Somogyi Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-21 / 247. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2004. OKTÓBER 21, CSÜTÖRTÖK EGYHÁZAK ÉLETE Gondozni kell a lelkeket, de kevés hozzá a pap nagyberény A hitetlenség elől menekült a Dunántúlra Csakis a fiatalokkal lehet újra kezdeni, felszítani ve­lük a vallásosságot; Istennek valami nagy csodát kel­lene tenni ezzel a lassan teljesen elpogányosodó ma­gyarsággal. Ezt Csűri János, Nagyberény új, a Csán­góföldről származó plébánosa mondta, aki csaknem hatvanévesen kezdett olvasni tanulni magyarul. Fónai Imre- A hatvanas években a szemi­náriumban próbálkoztam az­zal, hogy magyar könyvet ol­vassak, ám a prefektus meglát­ta, behívatott, és tudatta: tiltott dolgot művelek, nagyon vi­gyázzak magamra. Ezt annyira komolyan vettem, hogy csak 1999-ben, már Budapesten kezdtem el újra magyarul ol­vasni tanulni - mondta Csűri János (hivatalosan egyelőre Ciurea Ioan, amíg el nem inté­Nem a néppel van a baj, a nép visszave­zethető lenne a val­lásossághoz, a hit­élethez, de kevés hozzá jó pap. zi a formaságokat). - Rosszul érzem magam, ha nem dolgoz­hatom; azért jöttem el hazul­ról, mert mifelénk - a világon alighanem egyedülálló módon - túl sok a pap. Hallottam, hogy Dél-Amerikában króni­kus paphiány van, először oda készültem, azu­tán Magyaror­szágon ragad­tam. A déli or­szágrészben szol­gáltam három plébá­nián, de azután az idén azt kértem a püs­pöktől: engedjen el a Du­nántúlra, mert nem bírok meg­békélni a riasztó hitetlenség­gel. Nagyon sok a keresztelet- len, s például a több ezer lelkes Tótkomlóson hétköznaponként csak két idős aszszony járt a templomba. Volt, hogy titok­ban tanítottam gyerekeket hit­tanra, de aztán, sajnos, a szüle­ik nem engedték őket elsőál­dozni meg bérmálkozni. Ne­kem ez roppant szokatlan; Csángóföldön teljesen más­képp van. Az én falumban, Külső-rekecsinben vasárna- ponta tele van a templom, s nem egy, hanem három misét kell tartani. Magyarországon a katolikus szülő gyermeke ha akar, elmegy hittanra, ha nem akar, akkor nem. Mifelénk ez kötelező; a szülő azt mondja, inkább más óráról hiányozzon, mintsem erről. CIUREA IOAN (Csűri János) 62 éves, 19ó8-ban szentelték pappá a romániai Iasiban. 1999 óta él Magyarországon; Újkígyóson, Pitvaroson és Tótkomlóson szolgált, néhány hónapja - Bartos Ágoston Imre kano­nok halálát követően - ke­rült Nagyberénybe. Hozzá tartozik a közeli Ságvár, Som és Nyim is. A Dunántúlon - Csűri János szerint - kedvezőbb a helyzet. - Itt azért jóval több a kereszte­lő - tette hozzá. - Sajnos, a templomban tett ígéret gyakor­ta elszáll a levegőbe. Elpogá- nyosodott ez a jó magyar nép, nem tudom, mi lesz vele, ha Is­ten nem tesz valami nagy cso­dát. A fiatalokban van a re­mény: abban, hogy új családok új életvitelt kezdenek. Aki most szülő, azok javarészt a kommunizmusban, azaz Isten nélkül nőttek föl, és nem tud­nak követendő példát mutatni a gyerekeiknek. A nagyberényi plébános sze­rint Romániában nagyobb volt az üldöztetés a kommunizmus évtizedeiben, mint Magyaror­szágon, s mégis jobban meg­maradt a vallásosság. Talán ép­pen ezért? Tény - teszi hozzá -, hogy a nép odaát összetar- tóbb. S a papot még mindig na­gyon tisztelik: előbb kikérik a véleményét, mint a polgármes­terét... FOTÓ: GÁTI KORNÉL Fogynak a csángók Az 1859. évi népszámlálás még 37 823 magyart mutatott ki Moldvában (a római katolikus né­pesség 71,6 százalékát), az 1930-as már csak 23 886 (21,7 százalék), az 1992-es pedig - a mai megyehatárok között összeírt 4749 magyar kato­likus közül a közigazgatásilag Bákóhoz csatolt Gyimesbükk magyarjait leszámítva - mindössze 1800 csángómagyarról tud a moldvai megyék­ben. A moldvai katolikusoknak - akiknek leg­nagyobb része bizonyítottan magyar származá­sú - ma már csak a 43 százaléka (103 543 a 239 938 főből) él olyan településen, ahol egy­általán beszélik még a magyar nyelvet. Ez utóbbi települések mintegy százezer fős katolikus lakos­ságának a jelentős része nyelvileg is elrománo­sodott. A Moldvában élő és magyarul is beszélő csángók száma manapság mintegy 62 ezer, ez a moldvai katolikusok egynegyedét jelenti. Hamis tanok Nyilvánvaló, hogy minden tudo­mányos alapot nélkülöz az az újabb keletű román felfogás, amely a moldvai csángókat a ka­tolikus egyház által elmagyarosí­tott románoknak tekinti Ez az el­mélet nemegyszer a csángók „visszarománosítását” hivatott szolgálni A történelem során Moldva te­rületén több római katolikus püspökség is működött: Mil- kóban, Tatroson, Bókában és je­lenleg Jászvásáron (Iasiban). Püspököt és különböző küldötte két a pápa nevezett ki. Gamos A. lomot építeni. Gyűjtötték is a rávalót szorgalmasan, ám pén- A barcsi reformátusok már züket elvitte a második világhá- 1937-ben szerettek volna temp- ború. Évüzedek múltán sem Protestáns napok Október 31-én arra emlékeznek: Luther Márton német Ágoston-ren- di szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tété leivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására. X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, az nyil­vánosan elégette a pápai oklevelet és kijelentette, hogy szakítani kí­ván a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus vallás alapja. Magyarországon 1939-ben rendezte meg első alkalommal a protestáns napokat a református és az evangé­likus egyház. A hagyományt 1993-ban újították meg. A templom születésnapja reformátusok Fél évszázad után érte el célját a közösség mondtak le azonban tervükről, 1988-ban a nagybajo­mi templom fölszen­telésekor újra erősö­dött a hívekben a vágy. Császár Bíró Zoltán, az akkori csokonyavisontai lel­kész vezetésével 1991-ben kezdtek hozzá a munkához. Nehezen érték volna el a lehető­ségeiket messze meghaladó célt, az önkormányzat azonban fölkarolta az ügyet, és telket adományozott az egyházköz­ségnek. Tízmillió forintos költ­séggel készült el a hajlék, ép­pen tíz esztendeje. Az évfordu­lóról most hálaadó istentisztele­ten emlékeztek meg. Csakúgy, mint akkor, most is Márkus Mi­hály püspök hirdette Isten igé­jét. Az ünnepi alkalomra eljöt­tek azok is, akik évekig dolgoz- tak-fáradoztak a templom föl­épüléséért. EGYHÁZI HÍREK Püspöki áldás a háromfai templomra Balás Béla me­gyéspüspök (képünkön) szenteli fel e hét végén, szombaton a fölújított háromfai katolikus templo­mot és a hozzá csatlakozó épületegyüttest. A felújítást mintegy tízmillió forintnyi egyházi és megyei forrásból, valamint a hívek adakozásá­ból végezték el. Önerőből szépítik meg Isten házát Tatarozzák a barcsi katolikus templomot. Új órát is kapott a műemlék épület, és felújítot­ták a tornyát. Ezekre a mun­kákra az egyházközség külső támogatás nélkül teremtette elő a szükséges pénzt. Internátust avatnak Csurgón A szeptemberben 212. tanévét megkezdő csurgói református gimnáziumban és általános iskolában holnap adják át az új fiúinternátust, ami széles körű összefogás nyomán való­sult meg. A Magyarországi Református Egyház 40 millió forintos fejlesztési kölcsön­nel, a Dél-dunántúli Regioná­lis Fejlesztési Tanács 20 mil­lió forinttal támogatta a beru­házást. A létesítményt Sziget­vári György Ybl-díjas építész- mérnök tervei alapján Katona József iharosi építési vállalko­zó valósította meg. Felújítják az altemplomot Megkezdődött a kaposvári Szent József templom kolum- báriumának felújítása. Az al­templomban lévő temetkezé­si helyet húsz évvel ezelőtt építették fel. Most a Szent Margit és a Szent József templomok egyházközségei­nek összefogásából és hívek adományaiból készül a hely­reállítás. A munka több mint százezer forintba kerül és Halottak napjára készülnek el. Felhívást tettek közzé, hogy azok a családok, akik­nek kegytárgyaik vannak, a felújítás idejére vigyék el on­nan, hogy nehogy megsérül­jenek. (fe) A boldogságos szűz oltalmát kérték liturgikus tér A környezetet is úgy alakították, ahogy Fatimában látható Vigmond Erika Szent István - első keresztény királyunk - a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta föl a ko­ronát és a nemzetet. A Magya­rok Nagyasszonyának ünnepét Xin. Leó pápa engedélye nyo­mán 1896 óta tartja a katolikus egyház. Marcaliban előadások­kal, szentségkitétellel, térségi rózsafüzérrel és szentmisével ünnepeltek. Marics József ber- zencei plébános elmondta: a Magyarok Nagyasszonyának ünnepe szorosan összekapcso­lódik a népünk történetével. A magyarok Európa népei közül elsőként ajánlották országukat a Boldogságos Szűz oltalmába. Az ünnep emellett az édesanyá­ról is szól, akinek oltalma, védő gondoskodása a legfontosabb egy családban. A szentmisét Balás Béla megyéspüspök ce­lebrálta. Ő áldotta meg az új márványoltárt és a Szűz Mária- szobrot. Mint mondta: a liturgi­kus tér egysége az új szoborral még otthonosabbá teszi a temp­lomot a hívek számára. Tíz éve az eredeti fatimai Szűz Mária-kegyszobor 24 óra hosszat volt a marcali katolikus templomban. S a térségből mintegy hatezer ember látogat­ta meg. Kiss Iván címzetes pré­post (képünkön), Marcali espe­resplébánosa szerint ez a leg­szebb Szűz Mária-ábrázolás. Szerették volna, ha a templom­ban is állna egy ilyen szobor, hi­szen a templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. Markovics Jánosné hozzátet­te: tavasszal járt Fatimában, Kondor Lajos atyának vitt egy buzsáki hímzésű oltárterítőt. Találkozásukkor szó esett arról, hogy a marcaliak is szeretné­nek egy Mária-szobrot. Az atya komolyan vette a kívánságot.- Nagyon örültünk annak, hogy végül is a fatimai szobor pontos másolatát állíthattuk márvány­oltárra, és a Magyarok Nagy­asszonyának ünnepén bemu­tathattuk a híveknek - mondta Kiss Iván esperesplébános.- Még a környezetét is úgy ala­kítottuk ki, amilyen Fatimában. A harmincnégy kilós, tömör fá­ból készült alkotás ezüstözött és aranyozott koronáját ötvösmű­helyben készítették. Emellé Kondor Lajos atya még egy kék ékkővel kirakott misézőkelyhet is küldött ajándékba. ÉS RÉGISÉGBOLT ECCLÉSIA katolikus, református,evangélikus, niilo FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉSI Antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12 |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom