Somogyi Hírlap, 2004. december (15. évfolyam,280-305. szám)

2004-12-15 / 292. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2004. DECEMBER 15., SZERDA SOMOGYI MAGAZIN Összeállításunk a Somogy Megyei Önkormányzat támogatásával készült A józan ész aratott győzelmet Somogybán Egészséges a megyei hozzáállás Hazánknak, s benne szűkebb pátriánknak is komoly Mór Oktató egészségügyi kihívásokkal kell szembenéznie. A So­mogy Megyei Önkormányzat felmérte a helyzetet, és érdemi lépéseket tett a változtatásért. Somogybán el­sőként készült középtávú egészségfejlesztési terv, me­lyet Sárdi Árpád alelnök terjesztett a közgyűlés elé.- Az egészségfejlesztési terv alapvető célja nem lehet más, mint hogy a rendszer mindenki számára azonos minőségi ellá­tást és egyenlő hozzáférést biz­tosítson - hangsúlyozta az alel­nök. Hozzátette: a megyei ön- kormányzat hozzájárul a prog­ram megvalósításához annak tudatában is, hogy az egészség- ügyi ellátás alapvetően állami, kormányzati feladat. A megyei önkormányzat fennállása óta átfogóan még nem tárgyalta az egészségügyi ellátás helyzetét A középtávú terv tartalmazza a népegészség­ügyi, egészségfejlesztési, a házi­orvosi, a járó- és fekvőbeteg szakellátási szükségleteket és a javasolt megoldásokat, s kötele­zően fogalmaz meg elvárásokat a megyei önkormányzati intéz­ményekkel szemben. A Kaposi Kórház kap­csán a terv le­szögezi, hogy szükséges a megyei és regi­onális szerep­körének, szakmai versenyké­pességének erősítése.- A terv előkészítésekor vala­mennyi meghatározó egészség- ügyi szereplő véleményét kikér­tük, regionális és helyi szinten is egyeztettünk, és fórumot is rendeztünk - emelte ki Sárdi Árpád (képünkön). A december 2-i közgyűlés az egészségfejlesztési tervet ki­sebb módosításokkal elfogadta. népszavazás Még szorosabbá válik a hargitai kapcsolat „Az elmúlt időszak történései ellenére, vagy éppen azért, még szorosabbra kell fűznünk szálainkat.” Ezt írta Bunta Levente, Hargita megye elnöke somogyi kollégájának. Az erdélyi vezető megköszönte, hogy a megyei közgyűlés a lakosság népszavazáson való részvételét szorgalmazta. A népszavazás után nyílt levél­ben fordult a számos magyaror­szági testvérmegyéhez Hargita vezetője. Gyenesei István somo­gyi elnök (felső képünk) még aznap nyilatkozott erről, és le­vélben válaszolt. „Szívbemarkolóak a székely­földiek sorai, s végső soron azt bizonyítják: a népszavazás soha nem látott mélypontra sodorta a határon innen és túl élők kap­csolatát. Súlyos bűn volt idejut­tatni a nemzetegyesítés ügyét.” „Mi Somogybán eddig is min­dent megtettünk azért, hogy se­gítsük testvérmegyénket, és ez­után is ezt tesszük”, fogalma­zott, s kifejtette: a népszavazás ügye a pártpolitikai csatározá­sok szintjére süllyedt, elsősor­ban a népszavazás kikényszerí­tése és a konzervatív erők miatt. A somogyi közgyűlés nem kí­vánt és a jövőben sem kíván te­szorgalmazta: a somogyiak élje- nek állampol- ’ gáti jogukkal, pl és belátásuk szerint szavaz- HHHHHj zanak. „Meggyőződésem, hogy so­kan az ügy jelentőségéhez mél­tatlan, előkészítetlen és felelőt­len kérdést utasították el. A tá­volmaradás sem érdektelensé­get, hanem értetlenséget és fel- háborodottságot jelez. Senki­nek sincs joga elmarasztalni azokat, akik nemmel szavaztak vagy távol maradtak.” Á köz­gyűlés vezetője hozzátette: a kormányfő népszavazás előtti és azt követő nyilatkozatai alap­ján hihetünk abban, hogy van megoldás, és ezt a politikai elit képes lesz megtalálni. A levélre a válasz már másnap megérke­zett. Bunta Levente (alsó ké­pünk) azt írta: „Valóban szomo­rú, hogy a nemzetegyesítés ügye egyesek számára nem egyértelmű. Szomorú, mert olyan hangulatot váltott ki, amely nyomot hagy. Hozzátette: „Testvérmegyei kapcsolataink­ban Somogy mindig kiemelt he­lyet foglalt el. A 12 év alatt sok őszinte, segítőkész barátra ta­láltunk. Az elmúlt időszak törté­nései ellenére, vagy éppen azért, még szorosabbra kell fűz­nünk szálainkat. Úgy gondo­lom, továbbra is együtt kell mű­ködnünk. Ápolnunk kell ezt a különleges kapcsolatunkat, re­ménykedve abban, hogy való­ban létezik egy közös, járható út, amelyet az erre hivatottak meg is találnak.” Mi, Somogyiak Ma, illetve az elkövetkező napokban kerül a képernyőre a Mi, somogyi­ak... című magazin, a megyei önkormányzat stúdiójának heti krónikája. Tudósítást lát­hatnak a nézők Rácz Jenő mi­niszter somogyi látogatásáról, diákolimpiái bajnokok edzői­nek köszöntéséről, roma diá­kok ösztöndíjáról, a somogy- vári ásványvíz-palackozó üzem és a csurgói Habitat-ház átadásáról, a barcsi munka­ügyi helyzetről és a Balaton Régió Közbiztonságért-díjáról. Régióbál Másodszor rendezi Somogy megye a Régióbált. A Dél-Dunántúl legnagyobb létszámúnak és legnívósabb- nak ígérkező zenés télűző mu­latságát Siófokon, a Hotel Azúrban tartják 2005. január 8-án, szombaton. Sztárvendég a Princess trió lesz. Eddig már több mint ötszázan jelezték részvételüket. Jegyek korláto­zott számban, 15 ezer forin­tos áron igényelhetők a 82/508-120-as telefonszámon. Advent a Megyeházán Különleges szép ünnepi díszbe öltözött a me­gyeháza. Az adventi környezetet Oláhné Szalai Beáta csurgói vi­rágkötő és férje teremtette meg a somogyiak házában, ahol az ün- nepvárás időszakában évről évre igazi karácsonyi hangulatot va­rázsolnak avatott kezek. Esélyt adnak ellenszélben előrelépés Sikeres évet zárt az április óta működő Esélyek Háza Bár anyagi lehetőségei korlátozottak, mégis sike­res esztendőt könyvelhet el a somogyi Esélyek Há­za. Persze az április óta havi 1,5 millió forintból működő intézmény alap­vető társadalmi problé­mákat nem tud megolda­ni, ám a figyelmet képes rájuk irányítani. Vas András Az országban ötödikként nyílt meg Kaposváron az Esélyek Há­za. Az intézmény havonta 1,5 millió forintból gazdálkodhatott.- A lehetőségeinkhez képest eredményes évet zárunk - kezd­te Filebics Magdolna, az iroda ve­zetője (képünkön). - Ter­mészetesen nálunk soha­sem lehet teljes sikerről beszélni, az alapvető társadalmi problé­mákat mi sem tud- , juk megoldani. így sokan csa-j lódottan hagyják el a megyeházán található hiva- talt, ahová abban § a reményben ér­keztek, hogy anyagi támoga­tásban részesül­nek vagy munkát ajánlanak nekik.- A leggyakrab­ban fogyatékkal élők vagy az üyen gyer­meket nevelők kere­Az akadálymentes környezetért- A települések számára pályázatfigyelést is folytattunk - mondta Filebics Magdolna -, s ennek köszönhetően a somogyi falvak 35 százaléka jelentkezett az akadálymentesítési pályáza­tokra. Ez hatalmas előrelépés, mutatja a szemléletváltozást. S ez a legfontosabb, hiszen a régi beidegződések, ellenállások, el­utasítások leküzdése nélkül nem lenne előrelépés. snek fel - folytatta Filebics Magdolna.' - A megyében még az épek számára sincs megfelelő számú munka­hely, nemhogy szá­mukra. Anyagi lehetősé­geik behatároltak, |f így kiemelt fontos­ságot kapnak a ki­sebb költségű információs támogatások.- Módszertani munká­val több emberhez jutha­tunk el - így a hivatal ve­zetője. - Éppen ezért ren­geteg konferenciát, elő­adást szerveztünk. Az esélyórákon fogya­tékkal élők meséltek éle­tükről ép gyerekeknek, gyermekotthonokban éiő roma és nem roma fiataloknak roma nép­ismeretből tartottak előadá­sokat, melyek középpontjában az identitástudat és a toleran­cia állt. Több konfliktuskezelő tréninget tartottak pedagógu­soknak, de többször előforduló témának számított a családon belüli erőszak is. Állásukkal fizetnek az áramszolgáltatónak darány Mások tartozását törlesztik Jubiláló polgármesterek Harmincöt jubiláló somogyi pol­gármestert köszönt a héten Gyenesei István, a megyei köz­gyűlés elnöke. Bereczk Gyula, Balatonszárszó polgármestere (képünkön) 25 éve intézi a