Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám

/ 2005. január 2., vasárnap Rejtvény, játék 15 Vangelis: Tűzszekerekkel a Marsra Tíz év után a Nagy Sándor című filmhez komponált újra filmzenét VANGELIS. A görög zenész korábban olyan sikerfilmek zenéjét szerezte, mint a Tűzszeke- rek és a Szárnyas Fejvadász, s ő írta a 2002-es foci-vb és két olimpia dalait is. V angelis hatévesen már koncertet adott saját szerzeményeiből. Bár később azt vallotta, hogy „mindig úgy éreztem, hogy nem másoktól kell átvenni a tudást, a legfontosabb mindig a személyes tapasztalat és fejlő­dés”. Érettségi után az Athéni Szépművészeti Akadémián ko­molyzenét, filmrendezést és festészetet tanult egyszerre. S bár zeneszerző­ként, muzsikus­ként ismerjük, a másik kettővel sem hagyott fel. A 60-as évek elején megalapí­totta a korszak leg­népszerűbb görög beatzenekarát, a Forminxot. A telt házas koncertek ellenére a zenekar a hatvanas évek végén feloszlott, Vangelis pedig 1968-ban Párizsba költö­zött. Itt Demis Roussosszal lét­rehozta az Aphrodité gyerme­kei nevű együttest, ami több nemzetközi sláger kiadása után 1972-ben oszlott fel. Vangelis szólókarrierje is a csúcson kez­dődött, zenét írt egy természet­filmhez és elkészítette első önálló albumát, a progresszív rockot kedvelők körében máig népszerű Eartht. Amikor Londonba költözött, a Yes nevű banda billentyűse le­hetett volt Rick Wakeman után, de inkább közös együttest ho­Az EL GRECO tisz­teletére című albu­mot (1995) azért készítette, hogy annak bevételeiből szülőhazája vissza­vásárolhassa a fes­tő néhány képét. Született: 1943. március 29. Valosz, Görögország Tanulmányok: Athéni Szépművészeti Akadémia Lakhelyek: London, Párizs, Athén Zenekarok: Forminx, Aphrodite’s Child, Jón and Vangelis Szólóalbumok és filmzenék: The Best of Vangelis, Albedo 0,39, Spirál, China, Chariots Of Fire, Blade Runner, Antarctica, Direct, La Fete Sauvage, Themes-Best of Vangelis, L’Apocalypse Des Animaux, Soil Festivities, Opera Sauvage, The Mask, The City, 1492: The Conquest Of Paradise, Voices, O^eanic, El Greco, Reprise 1990-1999, Mythodea: Music Fór The NASA Mission zott létre a zenekar énekesével Jón and Vangelis néven. Mind­eközben több szólóalbumot is kiadott, többek közt az 1976-os Albedo 0.39 címűt, melyen a Holdra szálló űrhajósok hang­jait használta. Virtuóz szinteti­zátorjátékos, aki zseniálisan ke­veri az elektromos és akuszti­kus hangokat. A világhírt egy kis költségve­tésű, független film, a Tűzsze- kerek főcímdala hozta meg ne­ki, mellyel 1982-ben elnyerte a legjobb eredeti filmzenéért já­ró Oscar-díjat. A főcímdal talán máig a legismertebb munkája. A Tűzszekerek sikere után kedvé­re válogathatott, hogy melyik film­hez ír kísérőzenét. Még ugyanebben az évben elvállalta a Ridley Scott által rendezett, a közel­múltban nemzet­közi tudósok által a világ legjobb sci- ence-fiction filmjének válasz­tott Szárnyas Fejvadász zenéjé­nek megkomponálását. A Phiíip K. Dick egy pre-cyberpunk no­vellájából készült, a sötét közel­jövőt bemutató, stílusteremtő alkotás egyedi atmoszférájának megteremtése legalább annyira a zeneszerző, mint a rendező érdeme. A CD-n néhány évvel később kiadott filmzenealbum a mai napig népszerű rajongói körében. Két évvel később elkészítette a Lázadás a Bountyn című film remake-jének a zenéjét, majd Román Polanski egy tragikus és önmagát felőrlő szerelmi törté­NAGY SÁNDOR GÖRÖG ZENESZERZŐJE OLIVÉR STONE is úgy gondolta, hogy egy látvá­nyos, csatajelenetekben bővelkedő történelmi film zenéjének komponálásá­ra, nehéz lenne alkalma­sabb embert elképzelni Vangelisnél. A görög ze­neszerző már korábban is Hollywood és Európa legelismertebb rendezői számára szerzett filmze­néket, ráadásul az 1492 - A paradicsom meghó­dítása című film zenéjé­nek sikerére Olivér Stone is felfigyelt és utóbb csak az a megle­pő, hogy korábban nem dolgoztak együtt. netet bemutató Keserű méz cí­mű filmjéhez írt zenét. Ezután újra Ridley Scott-tal dolgozott együtt, az 1492 - A Paradicsom meghódítása című filmen. Fil­mes munkái közül kiemelkedik még az Eltűntnek nyilvánítva című Costa-Gavras film zenéje és három Jacques Cousteau- film aláfestőzenéjének meg- komponálása. Természetesen Vangelis ter­vezte és koordinálta az atlétikai nyári játékok megnyitó ünnep­ségét Athénban, melynek sikere sokak szerint hozzájárult ah­hoz, hogy a 2004-es olimpiát Görögország rendezhette. Két évvel később megírta az athéni olimpia zenéjét, és szerepet