Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-26 / 250. szám
6 ALMANACH SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 26., KEDD Kotorják a Siót A siójuti híd lábánál tegnap egy munkagép beállt a Sió-csatornába, s elkezdte kotorni a medrét. Ez a munka nagyon is időszerű, mert már kezdte benőni a nád, a sás, és emiatt is alkalmatlan lenne a Sió-csatorna nagyobb víztömeg levezetésére. Vizsgálat a hivatalban Az Állami Számvevőszék munkatársai tegnap a siójuti polgár- mesteri hivatalba látogattak. Né- methné Vincze Mária körjegyző válaszolt a kérdéseikre, s megmutatta a kért okmányokat. Értesülésünk szerint rutinvizsgálat volt, mert a működéssel kapcsolatban nem volt probléma. Egyesület a tónál Egyesületbe tömörültek a horgászok, akik a juti tónál próbálnak szerencsét. Esélyük azért is nagyobb a fogásra, mert nemcsak fognak, hanem telepítenek is halakat. Stégeket építettek, és rendet tartanak a parton. RECEPT Gibenica Hozzávalók: 60 dkg liszt, 20 dkg zsír (csak az jó, nem lehet vajjal, margarinnal helyettesíteni), fél adag sütőpor, 10 dkg cukor, 1 mokkáskanál só. Tejföllel összegyúrjuk, hogy jól nyújtható tészta legyen, majd a tésztát két cipóra osztjuk. Töltelék: 60 dkg sütőtököt lereszelünk, s Ízlés szerint cukrot és fahéjat teszünk bele. A tepsit (32x40 centiméteres mérettel számoltunk) kizsírozzuk, az egyik cipót kinyújtjuk, és belerakjuk. Egy kicsit meglisztezzük, s rátesszük a tölteléket. Ezután egy kevés búzadarával megszórjuk, s rátesszük a másik kinyújtott tésztát, és kisütjük. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SIÓJUTI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Horváth László: Mindent megteszünk a falunkért, sok ötletünk vár megvalósításra Csak a tó és a szőlőhegy vonzott néhány éve vendégeket Siójutra, főleg férfiakat. A legutóbbi bográcsfesztiválon tízezren vettek részt. S rácsodálkoztak a sok virágra, fára, ami a faluszépí- tők keze munkáját és az önkormányzat igyekvését dicséri. A múltról helytörténeti gyűjtemény is mesél A jövőnek épül a kerékpárút a Sió-parton, s ez újabb turistákat hozhat. A fejlődésben való bizakodást mindennél jobban jelzi: az összes ön- kormányzati telek vevőre talált. Csodát tettek Jutón a faluszépítők Czene Attila Folyamatosan fejlődik Siójut. Az önkormányzat s a lakosság karöltve, csendben szépíti a közterületeket és a portákat: gyarapítja a vagyont, a látnivalókat és a szórakozási lehetőségeket. S látni az eredményt a Siófokról Ádándra járó buszról is: sok a virág, kultúrház épült, s emlékművet állítottak a világháború áldozatainak. Takaros a temető, ahol ravatalozó is helyet kapott. Nagy teherbírású híd ível át a Sió-csatorna fölött. A falu nevét sok társadalmi munkát végző lakosai és a bográcsfesztivál tette széles körben ismertté; az idén már 180 kondérban készítették a finomságokat, s a rendezvényen mintegy tízezren vettek részt. Hússzor annyian, mint Siójut lakosainak a száma! Tízezren a partin- Örülünk annak, hogy nemzetközi kerti partivá nőtte ki magát a bográcsfesztiválunk - mondta Horváth László, a rendező faluszépítő egyesület elnöke. - Siójuton kétszáz pince van, de csak minden negyediknek a tulajdonosa helybéli. Négy évvel ezelőtt jutott eszünkbe, hogy egy nyári piknikkel össze lehetne kovácsolni őket. Ez az ötlet nőtte ki magát meglehetősen. Az idén már erdélyi, vajdasági, szlovák, német és holland bográcsmesterek is voltak a mezőnyben. Főtt egyebek között pacal, marha- és vadétel, s halászlé is. Amúgy a tojás a leghíresebb siójuti élelmiszer-alapanyag. A Pasteur Tojásfeldolgozó Kft megkapta az európai uniós szabvány szerinti minősítést, eszerint Magyarországon egyedül ő jogosult a fertőtlenített tojás szállítására a belföldi és az európai uniós piacon. A tojásjelölési előírásoknak megfelelően tudniuk kell, hogy a hozzájuk érkező tojást melyik tyúkólban találta a gazdaasszony vagy hibrid tojó alatt a nagyüzemi dolgozó. Nem egyszerű dolog ez, hiszen amíg 1988-ban hatvanegy tonna, két éve már hatszázegy tonna tojást dolgoztak föl. Hatvanöt új ház A falu jelentős munkaadója még a Siójuti Autóbontó, ez csakúgy folyamatosan fejlődik, s egyre több embernek ad munkát. A polgármester tárgyalt már egy komposztálóüzem létesítéséről is, s abban akár ötvenen is dolgozhatnának. A fiatalok bíznak abban, hogy helyben találnak boldogulást; hatvanöt új családi ház épült az utóbbi időben. Továbbra is nagy érdeklődés tapasztalható a letelepedési lehetőségek iránt, de az önkormányzatnak jelenleg nincs eladó telke. Ezt pótolandó egyezkedésbe kezdtek egy jókora földterület megvásárlásáról, s ezt azután a tervek szerint kiparcellázzák. Nincs gondja a földdel az 1956-os Vitézi Lovagrendnek. Ez kempinget alakított ki a faluban, s ott évente több mint fél- százan nyaralhatnak. A vitézeknek és családtagjaiknak ezért nem kell fizetniük. Legutóbbi siójuti hagyományos avatási ceremóniájukon - ahol vitéz Holl Ferenc országos főkapitány megkapta altábornagyi kinevezését- százhuszonhatan lettek vitézek. A lovagrend kiskeresztjével tüntették ki a segítőjüket, Papp János polgármestert. Segít a lakosság- A lakosság továbbra is nagy segítséget nyújt az önkormányzat terveinek valóra váltásához- mondta Papp János. - Szeretném megnyerni az új falurészben élőket is, hogy a tősgyökeres lakossághoz hasonlóan vegyék ki részüket a faluszépítés- ből. Minden bizonnyal partnerek lesznek ebben, hiszen itt képzelik el a jövőjüket, sok kisgyermek születik. Jelenleg százkét gyermek él Siójuton. Mivel helyben nincs óvoda és iskola, legtöbbjük a szomszédos Balatonszabadi intézményeibe jár. S bár az önkormányzat nem mondható gazdagnak, a buszbérletüket kifizeti. Sokáig nem volt saját háza a művelődésnek sem a faluban. Évekig a Tünde presszóban tartották az összes rendezvényüket. A névadó tulajdonos, Hekeli Tünde a faluház fólépüléséig ingyen bocsátotta rendelkezésükre a helyiségeket. Tartottak itt egyebek között színházi előadásokat, falugyűléseket és borversenyeket is. Mostanában egy kicsit csöndesebb a presszó. A faluházban rendezik meg a legtöbb eseményt, ahol a látogatók megtekinthetik az állandó hely- történeti gyűjteményt is. Minden egy helyen Siójuton őrzik az ősök emlékezetét, és tervezik a jövőt. Legutóbb nyolcmillió forintot nyertek a hátrányos helyzetű kis településeknek szóló pályázaton. Ebből körbekerítik a régi, úgynevezett református temetőt, és felújítják a ravatalozóját is.- Rendbe tettük a polgármesteri hivatal épületét, - sorolta Papp János. - Megfelelőbb munkakörülményeket teremtettünk a dolgozóknak. Könyvtárt alakítottunk ki. Öt számítógépet nyertünk pályázaton, s ezeket főképpen a fiatalok használják két munkatársunk segítségével. S itt rendel az orvos is. Mindennek köszönhetően minden ügyes-bajos dolgot egy helyen, a hivatalban lehet elintézni. A játszótereket már bekerítették, most játékokra pályáznak. Nagyobb munka lesz a csapadékot elvezető árkok felújítása, illetve kiépítése. Reményt ad a Sió A falu életében egyre nagyobb szerepet játszhat a Sió-csatorna. Siójut polgármestere már harmincnégy éve dolgozik a vízügynél, jelenleg a Sió-felügyelőség vezetője. Ő is jónak tartaná, ha a falunál zsilipet építenének a csatornára és így abban állandóan lehetne vizet tartani. Szebb lenne a környezet, s megmaradnának a folyómederben az oshonos növények és állatfajok. Mostanában inkább csak gyermek pecásokat vonz a Sió, pangó vizéből apró naphalakat s keszegeket fognak ki. Bizakodásra adhat okot, hogy Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt nyilatkozta: ötvenmillió forintot költenek a Sió-csatorna felső szakaszának a rendbetételére. A legjobb esetben üdülőterület alakulhat ki a csatorna partján lagúnákkal, motorcsónak-kikötőkkel, szórakoztató létesítményekkel. Ezt floridai példára Kopár István, a balatoni hajósok előző igazgatója kezdte el szorgalmazni. Pihenő a hídnál- Előbb megépülhet a tervezett kerékpárút a csatornának a falu felőli oldalán - mondta Papp János. Az utóbbi években több mint kétmilliárd forintot költöttek a balatoni bringakörút építésére. Becslések szerint minden tizedik külföldi család a balatoni nyaralására kerékpárt is hoz vagy pedig helyben kölcsönöz. S egyre inkább igénylik ezt a belföldi üdülővendégek is. Siófok belterületén, a Siócsatorna partján már elkészült annak a kerékpárúinak első szakasza, ami majd a Balatontól a Dunáig teremt ösz- szeköttetést. Papp János azt mondta: a siójuti híd alatt, a platánfáknál pihenőhelyet alakítanak ki padokkal és asztalokkal. S ugyanide elhelyeznek egy nagy térképet is Siójutról, hogy a faluba csábítsák majd a turistákat. UTÓN EURÓPÁBA Autót ártalmatlanítanak A siójuti bontóba az autók nagyobb része külföldről érkezik. A magyar jogszabályok azonban úgy változnak, hogy nem lesz érdemes az erdőszélen hagyni a járműveket Viszló Ferencék családi vállalkozása a kezdetektől vigyáz a környezet tisztaságára. Ezt most húszmillió forintos fejlesztés segíti. A pénz felét pályázaton nyerték a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól. A technológiát korszerűsítik, és környezetet óvó berendezéseket vásárolnak. A szétszedett autóból nem folyhat el egy cseppnyi folyadék sem, s a klímát működtető gázt nem engedik a levegőbe, hanem lefejtik. A beruházásnak köszönhetően négy-öt emberrel többen tudnak a roncsautók ártalmatlanításával foglalkozni. A több ezer alkatrész 25 százaléka eladható a típushibák miatt, nagy része viszont hasznavehetetlen. Viszló Ferencék ügyelnek arra is, hogy üzleti partnereik éppúgy megfeleljenek a szigorú uniós követelményeknek, mint az ő vállalkozásuk. A család nemcsak az autóbontó közvetlen környezetében tart rendet: meghatározó munkát végez a siójuti faluszépítő egyesületben is. Roncsautókat bontanak, ártalmatlanítanak, s példát mutatva társadalmi munkában dolgoznak a faluért Ősi tárgyak tárlata Sokan csodájára járnak a helytörténeti gyűjteménynek, ami faluházban látható. Róka Gyula tanító 1961 óta szorgalmazta a régi tárgyi emlékek bemutatását Történelemórát is lehet itt tartani. Jut már az 1300-as években híres volt heti piacáról. S rejtett itt a föld avar kori kardot, lándzsát, valamint Mátyás király korabeü aranypénzt is. A Barát-dombon pedig, ahol egykor pálos kolostor állt, föllelték a kőből faragott szenteltvíztartót - ez ugyancsak látható az állandó tárlaton. Az évek során összegyűjtött tárgyakat téma szerint csoportosították, a Sió-csatorna menti vízi életre utalnak például a szigonyok, a hálók, a nádvágó kaszák. A kenderfeldolgozás, a falusi konyha és a bőségesen fennmaradt gazdasági eszközök a parasztember mindennapos munkáját idézik föl. A fényképek tükrözik az első világháború éveit több képen csak az anya áll gyermekeivel, az apa valószínűleg egy távoli lövészárokban harcol. Máskor látszik a fotón: szabadságra jött haza... Az iskolai dokumentumok: régi tankönyvek, palatáblák, térképek is egy eltűnt világ emlékét őrzik. Három szobában őrzik az ősök tárgyi emléke' ról nem is egyszerű kitalálni, hogy mire hasz SIÓ JUT KINCSE Papp János: Bízom a község töretlen fejlődésében, és vannak még lehetőségeink Hekeli Tünde: Szívesen segítünk, s azért is, mert jó látni az emberek örömét
