Somogyi Hírlap, 2004. december (15. évfolyam,280-305. szám)

2004-12-02 / 281. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2004. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK AKTUÁLIS 17 Hadat üzennek Kínának a somogyi kereskedők boltbezárás A polgármester tehetetlen, pedig élete végéig rá szavaznának Czene Attila-Nagy László A 12 ezer lakosú Barcson jelen­leg három kínai tulajdonú kft- nek kilenc üzlete működik. A polgármestertől kérnek segítsé­get; a levelet már tucatnyi buti­kos aláírta, s több száz aláírásra számítanak. - A horvát forga­lom csökkenése után a kínai kereskedők megjelenése adta meg a kegyelemdöfést - mond­ják a boltosok. - Tucatszám zár­tak már be üzletek, s hamaro­san a legtöbbünkre ez a sors vár, hiszen a megmaradt forga­lom 90 százalékát a kínaiak fö­lözik le. Mi még a minimálbért sem tudjuk kitermelni. Váltani nem tudunk; máshoz nem ér­tünk, s Barcson egyébként sincs munkahely. Bezár a kínai vállalkozó is Siófokon három kínai vállalkozó több üzletet működtet. Az egyikük már tizennégy éve. Most a Fő téri és a vasútállomással szembeni kínai üzletek bezárnak. Egy kínai által foglalkozta­tott (név a szerkesztőségben) azt mondta: őket is zavarja, hogy két másik kínai vállalkozás is bejött Siófokra. Szerinte a telepü­lés lakosságának arányában meg kellene határozni az üzletek számát. Van, akinek a családja már régóta árusít és adózik a városban. Nem szabadna lehetetlenné tenni az életüket. Elkeseredetten teszik fel a kérdést: miért kellett beenged­ni a kínaiakat? - Más városok­ban egy nagyobb üzlet vagy te­rület eladása előtt hetekig hir­detik a kábeltévén, s csak akkor keresnek a városon kívül vásár­lót vagy bérlőt, ha nincs helyi érdeklődő. Barcson ezt miért nem lehetett megtenni? A kereskedők azt mondják: élete végéig számíthat a szava­zatukra a város polgármestere, ha most segíteni tud. Ha nem tud, akkor hamarosan munka­nélküli-segélyért kopogtatnak majd nála. Feigli Ferenc azt mondja: nem a szándék hiány­zik, azonban az idegen keres­kedők korlátozására az önkor­mányzatnak semmilyen jogo­sítványa nincs. - A gazdaság az önkormányzattól független. Ha a vállalkozó eleget tesz az előírásoknak, meg kell adni neki az engedélyt. Persze ha bármilyen jogszabályt talá­lunk, ami módot ad arra, hogy a barcsi boltosoknak kedvez­zünk, mi élni fogunk a lehető­séggel. Cseke Dénesné igazgatási fő­előadó arról beszél: ilyen ala­pon a helyi élelmiszerüzletek gazdái is tiltakozhatnának a nagy kereskedőláncok megér­kezése miatt, mert az ő helyze­tük még kilátástalanabbá vált. - Régen a települések jobban védhették a helyi kereskedő­ket, például a piacokon nekik jártak a jobb helyek. Ma azon­ban a jogszabály nem enged beleszólást ebbe a folyamatba az önkormányzatnak. A barcsi üzletek gazdái azonban állítják: ez a verseny már rég nem azonos fel­tételekkel zajlik.- Nincs még egy ország, ahol ilyen köny­nyen kezdhet ne vállalko­zásba a kül- J földi, mint nálunk. Az állam na­gyobb segít séget ad az idegennek, mint szíját polgárainak. Ugyan­akkor a kínaiak egymást is se­gítik. Mi azt árusíthatjuk, amit kifizettünk. Azt azonban senki ne akarja elhitetni velünk, hogy a kínaiak kifizették áru­házaik hatalmas árukészletét. A kínai kereskedő viszont joggal mondhatja: ne korláto­zásokkal, hanem olcsóbb árak­kal győzzék le őket a helyiek, ha tudják. Szabadon verse­nyezhet mindenki a vásárló­kért, és furcsán veszi ki magát, hogy a vesztes kivételezést akar. Csak a címke márkás Gyakran szó éri a kínai üz­letben kapható áruk rossz minőségét. Az extrém alacsony áron, fél­legális módszerekkel az országba érkező árutengernek csak a jogszabályi környezet megváltozása szabhat gátat - állítják a szak­emberek. Miközben a távol-keleti import továbbra is vi­rágzik, a vidéki boltokba gyakran a fővárosból kerül az áru. A kínaiak­nak dolgozók gyakorta lámák a budapesti Józsefvá­rosi piac butikjaiból ismerős arcokat. Ők is ott veszik például 600 forintért az olcsó, de még elfogadha­tó minőségű pólót. S van, aki nem sajnál arra költeni száz forintot, hogy bérmunkással le­szedeti róla a kínai cím­két és márkásat varrat rá. Majd a pólót öt-, hat-, vagy akár nyolcezer fo­rintért árulja a neves márkák bűvöletében élő fiataloknak a bu­tikban. Negyvenezer konténer Évszázadokon át a selyemút köz­vetítésével, majd 1599 óta a por­tugáloknak köszönhetően hajón érkeznek kínai áruk Európába. Manapság az egész világot el­árasztják. Míg korábban jellem­zően a játékok és ruhák voltak kelendőek, most már mind több bonyolult elektronikai terméket is úrnak indítanak. A tervek sze­rint Budapest Közép-Európa leg­nagyobb elosztó központjává vá­lik. Magyarországra évente 10- 40 ezer konténernyi áru érkezik Kínából. Egynek-egynek az érté­ke 9-18 millió forint. Ajánlat kérési felhívás Zamárdi Nagyközség Önkormányzata árajánlatot kér a Zamárdi régi temetőben lévő kápolna rekonstrukciós munkáinak elvégzésésre. A részletes pályázati kiírás és tervdokumentáció 2004. december t. napjától Zamárdi Nagyközség Polgármesteri Hivatalában a Műszaki Csoportnál átvehető. A pályázaton kizárólag az a pályázó Vehet részt, aki a részletes pályázati kiftrást és tervdokumentációt igazoltan átvette. Ajánlatok beérkezésének határideje és bontása: 2004. december 14 (kedd) 10.00 óra. Helye: Zamárdi Polgármesteri Hivatal kisterme. Az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. közleménye Az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. átfogó korszerűsítési programot hajt végre a villamosenergia-hálózaton. A kiegyensúlyo­zott és zavartalan villamosenergia-szolgáltatást biztosító fejlesztés érdekében folyamatosan dolgoznak a társaság szakemberei. Ezért: ■ Vaiászlóna Szabadságúti0,4kV-os hálózatátépítéseelkészült ■ A sandi mobilállomások villamosenergia-ellátása és az OTRL állomás építése befejeződött A hálózatok 2004. november 25-én véglegesen feszültség alá kelülnek. Az elkészültlétesitmények érintése tilos és életveszélyes! Hogyan lesz nyereséges a magyar kukoricatermesztőv. azEurópai Unióbaií? ^ A nyugat-európai átlag 9,1 tonna hektáronként. \ ^ VKeHSHL-- j Jk A magyar átlag 6,3 tonna/hektár. ;|j§ Nem érdemes többé a „költségtakarékos”, ' jd/fde alacsony hozamú technológiákkal kísérletezni. A Pioneer javasolja: hektáronként arasson minél nagyobb termést. % A Pioneer ma a világ vezető' vetó'mag-nemesító' és forgalmazó cége. r , 1 Mert 1926 óta mindig a gazdálkodóknak magas hasznot hozó ajánlattal áll eló'. ~ Nemesített fajtáinkat hazai körülmények között, hazai gazdaságokban teszteljük. v Hibridjeinket aszerint fejlesztjük és ajánljuk, amit a hazai föld és adottságai megkívánnak?' Kérdése van? Segít a Pioneer agronómiái tanácsadó rendszer! fcHj « Egyetemekkel, főiskolákkal és szakintézményekkel együttműködve a növénytermesztés valamennyi fázisában segítünk a lehető' legjobb terméshozam elérésében. Tekintsen a jövőbe. A Pioneer fajták sikert teremnek Önnek. /Gjg\ PIONEER. Mb v J A DuPont Company

Next

/
Oldalképek
Tartalom