Somogyi Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-25 / 275. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2004. NOVEMBER 25.. CSÜTÖRTÖK 7 HIRDETÉS FELELŐSSÉGGEL A NEMZETÉRT! 2004. DECEMBER 5-ÉN ÜGYDÖNTŐ NÉPSZAVAZÁST TARTUNK AZ ALÁBBI KÉRDÉSBEN: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. §-a szerinti »Magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" E fontos kérdés tudatos és felelős döntést igényel. Felelős döntést csak megfelelő ismeretek birtokában hozhatunk. A múltból táplálkozó, de a jövőre is vonatkozó felelősségünket kell összeegyeztetnünk a ma lehetőségeivel. Meggyőződésünk: mindenkinek joga tudni, hogy döntése milyen következményekkel jár. Az alábbiakban a minisztériumok szakemberei által összeállított hatásvizsgálatok eredményét összegezzük röviden. Részletes tájékoztatást a www.magyarorszag.hu honlapon talál. JOGI HELYZET: ÁLLAMPOLGÁRSÁG - JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Magyarország jogállam, az állampolgári jogokat korlátozni nem lehet. Jogállamban nincsen első és másodosztályú állampolgárság, csak egyféle állampolgárság létezik. Aki tehát a Magyar Köztársaság állampolgára, és hosszabb-rövidebb ideig életvitelszerűen Magyarországon él, hozzáférhet az ezzel együtt járó jogosultságokhoz. Jelenleg 2,5-3 millió magyar él határainkon túl, s közülük közel 800 ezer rendelkezik a kedvezménytörvény alapján magyar igazolvánnyal és hozzátartozói igazolvánnyal. A népszavazás eredményeképpen a magyar igazolvánnyal és hozzátartozói igazolvánnyal rendelkezők kaphatnának azonnal magyar állampolgárságot, de biztosítani kellene valamennyi magyar nemzetiségű határon túl élő állampolgárrá válásának lehetőségét is. Fontos tudni, hogy a határon túli magyarok számára jelenleg biztosított, a kedvezménytörvényben rögzített juttatások nem járnak annak, aki magyar állam- polgárságot szerez. A minden magyar állampolgár számára biztosított ellátásokra való jogosultsághoz magyarországi lakóhely létesítésére - és ezzel együtt a lakcímnyilvántartásba történő bekerülésre - van szükség. Jelenleg még nincsen megbízható becslés arra vonatkozóan, hogy közülük hányán döntenének úgy, hogy állampolgárságukkal élve át is települnének. Éppen ezért közöljük a költségeket és a várható bevételeket is százezer főtől nyolcszázezerig. GAZDASÁGI HELYZET: ÁLLAMPOLGÁRSÁG - BEVÉTELEK Az új honfitársaink közül jelenleg csak mintegy 25 ezer főnek tud a magyar gazdaság munkát biztosítani. 25 ezer munkavállaló után az állam összesen 10 milliárd forint adó és járulékbevételre tenne szert. Az áttelepülők a fogyasztásukon keresztül szintén növelnék a bevételeket. A fogyasztás után várható állami bevételi többlet 100 ezer áttelepülőnél mintegy 4 milliárd Ft, 800 ezer áttelepülőnél pedig 25 milliárd forint lenne. Vagyis az állam összes adóbevételi többlete 14 milliárd forinttól 35 milliárd forintig terjedhet. SZOCIÁLIS HELYZET: ÁLLAMPOLGÁRSÁG - NYUGDÍJ. EGÉSZSÉGÜGY ÉS LAKÁSTÁMOGATÁS Szociális juttatások A magyar állampolgárság birtokában áttelepülők az állampolgári jogon járó szociális támogatások mellett, jogosulttá válnak a teljes körű egészségügyi szolgáltatásokra. Igénybe vehetik a háziorvosi ellátást, a kórházi ápolást, a különböző műszeres vizsgálatokat és műtéteket. Igénybe vehetik a családvédelmi támogatásokat: anyasági támogatást, családi pótlékot, gyes-t, gyet-et. Már egynapos munkaviszony létesítése esetén- amennyiben előző lakóhelyükön is volt munkájuk - jogosulttá válnak. (a táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre.) Ha