telek nem egyeznek.- Kitaposott utak, fasorok okozzák a gondot - mondta Ró­zsa Zoltán -, ahogy terebélyesed­nek a fák, egyre nagyobb terüle­tet foglalnak el a szántóföldből. Azt a darabot nem lehet megmű­velni, arra a támogatás sem jár. Ezen megy a vita. Kora délután a nap melengető sugara a szociális otthon lakóit csábította rövidke sétára. A falut beteríti az égő falevelek keser­nyés szaga. Skoda Gyula is bezár­ta a boltot Ilyenkor már nincs for­galom. A főutca életébe két kacsa hoz némi izgalmat Megunva az udvar zöld gyepét, az úttesten grasszálnak, felkeltve ezzel né­hány kutya érdeklődését Vége a délelőtti műszaknak az otthonban, egyre többen gyü­lekeznek a buszmegállóban. Köztük Androsovics Györgyné, aki a szomszéd faluban lakik.- Szakács vagyok az otthonban és otthon is. A párom kocsonyát enne, azt főzök. Megérkezik a busz, aztán má­sodszor is kiürül a falu. Az iskolá­sokat már hazavitte a falugond­nok, az emberek behúzódnak a házakba. Vendég híján a kocsma is bezárt A kései autóbusz utasa­it csak a csend és a sűrűsödő köd várja, melybe időnként egy-egy kutya vonyítása hasít A Park viszi el Patalom jó hírét Családias környezetet biztosítanak az otthon lakóinak A patalomi Park Szociális Otthon és Módszertani Intézet népsze­rűségét mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy a me­gye elhelyezésre váró Időseinek negyede, mintegy száz ember ide kérte felvételét. Köszönhető ez a magas szintű szakmai felké­szültségnek, a teljes körű ellátás­nak, a családias hangulatnak.- Büszke vagyok arra, hogy a szűkülő források ellenére növel­ni tudtuk a színvonalat, a szol­gáltatások minőségét - mondta Varga Zsolt igazgató - Mindezt úgy, hogy a megyében ebben az intézményben fizetik a bent élők a legalacsonyabb térítési díjat. A szociális otthon a legnagyobb foglalkoztató a környéken. Hely­ből, Magyaratádról, Rácegresről, de még Kaposvárról is járnak ki. Az itt dolgozóknak rendszeresen szerveznek képzéseket, tovább­képzéseket Mint módszertani intézet pedig az elmúlt évben több mint ötven szakértői vizsgá­latot végeztek.- Együttműködünk az önkor­mányzatokkal, a különböző alap- és szakellátást végző intézmé­nyekkel. Szervezünk szakmai ta­lálkozókat, értekezleteket, kép­zéseket A Park Szociális Otthonban a fejlesztésre is jut pénz. Különbö­ző pályázatok, önkormányzati tá­mogatások és saját forrás fel- használásával befejezéséhez kö­zeledik egy új épület, az úgyne­vezett demens egység megépíté­se, ahol az idős kor miatt szelle­mileg leépült emberek kapnak megfelelőbb szakmai gondozást- Legkésőbb a jövő év közepé­re elkészül az épület. Ezzel a je­lenlegi zsúfoltságon is enyhíteni tudunk, hiszen a lakóink közül költözik át a legjobban rászoruló tizennyolc ember. ▲ Rönköt dobál a könyvtáros Tián Józsefné nem unatkozik. Hetente a hatszáz kötetes könyvtár rendjére figyel. El is kel a segítsége, mert telente megnő a téka lá­togatottsága. Munka mel­lett iskolába is jár, mert ápolónői szakképesí­tést akar szerezni. Ha marad még egy kis energiája, akkor irány a konditerem, hi­szen a falu erős csapatának szüksége van rá. Erőssége az autógumi- vagy rönkhajítás és a szánkóhúzás. Ám a kosártar­tást mint gyakorló háziasz- szony nem kedveli. Elég azokat hazacipelni. PATALOMI MAGÁNÜGYEK Rózsa nélkül nincs kórus Mángorlót, szakajtót gyűjt Csatár volt az első ember Saját fogású halból főz Rózsa Imréné több mint hatvan éve él a településen. Végigkö­vette a falu átalakulását. Hajda­nában olyanok voltak, mint egy jó család. Ma már szinte csak a nyugdí­jasklub tag­jai tarta­nak össze, bár a kis faluban klubból is kettő van. Mindenki hű a sajátjához. Rózsa Imréné már fiatalabb ko­rában is szeretett énekelni, így nem csoda, hogy a nyugdí­jaskórus munkájából is kiveszi a részét, rendszeresen jár pró­bákra, fellépésekre. Elhatároz­ta, hogy a kórussal beneveznek az idősek Ki mit tud?-jára. Kakas Ferenc a honvédségtől ment nyugdíjba. Remekül, rendszeresen főz, használja a mai konyha korsze- rű eszközeit. Több Ljl mint tíz éve pedig ijEl gyűjti a régié- -„JSpKÜ bán segített létrehozni a falu helytörténeti múzeumát, mely egyre bővül, hiszen az eszkö­zök mellett már régi ruhákat is be tudnak mutatni. A tervek között egy szín építése szere­pel, ahol a mezőgazdaságban használt nagyobb gépeket, esz­közöket fogják kiállítani. Keszler Ferenc polgármester több mint tizenöt éven keresz­tül aktívan futballozott. Ját­szott a helyi csapatban és töb­bek között a kaposvári Vasas­ban is. Ma már csak szurkolóként jár meccsre, ked- véne hazai csapata az Újpest és a jó külföldi foci, és vezeti a helyi csapat edzéseit. Hébe-hóba még összejönnek a barátok, az öregfiúk és az azóta felszedett kilók ellenére fociznak egyet. Utána pedig jólesik egy pohár sör, esetleg bor, és szinte ma­guktól jönnek elő a múlt emlé­kei. Újra átélik, újrajátsszék a régi meccseket. Rózsa Zoltán mezőgazdasági vállalkozó, a sportkör vezetője és aktív asztaliteniszezője, a nagyberki horgászegyesület tagja és faeszter­gályos. Ez u biakat csak biból, de pre szinten űzi. Igazán nagy hal még nem akadt a horgára, de mondta, béé ___ ált ala akasztott több öt-hat ki­lós ponttyal, és az abból főzött halászlével. Esténként ki­megy a műhelybe, beindítja a faesztergagépet. Sorra kerül­nek ki a keze alól a díszdobo­zok, gyertyatartók. A legbüsz­kébb azonban az általa készí­tett franciaágyra. Kerti törpét is gyűjt az elnök Porkoláb Lászlóné, az Együtt egymásért nyugdíjasklub elnö­ke szeret utazni. Európa több országában járt már, és sehon­nan sem tért haza üres kézzel. Minden útjáról magával hozott valamilyen emléktár­gyat. A gö­rög por­celánfi­gurák mellett jól megfér a horvát tengerpartot idéző kagylóból készült tárgy. A gyűj­tést egyébként kerti törpékkel kezdte, de az Idő kikezdte a kis figurákat. Kénytelen volt meg­válni kedvenceitől. Most szeret­ne Lengyelországba elmenni, mert ott jóval a legolcsóbb a kerti törpe, mint a hazai piacon. ALMANACH - 150 - PATALOM

Next

/
Oldalképek
Tartalom