községe ügyeit Ja­kab József igali, Szigeti József ságvári, Fajcsi János somogy- aszalói és Somogyi-Magyar Jó­zsef somogysámsoni polgármes­ter 20 éve vezetők. Négyen 15, huszonhatan pedig 10 éve vá­lasztott vezetői településüknek. Milliárdok a kistérségeknek 2005-ben várhatóan 9,5 milli­árd forint lesz a többcélú tár­sulások normatív állami támo­gatására. Hoffmanné Németh Ildikó, a megyei közigazgatási hivatal vezetője azt mondta: a támogatás megszerzése érde­kében még több szolgáltatás­szervezési feladatot kell ellátni­uk a társulásoknak. A feladato­kat egyeztették a hivatalban a társulások elnökei és a szék­hely települések jegyzői. (Folytatás az 1. oldalról)- Fél éve próbáljuk elérni a szol­gáltatás visszaállítását, hiszen áram nélkül nem termelhetünk- mondja Giuseppe Mardegan ügyvezető. - Végül arra is haj­landóak voltunk, hogy befizes­sük a másik társaság tartozását, jóllehet mi egy magánszemély­től vettük az ingatlant. Kiderült, nincs jogcímünk a fizetésre. Csak úgy történhet ez meg, ha megszüntetik, majd újra visz- szaállítják az áramellátást. En­nek a költsége 300 ezer forint. Végül örülhettünk, hogy csupán 150 ezret fizettünk, de semmifé­le igazolást nem kaptunk. Úgy tudjuk, a valódi adóst már ko­rábban kereste a szolgáltató, s nem értjük, hogyan igazolhatták az ingatlan tehermentességét A rönkhasító üzem 12-14 új munkahelyet jelentene, ha végre elkezdhetne termelni. A befekte­tők szerint ezek az emberek már fél éve dolgozhatnának. Az e.on Dél-dunántúli Áram­szolgáltató Rt pécsi igazgatósá­gán azt mondják: ha mindez így történt, az szolgáltatói szemléle­tükkel ellentétes volt. Bányai Tünde, a társaság munkatársa szerint cége az új ügyfelet az elő­ző ügyfél hibája miatt nem hoz­hatja kellemetlen helyzetbe, az új partnert mások tartozásáért nem terheli felelősség. Mindez azonban sovány vi­gasz a parkettásoknak. Az olasz fiatalember keserűén mondja: rég megbánta, hogy Magyaror­szágra jött. - Aki csak teheti, be­csapja a külföldit, kihasználva, hogy nem ismerjük a helyi vi­szonyokat A korrupció pedig nagyobb, mint Olaszországban. Mindenki arról beszél, hogy mi­lyen nagy a munkanélküliség, de akiken múlik, nem tesznek semmit ellene. A hatóságok csak azt nézik, hogyan tegyenek keresztbe a termelőknek. Tízéves ittlétem alatt a segítő szándéknak még a szikráját sem tapasztaltam. Vásárok napja Szerdahelyen Kaposszerdahely területén 1192 körül 'J\ap<>sszei*áűkdy kapott vásár­tartási jogot Makariás is­pán a szerdai napokra. Ezt 2(M(4 V Lévai József mmmmmmmmm György és Puskás Béla köz­ségtörténeti kötetéből tudjuk. A könyv előszavában a szer­zők bevallották, hogy külön­böző stílusú és kutatási mód­szert alkalmazó párosként vál­lalták a falutörténet megírá­sát. Hogy ez erénnyé vált-e, arról majd az olvasó dönt. A legnagyobb értéke, hogy a község magáénak érzi. Szenvedélyes horgász a fonyódi polgármester Miseta Istvánt, Fonyód polgár- mesterét (ké­pünkön) szen­vedélyes hor­gászként isme­rik, bár állítja, már csak is­merték, mert sajnos egyre kevesebb ideje marad arra, hogy élvezze a kellemes időtöltést a Balaton partján. Korábban hetente 3-4 alkalommal is kipakolta hor­gászkellékeit a tóparton. El­árulta, arról még nem mondott le, hogy átmenjen Boglárra egy téli keszegelésre. Míg nem fagy be a tó, addig van remé­nye, csak ideje legyen rá. Uszonyokat gyárt a mesteredző Kovács László mesteredző (képünkön) csaknem há­rom évtizede, 1977 óta edzős- ködik a kapos­vári uszonyos és búvárúszó­sportban. A népszerű szakem- .ber, akinek eddig mintegy harminc tanítványa vehetett részt világ- és Európa-bajnok- ságokon és csaknem 120 ér­met gyűjtöttek, nemcsak a ver­senyzői felkészítésében jeles­kedik; saját kezűleg gyártja nekik az uszonyokat, amelyek­ből a mai napig legalább ezer készült el. ■vrn]T^3H ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom