Somogyi Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-06 / 259. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2004. NOVEMBER 6., SZOMBAT 11 HÉTVÉGÉ „ERŐS VARUNK A NYELV” (KOSZTOLÁNYI) Lóránd és Lóránt A minap - mint általában naponta - megnéztem a tévében a Legyen ön is milliomos! című műveltségi vetélkedőt, amelyben elhangzott a kérdés: A felsoroltak közül melyik tudós foglalkozott ingával? Három másik nagy tudóson kívül a lehetséges válaszok között ott olvashattuk a magyar Eötvös nevét is. A játékos Eötvös nevét jelölte meg helyes válaszként. Ha még azt is hozzátesszük, hogy az Eötvös vezetéknév mellett ott olvashattuk a keresztnevet: Lóránd - egyértelműnek látszik, hogy a válasz helyes, hisz ő a torziós ingával végzett kísérleteivel vált világhíressé. A játékvezető el is fogadta a választ. Bárcsak ne tette volna! A műsor szerkesztői ugyanis hibáztak, hisz Eötvös Lóránd nevű tudósunk nincs. Sőt, továbbmegyek: Lóránd nevű utónév sincs a magyarban. Aki nem hiszi, járjon utána Ladó János Magyar utónévkönyv című művében! Ott két nevet olvashat: Lóránd és Lóránt. Mi akkor a helyzet? A Lóránd a Lóránt keresztnév kissé régies változata. Ebből következik, hogy régen gyakrabban adtak a megszületett fiúgyermeknek Lóránd keresztnevet; ma viszont a Lóránt az ajánlott név, de a Lóránd is elfogadható. Egyébként mindkét név a germán Roland névből az r és az 1 hang fölcse-rőlédésév- el jött létre. Elemeinek végső jelentése pedig: vakmerőségével dicsőséget szerzett harcos. Becézett változataik: Lóci, Lórán, Lórid, Lórika, Lóri stb. (A lóri papagáj fajtanévben a lóri szónak viszont semmi köze a Lóri becenévhez; a lóri ugyanis maláji szó, amely egy színpompás tollazatú papagájfajtának világszerte elterjedt maláj elnevezése.) Mindezekből következik, hogy a híres budapesti egyetem neve helyesen: Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a kaposvári szak- középiskoláé pedig Eötvös Lóránd Műszaki Szakközépiskola. A Lóránd név - természetesen - mindkét esetben rövid o betűvel írandó, hisz az Eötvös család ezt a nevet adta gyermekének! És még valami: ha valaki a fenti nevek közül akar utónevet választani újszülött fiának, csak a Lóránd vagy a Lóránt nevet választhatja; a kettőt keverni nem szabad! mihályfalvi László Emlékmű a hírközlés hősi halottainak Az ország első olyan műemlékét avatta tegnap Balatonszemesen Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, mely a hírközlési szolgálat teljesítése során balesetben vagy erőszakos támadásban elhunytak tiszteletére készült. Keszthelyi Zoltán Balatonszemesen található a legősibb postahely, mely a tizennyolcadik század közepén lóváltó állomásként működött. Ezért is itt épült fel a hírközlés halottjainak első emlékműve, j Ráadásul az ennek helyet adó Postamúzeumot felújítják, így igazán impozáns körülmények közé került Trischler Ferenc pécsi szobrászművész alkotása. A régi időket felelevenítve az avatásra érkező Kovács Kálmán minisztert kürt köszöntötte, csakúgy, mint az egykori lóváltó állomáson a lovas kocsik érkezését.- Az elvetett búzamag csak akkor hoz termést, ha meghal - mondta rövid beszédében Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, utalva arra, hogy nem volt hiábavaló a postások hősi halála. Mint megjegyezte; az ő áldozatuk teremtette meg a jövőt. - Az emlékmű egy üzenet, mely a hírközlési dolgozók megbecsülését hordozza magában. Mint Kovács Gergelyné, az emlékművet állíttató Hírközlési Múzeumi Alapítvány elnöke elmondta: csak az elmúlt közel fél évszázadban, 1955 óta százkilencvenkilencen haltak meg munka közben. Köztük nemcsak a brutális támadások áldozataivá váló postások vannak, hanem a hálózatszerelés közben elhunytak is. Az emlékhely felállításának ötlete viszont épp az előbbi okán merült fel, melynek létrehozása mintegy 11 millió forintba került. A százkilencvenkilenc áldozat nevét mindenki elolvashatta a Postamúzeum épületében. Kovács Gergelyné szerint legtöbbjük a dél-dunántúli régióban dolgozott. Tavasszal nyit a múzeum Nyár óta zárva a felújítás alatt álló szemesi postamúzeum, de jövő májustól újra látogatható. Akkor a Kocsiszínektől a mobil postáig címmel nyílik állandó kiállítás, amely Mátyás korától napjainkig mutatja be a szállítóeszközöket. Már el is készült ehhez egy úgynevezett lábaspajta, mely a járműveknek ad otthont. Az átalakítás után a májusban újra nyitó múzeum igazi ékköve lesz a balatoni kistelepülésnek. Kék autó vitte a boldogsághoz kultúra Rohangálva menne nyugdíjba Balatonszemesről Gépésztechnikusnak tanult a lány Kaposváron, mert édesanyja azt mondta, ez a végzettség biztos kenyérkereső munkahelyet nyújt. Aztán mégis polbeat- énekes lett. Fölvették a Fonómunkás kisszín- pad társulatába. Később ennek köszönhetően a Mezőgépnél lett főállású népművelő. Egy alkalommal a Balatonhoz igyekezve autóstoppolt. A sofőr arról is pletykált, hogy Balatonszemesen kultúrost keresnek. Csonka Márta 25 éve itt dolgozik, ez a munka vált élete értelmévé. A miniszter most állami díjjal jutalmazta. Czene Attila- 1979-ben autóstoppal akartam Kaposvárról Látrányba jutni - idézte fel. - Megállt egy világoskék Volkswagen. Kiderült, hogy a sofőr, Németh Imre, Balaton- szemesre igyekszik. Útközben elmesélte, hogy a falujában, Balatonszemesen tizenöt éve áll igazi gazda nélkül a szép művelődési ház. így kezdődött történetem Balatonszemessel. A Somogy Megyei Tanácsnál szólt, hogy szívesen vállalná az állást, s rövidesen megkapta a hőn áhított kulcscsomót- Az épületet akkoriban télire vízteleníteni kellett, nehogy elfagyjanak a vezetékek. A termekben összesen két kályha volt de az olajjal nagyon kellett spórolni - emlékezett. - A nehézségeken számos helytörténeti kiadvány írója, Reőthy Ferenc segített át. Munkám jutalma az volt, hogy 1987-ben felújították és kibővítették a házat. Minden percét itt töltötte. Gyermekei a színpad környékén nőttek fel, magukba szívhatták a művelődés és a művészetek sze- retetét. Sokat segítettek is az anyjuknak. Fia 12 éves kora óta han- gosítja a rendezvényeket, lánya 9 évesen már bemondója volt az országos Latinovits versmondó versenyeknek. Csonka Márta azt mondta, hogy az utóbbi esztendőkben egyre több pénz jut az igényes kultúrára. A helyi önkormányzattól is, illetve pályázatok révén is. A közönség igényének megfelelően az ország valamennyi nívós rockegyüttese, operettsztárja, orgonistája, humoristája fellépett már Balatonszemesen.- Gyorsan elszaladt a huszonöt év, amit itt töltöttem - mondta Csonka Márta. - A szándékaim nagyon komolyak voltak, amit az is mutat, hogy többszöri szolgá- latilakás-váltást követően a családommal igazi otthont építettünk a faluban. Hiller István miniszter Wla- ssics Gyula-díjjal tüntette ki Csonka Mártát. Aki azért úgy gondolja: van még tennivalója. Szeretné, ha fedett szabadtéri színpad épülne a községben, mért a programok látogatottsága ma még nagyban függ az időjárástól. Szívesen vállalkozna arra, hogy fiatalokat tanítson a programszervezés csínjára-bín- jára. S ami a legfontosabb számára: Balatonszemesről, a kultúráért rohangálva szeretne nyugdíjba menni. UTÓN AZ EZEREGYEISZAKABA HAfiYOMÁNYŐRZŐ ARÁK. Csodás anyagokból, gyönyörű színekkel és pompás díszítésekkel ékesített, a régi viseleteket idéző menyasszonyi ruhákban érkeztek a hindu lányok Bhopalba, ahol a „Legszebb menyasszony” címért szánhattak versenybe. A választásra százötvennél több résztvevő érkezett. fotö, epa Ecsettel írt természet Bíró Mária Kisebbfajta osztálytalálkozónak és másfél évtizedes évfordulónak is alkalmat adott Kirics Jenő festőművész tárlata, melyet az egykori iskolatárs, Kertész Sándor festőművész ajánlott tegnap az érdeklődők figyelmébe az Árpádházi Szent Margit Múzeum-i kiállítóhelyen. A képek alkotója ugyanis nem először hagyta kézjegyét Segesden. A főtéren álló emlékoszlopra tizenöt éve Kirics Jenő formálta meg bronzból az őskereszténység jelképét, a turul- madarat.- Kivételes esemény, hogy egyetlen gimnáziumi osztályból ketten is elhivatottságot érezzenek ugyanazon művészi területre, s azt ilyen magas szinten műveljék - mondta Mohr Tamás polgármester, aki ugyancsak osztálytársa volt mindkét festőművésznek.- Barátságot, bensőséget, érzelmeket tükröznek ezek a képek, s külön elismerés illeti a művészt, hogy több évtizedes kihagyás, a gyermekkori alkotói vágy pihentetése után 50 év felett is képes volt kialakítani saját stílusát, művészi kifejezését - utalt Kertész Sándor Kirics Jenő alko-tói pályájára, melyben a Kapós-újlakról származó mérnöktanárból és autodidakta művészetkedvelőből a faragás, a szobrászkodás és a festészet avatott mestere vált.- A természet az ihletőm - vallotta a művész. - A 70-es években ismerkedtem meg Z. Soós István, Kaposváron élő festőművésszel, aki elfogadott tanítványának, és én őt ma is Kirics Jenő (balról) tárlatát Kertész Sándor nyitotta meg a mesteremnek tekintem. Emlékére készítettem a kiállításon is látható képet a százéves mesterről. I l i
