Somogyi Hírlap, 2004. december (15. évfolyam,280-305. szám)

2004-12-18 / 295. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2004. DECEMBER 18., SZOMBAT 11 HÉTVÉGE Betyáros szoboravató hagyományőrzés A zsiványok életét mutatja be a látványpark ERŐS VARUNK. A NYELV (KOSZTOLÁNYI) A nyomdafesték A somogyi betyároknak állítot­tak emléket a kaposvári Meistro lovasklubban. Varga Károly 12 alakot faragott fába. Ezzel egy látványpark alapjait tették le a megyeszékhelyen, a Kecelhegyi bejáróban lévő' lovastanyán. Néhány évvel ezelőtt né­hány kölcsönlóval kezdődött a Meistro lovasklub története, ma pedig már több mint 150-en jár­nak ki rendszeresen a kecelhe­gyi bejáróba csak azért, hogy a somogyi betyárok vendégszere­tetét élvezzék. A mai somogyi betyárok elődeikkel ellentétben ugyanis kicsit sem rémisztőek.- Lovasversenyeken ragadt ránk ez az elnevezés - mondta Meiszterics László, a Meistro lovasklub tulajdonosa. - Mivel pedig pozitív értelemben hasz­nálták a produkcióinkra, egy idő után elkezdtük komolyan venni. Úgy éreztük, hogy mind­ez kötelez bennünket arra is, hogy felvállaljuk az ezzel kap­csolatos hagyományőrzést. így fordulhatott tehát elő az, hogy egy betyárnak és korának állítottak emléket tegnap a lo­vastanyán. Méghozzá Gölön­csér Jóska szobrát egy igazi hu­szár, Varga Károly faragta ki. Az előtanulmányok pedig alaposak voltak. A betyárok XIX. századi öltözetén, eszközein kívül még élettörténetükkel is foglalkoz­nak az „utódok”. A téma egyik legalaposabb is­merője Ujkéry Csaba, a megyei bíróság elnöke könyvet is írt a zsiványokról és úgy tartja, a ha­gyomány és helytörténet igen érdekes és fontos részleteire de­rülhet fény, miközben valaki a somogyi betyárvilág alapos ta­nulmányozásába kezd.- Érdekes és szinte megfejt­hetetlen az a fajta érdeklődés, ami a betyárok iránt megfigyel­hető - mondta Ujkéry Csaba. - A romantikus betyárkép ugyanis nem teljesen helytálló. Ezek az emberek a saját koruk­ban igazi bűnözők voltak. Olya­nok, akiket rettegve emlegettek és akik az 1860-as években több mint száz embert öltek meg a megyében. Ennek ellené­re úgy tartom, a múlt iránt ér­deklődni még akkor is hasznos, ha ilyen részleteiről van szó. Ez­zel együtt ugyanis a korral is megismerkedhetnek az érdek­lődők. így tervezik felépíteni betyá­ros látványparkjukat is a Meistro Lovasklub tagjai. A szo­borparkon kívül ugyanis a lótar­tás hagyományaival, őshonos ál­latfajtákkal és az egykori mező- gazdaság eszközeivel is megis­merkedhetnek azok, akik felke­resik a kecelhegyi bejáró tegnap felavatott létesítményeit. Mihályiálvi László Nem viseli el a nyomdafestéket! - szoktuk mondani, ha valami any- nyira durva, trágár, hogy nem il­lik kimondani vagy leírni. Nem ugyanaz viszont a fenti mondat használatának a gyakori­sága. Az utóbbi időben (években, évtizedekben) mintha egyre rit­kábban hallanánk ezt a - durva, trágár megnyilatkozást elutasító - mondatot Mi lehet ennek az oka? Talán csak nem az, hogy egyre inkább kezdünk hozzá­szokni a beszéd közben és már az írásos megnyilatkozásokban megjelenő, elburjánzó ocsmány, durva, trágár szavakhoz, monda­tokhoz, szövegekhez? Az a gya­núm, ha erre gondolunk, nem já­runk messze az igazságtól. A szülők egy része, a tanárok, nevelők