vál­lalt a sydneyi olimpia záróün­nepségének rendezésében. A sportrajongók ismerhetik még a Japán és Korea által közösen rendezett foci-világbajnokság hivatalos him­nuszának szer- zőjeként. Vangelis volt az első em­ber, aki koncer­tet tarthatott az athéni Zeusz- templomban. Mythodea cí­mű művét mu­tatta be itt 2001 nyarán az an­gol Metropoli­tan zenekar, 28 dobos és egy 120 tagú kórus kíséretében. A szerzeményt a NASA a jelen­leg is tartó, a Mars feszínét fel­térképező Odyssey-küldetés kí­sérőzenéjéül választotta. S. A. Vangelisről elneveztek egy, a naptól 395 km távol­ságban kerin­gő aszteroidát, amely a Mars és a Jupiter között kering, a Mozart és a Bach kisboly­gó közelében. Előző számunk helyes megfejtése: 1. Mi az, kisasszony, nem látott még ablakpucolót? 2. Árulja el a nézőknek, mi­niszter úr, mivel tölti az estéit? 3. Mondja csak, tegnap hányadik pohár után estem le innen? Kiskegyed-előfizetést nyert: Csonka Józsefné (Ópályi) Kun Istvánná (Jászberény) Szabó Istvánná (Dejtár) Budavári Gábor (Budapest) Müller György (Budapest) Száz Ferenc (Budapest) Heti skandináv rejtvényünk meg­fejtését hétfő éjfélig kérjük a következő címre feladni: Vasárnap Reggel 1122 Budapest, Városmajor utca 12-14. MEGFEJTÉSÉT BEKÜLDHETI SMS-BEN SZERDA DÉLIG az alábbi telefonszámra: 06-90-63-11-41 Kérjük, hogy először írja be a VR szót, majd a megfejtést. (Az sms díja 76 Ft + áfa) E heti skandináv rejtvényünk he­lyes megfejtésének beküldői közül három olvasónk Lakáskultúra-előfizetést nyer. „A személyes adatok kezeléséről az impresszum ad tájékoztatást." Fejtsen kedvére az ügyes, Terefere, KÓPÉ, KÁPÉ rejtvénylapokban is! Amanda Lear Dalija Az én Dalim címmel írta meg emlékiratait az idén 100 éve szü­letett katalán festőzseniről, Salvador Daliról Amanda Lear, az egykori popsztár, a művész barátnője. A könyvbemutatóra a barcelonai francia intézetben került sor. Az énekesnő elmond­ta, a könyvvel hozzá akart járulni Dalinak, mint embernek a rehabilitációjához, mert szerinte sok hamis dolgot terjesztenek róla, gyakran olyan személyek, akik “legjobb esetben egyszer együtt utaztak vele a liften". A könyv Dali zsenialitásáról, hu­moráról, megérzéseiről, ugyanakkor gyengeségeiről és félelme­iről is szól. Amanda Lear a festő múzsája és társa volt tíz évig 1965 és 1975 között. “Utoljára 1983-ban láttam őt, patetikus, tragikus képet őrzök róla. Egyedül volt, ragadozók vették körül, akik azzal az ürüggyel, hogy védik, elzárták a világtól, a bará­toktól”- nyilatkozta a spanyol El País című napilapnak. A festő 1989 januárjában megkövetkezett halála után döntött úgy, ír még két fejezetet 1984-ben megjelent könyvéhez. Bevallotta: elborzadva gondol arra, Dali saját múzeumában van eltemetve és a látogatók a sírján járkálnak. Van, aki ezt azzal igazolja, a festő maga is műtárgy, de ő ezt nem tudja elfogadni. A popsztár beszélt Dali feleségével, Gálával való kapcsolatáról is, akit “mindig jelenlévő feleség-szeretőnek, a templom kufárjai osto- rozójának” nevezett. Nem volt közöttük irigység vagy rivalizá­lás, inkább szoros cinkosság, amelynek alapja a Dali iránt ér­zett csodálat és szerelem volt. Elismeri, Dali a mestere volt, ta­nításainak hasznát vette karrierje építésében. A festőtől tanul­ta meg, provokáción keresztül tegye magát ismertté. Kapcsola­tukról azonban soha nem hozott nyilvánosságra intim részlete­ket. “Mindenki tudja, szeretők voltunk, erről nem kell mást mondani azonkívül, hogy nem volt impotens. Ezt csak azért szokta mondani, hogy legyőzze a hozzám hasonló fiatal lányok félénkségét” - jelentette ki. Ugyanez a tartózkodás nyilvánul meg Amandánál saját életrajzának ellentmondásos részleteivel kapcsolatban is. Terveiről annyit árult el, lesz egy közös filmje Tóm Selleckkel és képeiből egy kiállítás New York-ban. Arról álmodik, Dali-könyvéből Pedro Almodóvar készít filmet. NAPKELTE # 2005. január 2-án, vasárnap reggel is Nap-kelte 5.50 és 9.00 óra között a Magyar Televízió egyes és kettes csatornáján, valamint délután 15.30 és 18.00 óra között ismétlés az m2-n. A Nap-kelte tervezett témái:- Egyszer voltam kopasz életemben...” - Udvaros Dorottya.- Mit hoz a holnap? Kiss Péter kancelláriaminiszter.- Ez volt az év... Miniszterelnökök egy asztal­nál: Boross Péter és Horn Gyula.- Ez lesz az év... Orbán Viktor volt miniszterelnök. Producer: Gyárfás Tamás Főszerkesztő: Lakat T. Károly Telefonszámunk az adás idején: 251-0519

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom