Somogyi Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-28 / Vasárnap Reggel, 48. szám

2 Közélet, gazdaság, politika 2004. november 28., vasárnap Készülnek az állampolgárság csapolására Bár a kettős állampolgárságról döntő népszavazás még előttünk áll, vannak, akik az „igen” szavazatok győzelmére számítva már most ÁLLANDÓ LAKCÍMEKET KÍNÁLNÁK A HATÁRON TÚLIAKNAK - persze, részesedést kérve ezért a megfejt államtól kapott juttatásokból, azaz a családi pótlékból, nyugdíjból. M iközben egyes poli­tikusok vehemen­sen hangoztatják, hogy a határon túli magyaroknak esetlegesen meg­szavazott kettős állampolgárság semmilyen többletkiadást nem jelenthet hazánknak, egyre töb­ben fedezik fel az „igen” szava­zatok győzelme esetén kitáruló kiskapukat, melyeken keresztül meg lehet majd csapolni a ma­gyar költségvetést. Az interne­ten megjelentek olyan hirdeté­sek, amelyek állandó magyaror­szági lakcímeket kínálnak a Ro­mániában élő magyarok számá­ra ahhoz, hogy az illetők hozzá­juthassanak olyan ellátásokhoz, mint például a magyar nyugdíj vagy a családi pótlék. A magu­kat ajánlgatók persze nem ön­zetlenül kínálják ezt a lehetősé­get: már most kikötik, hogy a magyar államtól kiszipkázott ellátásnak bizonyos százalékát kérik cserébe. A www.apro- net.hu internetes oldalon példá­ul a következő olvasható: „Hatá­ron túli magyar családnak lakcí­met biztosítok fél családi pótlé­kért! Határon túliaknak lakcí­met adok nyugdíjért!" Mindösz- sze néhány sor, de nem kell hozzá sok magyarázat. A Romá­niában élő családok megkapják az itteni ellátást anélkül, hogy átköltöznének Magyarországra, s ezért némi részesedés jár a „befogadónak”, fgy vándorolhat át a magyar adózók által össze­adott pénzből egy terjedelmes költségvetési tétel Romániába. Más hirdetések a még meg sem alkotott jogszabályra is fel­készítenek. Az a névtelen illető, aki ugyanezen a weboldalon el­tartási szerződést kötne a nyug­díj 25 százalékáért vagy más tá­mogatás meghatározott hánya­dáért, nem csak ingyenes ügyin­tézést és bejelentett lakcímet kí­nál, hanem azt is hozzáteszi: elég lesz csak kétszer-három- szor Magyarországra jönni. A www.hirdetes.ws oldalon Kiss Sándor némi nacionalista színt is visz ajánlatába, amikor azt ír­ja: ingyenes ügyintézést, lakcí­met kínál olyan romániai ma­gyar nyugdíjasoknak, akik a de­cember 5-e után kapott magyar nyugdíjuk 20 százalékát „felál­dozzák a jó ügy érdekében”. Bi­zonyára a saját anyagi helyzeté­re gondolt... Ugyanitt Tóth Péter az arpad.vere@webmail.hu cím­re várja a válaszokat: ő idényjel­legű munkára keres olyan hatá­ron túli magyarokat, akik a beje­lentett itteni lakcímért a kettős állampolgárként kapott juttatá­saik 25 százalékát adnák neki. Látható: ő mindjárt két bőrt húzna le a kettős állampolgár­ság intézményéről, hisz egy­részt olcsó munkaerőt kap, másfelől pedig még keres is az illető által igénybe vett magyar állami juttatásokon. Kolláth György alkotmány- jogász, miután lapunktól érte­sült a hirdetésekről, kijelentette: a lakcímhez kötött ellátási for­mák „megbundázása” többféle jogsértés lehetőségét is felveti. Szóba jöhet okirat-hamisítás, de már maga a hirdetés is minősít­hető csalás kísérletének, hiszen az állami ellátást is csalással ve­szik majd később igénybe.- Ilyen tartalommal érvényes szerződéseket nem lehet kötni, így ezt bármely fél bármikor következmények nélkül felrúg­hatja. Mindezt az osztrák gaz­dákkal kötött zsebszerződések­hez hasonlítanám: bele lehet vágni, csak roppant veszélyes. Dián Tamás „Magyarországon élő vállalkozó kínál ingyenes ügyintézést, lak­címet olyan romániai magyar nyugdíjasoknak, akik a december 5-e után kapott magyar nyugdijuk 20%-át feláldozzák a jó ügy érdekében. Évente 1-2 Magyarországra utazás szükséges!" ( www.hirdetes.ws - Kiss Sándor - veletek@citromail.hu ) HÍREK Az irakiak januárban szavaznának BAGDAD - Irak síita vallási vezetői és az Egyesült Államok is ellenezte tegnap azt a felhívást, melyben tizenhét vezető szunnita muzulmán és világi párt a január végére kitűzött iraki általános választások elhalasztását javasolta. John Negropon- te, az Egyesült Államok bagdadi nagykövete úgy vélekedett, „megfelelő lesz a biztonság ahhoz, hogy január végén sor ke­rülhessen a választásokra”. Iraki síita vallási főpapok szintén elutasították bármiféle halasztást, s az irakiak többsége, 74 százaléka is ellenezné ezt. Feloszlatták a palesztin halálbrigádot GÁZA - A palesztin biztonsági szolgálat tisztségviselői fel­oszlatták a szolgálatok egyik egységét, mert az „terjesztette a terrort” a Gázai övezet lakói között. A „halál csoportjának” nevezett mintegy 70 fős osztag a palesztin intifáda (Izrael-elle- nes felkelés) 2000 szeptemberi kezdetével alakult meg, hogy ellássa a palesztin tisztségviselők személyi biztonságának vé­delmét. Idővel azonban kicsúsztak mindennemű ellenőrzés alól. A feloszlatott brigád tagjait az úgynevezett megelőző biz­tonsági szolgálat más egységeibe irányítják át. Gyilkos árvíz pusztít Vietnamban HANOI - Húsz ember halálát, épületek, utak és vasutak sú­lyos károsodását okozták Vietnam középső részén a napok óta tartó heves esőzések, illetve a nyomukban keletkezett ár­vizek. Teljesen elöntötte az ár az UNESCO világörökség-listá­ján szereplő Hói An várost, az ottani öreg épületek nyolcvan százalékát az összeomlás közvetlen veszélye fenyegeti. Sú­lyosan megrongálódtak az ország északi és déli részét ösz- szekötő fő közutak és vasútvonalak is. Tizenhét holttestet találtak Moszulban MOSZUL/NÁSZIRÍJA - Tizenhét újabb holttestre bukkan­tak amerikai katonák az észak-iraki Moszulban, s ezzel több mint ötvenre nőtt az elmúlt két hét folyamán talált halottak száma a városban. Paul Hastings alezredes, az Észak-lrak- ban szolgáló amerikai erők szóvivője tegnap elmondta: a tete­meket még nem sikerült azonosítani, de haláluk ugyanannak a megfélemlítési kampánynak a következménye. Eközben ira­ki nemzeti gárdisták tizenkilenc személyt őrizetbe vettek, tér­képeket és fegyvereket kobozva el tőlük. Ukrán parlament: semmis az eredmény Az ukrán parlament tegnapi rendkívüli ülésén érvénytelennek nyilvánította az elnökválasztás november 21-i, második fordulóját. A parlament állásfoglalása nem kötelező érvényű, az eredmények megsemmítésére csak a központi választási bizottság (CVK) jogo­sult. A bíróság hétfőre tűzte ki VIKTOR JUSCSENKO - választási csalásokkal kapcsolatos - panaszainak a tárgyalását. A parlament azután rendelheti el a választás megismétlését, hogy a CVK megál­lapítja: a korábbi szavazás nem felelt meg a törvényes feltételek­nek. Petro Porosenko, a Mi Ukrajnánk párt képviselője kijelentette: szerinte a szavazás megismétlésére december 20-ig sor kerülhet. Hungarikum a polgárőrség Az uniós országokban rácsodálkoztak a magyar polgárőr­ségre, hiszen sehol nincs ilyen szervezete az önkéntes bűn­üldözésnek. A hungarikumnak számító polgárőrök tegnap mutatkoztak be azon a budapesti nemzetközi konferencián, amelyen belga, francia, kanadai, holland, lengyel és skandi­náv szakemberek tanácskoztak az Országos Polgárőr Szö­vetség vezetőjének, dr. Túrós András altábomagynak a ve­zetésével. A 15 éve működő és 64 ezer polgárőrt tömörítő szervezet képviselőit mind gyakrabban hívják külföldre. Paphiányt enyhítő világi segítők Világi lelkipásztori kisegítőknek adott át megbízólevelet teg­nap Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök. A szé­kesfehérvári székesegyházban, ünnepi szentmise keretében harminchétén vették át megbízólevelüket. A világi lelki­pásztori kisegítők feladata a papok munkájának segítése - mondta a püspöki irodaigazgató. Ugrits Tamás elmondta: szolgálatba állításukat az egyházmegye papságának fogyat­kozása, idős kora és a súlyos paphiány tette szükségessé. Díszdoktoravatás Debrecenben Egyetemi- és díszdoktoravató ünnepi ülést tartott tegnap a Debreceni Egyetem Tanácsa. A tudomány terén kimagasló eredményeket elért tudósok közül az intézmény díszdoktorá­vá fogadta Sir Philip Cohen biokémikust, a skóciai Dundee Egyetem igazgatóját, Lámfalussy Sándor közgazdász profesz- szort, az euró atyját és Herbert Heyer német egyetemi tanárt, a tübingeni egyetem matematika professzorát. Nincs helyi fedezete a béremelésnek A jövő szeptemberi 6 százalékos, az év eleji azonos mértékű bérfejlesztést kiegészítő közalkalmazotti béremelés terheit nem tud­ják vállalni az önkormányzatok - jelentette ki tegnap Szegeden TOLLER LÁSZLÓ. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnö­ke a közgyűlésüket követően elmondta: tá­mogatják azt az elképzelést, hogy a korábbi 6 százalékkal szemben éves szinten 7,1 szá­zalék legyen a közalkalmazotti béremelés, de ehhez a többletforrásokat már nem tud­ják biztosítani az önkormányzatok. Aggódnak a vesebetegek Magyarországon négy-ötezer dialízisre szoruló vesebeteg él, számuk folyamatosan növekszik, méghozzá évi tíz százalékkal. Nyilvánvaló, hogy a kapacitásnak, azaz a dialízisállomások számának is folyamatosan emelkednie kell ahhoz, hogy a kezelések lépést tarthassanak a betegszámmal. A dám Aurél, a Vesebete­gek Egyesületeinek Or­szágos Szövetsége elnö­ke betegtársai vélemé­nyét tolmácsolva a december 5-i népszavazás veszélyeire hívta fel a figyelmet. A hazai dialízisállo­mások tulajdonosai az elmúlt 15-20 évben 15 milliárd forintot fektettek a nefrológiai hálózat ki­építésébe, így annak 95 százalékát mára a privát szféra működteti.- Ránk nézve tragikus követ­kezményekkel járhat, ha a szava­zók elutasítják a kórház-privati­zációt. A veseátültetések száma korlátozott, a kezelésben köny- nyen patthelyzet állhat elő, ha a magántulajdonban lévő cégek eztán nem bővíthetik a rend­szert. Attól is félünk, hogy a kór­házak a meglévő állomások tulaj­donosaival is kénytelenek lesz­nek felbontani a szerződést. Hol kezelik majd a betegeinket, akik dialízis nélkül egész egyszerűen meghalnak?