Somogyi Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-06 / 259. szám
6 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2004. NOVEMBER 6., SZOMBAT Olcsóbb a vadhús a „félhivatalos" feketepiacon árverseny A felvásárlók filléreket, a vásárlók súlyos ezreket fizetnek Szarka Ágnes- A vadászatra jogosultak saját körben értékesítik a vadhús egy részét - mondta Simon Pál megyei vadászati főfelügyelő - vagy eladják egy étteremnek. Még az is előfordult, hogy rendelést vettek fel vadhúsra, majd a sikeres elejtés után szállították az árut. Időnként a vadkár kifizetését is el lehet intézni egy-egy őzzel, így nem teljesen pontosak a lelövéseket és az értékesítéseket összehasonlító statisztikák. Míg a vadfeldolgozók nevetségesen alacsony áron veszik meg a vadhúst, addig a boltok polcain már horribilis összegbe kerül. A gyótai vadásztársaság nem értékesít vadat. Az általuk elejtett vad a feldolgozóba kerül, kivéve amit a tagok járandóságként kapnak.- Minden tagunknak évente jár egy szarvasborjú - mondta Vadhúscsomagolás egy „hivatalos” feldolgozóban. Állatorvosi vizsgálat nélkül veszélyes lehet a vadszalámi Vadhús árak Az I. osztályú szarvashús kilója állatorvosi vizsgálattal 380 forint, anélkül 357. Az I. osztályú őzért a felvásárlók kilónként 840 forintot fizetnek, ha nincs hozzá orvosi passzus, akkor 805-öt. A vaddisznó ára 403 forint kilónként, illetve 345 a doktori pecsét nélkül. Borosán István vadászmester. - Ha valaki vaddisznót szeretne, akkor hatvan kiló súlyt kell a hivatalos Mavad árlista alapján befizetnie. A megyében az egyik legnagyobb feldolgozó az öreglaki. Vörös Géza ügyvezető igazgató szerint az elejtett vad mintegy 30-40 százaléka nem kerül a feldolgozókhoz.- Minden elejtett és közfogyasztásra kerülő vadhúst elvileg be kell vizsgálnia az állatorvosnak - mondta Vörös Géza a kézen-közön eladott vadaknál erre persze nincs lehetőség. Arról még nem hallottam, hogy valakit megbírságoltak volna az ellenőriztetés elmulasztása miatt. Nálunk az uniós jogszabályoknak, normáknak, előírásoknak megfelelően történik a hús vizsgálata. Egyébként tavaly több mint ezer tonna vadhúst dolgoztunk fel, az idén kevesebb lesz a mennyiség. Lövey László, az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás vezetője állítja: minden esetben megvizsgálják a lőtt vadat, de csak ha kérik. Akkor viszont büntetnek, ha mondjuk egy vendéglős ezt nem tudja igazolni. Hozzátette: ellenőrzés nélkül nem veszélytelen vadhúst enni, különösen a vaddisznónál fontos a vizsgálat, mert lehet olyan betegsége, hogy a húsból hőkezelés nélkül készített termék, szalámi, kolbász akár életveszélyes is lehet. Védik a postásokat biztonság Festékpatron a pénztárcákban (Folytatás az 1. oldalról) A polgárőrség azt vállalta, hogy kísérik a postásokat a nyugdíjfizetés időszakában. Szablics István, a polgárőrszövetség megyei vezetője elmondta: a 62 somogyi polgárőr-egyesület közül 40 kötött együttműködési megállapodást a postával. Utóbbi a lakosság segítségét is kéri, plakátokon. Emellett megduplázta a kézbesítők speciális, festékpatronos pénztárcáinak a számát, és a többség már ezzel viszi a pénzt. A patron a postást ért támadás esetén lemoshatatlanra festi a fizetőeszközt. A biztonsági intézkedések fontos része, hogy átszervezték a nyugdíjkifizetést. Novemberben az 1 százalékkal megemelt nyugdíj, az emelési különbözet tíz hónapra visz- szamenőleg és a 13. havi nyugdíjrész novemberre esedékes összege gyarapítja az idősek forintjait, ám a postások nem vihetnek több pénzt magukkal, mint máskor. így a szokásos 10-13 nap alatt történő kifizetés néhány nappal bővülni fog. Vajúdott a kistérség, de nem szült elnököt Vigmond Erika Félig született csak meg a döntés a Fonyódi Kistérségi Fejlesztési Tanács alakuló ülésén, Balatonfenyvesen. Ez azt jelenti, hogy négy nap múlva ismét össze kell ülnie a térséghez tartozó tizennégy település polgármesterének. Elsőként egyhangú döntéssel el kellett fogadni a szervezeti működési szabályzatot. Ez nem sikerült, csak azután, hogy Hoffmanné Németh Ildikó, a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője biztosította a jelenlévőket, hogy ebben a kérdésben később is dönthetnek. A jelenlévők viszont nem tudtak megegyezni az elnök személyében. Somogytúr és Somogybabod polgármestere nem volt jelen, a tizenkét szavazat pedig egyenlő arányban oszlott meg Kenéz István, Balatonlelle és Miseta István, Fonyód polgármestere között. Ez a vajúdás már egy éve tart és azóta mintegy 140 millió forinttól esett el a térség. A továbblépést most már törvényi szigor írja elő. Pártcsaták a gimnáziumban (Folytatás az 1. oldalról)- Minden úgy igaz, ahogyan Kiss Elvira levelében áll - mondta lapunknak az egyik érintett szülő (név és cím a szerkesztőségben). - Tavasz óta folyamatosan választási kampány zajlik a gimnáziumban, poütikai háttérrel. Mi, szülők, szerettük volna kizárólag az iskola és persze a gyerekeink érdekeit nézni, de nem hagyták, hiszen most a jelek szerint a másik oldal készül megtorolni a legutóbbi igazgató- választás sérelmeit Létrejött egy háromfős tanári „választási bizottság", jobboldali politikai szimpátiával. Egyikük jelölt ki önhatalmúlag két szülői munka- közösségi tagot a saját baráti köIgazolt döntés- Kiss Elvira levelét olvasva először az jutott az eszembe: lehet, hogy a mostani történések igazolják a közgyűlés legutóbbi döntését - mondta Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. - Amennyiben igazak a leírtak, akkor szomorú, hogy bárkinek is a mások megfélemlítése mozgassa a tetteit. Nemcsak a közgyűlés tagjai lesznek nehéz helyzetben december 2-án, hanem feltehetően a leendő igazgató indulása sem lesz egyszerű ilyen légkörben... réből, akik aztán vállalták a „piszkos munkát”: telefonon hívogatták a többi SZM-tagot és mindenféle aljas embernek elmondták Ferenczi Miklóst. Az igazgatói pályázatokról véleményt mondó értekezleten a szülők meglepetésére megjelent az említett tanári trió is.- jegyzetelték, ki mit mond - állította informátorunk. - Ott közölték velünk, hogy Ferenczi Miklós visszalépett. Titkosan szavaztunk, s 16:9 arányban a szülők úgy döntöttek, nem mondanak véleményt Knappné Németh Erika pályázatáról. Erre az egyik tanár fölharsant: szavazzanak a szülők még egyszer, nyü- tan. Ekkor már persze, hogy mindenki egyetértőleg föltette a Pénzhiány és összefonódás rombolja a turizmust Czene A. Évzáró politikai fórumot tartottak Siófokon, ahol a téma az idegenforgalom volt. Szakmai beszélgetésre hívták ugyan a szervezők a magyar turisztikai szakma 450 jeles vezetőjét, de az országgyűlés idegenforgalmi bizottságának tagjai inkább egymással folytattak szócsatát. Még a tényszerű számokon is vitatkoztak a politikusok. A szocialista Tompa Sándor alelnök (felső képünkön) szerint jövőre 27 milliárd forint állami pénz jut a turizmusra, Lasztovicza fenő (alsó képünkön) viszont csak 9,2 mil- liárdról tud. Politikai hozzátartozás szerint is bemutatták tegnap a siófoki turisztikai fórum díszasztalnál ülő résztvevőit a szervezők. Felesleges volt, hiszen egyértelműen kitűnt a felszólalásokból is, hogy ki szocialista és ki fideszes. A kormánypártiak az eredményekről és törekvéseikről beszéltek, az ellenzékiek pedig a hibákat, elmaradt pénzeket hánytor- gatták föl folytonosan. A 450 turisztikai vezető - politikai szimpátiájától függetlenül - az idő haladtával egyre kevésbé tűrte a magamutogató szövegelést. Sóhajtoztak, kényszeredetten nevetgéltek, s volt előadó, akit már annyira untak, hogy kitapsolták. Ezért is van a turizmus ilyen rossz helyzetben - mondták. A turisztikában dolgozók ugyanis úgy látják: rossz a helyzet. Többen is elmondták: szerintük túl sok állami, regionális és megyei vezető nagyon régóta tölt be vezető szerepet, s számukra az összefonódások, a pozíció megtartása mindennél fontosabb minden időben. S igazából csak azok a cégek képesek jelentős fejlesztésekre, akiket a mindenkori állami vezetés pályázatok útján pénzzel támogat. Megkönnyebbülve álltak fól a fórum végén az igazi turisztikai szakemberek; végre vége a szövegnek. Úgyis nekik kell megoldani a problémákat. Az sem javított a közérzetükön, hogy az Azúr hotel finom italokkal és ételekkel igyekezett vigasztalni őket... Megmenekül a barcsi parkettagyár remény A helyi befektetők garantálják a működtetést Varga Ottó kezét, hiszen senki sem akar rosszat a gyerekének... Kérdésünkre Ferenczi Miklós nem cáfolta, hogy a rágalomhadjárat hatására lépett vissza. Mondani csak annyit kívánt: a nyugalom érdekében tette, mert erre van most a legnagyobb szükség a gimnáziumban. Tavaly április óta folyik a felszámolási eljárás a barcsi Dráva Faipari Kft-nél, az utolsó 101 dolgozót szeptemberben küldték el. Több „mentőakció” is kudarcba fulladt és már úgy tűnt, végleg bezárhat a 126 éves üzem, amikor civil szervezetek is bekapcsolódtak a vevőkeresésbe. A barcsi Együtt a városért Egyesület a megyei közgyűlés és . Gyenesei István segítségét kérte, hogy a térség egyik 'legnagyobb foglalkoztatója tovább működhessen. A tárgyalásokat siker koronázta: tegnap aláírta a szerződést a felszámolóval a Dráva Faipari Művek Kft. Az új cégnek hat magánszemély a tulajdonosa, öten közülük barcsiak, illetve szoros barcsi kötődésűek. Gyenesei István szerint ez garancia arra, hogy működtetni és nem eladni akarják az üzemet. Steiner András, az új cég ügyvezető igazgatója elmondta: nagy reményekkel vágnak bele az új tulajdonosok a vállalkozásba. Bíznak abban, hogy nem veszítik el az összes üzleti partnerüket, hiszen a barcsi üzem mindig is kiváló minőségben dolgozott. Az első legnagyobb feladat az üzem alapanyag-hátterének megteremtése lesz. Ebben is számítanak a régi partnerekre, de szeretnék, ha a Dráva túlsó partján is találnának partnereket, hiszen a gyárat eredetileg is a szlavón tölgyesekre alapozták. Lapunk kérdésére az ügyvezető elmondta: eredetileg 900 millió forintért kívánta értékesíteni a céget a felszámoló, ám a legutolsó pályázati kiírás már csak 350 millió forintról szólt. Végül ennél is kevesebbért sikerült megvenniük, igaz, a két legfontosabb gépsor lízingdíja is az új tulajdonost terheli. Más tartozása nincs a cégnek. Gyenesei István örömmel mondta: a megyének az a fontos, hogy a munkanélküliség terén kritikusnak számító barcsi térségben januártól ismét dolgozhat száz ember. Cégtörténet A barcsi faüzemet 1878-ban francia tulajdonosok alapították. A 20. század elején már parkettát és hordót is gyártottak. A II. világháború után már az ország egyik legnagyobb faipari cégét államosították Barcson. A 70 -es évek végéig önállóan működött, majd a Sefag gyáregysége lett. 1991-ban levált a Sefagról, az ÁPV Rt tulajdona lett, de csak 1996-ben talált vevőre, a német Ramp és Mauer csoporté lett 2003 áprilisában felszámolási eljárás alá került, 2004 szeptemberében az utolsó 101 dolgozót is elküldték. 4
