Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-05 / 233. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 5., KEDD ALMANACH 7 Mészáros Bálint: Itt sokkal jobb, mint a Bálint Angelika: Utálom a nagyváros zaját, Cseke Lászlóné: Nehéz az élet falun; sok a városban, és egészen más a környezet is nyüzsgését, s itt csend van és nyugalom munka, ezt a fát is fel kell hasogatnom Apró falu, a megye egyik legki­sebb települése bújik meg a zse­lici lankák között, egy kőhají- tásnyira a turisták által már fölfedezett Szennától Víz van, gáz nincs a faluban. Csend és nyugalom ül az egész tájon, a bolt viszont mozog. Munkale­hetőség sincs, mégis akadnak olyanok, akik számára Patca maga a Kánaán: a nyüzsgő város után itt minden adva van a nyugodt élethez. S ráadá­sul mindez a megyeszékhelytől alig tízpercnyire található. Alvofalu pénz nélkül az erdő álján Szakály Andrea - Vas András Kedves kis völgy a Zselic szé­lén, s egyetlen utca az egész fa­lu, a végén buszfordulóval. Nincs is itt más, mint erdő, csend és jó levegő. Szinte sem­mi sem változott a XIII. század óta, amikor is az írott források először említik a falut. Egy 1252-es oklevélben Poczyta- ként szerepel, kevéssel több mint száz esztendő múlva, 1374-ben már Pachya alakban találjuk. A vérzivataros idők, a török hódoltság kora nem tett jót a településnek, alig 70-100 lakossal élte túl a megszállást. S hiába telt el azóta háromszáz­nál is több esztendő, Patca lé- lekszáma nem emelkedett. Sőt, mára már Somogy legapróbb te­lepülése lett. Csend és friss levegő Pedig látványosan fejlődött a kis falu az utóbbi fél évtized­ben. Megnyílt, s egyúttal turis­talátványosságot teremtett a Katica-tanya, és az üres porták némelyike is gazdára talált. Méghozzá a körülményekhez képest jó áron.- Négymillió forintért vettük, kettőt ugyan még rá kell költe­nünk, de így is jóval olcsóbb, mint Kaposváron egy közepes panel - mondja Mészáros Bá­lint, aki a párjával, Báthory Edit­tel a kedvünkért egy kis kúria tatarozását szakította meg. - Ráadásul a környezet is más. Itt csend van, nyugalom, jó levegő.- És mielőtt megkérdezné, semmivel sem leszünk mesz- szebb a várostól, mint ha a köz­pontban élnénk - veszi át a szót Báthory Edit. - Kocsival tíz-ti­zenöt perc alatt a bevásárlóköz­pontnál vagyunk. És még a lám­páknál sem kell várakozni, sőt a dugókban sem dühöngünk többet. A munkájuk pedig amúgy is állandó utazásra kényszeríti őket - üzletkötők mindketten -, így még emiatt sem kell koráb­ban kelniük.- Általában kocsival járunk - int az udvarban parkoló francia autó felé Mészáros Bálint de a busz is elég sűrűn, háromne­gyed óránként jár. így vélhető­en télen sem szorulunk majd itt, hiszen az utat emiatt le kell takarítsák. Új otthonra leltek Az előbbiekben felsorolt érvek mellett természetesen szeren­cse is kellett ahhoz, hogy a fia­tal pár Patcán leljen út otthon­ra.- Az unokatestvérem falusi templomokat fotóz - így Bátho­ry Edit -, és a somogyi túrájára mi is elkísértük. így jutottunk el Patcára, és rögtön beleszeret­tünk. Éppen az az érintetlenség ragadott meg minket, ami ko­rábban innen sokakat elüldö­zött. Hasonlóképpen elragadtatás­sal beszél a Zselici Tájvédelmi Körzet közepén fekvő apró falu- ról Bálint Angelika is. A fiatal- asszony két esztendeje költözött Kaposvárról a kis településre, ám eredetileg budapesti, így számára még nagyobb változást hozott a falusi élet.