- A legteljesebb mértékben osztom a dialízisre szoruló bete­gek aggodalmait - közli megkere­sésünkre Rácz Jenő egészség- ügyi miniszter. - Akik az igenre ösztönzik a választópolgárokat, azok nem mondják el őszintén, hogy az eredményes referen­dum, ahol az igenek kerülnének többségbe, arra kötelezné a par­lamentet, hogy olyan törvénye­ket alkosson, amelyek újra írják az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó intézményekre, kórházak­ra vonatkozó rendelkezéseket. Nyíltan megmondom, hogy a többségbe jutó igenek azt üzen­nék a kormány és a törvényhozó számára, hogy Magyarországon a jövőben közfinanszírozásból - vagyis az állampolgárok által fi­zetett járulékokból és adóból - egészségügyi közszolgáltatást csak olyan intézmények végez­hetnek, amelyek állami vagy ön- kormányzati tulajdonban van­nak, és ahol a szolgáltatásokat közalkalmazott orvosok, gyógy­szerészek és egészségügyi szak­dolgozók nyújtják.-Arra gondol, hogy az igen vá­lasz fenekestül felforgathatja je­lenlegi viszonyainkat, és semmis­sé teheti az egészségügy elmúlt 15 évben elért eredményeit?- Igen. A magyar egészségügy - csakúgy, mint a fejlett országo­ké - nem nélkülözheti a magán- szektor felelős szerepvállalását és befektetéseit. Márpedig az igen válaszok többsége arra kötelez bennünket, hogy tartsuk távol az összes magánkezdeményezést az egészségügytől. Azokat is, akik a jövőben szerettek volna bekap­csolódni az egészségügy fejlesz­tésébe, és azokat is, akik komoly anyagi áldozatvállalással már je­len vannak. Azt kell majd mérle­gelnünk, hogy miként tudjuk ki­váltani a háziorvosok, a gyógy­szerészek befektetéseit, valamint a művesekezelő állomásokat és a nagy értékű diagnosztikai esz­közöket működtető magáncég­ekét. Több százmilliárd forintról van szó, és ha ezt ilyen célokra kell fordítani a kormánynak, ak­kor bizony kevés vagy semmi sem marad az egészségügy fej­lesztésére, befektetéseire. Nem tudom, hogy a választópolgárok tényleg ezt akarják-e, de amikor döntenek, számolniuk kell ezek­kel a következményekkel is.- A kórház-privatizáció ellen­zői folyamatosan kórházeladá­sokkal riogatnak.- Nem akar itt kórházat eladni senki sem. Arról meg különösen nincs szó, hogy a beteg az egyik­ben fizet az ellátásért, a másik­ban meg nem, s hogy ezt a tulaj­donviszonyok döntenék el. Az egészségbiztosítást sem akarja magánosítani senki. Visszatérve a vésebetegek aggodalmaira: a magáncégek nem csak létre­hozták a számunkra oly fontos modem dialízisközpontokat, ha­nem folyamatosan fejlesztették is azokat. Ez a folyamat megsza­kadhat december 5-én. Azonban szeretném hangsúlyozni, hogy nem fogunk cserbenhagyni egyetlen beteget sem, de azt még nem tudom, honnan fogjuk elő­teremteni a költségvetésben az ehhez szükséges összegeket. Nem tartom elképzelhetetlen­nek, hogy vissza kell lépnünk majd az adók és járulékok csök­kentésétől. Az igenek többsége esetén a kormánynak nem lesz lehetősége „külön alkukra”, hi­szen a választók ebben az eset­ben egyértelműen arra voksol­nak, hogy csak állami és önkor­mányzati tulajdonban lehet egészségügyi intézmény. Sem az orvosok, sem a gyógyszerészek, de még az egyházak és az alapít­ványok sem számíthatnak kivéte­les elbírálásra. Rácz Jenő egészségügyi mi­niszter a vesebetegekkel együtt reméli, hogy a választók több­sége bölcsen mérlegel majd, így válaszával nem töri derékba az egészségügy reményteljes fejlődését. i « 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom