Somogyi Hírlap, 2004. december (15. évfolyam,280-305. szám)
2004-12-24 / 300. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2004. DECEMBER 24., PÉNTEK KARÁCSONY 2004 Somogy megyéért részrehajló a főjegyző törvényesség Ha kell, nyirbálja a politikusi vadhajtásokat Somogy főjegyzője igazán színes egyéniség. Ha úgy hozza a helyzet, zongorázik és énekel a franciaországi fogadáson a vendégeknek, de ha kell, keményen védi megyéje érdekeit ugyanott. Egyébként pedig a háttérben dolgozik, a kompromisszumkészséget és a rábeszélőképességet váltogatva figyel a törvények betartására. Vörös Tamás élvezi a munkáját, amitől nem csak ő, de az egész megye jobban érzi magát. Varga Ottó- A közigazgatási szakemberek és a Jegyzők igazi háttéremberek, csak akkor szerepelnek a hírekben, ha valami Jogi ügyben kell nyilatkozni. Ugye azért ez a munka nem annyira unalmas, mint amilyennek a kívülállók gondolják?- A jegyzők helyzete sajátságos, nemzetközi viszonylatban nincs is hozzánk hasonló funkció. A jegyzők egyszerre az ön- kormányzat és ezáltal az adott település első számú közszolgái, ugyanakkor az államot is képviselik, az ő feladatuk a törvényesség biztosítása, a jogszabályok- betartása, betartatása. Ez a kettősség speciális és sajátságos szemléletet is adhat a jegyzőnek, hiszen arra kell főként figyelnie, mi a település, a közösség érdeke, de ügyelnie kell, hogy mindez a jogszabályok adta kereteken belül maradjon.- Melyik a fontosabb? Lehet-e egyáltalán részrehajló egy Jegyző?- Részrehajlónak kell lennie, hiszen neki is az az érdeke, hogy a település, a megye minél jobban működjön, minél többet szerezhessen meg abból, amire szüksége vem. ügy kell a jogszabályokat, a törvényeket alkalmazni, hogy az a megoldást segítse. Nem azt kell keresni, hogy melyik az a jogszabály, amelyik akadályozza, hanem melyik segíti elő a végrehajtást. Csak ott kell fékezni, ahol egyértelmű a jogi akadály, de egy jó jegyző szinte minden esetben megtalálja a jogszabályok között a mindenkinek tetsző megoldást- A jegyző közszolga. Ám a Jfónöke” - legyen az közgyűlési elnök vagy polgár- mester - politikus is. Márpedig nem mindig egyezik a politikusi akarat a városi akarattal vagy éppen a Jogszabály adta lehetőségekkel Megnylrbálhatja-e a jegyző ezeket a politikusi vadhajtásokat?- Talán ez az egyik legnehezebb feladat: ne tűnjön úgy, hogy a jegyző bele akar szólni a politikába, amikor pedig bele kell szólni a döntésekbe, hogy a jogszabályoknak megfeleljen. Ez elsősorban kapcsolat kérdése. Mindennek az alapja a jegyző és a polgármester vagy elnök közti zökkenőmentes együttműködés. Egymás ellen nem lehet dolgozni, mert az meggátolja a közös feladatmegoldást, és majdnem lehetetlenné tenné a testület működését A két első számú vezetőnek, a politikusnak és a szakmai vezetőnek nem a testületi üléseken kell megvívni a csatákat, hanem már az előzetes egyeztetéseken. Ott viszont kőkeményen kell, ahogy ön fogalmazott, nyirbálni.- A háttérben történtek a nyüvános- ság elé sem kerülnek, Így nem Is tudjuk, ml az, amit a jegyzőnek köszönhetünk. Ön melyik eredményére büszke?- Ebben a munkában nehéz olyat mondani - amúgy sem mondanám -, hogy van valami, amit kizárólag én találtam ki, vagy én hoztam létre. Inkább úgy működik, hogy menet közben az ember megpróbálja a saját elképzeléseit belevinni az ön- kormányzati munkába. Én arra például büszke vagyok, hogy a megyei önkormányzatnak egy nagyon jól működő hivatala van, amelynek az alapjait még a nyolcvanas évek végén rakta le a megyei vezetés és az elmúlt évekig majdnem változatlan formában működött. De felmértük, hogy mit kell ma már másként tenni az idegenforgalom, a turizmus terén, a sportigazgatásban, és átalakítottuk az apparátust. Nyugodt szívvel mondhatom: nagyon jól működik, mert szerencsésen együtt dolgozik a fiatal és a tapasztalatokkal rendelkező idősebb generáció, akik nem azt várják, hogy a másik megoldja a feladatot, nálunk a feladat válogatja a szakértőit, bárhol is dolgozzanak a házon belül. De véghez vittünk néhány olyan dolgot is, ami nem feltétlen egy megyei hivatalnak a feladata lett volna. Például a Sio- tour-részvények értékesítése. Úgy indult, hogy örült volna a megyei önkormányzat, ha 100 százalékos áron el tudja adni, és ehhez képest, talán még emlékeznek a végeredményre, 260 százalékon sikerült értékesíteni. De az sem kis dolog, hogy műiden nehézségek ellenére a megyei önkormányzat 42 intézménye jól működik, ötezer dolgozónak adva ezzel megélhetést. Büszke vagyok a kórházkonszolidációra, annak ellenére, hogy ebben elsődleges érdem a kórházi menedzsmenté. De a folyamatot a megyei önkormányzat döntése indította el.- Beszéljünk másról Mit csinál a főjegyző, ha nem főjegyző?- Sportol. Régi szerelem ez, főként a labdarúgás, amit valamikor a pályán is műveltem. Most már inkább asztal mellett, a megyei labdarúgó-szövetségben, időnként az országos labdarúgó-szövetség bizottságaiban. De kergetem még a labdát, igaz, kisebbet: szívesen teniszezem.- Mi lesz a Rákóczival? Most egy évnél tovább is élvonalban tud maradni?- Bízom benne. Bízom Prukner László és persze a csapat tudásában és tartá sában. A biztos középmezőnybe várom a csapatot.- Milyen feladatok várnak önre a jövőben? Tényleg, van még innen tovább?- A közigazgatás arról szól, hogy rövi- debb-hosszabb terveket készítünk. A középterv most adott, hiszen ciklusra tervezünk, tehát mindaz, amit a ciklus elején az önkormányzat elhatározott, azt visszük tovább. Éppen a ciklus felénél vagyunk, tehát a következő év első felében át kell tekintenünk, hogy is állunk. Ezután meghatározzuk az új feladatokat. Ami a kérdés másik felét illeti, Vörös Tamás 1949-ben született Cegléden 1972-ben szerzett jogi diplomát Szegeden 1972-ben került Kaposvárra 1974-ben az illetékhivatal előadójaként kezdte közszolgálati pályafutását 1978-ban került a Somogy Megyei Tanács igazgatási osztályára 1990-től a közigazgatási hivatal főosztályvezetője 1999-től Somogy megye főjegyzője. Két lánya és egy fia va. Hobbija a sport, a foci és a tenisz, valamint a kutyái. Kedvenc időtöltése a zenélés, szívesen zongorázik és hegedül. mondhatnám azt is, hogy amit a közigazgatásban el lehet érni, azt én elértem, hiszen úgy váltam kezdő ügyintézőből megyei főjegyzővé, hogy - ha nagyon leegyszerűsítem«- talán ki sem léptem ebből a házból. Csak az elnevezés változott. És ez talán már így is marad, ami nem baj, mert sok mindent szeretnék még itt elérni. Például jó lenne, ha a nevelő- intézetekből minél több gyerek kerülhetne nevelőszülőhöz, visz- sza a családhoz. Bár a kórház konszolidációja jól sikerült, tudjuk, az egész megyei kórháznak rossz az adottsága, jobb feltételrendszert kell kialakítani, ami a tömbkórház lesz.- Szóval van feladat bőven, amit tetéznek itt-ott különböző választások...- Vannak feladatok, amelyek eddig csak négy- évenként adódtak, most szinte folyamatossá váltak. Hiába hoztuk létre a választási úodát, úgy tűnik, ez kevés, fel kell készülni pzen a téren is a folyamatos munkára. Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy még a 2006-os választások előtt egy-két-há- rom népszavazáson is átesünk.- Holnap Szenteste. Minden karácsonyi feladattal elkészült?- Nem szeretek semmit az utolsó napokra hagyni, mert az csak kapkodást szül. A karácsony hivatalos része lezajlott, a választási ügyek is véget értek, így nyugodt ünnepre számítok. Ezt kívánom mindenkinek. Dodó és Naftalin közös világszáma koltai-mozi Édesbús történet a keserű ötvenes évekből bohócról, színházról, politikáról Takács Zoltán Különös fogadalmat tett Koltai Róbert a Csocsó, avagy éljen május elseje című mozija után. Megígérte magának, hogy a sötét ötvenes évekről többet nem készít filmet. A napokban kezdték vetíteni új moziját, a Világszámot. Egy bohóc ikerpár édesbús története a sötét ötvenes évekből.- Valóban megfogadtam, hogy erről az időszakról egy film elég. Horváth Péter ötlete és forgatókönyve azonban olyan hatással volt rám, hogy úgy éreztem, ez a történet az enyém Kis-Koltai nagy gondjai A színész-rendező fia, Koltai Gábor lett a film producere. Az amúgy pénzügyi területen dolgozó fiatalember elárulta: a produkció eredeti költségvetése 360 millió forint volt. Ez időközben módosult 300 millió forintra, ám végül az áfatörvény változása és egyéb okok miatt 380 millió forint lett. A többletet szponzorok segítségével pótolták. is egy kicsit. Egy bohóc ikerpárról szól, akik belesodródnak a forradalomba. Eredetileg nem ikerpár szerepelt a történet központjában, hanem csak Naftalin, az egyik bohóc. Később újabb szereplők és helyszínek íródtak a filmbe, amelynek története teljesen átalakult a forgatás kezdetéig.- A film egy része a cirkuszban Játszódik. Sok színész szerelmese a bohócoknak. Köztük van Koltai Róbert Is?- Valóban létezik szemé- 1; lyes kötődés a háttérben, de 1 nem az enyém. Apám mindig cirkuszi bohóc szeretett volna lenni. Bár végül sportvezető lett, ránk hagyott egy dalt a Jancsi bohóctól. Ez ihlette meg a Dés Lacit, mikor a Bodrogi Gyula által előadott dalt megírta.- A magyar film legutóbbi nagy bohócpárosáról Az egyedül nem megy című dal és a Kem-Garas duó jut a nagy- közönség eszébe. Lehet, hogy az új bohócpáros a Koltal-Gáspár egység lesz?- Régi barátom a Gáspár Sanyi, a játéka inspirál. A Cso- csóban igazán jó volt együtt dolgozni, így egyértelmű volt, hogy őt választom ikertestvéremnek. Azt azért mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy eredetileg egy filmes trükkel akartuk megoldani ezt a problémát. Magam alakítottam volna a saját testvéremet. Ám ahogy közeledett a forgatás, egyre jobban éreztem, hogy Dodónak és Naf- talinnak kétpetéjű ikreknek kell lenniük, s a társam nem leazonban ellene gondolkodtam. Nem akartam ismételni magamat. Azért nem szerepelt például Pogány Judit a filmben, mert csak színésznőt játszhatott volna. Márpedig alaptétel volt, hogy aki a Szambában színészt játszott, az itt ebben a közeg- Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük a forgatás alatt?- Volt néhány. A takarékoskodásra számtalan érdekes példa volt, amikor egy ötlet megvalósításáért igen nagy összeget kellett volna kifizetnünk, ám némi kreativitással megmentettük a jelenetet. Például az eredeti elgondolás szerint a cirkuszi jelenetben egy törpe kilépett volna a nagybőgőből és utána játszott volna a 1 hangszeren. Végül hetett föl. A mozit amúgy Szatmárnémetiben és Nyír- egyházán forgattuk.- Amikor a Szamba című filmet készítettem, akkor erősen gondoltam a kaposvári színház büféjére. Most nem aprítottuk fői a bőgőt, hanem két törpe egymás hátán zenélt rajta. Ám ami erről a forgatásról megmarad örök élményként, az egy kínokkal és keservekkel átszőtt nagy boldogság.- Híres arról, hogy nehezen tudja elengedni a filmjeit A Vllágszám dísz- bemutatói alatt talál még hibákat?- Igen. Minden vetítésen találok hibát, nem tagadom.- Elárulná őket?- Ezt a közönségre bíznám. A legnagyobb rendezők is követtek és követnek el hibákat. Én azt ajánlanám, hogy minél többen nézzék meg minél többször a filmet, és találjanak benne hibákat.- Milyenek az első visszajelzések?- A közönségtalálkozókon nagyon örömteli pillanatokat élünk át. Legutóbb egy hölgy azt mondta a vetítés után, hogy sírt és nevetett a film alatt, annyira magával ragadta a történet. Hát ezért készítettük ezt a mozit 19 hét más, csakis a Gáspár Sándor.- A filmben számos jelenetben feltűnik a színházi közeg. A kaposvári néző ilyenkor a Csiky Gergely Színház helyisége- Á It és arcait keresi a M vásznon. Ám most nem nagyon talál- á ÉBh ta. Miért? _ J ben nem tun-