a lehetséges érintettek legkisebb körét 100 ezer főnek, a legnagyobb létszámát pedig a jelenlegi magyar igazolvánnyal rendelkezők számának, 800 ezer főnek tekintjük, akkor az egészségügyi, szociális kiadások többlete 18 és 145 milliárd forint között lehet. Nyugdíj A hatályos szabályozás szerint, aki Ukrajnában, vagy Romániában szerzett nyugdíjjogosultságot, ha megkapja a magyar állampolgárságot és Magyarországra települ, akkor az ő nyugdíját a magyar államnak kell kifizetnie a nyugdíjalapból. Jelenleg 27 ezer ilyen nyugdíjaséi hazánkban, nekik évente 19 miHiárd forintot fizet a költségvetés. Ha azzal számolunk, hogy az áttelepülők harminc , százaléka nyugdíjas, és többségük Erdélyből és Kárpátaljáról érkezik, akkor az áttelepülők létszámától függően 11-88 milliárd forintnyi kiadás lép fel. Munkahelyek Jelenleg mintegy 25 ezer betölthető, tartósan üres álláshely van Magyarországon. Már százezer körüli új munkavállaló magyar állampolgár megjelenése feszültségek kialakulásához vezethet a munkaerőpiacon. Ha az áttelepülőknek mintegy felét tékintjük álláskeresőnek, akkor 100 ezer áttelepülő esetén 50 ezer új álláskereső megjelenése a magyar munkaerőpiacon még csak évi 3 milliárd, de 800 ezer áttelepülőnél a 400 ezer álláskereső már évi 192 milliárd forint többletterhet jelentene a munkanélküli ellátásokban. Lakáshelyzet Az áttelepülő fiataloknakjár a kedvezményes lakásvásárlási és szociálpolitikai támogatás. Amennyiben tíz százalékuk - 10 ezertől 80 ezer igénybevevőig- vásárolna lakást, átlagosan 5 millió forintos támogatott hitelt és részben szociálpolitikai támogatást felvéve, akkor ennek többletköltsége 6 milliárd forinttól 48 milliárd forintig terjedhetne. OKTATÁS A közoktatási támogatás minden magyar állampolgárságú gyermek után jár. Ha az évi 500 ezer forintos állami-önkományzati kiadással számolunk, és feltételezzük, hogy az áttelepülők 16 százaléka lehet óvodás vagy általános- és középiskolás gyermek, akkor 100 ezer áttelepülőnél 16 ezer gyermekkel a többletköltség 8 milliárd forint, de 800 ezernél 128 ezer gyermekkel már 64 milliárd forint. Az összes kiadás 100 ezer főnél 46 miHiárd forint, 800 ezernél pedig 537 milliárd forint. Ennek forrását a magyar költségvetésnek kell előteremteni. A költségvetés bevételeit a magyar adófizetők teremtik elő különböző befizetések formájában, így ennek az összegnek az előteremtése a 3,2 millió adót fizető magyar polgárt terhelné. Ehhez az áttelepülők mintegy 14-35 milliárd forinttal tudnának hozzájárulni. Az összes lehetséges többletbevételt is figyelembe véve 32-502 milliárd forintot a mostani adófizetőknek kellene előteremteniük. Mindez azt jelenti, hogy minden magyar adófizetőnek évente 157 ezer forinttal többet kellene befizetnie a közös kasszába, ha az ellátások jelenlegi színvonalát meg kívánjuk őrizni. A magyar kormány határainkon túl élő honfitársainkat elsősorban szülőföldjükön való boldogulásukban kívánja segíteni. Ezért kötelességének érzi, hogy az ország gazdasági lehetőségeit maximálisan kihasználva támogassa a határon túli térségek, régiók fejlődését, az ott élő magyar családok gyarapodását, magyarságukban való megerősödését. Ezen megfontolásokból dolgozta ki a magyar kormány a Szülőföld Programot. Ez a program megpróbál egyensúlyt találni a határon túli magyarok iránti felelősség és a magyar adófizetők lehetőségei között. EZEK A TÉNYEK. A DÖNTÉST MINDENKINEK MAGÁNAK KELL MEGHOZNIA. DECEMBER 5-ÉN. FELELŐSEN A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