többsége igyekszik ele­jét venni a csúnya kifejezések használatának, beszédnek és írásnak. Több-kevesebb sikerrel. Miért is nem teljes a siker? Bizo­nyára azért nem, mert tanítvá­nyaink nemcsak a családokban, az oktatási intézményekben ne­velődnek, hanem életünk min­den területén lehetőségük van „nevelődni”. Addig, amíg a felnőttek e te­kintetben is rossz példát mutat­nak; amíg a rádiókban, a különfé­le televíziókban (színvonaltalan úgynevezett beszélgető és való­ság show-kban), színházi előadá­sokban, mozi- és tévéfilmekben, politikusok parlamenti és azon kívüli szellemesnek szánt meg­szólalásaiban, a sporteseménye­ken való szurkolás közben, a bulvárlapok­ban, társalgás közben az ocs­mányság, a dur­va, trágár be­széd a sikk, a kellem, a báj, az ízlés; addig ne nagyon várjuk el, hogy ezt a társadalmi jelenséget megszüntethetjük; addig ne vár­juk el, hogy egyesek küzdelme a nyomdafestéket nem tűrő sza­vak, kifejezések ellen eredmé­nyes lehet. Tapasztalatom egyéb­ként az, hogy társadalmunk egy részében pontosan ezek az ocs­mányságok váltják ki a legna­gyobb tetszésnyilvánítást. Gon­doljunk csak a színházban el­hangzó obszcén kiszólások és je­lenetek után felcsattanó tapsra vagy felhangzó ovációra! Mi tehát a teendő? Durva vagy inkább csak kemény megoldást javaslok. Ki kell közösítenünk (ha megnevelni nem lehet) a trágárul beszélő egyéneket; meg kell büntetni a nyüvánosság előtt így megszólalókat vagy írókat! Van egy másik szólásunk is, amely így hangzik: „a papír türelmes”, ami azt jelenti, hogy sok mindenféle ostobaságot, hazugságot, esetleg durvaságot le lehet írni. De csak akkor, ha ezt megengedik. Lépjünk fel mind­nyájan a durvaság ellen! Ez azon­ban akkor lehet eredményes, ha intézményesített formában is megtörténik. A papír türelmes. De meddig lesznek türelmesek a jó ízlésű emberek? Gölöncsér Jóska Gelencsér József, azaz Gölöncsér Jóska az 1860-as években az egyik legkegyetlenebb betyár volt Somogybán. A rigóczi kocsmáros legkisebb fia volt és nem csak o, de az egyik bátyja is kötélen végezte. A betyárvilágba úgy keveredett, hogy előbb csatlakozott a Patkó-féle bandához, akiket le­győzött, majd a csapat élére állt. Igazán hírhedt betyár lett belőle, akit nem csak Somogyországban, de még az Alföl­dön is félve emlegettek. Ujkéry Csaba ükapja, Hamulyák Ferenc fogta el. A Játékváros köszönti a város új polgárait, szeretettel várja a bakákat és szüleiket, Kaposvár, Fő u. 27. Tel.: 82*412-414 Újszülöttek ajándékkal Kedves Olvasóink! Ezentúl minden szombaton közöljük azoknak a gyerme­keknek a nevét és legfonto­sabb első adatait, akik a Kaposi Mór Megyei Kórház­ban születtek. Az új jövevé­nyeknek nyerési lehetőséget is kínálunk. Amennyiben a megjelenést követő csütörtökig beküldik címünkre (7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a - e-mail: hirdtan.somogy@axels.hu ) a hirdetésben felsorolt gyer­mekek és a szülők teljes ne­vét, lakcímét, valamint tele­fonszámát, részt vehetnek azon a sorsoláson, amelyen egy-egy kisfiú és kislány két-két karton kölyökbarát Óbudai Gyémánt szénsav- mentes ásványvizet nyer. A nyertesek nevét mindig a kö­vetkező hét szombatján kö­zöljük. A szülők, nagyszülők, hoz­zátartozók, barátok pedig a keddi lapszámunkban hirde­tésben köszönthetik a babá­kat. E heti nyerteseink: MESTER JOHANNES WILLIAM VARGA KATALIN A nyeremény átvételéről és a köszöntési lehetőségről ér­deklődjenek a 82/528-113-3S telefonszámon! ,,«314l A hazai repülés történetének avatott kutatója, Knoll Gyula pi­lótaezredes az alábbiakban fog­lalta össze a hatvan évvel ezelőt­ti tragikus eseményeket.- 1944. június 30-án a reggeli órákban több száz gépből álló kötelékek repültek be a déli ha­táron az ország légterébe. A tá­madó gépek két hulláma a Bala­ton felett gyülekezett és Buda­pest ellen hajtott végre táma­dást, a harmadik hullám bombá­zóit azonban a hazai és német vadászgépek megtámadták, azo­kat szétszórták és nagy részüket visszatérésre kényszerítették. A Veszprémben állomásozó híres Puma vadászosztály Heppes Aladár őrnagy (emléktábláját nemrég avattuk Kaposváron) ve­zette 22 Me-109-es gépét 450 bombázó és 150 kísérő vadász ellen riasztották, ennek köszön­hetően csak 188 bombázó és 138 vadász támadhatott később al­kalmi célokat, sajnos köztük Ka­posvárt is. Öt gép támadta a várost, egy közülük kiválva a Császárréten dobott le két bombát, a másik négy délnyugatra fordulva 16 bombát szórt le a vasútállomás­tól a Géza utcáig. A legborzasz­tóbb pusztítást a Nyár, a Sziget­vári és a Géza utcában végezték a támadók. A pokoli égiháború után jajveszékelés töltötte meg a várost, az üszkös, füstölgő, por­felhőben álló romok között édes­anyák keresték gyermekeiket, gyerekek apró kezükkel kapar­ták a törmeléket szüleiket szólít- gatva keservesen. Tizenöt ártat­lan civil ember, többségük asz- szony és gyermek vesztette éle­tét a bombázásban. A mentés­ben összefogott a város lakossá­ga, a környéken lakók pártfogás­ba vették a hajlék nélkül mara­dókat Szatmáry Lajos főispán és Kaposváry György polgármester a helyszínen irányította a men­tést, a kórház orvosai a sebesül­teket látták el. Másnap délután a Keleti temetőben óriási részvét­től kísérve ravatalozták fel és hántolták el az áldozatokat, a vá­ros hősi halottait. A város bombázását meg­bosszulva a magyar Puma-vadá­szok Homokszentgyörgynél lőt­tek le egy bombázót. Fábián Ist­ván, kaposvári származású kar- paszományos őrmester egy Li- berátort lőtt le, amely Somogy- hárságnál lezuhant, többen bennégtek, három ejtőernyőst a mezőn dolgozók fogtak el. Nagy­bajom és Kutas közelében is volt légi csata, a lelőtt támadó bom­bázógépek életben maradt sze­mélyzetét elfogták és megkötöz­ve a kaposvári csendőrségre kí­sérték.- A hatvan évvel ezelőtti ka­posvári bombázás egyértelműen terrortámadás volt - szögezte le Knoll ezredes. - Nem katonai, stratégiai célpontok ellen irá­nyult, a pusztítás a lakosság megfélemlítését célozta, védte­len, ártatlan emberek életét ol­totta ki. Megbombázták Kaposvárt knoll ezredes: A cél a lakosság megfélemlítése volt Néhány éve a Csiky Ger­gely Színház Megbombáz­tuk Kaposvárt című pro­dukciójához készítettek légitámadást imitáló videofelvételeket a me­gyeszékhely Fő utcáján. Hatvan esztendeje azon­ban a valóságban is átélt tizenöt ártatlan ember éleiét kioltó, nagy rombo­lást okozó félelmetes bombázást Kaposvár. Katona Csongor Az amerikai légierő B-17-es Flying Fortress légierődje szórja le bombaterhét

Next

/
Oldalképek
Tartalom