- Gyerekkoromban imádtam a nagyszüleimnél lenni, vidé­ken - emlékezik a Kaposvári Egyetemen agrármérnöki diplo­mát szerzett asszony. - Utáltam viszont a fővárost, a zajt, a piszkot, az állandó nyüzsgést. Az egyetem elvégzése után a bányai alkotótáborban dolgoz­tam, most pedig itthon vagyok a babával. Mozgóbolt naponta Ám a ki,csi érkezése sem változ­tatta meg a véleményét, mely szerint a tökéletes otthonnak nem kell feltétlenül egy élelmiszerbolt mellett lennie. Ez a veszély Patcán minden­esetre nem fenyegeti, a faluban ugyanis - hasonlóképpen az is­kolához, a postához és a kocs­mához - bolt sincsen. Naponta jár erre viszont egy mozgó ABC, ahol a legszükségesebbeket meg lehet vásárolni, sőt ünnep­napok előtt rendelni is lehet. A nagy bevásárlásokat pedig úgy­is mindenki Kaposváron intézi. Persze kényszerből.- Fájó pont ez nekünk - állít­ja Mike Zoltán polgármester. - Feléledne a falu, ha lenne egy állandó boltunk. Mert ugyan jobb a semminél, de ez a mozgó fajta nem az igazi... így viszont a többség egy-egy adandó alkalommal kocsiba pattan, és meg sem áll a megye- székhelyig. Igaz, a többség szá­mára nem jelent külön utazást egy-egy nagyobb bevásárlás, hi­szen a legtöbben dolgozni is Ka­posvárra járnak, de legalábbis Szennába. A faluban ugyanis - sajnos, nem meglepő - nincs semmiféle munkalehetőség. Ki­vételt csak a Katica-tanya je­lent, ahol egyvalaki állandó munkára lelt. Szűkös pénzek- Emellett a faluház gondnoka számít helyi munkásnak - foly­tatja a polgármester -, aki egy személyben látja el a gondnoki és a közmunkási feladatokat. Takarít, fűt, füvet nyír, árkot tisztogat. Ám a szűkös költség- vetésünkből nem futja többre, így aztán a település évről évre él, pedig a fejlődés alapjai adot­tak lennének. Az ivóvíz egész­séges, jó a telefonhálózat, igaz, a tervezett gázvezeték-építés - Szilvásszentmártonnal és Szennával karöltve - elmaradt. Egyelőre a szennyvízcsatorna építése is, ám erre remélhető­leg - megfelelő pályázati lehe­tőségek esetén - még belátható időn belül sor kerül. Tervek születtek az út- és járdafelújí­tásról, valamint a temető beke­rítéséről is, forrást azonban nem találtak hozzá, saját erőről pedig kár is beszélni. Ráadásul azzal is tisztában vannak, ha mindez meglenne, akkor sem lenne esélyük a vállalkozások ide csábítására, hiszen azok nem szívesen mennek zsákte­lepülésre.- A falu lélekszáma, sajnos, egyre csökken - mondja Mike Zoltán. - Ráadásul kevés a fia­tal, most csupán tizenöten van­nak. A tanulók zöme is Szenna iskolapadjait koptatja, de akad­nak, akik'Inkább Kaposvárra íratták be a gyereküket. Az itt élők viszont megpró­bálnak minél erősebb közössé­get alkotni. A Katica-tanya tulaj­donosa, ifjabb Handó János megszervezte a falunapot, hogy az új lakosok egy kicsit megis­merjék a környezetüket. Persze vannak, akik ennek ellenére rosszul érzik magukat a telepü­lésen. Erőt kíván a munka- Jó messziről, az Alföldről, Csongrád megyéből, Nagymá- gocsról kerültem ide - sóhajtja Cseke Lászlóné -, s bizony, ha tehetném, szívesen elmennék innen akár már holnap is. Juhá­szok voltunk, s arrafelé men­tünk, ahol volt állás. így kerül­tem Patcára. Tíz éve félmillió fo­rintért vettem ezt a házat - int maga mögé -, felújítottam, de most sem hiszem, hogy annyit kapnék belőle, hogy a városba költözhessem. Pedig beteg va­gyok én már ehhez az állandó ház körüli munkához. A kerttel még elbíbelődöm, de a fizikai erőt kívánó munka már nehe­zemre esik. Nézze meg, itt van hat köbméter fa, föl kell haso­gatni: nem lesz egyszerű. S még az sem biztos, hogy elég lesz té­lire. Nem csodálom, hogy aki megteheti, elmegy innen. Sze­gény ez a falu... Hangulatos, vidám falunap Szeptember elején tartották a községben az első falunapot, s ez remek hangulatban telt el. A vigasságon főzőverseny és kul­turális rendezvények szórakoz­tatták a vendégeket. Járhatatlan utakon Visszatérő gond a járda állapo­ta. Hiába pályázik az önkor­mányzat, nem jár sikerrel. Az időjárás okozta károk kijavításá­ra ugyan kapott 1,5 millió forin­tot, melyből kitisztíttatták az ár­kokat, s feltöltötték a kátyúkat. Süllyed a forduló A jelek szerint kivitelezési gon­dok miatt süllyed a falu végén három éve kiépített autóbusz­forduló. Már próbafúrást is vé­geztek, és szakemberek vizs­gálják a hiba okát. Ha nem javít­ják ki, a polgármester értesülé­sei szerint a Kapós Volán járatai nem mennek be a faluba. RECEPT Káposztás laska Gyorsan elkészíthető és igen laktató finomság. Három laská­hoz szükségünk van 50 dkg lisztre, egy tojásra, egy evőka­nál zsírra és enyhén sós, lan­gyos vízre. A tészta hozzávalóit alaposan összedolgozzuk. A masszából három cipót formá­zunk. A töltelékhez a közepes fej káposztát leszeljük, és kevés zsiradékon megdinszteljük, só­val és borssal ízesítjük. A cipó­kat kerekre nyújtjuk, és egyik felükre ráhalmozzuk a káposz­tát. Aztán félbehajtjuk, a széleit ujjal megnyomjuk, majd tepsi­ben kisütjük. Még finomabb, ha a már megsült laskát félbe­vágjuk, lábasba tesszük, bősé­gesen meglocsoljuk tejfölös zsírral és pirosra sütjük. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A PATCAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA ÚTON EURÓPÁBAN Életre nevel a tanya A Katica-tanya Somogy egyik legkisebb falujá­ban várja a vendégeket. Évente számos gyer­mekcsoport jön ide, a bemutatógazdaságban a , gyerekek egyebek között állatsimogató, lovaglás és játszóterep közül választhatnak. Rendézvényein a kézművesség, a hagyományőr- ' zés, a természetismeret és a gazdálkodás egy­aránt szerepel. Új játékokat is készítettek, s ezek elősegítik a gyermekek játszva tanulását. Ilyen például a 12 akadályból álló pálya, ami végigve­zet az egész gazdaságon. Ezenkívül számos táb­la ismerteti az egyes állatok közötti különbsé­get, és bemutatja ezek jellegzetes életmódját. A kiszolgált régi gépek parkjában a régmúlt munkaeszközeivel és a hajdani járművekkel is­merkedhetnek meg az ide látogató gyerekek. S elkészült már a kemence is, amiből frissen sült kenyér illata árad. Naponta kétszer fejik a tehe­neket és a kecskéket, ezt is megleshetik az ér­deklődők. A tanya vezetője, ifj. Handó János el­árulta: a következő évre is tartogatnak meglepe­téseket, a többi azonban egyelőre még titok. Gyarapodik a Katica-tanya: a természetes környeze­tükben élő állatok száma is egyre szaporodik PATCA KINCSE A kis templom Valamikor az egész falu református vallású volt, így az iskola és a tanító is. Mára azonban a ki-be­költözés miatt megcsappant a reformátusok szá­ma, a falu fele már katolikus. A régi patcaiak még következetesen járnak istentiszteletre, amit min­den hónap második vasárnapján tart Guth Péter lelkész, aki Szennából jár át hirdetni az igét. A református templomot 1865-ben építették', de utoljára több mint egy évtizede újították föl. A munkához akkor az egyházközségtől kaptak anyagi támogatást. A kis épületet azóta megvi­selte az idő, kívül és belül is nedvesek a falak. A hívek száma is jóval kevesebb, a falu Iélekszá- ma is fogy, s pénz sincs a tatarozásra. A 80 esztendős Bellái József évtizedek óta fá­radságot nem ismerve dolgozik a közösségért. A templom kerítése is az ő keze munkáját di­cséri, s 1998-ig ő volt Patca polgármestere is. Ma is tettre kész Bellái József, ő vigyáz a kis templom kulcsára, ő díszíti az úrasztalt is. Büsz­kén mutatta a templom bejárata fólötti márvány­táblát, ez őrzi a falu hősi halottainak nevét. A kis templomra ráférne az alapos tatarozás, a hívek pénze azonban kevés, támogatást pedig nem kapnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom